1920. évi III. törvénycikk

az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése tárgyában a minisztérium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról * 

1. § A nemzetgyűlés jóváhagyja a minisztériumnak azt a rendelkezését, amellyel az Osztrák-magyar bank által kibocsátott és Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén forgalomban lévő bankjegyek felülbélyegzése iránt intézkedett és a felülbélyegzés ügyében eljáró szervek megalakítását, valamint a felülbélyegzés végrehajtásához szükséges szolgálatok és egyéb szolgáltatások teljesítését elrendelte; jóváhagyja továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a minisztérium a felülbélyegzésre kerülő bankjegyek és pénzintézeteknél vagy másutt elhelyezett összegek egy részének államkölcsönként való visszatartása, a kölcsön feltételeinek és kamatozásának megállapítása tárgyában, valamint általában a felülbélyegzéssel kapcsolatban a törvényes fizetési eszköz megállapítása és forgalmának szabályozása, valamint a magánjogi kötelezettségek teljesítésének rendezése tekintetében tett.

A minisztérium a jelen törvénnyel jóváhagyott rendelkezéseit kiegészítheti, módosíthatja és az Osztrák-magyar bank által kibocsátott és Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén forgalomban lévő egy- és kétkoronás bankjegyekre is kiterjesztheti.

2. § A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a felülbélyegzést méltánylást érdemlő esetekben a felülbélyegzésre kitűzött határidő eltelte után is engedélyezhesse és ilyen esetben az államkölcsönként visszatartandó összegen felül az utólagos felülbélyegzésre kerülő bankjegyek összegének 25%-áig terjedhető díjat szedhessen.

3. § A jelen törvény 1. §-ában említett államkölcsön kamatai a tőkekamat- és járadékadó alól mentesek s a kamatok felvételéről kiállított nyugták illetékmentesek.

4. § Aki a jelen törvénnyel jóváhagyott vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelkezések értelmében felülbélyegzés alá eső bankjegyet jogosulatlanul lát el vagy láttat el felülbélyegzéssel, vagy a felülbélyegzést utánozza vagy utánoztatja, a felülbélyegzést meghamisítja vagy meghamisíttatja; bűntettet követ el és öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal s húszezer koronától ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és két évtől öt évig terjedhető börtönnel és tízezer koronától kétszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki felül nem bélyegzett bankjegyet forgalomba hoz vagy hozat, vásárol vagy vásároltat, valamint aki ily bankjegyet a pénzügyminiszter engedélye nélkül külföldre vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területére kivisz vagy kivitet, vagy onnan behoz vagy behozat.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy hónaptól három évig terjedhető fogházzal s ötezer koronától százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az:

1. aki bankjegy felülbélyegzése céljából bélyegzőkészüléket jogosulatlanul készít vagy készíttet;

2. aki felülbélyegzés alá eső bankjegy beszolgáltatásáról mást lebeszél vagy a beszolgáltatás megtagadására vagy elmulasztására mást felhív s bármi módon a felülbélyegzést megnehezíti vagy meghiúsítja;

3. aki idegen felülbélyegzéssel ellátott bankjegyről a felülbélyegzést eltávolítja vagy eltávolíttatja, felismerhetetlenné teszi vagy téteti oly célból, hogy az felül nem bélyegzett gyanánt tűnjék fel;

4. aki a felülbélyegzéssel kapcsolatban adatok bejelentésére köteles és tudva valótlan adatokat terjeszt vagy terjesztet elő.

A kísérlet büntetendő.

A felülbélyegzés vezetésére vagy ellenőrzésére hivatott szerveket a büntető törvények alkalmazása szempontjából hatóságoknak, a felülbélyegzésnél közreműködő más személyeket pedig hatósági közegeknek kell tekinteni.

Aki a minisztériumnak a jelen törvénnyel jóváhagyott rendeletét vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelkezését az előbbi bekezdések alá nem eső módon megszegi vagy kijátszsza, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetést behajthatatlansága miatt helyettesítő szabadságvesztésbüntetés tartama bűntett esetében 3 évet, vétség esetében 2 évet meg nem haladhat; kihágás esetében az 1916:IV. törvénycikk 6. §-a harmadik és negyedik bekezdésének rendelkezése irányadó.

5. § A 4. § első bekezdésében meghatározott büntettet követi el s az ott megállapított büntetéssel büntetendő az is, aki anélkül, hogy a 4. § első bekezdésében meghatározott valamely cselekményben felbujtóként vagy tettesként részes volna:

1. hamis vagy hamisított felülbélyegzéssel ellátott bankjegyet forgalomba hoz vagy hozat;

2. hamis vagy hamisított felülbélyegzéssel ellátott bankjegyet külföldről vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területéről forgalomba hozás céljából behoz, átvesz vagy megszerez.

6. § Aki valódi felülbélyegzésű gyanánt kapott hamis vagy hamisított felülbélyegzésű bankjegyet, hamisságát tudva, valódi gyanánt forgalomba hoz vagy hozat, vétséget követ el s a 4. § 3. bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő.

7. § A jelen törvényben meghatározott büntetendő cselekmények elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, a jelen törvényben foglalt megkülönböztetések szerint bűntettet vagy vétséget képez s aszerint, hogy mily büntetendő cselekményre irányul, az arra megállapított büntetési tételek alapján a kísérletre érvényes szabályok szerint büntetendő; ha azonban a szövetséghez előkészületi cselekmény nem járul, a 4. § 6. bekezdésében meghatározott s az ott megállapított büntetéssel büntetendő kihágás forog fenn.

8. § A jelen törvényben meghatározott bűntettek vagy vétségek elkövetői ellen a büntetésen felül a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is alkalmazandó.

9. § A jelen törvény alá eső, úgyszintén a jelen törvénnyel jóváhagyott, vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelet alá eső bűncselekmények esetében az elkobzásra az 1878:V. törvénycikk 61. §-ának rendelkezése irányadó; póstai küldemények lefoglalása kihágás esetében is elrendelhető.

A bíróság az elkobzást abban az esetben is elrendelheti, ha a tettesnek vagy részesnek tulajdonában álló bankjegykészlet, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, a bűncselekmény elkövetésének sem nem eszköze, sem nem eredménye.

Ha a bankjegykészlet, amelyre nézve a bíróság az elkobzást kimondotta, természetben le nem foglalható vagy ha elkobzásnak azért nincs helye, mert a bankjegykészlet, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, sem a tettesnek, sem a részesnek nem tulajdona, az elítélt az ily bankjegykészlet értékének megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető.

Az elkobzott bankjegykészlet egyharmada, illetve a jelen szakasz előbbi bekezdése esetében a bankjegykészlet értékének megfelelő összeg egyharmada jutalomként a feljelentőt (tettenérőt) illeti. Több igényjogosult között a jutalmat egyenlő arányban kell megosztani. A jutalom megállapítása felől a bíróság az ítéletben rendelkezik. Az ítélet eme rendelkezései ellen a kir. ügyészség és a feljelentő (tettenérő) felebbezéssel élhet.

10. § A jelen törvény 4. és 9. §-aiban megállapított büntető rendelkezések hatálya kiterjed a jelen törvényben jóváhagyott rendelet hatályba lépésének napjától elkövetett bűncselekményekre.

Ugyanezen büntető rendelkezéseket a katonai büntető bíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell (1912:XXXII., ill. XXXIII. törvénycikk 7. § 2. bekezdés). Az eljárásra a katonai büntetőbíróságok vannak hivatva. A 4. § első bekezdésében említett, a pénzhamisításra vonatkozó rendelkezések alatt a katonai büntetőjog idevágó határozmányait kell érteni.

11. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.