A magyar alkotmány állandó gyakorlata volt a multban, hogy az államfői hatalom gyakorlásában beállott változásokat, sőt a királyt helyettesítő hatáskörrel felruházott nádor megválasztását is ünnepélyes alakban törvénybe iktatta. Ezt az ősi szokást követi a törvényjavaslat, amidőn nagybányai Horthy Miklós úrnak Magyarország kormányzójává történt megválasztását törvénybe cikkelyezni kivánja.
A törvénybe iktatás tényében kifejezésre jutna elsősorban az a körülmény, hogy a kormányzót az államfői teendők ideiglenes ellátására a törvényhozó testület, vagyis a nemzetgyűlés választotta meg. Kívánatos azonban, a kormányzó megválasztásának törvénybe cikkelyezése főleg azért is, mert ily módon lehet a közhitelesség legtökéletesebb alakjában megállapítani és közhírré tenni, hogy a királyi hatalomban foglalt alkotmányos jogok gyakorlására a nemzetgyűlés kit jogosított fel.
Figyelemmel a kormányzóválasztásnak nagy fontosságára és a törvénybe iktatás tényének ünnepélyességére, a törvényjavaslat bevezetésében felsorolja a kormányzóvá választott nagybányai Horthy Miklós úrnak a haza körül szerzett érdemeit, továbbá megállapítja, hogy a nemzetgyűlés őt titkos szavazással Magyarország kormányzójává választotta és őt, miután a kormányzói esküt a nemzetgyűlés ünnepélyes ülésében az 1920. évi március hó 1. napján letette, a kormányzói tisztbe be is iktatta. Ennek előrebocsátása után a törvényjavaslat 1. §-ában a kormányzó választását ünnepélyesen törvénybe iktatja. Végül tekintettel arra, hogy az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tc. 16. §-a a kormányzó tiszteletdíjának összegét nem állapítja meg, hanem csupán úgy rendelkezik, hogy a kormányzó részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg, a törvényjavaslat 2. §-a e tiszteletdíj összegét 3,000.000 koronában határozza meg, mint amely a kormányzói állás nagy jelentőségének, magas tekintélyének és fényének megfelel.
