1920. évi XI. törvénycikk

az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről * 

1. § Mindazok az intézkedések, amelyek a tényleges szolgálatban álló állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak illetményei (fizetése, háborús segélye, havi drágasági segélye stb.), valamint az ellátást (nyugdíjat, kegydíjat stb.) élvező volt állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak és a volt állami, államvasuti és vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ellátást (nyugdíjat, kegydíjat, nevelési járulékot, kegynevelési járulékot, életjáradékot stb.) élvező özvegyeinek és árváinak ellátási díjai tekintetében az úgynevezett népköztársaság szervei, valamint az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállítása végett alakult kormányok és tagjai által tétettek, úgy ahogy azok az 1920:I. törvénycikk hatálybalépésének időpontjában fennállottak, továbbra is hatályban maradnak mindaddig, amíg hatályon kívül nem helyeztetnek vagy nem módosíttatnak.

2. § Külön törvényben kell megállapítani egyrészt az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak a jövőben szükséges létszámát, másrészt azokat a módozatokat, amelyekkel az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak jelenlegi és jövőben szükséges létszáma közötti eltérések kiegyenlíthetők lesznek. Ebben a külön törvényben kell továbbá gondoskodni arról is, hogy felülvizsgálat alá vétessék az 1918. évi október hó 31-ike óta történt minden olyan kinevezés, cím vagy cím és jelleg-adományozás vagy alkalmazás, amely nem esik a jelen törvény 3. §-ában foglalt határozmányok alá.

Mindaddig, amíg az első bekezdésben említett törvény hatályba nem lép, a már alkalmazásban álló állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat nem lehet más állásra kinevezni, mint amilyen álláson ezidőszerint vannak alkalmazva és nem lehet részükre semmiféle más állásnak címét vagy címét és jellegét adományozni. Az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az érvényben álló törvényekben és szabályokban meghatározott szolgálati időhöz (várakozási időhöz) kötött előléptetését ez a tilalom nem akadályozza, az úgynevezett soronkívüli előléptetések azonban egyáltalán nem eszközölhetők.

Mindaddig, amíg az első bekezdésben említett törvény hatályba nem lép, a már rendszeresített és ezidőszerint üresedésben levő vagy ezután megüresedő állásokat egyáltalán nem szabad betölteni. Amennyiben valamely megüresedett állás munkakörének ellátására elkerülhetetlen szükség van, ennek a munkakörnek az ellátásával ideiglenesen egy már alkalmazásban álló, ilyennek hiányában pedig valamely menekült és eddig még el nem helyezett állami, államvasuti vagy vármegyei tisztviselőt, illetőleg egyéb alkalmazottat kell megbízni, akinek javadalmazása vagy címzése azonban e megbízatás következtében nem változhatik.

Mindaddig, amíg az első bekezdésben említett törvény hatályba nem lép, nem szabad betölteni azokat az állásokat sem, amelyek az államháztartásnak 1920. év február-június hónapjaiban való viteléről szóló törvényben megállapított hitelekben mint újonnan rendszeresített állások szerepelnek.

Mindaddig, amíg az első bekezdésben említett törvény hatályba nem lép, senkit sem lehet az állami, államvasuti és vármegyei szolgálatban sem fizetéstelen vagy tiszteletbeli minőségben, sem napidíjasi (díjnoki, havidíjasi) vagy napibéresi (havibéresi, hetibéresi) minőségben alkalmazni.

Mindaddig, amíg az első bekezdésben említett törvény hatályba nem lép, új állásokat csakis külön törvénnyel lehet rendszeresíteni. Az ilyen törvénnyel rendszeresített állások betöltésére, valamint az eddig törvénnyel rendszeresített miniszteri és államtitkári, továbbá az eddig törvénnyel rendszeresített vámtisztviselői és pénzügyőri altiszti állások betöltésére a fenti kinevezési tilalom nem vonatkozik.

A jelen szakasz második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdéseiben foglalt tilalom alól csak a legritkább esetekben és csak akkor lehet kivételt tenni, ha a kinevezés, cím vagy cím és jelleg adományozás vagy alkalmazás a szolgálat zavartalan elláthatása szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. Ezt a körülményt esetről-esetre a m. kir. minisztérium állapítja meg.

3. § Mindazokat az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik az 1918. évi október hó 31.-ike óta neveztettek ki bármilyen állásra, vagy alkalmaztattak bármilyen minőségben, és akik ezt a kineveztetésüket vagy alkalmaztatásukat közvetlenül megelőzőleg állami, államvasuti vagy vármegyei alkalmazásban nem állottak, a jelen törvény hatálybalépése után azonnal, de legkésőbb 1920. évi július hó végével el kell bocsátani s az ilyen alkalmazottak az államkincstárral szemben ebből az alkalmazásukból kifolyólag semmiféle ellátásra sem tarthatnak igényt.

A fenti rendelkezés alól csakis az 1918. évi október hó 31.-étől 1919. évi március hó 21.-éig, vagy az 1919. évi augusztus hó 7.-ike óta kinevezett vagy alkalmazott olyan állami, államvasuti és vármegyei tisztviselővel, illetőleg egyéb alkalmazottal szemben lehet kivételt tenni, akinek az alkalmazásában való további meghagyását a m. kir. minisztérium 1920. évi július hó végéig elhatározza.

Az 1918. évi október hó 31.-étől bezárólag 1919. évi augusztus hó 6.-áig terjedő idő alatt az állami rendszerű II., III. és IV. fizetési osztályba, illetőleg az államvasuti rendszerű I. és II. fizetési osztályba tartozó állásra történt minden kinevezést, továbbá az ugyanaz alatt az idő alatt az állami rendszerű II., III. és IV. fizetési osztályokba tartozó valamely állás címének vagy címének és jellegének adományozását, eltérőleg a 2. §-ban említett eljárástól, azonnal felülvizsgálat alá kell venni. Az ilyen kinevezések, illetőleg cím vagy cím- és jellegadományozások közül azok, amelyeket a m. kir. minisztérium legkésőbb 1920. évi július hó végéig nem erősít meg, érvénytelenek. Azt, akinek ilyen kinevezését, illetőleg ilyen címmel vagy címmel és jelleggel történt felruházását a m. kir. minisztérium 1920. évi július hó végéig nem erősíti meg, a m. kir. minisztérium - akár az illetőnek kérelmére, akár hivatalból - szabályszerű elbánás alá vonhatja, amely esetben az illetőnek arra az ellátásra van igénye, amely őt a meg nem erősített kinevezés folytán elfoglalt állásában utoljára élvezett beszámítható javadalmazás alapulvétele mellett, a reá nézve érvényben álló ellátási törvény vagy szabályzat szerint megilletné abban az esetben, ha szolgálatának további ellátására képtelen lenne. Az, akinek ilyen kinevezését, illetőleg ilyen címmel vagy címmel és jelleggel történt felruházását a m. kir. minisztérium 1920. évi július hó végéig nem erősíti meg, és aki nem vonatott szabályszerű elbánás alá, 1920. évi augusztus hó 1.-jétől kezdve az 1918. évi október hó 31-ike előtt viselt állásába helyeztetik vissza, és csak azt a címet vagy címet és jelleget tartja meg, amelynek már 1918. évi október hó 31-én birtokában volt.

4. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolíthassa azokat az állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik az 1918. évi október hó 31.-étől a jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben beigazoltan hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanusítottak, akiknek ez a magatartása azonban nem esett olyan súlyos megítélés alá, amely az illetőnek a szolgálatból való elbocsáttatását vonta volna maga után. A tényleges szolgálat kötelékéből a fentiek szerint eltávolított állami, államvasuti és vármegyei tisztviselőnek, illetőleg egyéb alkalmazottnak igénye van arra az ellátásra, amely őt a reá nézve érvényben álló ellátási törvény vagy szabályzat szerint az eltávolítás időpontjában megilletné abban az esetben, ha szolgálatának további ellátására képtelen lenne.

A tényleges szolgálat kötelékéből való eltávolítás dacára az ilyen állami, államvasuti és vármegyei tisztviselő, illetőleg egyéb alkalmazott ellen a szabályszerű fegyelmi eljárás is lefolytatható, s amennyiben az illető a lefolytatott fegyelmi eljárás eredményekép jogerős határozattal hivatalvesztésre ítéltetik, a jelen szakasz alapján részére megállapított nyugdíjat annak a hónapnak a végével, lakbérnyugdíjat pedig annak a naptári évnegyednek a végével be kell szüntetni, amelyben a jogerős határozat kelt.

5. § A 3. és 4. §-okban foglalt esetekben azokra nézve, akik a fennálló törvényes rendelkezések értelmében királyi kinevezés útján betöltendő állásokra vannak kinevezve, - ideértve a kir. ítélőbírákat és kir. ügyészeket is, - az alkalmazásban való további meghagyás és az elbocsátás, illetve eltávolítás iránt a kormányzóhoz kell előterjesztést tenni.

6. § Az 1912:LXV. törvénycikk 37. §-ának utolsó bekezdésében foglalt az a korlátozás, hogy a nyugdíj évi 16,000 koronánál több nem lehet, megszűnik és ebben a tekintetben csak az a korlátozás marad fenn, hogy a nyugdíj a beszámítható javadalmazásnak összegét meg nem haladhatja. Ezt a rendelkezést 1920. évi július hó 1-étől kezdődő hatállyal alkalmazni kell a jelen törvény hatálybalépése előtt megállapított nyugdíjakra is.

7. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a tényleges szolgálatban álló és Magyarország meg nem szállott területén tartózkodó olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére, akik az 1917:XV. törvénycikk, illetőleg az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1917. évi 8200/P. M. számú pénzügyminiszteri körrendelet alapján háborús segélyben részesülnek, valamint az olyan, ellátást (nyugdíjat, kegydíjat stb.) élvező és Magyarország meg nem szállott területén tartózkodó volt tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére, akik ha tényleges szolgálatban állanának, az idézett törvénycikk, illetőleg körrendelet alapján háborús segélyben részesülnének, végül az olyan, ellátást (özvegyi nyugdíjat, kegydíjat, nevelési járulékot, kegynevelési járulékot, életjáradékot stb.) élvező és Magyarország meg nem szállott területén tartózkodó özvegyek és árvák részére, akiknek férje, illetőleg atyja abban az esetben, ha életben volna, az idézett törvénycikk, illetőleg körrendelet alapján háborús segélyben részesülne, a készpénzilletményeknek emelése helyett egyelőre az 1920. évi március, április, május és június hónapokra kedvezményes árú élelmiszert és tüzelőanyagot engedélyezett.

Felhatalmaztatik a kormány, hogy az előző bekezdésben említett tisztviselőket, alkalmazottakat, nyugdíjasokat, özvegyeket és árvákat, a lehetőséghez képest az 1920. évi július-december hónapokban is részesíthesse kedvezményes árú élelmiszerben és tüzelőanyagban, továbbá, hogy ugyanezeknek mérsékelt árú ruházati és lábbeli cikkekkel való ellátásáról, valamint olyan étkezdék létesítéséről a lehetőséghez képest gondoskodhassék, amelyekben az illetők a kedvezményes árú élelmiszer és tüzelőanyag megfelelő része ellenében mérsékelt árú ebédet és vacsorát kaphatnak.

8. § Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a miniszterek részére 1919. évi augusztus hó 1.-étől kezdve évi 12,000 K nyugdíjba beszámítható rendkívüli személyi pótlékot és 1920. évi március hó 1-étől kezdve ezenfelül havi 1000 K nyugdíjba be nem számítható működési pótlékot engedélyezett.

Mindaddig, amíg az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által ezidőszerint fizetendő szolgálati díj fizetésének kérdése törvényhozási úton újabb szabályozást nem nyer, a miniszterektől a szolgálati díj levonását 1920. évi július hó 1.-étől függőben kell tartani.

9. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium, hogy azokat a magyar állampolgárságú tisztviselőket, altiszteket és szolgákat, akik a volt közös külügyminisztériumnál, pénzügyminisztériumnál és számvevőszéknél, valamint az ezek alá tartozó hatóságoknál és hivataloknál voltak alkalmazva és eddig törvénnyel rendszeresített magyar hivatali állásokra át nem vétettek, kérelmükre 1920. évi július hó 1.-étől számítandó hatállyal magyar állami szolgálatba átvehesse.

Azok a tisztviselők, altisztek és szolgák, akik az átvétel alkalmával véglegesen nem helyezhetők el, mindaddig, amíg végleges elhelyezésük bekövetkezhetik, létszámfeletti minőségben alkalmazandók, mégpedig eddigi fizetési osztályuknak, illetőleg eddigi állásuknak megfelelő minőségben és olyan illetményekkel, amilyenekre a megfelelő fizetési osztályba tartozó, illetőleg megfelelő álláson alkalmazott magyar állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak igényük van.

10. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.