1. § Budapest székesfőváros közigazgatásának végleges szabályozásáig a törvényhatósági bizottságot az alábbi rendelkezések szerint kell újjáalakítani.
2. § A törvényhatósági bizottság az elnökön kívül 240 választott és 22 olyan tagból áll, akik a törvényhatósági bizottságnak állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai.
A törvényhatósági bizottság közgyűlésén a tagokon kívül ülési és szavazati jog illeti meg az 1872:XXXVI. törvénycikk 66. §-ában felsorolt székesfővárosi tisztviselőket és akadályoztatásuk esetén, valamint állásuk üresedésben léte alatt helyettesüket.
3. § A törvényhatósági bizottság tagja nem lehet, aki:
1. politikai jogainak gyakorlásától fel van függesztve;
2. bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy jogerősen el van ítélve, míg ezen ítélet hatálya alatt áll;
3. közsegélyből él;
4. gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;
5. üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll;
6. a székesfővárosnak vállalkozója vagy szállítója, a székesfőváros és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa, a székesfőváros javainak, javadalmainak, jövedékeinek vagy hasznothajtó jogainak bérlője vagy haszonbérlője, ha az évi bérösszeg 12,000 koronát meghalad, végül aki a székesfővárossal oly szerződéses viszonyban áll, amelynél fogva a székesfőváros a szállító vagy bérbevevő;
7. a székesfővárossal a 6. pontban felsorolt viszonyban álló cég tulajdonosa vagy alkalmazottja, részvénytársaság, szövetkezet vagy egyéb társaság igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje), más alkalmazottja vagy felszámolója, végül oly részvényese, illetőleg tagja, aki az összes részvények, illetőleg üzletrészek legalább 1/10 részét bírja;
8. a székesfővárosnak rendszeresített állásban lévő tisztviselője (alkalmazottja, üzemi alkalmazottja).
4. § A törvényhatósági bizottság tagja a székesfőváros főpolgármesterénél (kormánybiztosnál), hatóságainál vagy közegeinél, a székesfőváros üzemeinél vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyében, sem mint érdekelt, sem mint megbízott vagy képviselő (ügyvéd, gyám stb.) nem járhat közben oly ügyekben, melyek:
a) a székesfőváros középítkezéseinek megszerzésére,
b) ingó vagy ingatlan javaknak a megvételére, kisajátítására vagy a város részére leendő bérbevételére,
c) a székesfőváros ingó vagy ingatlan javainak eladására vagy bérbeadására,
d) a székesfővárosi megrendelésekre és szállításokra,
e) a székesfőváros hivatalainál, vagy üzemeinél leendő kinevezésre vagy előléptetésre vonatkoznak.
A törvényhatósági bizottság tagja olyan vagyoni természetű ügyben, amely a székesfőváros érdekeit közvetlenül vagy közvetve érinti, a székesfőváros érdekeivel ellentétes irányban megbízott- vagy képviselőként (ügyvédként) nem működhetik.
5. § A jelen törvény korlátai között törvényhatósági választójoga van mindenkinek, akit az 5985/1919. M. E. számú rendelet értelmében nemzetgyűlési választójog illetett meg.
6. § Nem gyakorolhat választójogot a fegyveres erőnek, csendőrségnek és rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagja.
A választójogból ki van zárva az, aki a 3. § 1-5. pontja értelmében a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet.
7. § A választók névjegyzékét szavazókörönkint (11. §) a belügyminiszter által kiküldött összeírási biztosok állítják össze.
Az összeírás szabályait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
8. § A törvényhatósági bizottság tagjává az választható, akinek a választás időpontjában törvényhatósági választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte, ha legalább 1914. július 1. óta budapesti lakos és ha legalább 10 év óta magyar állampolgár.
9. § Nem választható a törvényhatósági bizottság tagjává, aki választójogot nem gyakorolhat, vagy a választójogból ki van zárva. (6. §)
10. § A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. A szavazás kötelező.
Minden választónak egy szavazata van.
11. § A törvényhatósági bizottsági tagok kerületenkint közvetlenül választatnak.
A választás - az arányos képviseleti rendszer alapján - közigazgatási kerületenkint történik. Minden választókerület 24 rendes és 6 póttagot választ.
A választást jelölés előzi meg. Jelölteket az illető választókerületben lakó legalább 1000 választó írásban ajánlhat. Az ajánlásnak 30 jelölt nevét kell tartalmaznia.
A szavazás szavazókörönkint, titkosan, zárt borítékban beadott, hivatalosan előállított szavazólapokkal történik.
A szavazólapon az egyes pártok által ajánlott jelöltek neveit külön-külön lajstromban, még pedig abban a sorrendben kell feltüntetni, amint azt az illető pártok megállapították.
A szavazás nem az egyes jelöltekre, hanem az egyes lajstromokra történik. A szavazók által a lajstromon tett esetleges változtatást nem létezőnek kell tekinteni.
Minden választókerületben az egyes pártokat a reájuk esett szavazatok arányában, az egyes jelölteket pedig pártonkint a lajstromokban feltüntetett sorrend szerint illeti meg a megbízás.
Az ilyen módon megválasztottnak tekintendő egyének közül az első 24 lesz a rendes, a következő 6 egyén a póttag.
A választási eljárás részletes szabályait, valamint a választás időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
12. § A választási eljárás tartama alatt használt s a választással kapcsolatos falragaszok és hirdetmények (röpcédulák) a jelöltek nevén, pártállásán és egyéb tárgyilagos tudnivalókon kívül (gyűlések helye, időpontja stb.) semmi más szöveget vagy ábrát nem tartalmazhatnak.
Aki ezt a tilalmat áthágja, vétséget követ el és azt, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 2 évig terjedhető fogházzal és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Ezért a vétségért elsősorban a nyomda vagy többszörösítő vállalat tulajdonosa felelős.
Aki a szavazási kötelezettség (10. §) teljesítését alapos ok nélkül elmulasztja, kihágást követ el és azt 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni.
A választási eljárás időtartama alatt elkövetett izgatás vagy más bűncselekmény azért, mert azt a választási küzdelemmel kapcsolatban követték el, enyhébb beszámítás alá nem esik.
A választási eljárás időtartama a választások kiírásának napjától a választások befejezéséig terjed.
13. § A törvényhatósági bizottságnak állásuknál (tisztüknél) fogva tagjai a következők:
1. a magyar Tudományos Akadémia elnöke,
2. a Szent István Akadémia elnöke,
3. a kir. M. Tudományegyetem rektora,
4. a M. Kir. József Műegyetem rektora,
5. a M. Kir. Állatorvosi Főiskola rektora,
6. a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelője,
7. a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója,
8. az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum igazgatója,
9. a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke,
10. az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatója,
11. a Budapesti Kir. Törvényszék elnöke,
12. az Országos Közegészségi Tanács elnöke,
13. az Országos Középítési Tanács elnöke,
14. a M. Kir. Földtani Intézet igazgatója,
15. A M. Kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség főnöke,
16. a Budapesti M. Kir. Államrendőrség főkapitánya,
17. a budapesti m. kir. pénzügyigazgató,
18. a budapesti m. kir. adófelügyelő,
19. a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatója,
20. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke,
21. a budapesti m. kir. kincstári jogügyi igazgató,
22. a budapesti tankerületi m. kir. főigazgató.
A fentebb felsorolt tisztségek viselőit, vagy ha valamelyikük választás útján már tagja volna a törvényhatósági bizottságnak, vagy ha valamelyik állás üresedésben van, helyettesüket, mint a törvényhatósági bizottság tagjait névszerint a belügyminiszter jelöli meg.
14. § Az új törvényhatósági bizottság megalakulásával az 1872:XXXVI. törvénycikk alapján alakult törvényhatósági bizottság tagjainak, továbbá a törvényhatósági bizottság kebeléből alakult összes bizottságok, választmányok, küldöttségek tagjainak megbízása, valamint az egyes bizottsági tagok kiküldése megszűnik. Mindezek újraalakítása, illetőleg újrakiküldése, ha ez a törvény másként nem intézkedik, az 1872:XXXVI. törvénycikk alapján történik.
15. § E törvény hatálya idejére az igazoló választmány elnökét a főpolgármester (kormánybiztos) nevezi ki, hat tagját a törvényhatósági bizottság saját kebeléből választja.
Az igazoló választmány szótöbbséggel határoz. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz.
Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább négy tag jelenléte szükséges.
16. § A választásnak szabályellenessége, vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatt a választás napjától számított 15 nap alatt a székesfőváros bármely választója felszólalhat az igazoló választmánynál. Az igazoló választmány 30 nap alatt határoz a felszólalás felett.
Az igazoló választmány határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely a panasz felett 30 nap alatt dönt. A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti.
Ha az igazoló választmány, vagy a közigazgatási bíróság a választ megsemmisíti, a szükséges új választást a közgyűlés rendeli el.
Az a törvényhatósági bizottsági tag, akinek választását megtámadták, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg a választást jogerősen meg nem semmisítették.
17. § Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik tagjára nézve a 3. §-ban felsorolt kizáró okok, vagy a 4. §-ban felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike beáll, az megszűnik tagja lenni a törvényhatósági bizottságnak, és minden oly bizottságnak, választmánynak és küldöttségnek, amelyben mint törvényhatósági bizottsági tag foglal helyet.
A bizottsági tagság elvesztését hivatalból, vagy a székesfőváros bármelyik választójának bejelentésére az igazoló választmány állapítja meg.
Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti.
A bizottsági tagság elvesztésének jogerős kimondásáig az illető bizottsági tag tagsági jogait változatlanul gyakorolja.
18. § Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik választott tagjának helye időközben megürül, helyébe az illető választókerületi póttagok közül a szavazás eredménye alapján megállapított sorrend szerint következő póttag lép.
A felmerülő vitás kérdésekben az igazoló választmány határoz. Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti.
19. § Ha a 13. §-ban felsorolt tagok közül valamelyiknek tisztsége megszűnik, ezzel megszűnik törvényhatósági bizottsági tagsága is. A helyébe lépő új tagot a belügyminiszter nevezi meg.
20. § Az e törvény alapján megalakított törvényhatósági bizottság tagjainak megbízása 1923. évi december hó 31-én véget ér.
Ugyancsak 1923. évi december hó 31-éig tart az e törvény alapján megválasztott közigazgatási bizottsági tagoknak megbízása is.
21. § Az e törvény alapján létesült törvényhatósági bizottság a megalakulásától számított 40 napon belül tisztujító széket tart. E tisztújítással megszűnik mindazoknak a székesfővárosi közigazgatási választott tisztviselőknek a megbízása, akiknek a megválasztása annak idején nem élethosszig történt.
22. § A törvényhatósági bizottság tagjainak megválasztásával egyidejűleg a kerület választói (5. §) köréből titkos szavazással meg kell választani a kerületi választmányok tagjait is.
A kerületi választmány tagja nem lehet az, aki a jelen törvény szerint törvényhatósági bizottsági tag nem lehet.
A kerületi választmányok tagjai megválasztásának módját a belügyminiszter rendelettel szabályozza.
A kerületi választmányok a törvény alapján megválasztott tagjainak megbízása 1923. évi december hó 31-ig tart.
Az 1893:XXXIII. törvénycikk 29. §-ának e törvénnyel nem ellenkező rendelkezései érintetlenül maradnak.
23. § A belügyminiszter a főpolgármester (kormánybiztos) előterjesztésére, vagy meghallgatásával a törvényhatósági bizottságot feloszlathatja, ha a törvényhatósági bizottság olyan eljárást tanusít, amely az állam érdekét, vagy a székesfőváros jólétét veszélyezteti, vagy a közigazgatás eredményes működését kizárja.
Az új választást két hónapon belül meg kell tartani.
Ha a törvényhatósági bizottságot ismételten fel kellett oszlatni, az új választást két hónapnál hosszabb időre is el lehet halasztani.
A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a nemzetgyűlésnek haladéktalanul bejelenti.
A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a közigazgatási bizottság, valamint a kerületi választmányok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg az új közigazgatási bizottság, illetve kerületi választmányok újra meg nem alakulnak.
Az új választás megtartásáig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben, a főpolgármester (kormánybiztos) elnöklete alatt, a tanács határoz; azonban a tanácsot nem illeti meg az 1872:XXXVI. törvénycikk 66. §-ában felsorolt főtisztviselők választásának, sem új adók kivetésének a joga.
A tanácsnak a törvényhatósági bizottság helyett hozott határozatai ellen ugyanolyan jogorvoslatok használhatók, mint amelyek a fennálló jogszabályok szerint a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának.
A főváros javadalmait, vagyonát vagy gazdászatát érintő határozatok ellen közvetlenül a belügyminiszterhez van felebbezésnek helye, és az ily határozatok felebbezés hiányában is csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre.
24. § A belügyminiszter a székesfővárosnak az önkormányzati hatáskörében követett közigazgatási eljárását, belső ügyvitelét és háztartását (pénzkezelését, üzemeit), saját kiküldött közegei, vagy általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja.
25. § Az 1872:XXXVI. törvénycikknek, valamint egyéb jogszabályoknak e törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
26. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre.
