1. § Minden vármegyében vármegyei mezőgazdasági bizottságot, minden járásban járási mezőgazdasági bizottságot, minden törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városban városi mezőgazdasági bizottságot és azokban a községekben, amelyekre nézve a vármegyei közigazgatási bizottság szükségesnek tartja és elrendeli, községi mezőgazdasági bizottságot kell alakítani.
Ha különleges körülmények több szomszédos községben közös községi mezőgazdasági bizottság alakítását tennék célszerűvé, erre nézve a járási főszolgabíró intézkedhetik.
Rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városban azokat a tennivalókat is a városi mezőgazdasági bizottság végzi, amely tennivalókat ez a törvény vagy más törvényes rendelkezés a járási mezőgazdasági bizottságok hatáskörébe utal; törvényhatósági joggal felruházott városban pedig a vármegyei mezőgazdasági bizottság tennivalóit is a városi mezőgazdasági bizottság végzi.
2. § Minden mezőgazdasági bizottság választott és hivatalból való tagokból áll.
3. § A községi mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosult:
1. akinek a község határában mezőgazdasági mívelés alatt álló földbirtoka van vagy ilyen földbirtoknak haszonélvezője vagy egy évnél hosszabb időre haszonbérlője;
2. minden 24 évet betöltött férfi, ha magyar állampolgár és a mezőgazdaságban állandóan alkalmazva van, vagy akár mint gazdasági cseléd, akár mint gazdasági munkás állandóan a mezőgazdaságban dolgozik, feltéve, hogy legalább három év óta lakik a község területén.
4. § A községi (városi) mezőgazdasági bizottsági tagok választására jogosultakat a községi jegyző (városi tanács kiküldöttje) a választást megelőzőleg 60 nappal összeírja és az összeíró jegyzéket 15 napra közszemlére kifüggeszti. Az összeírás ellen a kifüggesztéstől számított 15 napon belül kis- és nagyközségben a járási főszolgabíróhoz (városban a polgármesterhez) lehet felszólalni, akinek határozata ellen annak közlésétől számított 15 napon belül felebbezésnek van helye az alispánhoz (törvényhatósági joggal felruházott városban a városi tanácshoz). Az alispán (városi tanács) végérvényesen határoz.
Az összeíró jegyzékben öt csoportba kell besorozni a választásra jogosultakat és pedig:
1. a mezőgazdasági munkásokat, cselédeket és azokat a gazdasági alkalmazottakat, akik az alábbi rendelkezések szerint nem más csoportba sorozandók;
2. azokat, akiknek birtoka 10 kataszteri holdnál nem nagyobb, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit;
3. azokat, akiknek birtoka 10 kataszteri holdnál nagyobb, de 30 kataszteri holdat nem halad meg, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit;
4. azokat, akiknek birtoka 30 kataszteri holdnál nagyobb, de 100 kataszteri holdat nem halad meg, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit;
5. azokat, akiknek birtoka 100 kataszteri holdnál nagyobb, továbbá az ilyen birtokok haszonélvezőit és haszonbérlőit.
A gazdatiszteket és más hasonló feladatkörrel megbízott gazdasági alkalmazottakat abba a csoportba kell besorozni, amelyikbe az őket alkalmazó birtokos vagy haszonbérlő tartozik. Hogy milyen állású gazdasági alkalmazottak sorozandók a rendelkezés szerint az egyes érdekeltségi csoportokba, a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Az ugyanegy község határában többféle címen bírt vagy haszonbérelt birtokok területét össze kell számítani. Két vagy több község határában fekvő birtokok területei összeszámításának csak akkor van helye, ha az illető községek közös mezőgazdasági bizottságot választanak.
Ha valakinek több címen lehet választói joga, az összeírás alkalmával saját maga állapíthatja meg, hogy ezt a jogot mely csoportban gyakorolja, de két választói csoportba senki sem sorozható.
A választói csoportokba való sorozásnál az erdőterületek kivételével a mezőgazdasági mívelés alatt álló összes területek figyelembe veendők.
Az osztatlan közös legelőben vagy más közbirtokossági vagy hasonló jellegű közösségben részes felek illetőségeire eső területet az egyes részes felek egyéni birtokához hozzászámítani nem szabad. Az ilyen közösségek utáni választói jog gyakorlásának helye nincs.
5. § A választói jogot a választásra jogosultak közül a 24 évet betöltött magyar állampolgár férfiak, ha községi választói jogot gyakorolhatnak, személyesen, a birtokos, haszonélvező és haszonbérlőtársak, testületek és általában a jogi személyek, továbbá a teljeskorú nők és azok, akik a községi választói jog gyakorlásából ki vannak zárva, meghatalmazott útján gyakorolják. Ugyancsak meghatalmazott útján szavazhatnak azok is, akik nem laknak állandóan a községben.
Meghatalmazás csak 24 évet betöltött olyan férfinak adható, aki a községben lakik, politikai jogai birtokában van és a jelen törvény alapján választói jogot személyesen gyakorolhat.
Egy személy csak egy meghatalmazást fogadhat el.
A kiskorúak és gondnokság alatt levők képviseletében a választásnál törvényes képviselőjük szavaz.
6. § A községi (városi) mezőgazdasági bizottságba, ha a választók száma ötszáznál nem több, tíz tagot, ha a választók száma ötszáznál több, de ezernél kevesebb, tizenöt tagot, ha a választók száma ezernél több, húsz tagot és mindenkor ugyanannyi póttagot kell választani.
A 4. §-ban megjelölt választói csoportok mindenikébe tartozó választók csoportonként külön a bizottsági tagok egyötöd részét választják.
Ha valamelyik csoportba tartozó választók száma ugyanannyi vagy kevesebb, mint az általuk választható bizottsági tagok száma, ezek választás nélkül tagjai a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak. Abban az esetben pedig, ha így sem volna a megfelelő csoportot képviselő tagok száma ugyanannyi, mint ahány tag a többi választói csoportot képviseli, a hiányzó tagok számát a következő kisebb birtokosok érdekeltségi csoportjából azokkal kell ugyancsak választás nélkül kiegészíteni, akiknek érdekeltségi csoportjukban legnagyobb birtokuk, haszonélvezetük vagy haszonbérletük van. Hogy azok közül, akiknek egyenlő nagyságú birtokuk, haszonélvezetük vagy haszonbérletük van, ki kerüljön be ilyen módon a községi (városi) mezőgazdasági bizottságba, sorshúzás dönti el.
Választás nélkül sem lehet tagja a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak, akire nézve a 7. § 3. vagy 4. pontja a választhatóságot kizárja.
Az, aki választás nélkül lett tagja a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak, ha községi képviselő, tagsági jogot nem gyakorolhat, továbbá az, aki csőd alatt áll, bizottsági tagsági jogát csak az 5. § második bekezdésének megfelelő kifogástalan meghatalmazott által gyakorolhatja, ha pedig kiskorú vagy gondnokság alatt áll, a bizottsági tagsági jogot nevében törvényes képviselője gyakorolja.
7. § Községi (városi) mezőgazdasági bizottsági taggá választható minden 24 évet betöltött magyar állampolgár férfi, akinek a jelen törvény értelmében választójoga van.
Nem választható azonban:
1. aki gyámság, gondnokság vagy csőd alatt áll;
2. akire nézve politikai jogainak gyakorlása jogerős ítélettel fel van függesztve;
3. aki bűntett, továbbá lázadás, izgatás, magánosok elleni erőszak, közveszélyes munkakerülés vétsége, nyereségvágyból vagy más aljas indokból elkövetett egyéb vétség miatt el volt ítélve, vizsgálati fogságban van vagy vád alá van helyezve vagy ezzel egyenlő erejű bírói határozat hatálya alatt áll.
8. § A községi (városi) mezőgazdasági bizottsági tagok választását a községi, illetőleg körjegyző (városi tanács kiküldött tagja) vezeti.
A választás nyilvános, de ha valamelyik csoportba tartozó választók egytized része kívánja a csoportban titkosan kell a választást foganatosítani. A választás titkosságát a választás vezetője is elrendelheti.
Megválasztottak azok, akik az egyes csoportokba sorozott választók legtöbb szavazatát kapják.
A választás ellen megtörténte után 15 nap alatt lehet felszólalni a járási főszolgabíróhoz (városban a polgármesterhez), akinek határozata ellen a közléstől számított 15 nap alatt felebbezésnek van helye az alispánhoz (törvényhatósági joggal felruházott városban a városi tanácshoz). Az alispán (városi tanács) végérvényesen határoz.
A választás után a községi, illetőleg körjegyző (városi tanács kiküldött tagja) alakítja meg a bizottságot.
9. § A községi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai: a községi (kör-) jegyző, a községi bíró, a községben levő gazdasági ismétlőiskola vezetője.
A városi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai: a városi tanács kiküldött tagja, továbbá a városban székelő és a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó azoknak az állami hivataloknak vezetői vagy helyetteseik, amelyeket a földmívelésügyi miniszter kijelöl.
Úgy a községi, mint a városi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai végül a hegyközségnek, az osztatlan közös legelőben részes felek legeltetési társulatának, továbbá a közbirtokosságnak vagy a birtokosok más hasonlóan szervezett közösségének az elnöke.
Azok, akik csak hivatali állásuknál fogva tagjai a községi mezőgazdasági bizottságnak, szavazati jog nélkül tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésein, kivévén az ugyanezen szakasz harmadik bekezdésében felsoroltakat, akik szavazati joggal is bírnak.
10. § A járási mezőgazdasági bizottság választott tagjait a járáshoz tartozó községek mezőgazdasági bizottságai tagjaik sorából választják. Minden nagyközség mezőgazdasági bizottsága külön és minden körjegyzőséghez tartozó községek mezőgazdasági bizottságai együtt öt tagot és öt póttagot választanak a járási mezőgazdasági bizottságba és pedig minden egyes választói csoportot képviselők közül egy rendes és egy póttagot.
A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága az egy-egy község, illetőleg annak mezőgazdasági bizottsága által a járási mezőgazdasági bizottságba küldendő tagok számát indokolt esetben felemelheti vagy úgy intézkedhetik, hogy szomszédos községek vagy körjegyzőségek, illetőleg azok mezőgazdasági bizottságai együttesen válasszanak öt rendes és ugyanannyi póttagot a járási mezőgazdasági bizottságba.
A járási mezőgazdasági bizottságnak a nagyközségekből küldendő tagjait ezek mezőgazdasági bizottsága maga választja; a körjegyzőségből küldendő tagokat a körjegyző vezetése alatt az odatartozó kisközségek mezőgazdasági bizottságai közös szavazással választják.
A választás nyilvános, de ha a választásra jogosult községi (városi) mezőgazdasági bizottságok tagjainak egytized része kívánja, a választást titkosan kell foganatosítani. A választás titkosságát a választás vezetője is elrendelheti.
Megválasztottak azok, akik a legtöbb szavazatot kapják.
Olyan községekben, amelyekben nincs községi mezőgazdasági bizottság, a 4. § szerint öt választói csoportba sorozott választásra jogosultak közvetlenül választják a járási mezőgazdasági bizottság tagjait olyan módon, amint azt e törvény 5., 6., 7. és 8. szakaszai a községi mezőgazdasági bizottsági tagok választására nézve elrendelik.
A választás ellen megtörténte után 15 nap alatt a vármegye alispánjához lehet felszólalni, akinek határozata ellen a közléstől számított 15 nap alatt felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához, amely bizottság végérvényesen határoz.
A választott tagokon kívül szavazati jogosultság nélkül hivatalból tagjai még a járási mezőgazdasági bizottságnak a járási főszolgabíró, az illetékes gazdasági felügyelő és a járás székhelyén levő s a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó azoknak az állami hivataloknak vezetői, akadályoztatásuk esetén helyetteseik, amely hivatalokat a földmívelésügyi miniszter kijelöl.
11. § A járási mezőgazdasági bizottság tagjainak megválasztása iránt a járási főszolgabíró rendelkezik, a választás után a bizottságba meghívja a hivatalból való tagokat is és megalakítja a bizottságot.
12. § A vármegyei mezőgazdasági bizottság választott tagjait a vármegye területén levő járások járási mezőgazdasági bizottságai és a rendezett tanácsú városok városi mezőgazdasági bizottságai tagjaik sorából választják.
Minden ilyen bizottság öt tagot és ugyanannyi póttagot választ a vármegyei mezőgazdasági bizottságba és pedig az érdekeltség minden egyes csoportját képviselők közül egy rendes és egy póttagot.
A választás módjára nézve a 10. § negyedik bekezdésében foglaltak irányadók.
Megválasztottak azok, akik a legtöbb szavazatot kapják.
A választás ellen megtörténte után 15 nap alatt a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához lehet felszólalni, amely bizottság határozata ellen közlésétől 15 nap alatt felebbezésnek van helye a földmívelésügyi miniszterhez, aki végérvényesen határoz.
A választott tagokon kívül hivatalból tagjai még a vármegyei mezőgazdasági bizottságnak a vármegye alispánja, az alispáni hivatal gazdasági és munkásügyi előadója, azoknak a földmívelésügyi minisztérium alá tartozó állami hivataloknak vezetői, amely hivatalok a vármegye székhelyén vannak vagy amelyeknek hivatali körzetébe a vármegye tartozik. Hivatalból tagok továbbá az egész vármegyére kiterjedően és törvényesen alakult és ilyen módon működő gazdasági egyesületek és mezőgazdasági munkásegyletek elnöke és vezető tisztviselője.
Azok, akik csak közhivatali állásuknál fogva tagjai a vármegyei mezőgazdasági bizottságnak, szavazati jogosultság nélkül tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésein.
13. § A vármegyei mezőgazdasági bizottság tagjainak választása iránt az alispán rendelkezik, a választás után a bizottság meghívja a hivatalból való tagokat is és megalakítja a bizottságot.
14. § A községi (városi) járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok tagjainak választása hat évre szól. A bizottsági tagság ezen idő alatt csak halál, lemondás folytán vagy olyan körülmény beálltával szünik meg, mely a választhatóságot is kizárná. A megüresedő tagsági helyre ugyanazon választói csoportból, mint amely választói csoportot a megüresedett helyet betöltő tag képviselt, a legtöbb szavazatot nyert póttag lép. Ha pedig a megüresedett helyet betöltő tag választás nélkül volt tagja a községi mezőgazdasági bizottságnak, helyébe ebbe a bizottságba az lép, akire a 6. § harmadik bekezdése értelmében sor kerül. Több egyformán jogosult tag között sorshúzás dönt.
15. § Különös szaktudást igénylő ügyekben szavazati jogosultság nélkül olyan szakemberek is bevonhatók az egyes bizottságok tárgyalásaiba, akik a bizottságnak nem tagjai.
Ha működési területükön belül állami közigazgatási hivatalok vezetői hivatnak meg valamely mezőgazdasági bizottság ülésére, azon ők vagy helyetteseik megjelenni s a bizottságnak a hivatali titoktartás megsértése nélkül megadható minden tájékozást és felvilágosítást megadni kötelesek.
16. § A mezőgazdasági bizottságok működésük területén a mezőgazdaság, mezőgazdasági lakosság és mezőgazdasági munkásság egyetemes érdekeinek képviseletére hivatottak.
Ennélfogva jogosítva vannak tárgyalás alá venni mindazokat a kérdéseket, melyek területükön a mezőgazdasági termelést, a gazdasági rendet, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, értékesítést, hitelügyet, közlekedést, továbbá a gazdák, mezőgazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, valamint a gazdatársadalmi és népjóléti viszonyokat érintik.
Ama közigazgatási hatóság előtt, amelynek hatósági területére kiterjedőleg működnek, jogosítva és hivatva vannak feltárni az említett érdekeket, javasolni és szorgalmazni a szükségesnek látszó hatósági intézkedéseket, rendszabályokat vagy szabályrendeleteket, másrészt pedig saját hatáskörükben kezdeményezni a célszerűnek látszó intézményeket.
17. § Minden mezőgazdasági bizottság saját működési területén köteles figyelemmel kísérni a közigazgatási hatóságoknak azokat az intézkedéseit, amelyek a mezőgazdaságra vonatkoznak és azt a körülményt, megtörténnek-e olyan időben a mezőgazdaságot érintő törvényes intézkedések, amikor azokat a mezőgazdaság érdekei megkövetelik.
Tapasztalataihoz képest megkereséseket és javaslatokat intézhet az illető közigazgatási hatósághoz.
A mezőgazdasági bizottságok a közigazgatási hatóságoknak és közigazgatási hivataloknak minden olyan határozatai és intézkedései ellen, amelyekről azt tartják, hogy területükön a mezőgazdaság vagy a mezőgazdák, gazdasági munkások és cselédek egyetemes érdekeire sérelmesek vagy az említett érdekeknek meg nem felelnek, az érdekelt felek részére nyitva álló határidőben felebbezéssel élhetnek mindazokhoz a hatóságokhoz, amelyekhez a sérelmes határozat vagy hatósági intézkedés szabály szerint felebbvihető.
18. § A közigazgatási hatóságok és hivatalok a mezőgazdasági bizottságok megkereséseit és javaslatait tárgyalás alá venni s azoknak, valamint felebbezéseiknek elintézéséről az illető mezőgazdasági bizottságot értesíteni kötelesek.
19. § Az intézkedésre hivatott közigazgatási hatóságok és hivatalok az egész hivatali területükre kiterjedőleg működő mezőgazdasági bizottság véleményét kötelesek kikérni minden olyan általános természetű intézkedés előtt, amely a mezőgazdaság vagy az azzal foglalkozók egyetemes érdekeit érinti s amely intézkedéseknél a mezőgazdasági érdekek különleges mérlegelésének helye lehet.
A bizottság véleményének közlése az ügy természete és elintézésének sürgőssége szerint záros határidőhöz köthető; a vélemény közlésének elmaradása azonban a hatósági intézkedést nem késleltetheti s a hatóság részére mulasztás indokául nem szolgálhat.
A véleményadásra felszólított mezőgazdasági bizottság álláspontja az intézkedésre hivatott hatóságot vagy hivatalt nem kötelezi, de az attól eltérő intézkedés a véleményt adó bizottsággal is oly időben közlendő, hogy alkalma legyen közérdekből esetleg felebbvitellel élni, ha ennek a fennálló szabályok szerint helye van.
20. § Minden mezőgazdasági bizottság köteles tárgyalás alá venni és késedelem nélkül elintézni mindazokat a megkereséseket, amelyeket hatóságok, közhivatalok, más mezőgazdasági bizottságok, mezőgazdasági kamarák, gazdasági egyesületek vagy más gazdatársadalmi szervezetek közérdekben hozzájuk intéznek.
21. § A mezőgazdasági bizottságok határozataikat egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. Kisebbségi vagy különvéleményeket azonban kívánatra írásba foglalva indokaikkal együtt a határozathoz kell csatolni.
22. § A földmivelésügyi miniszter a hatóságok törvényes jogkörének sérelme nélkül a községi, járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságokat a mezőgazdaság körébe tartozó bármely gazdasági feladat keresztülvitelével is megbízhatja. Ilyen esetben a bizottságok közhivatali minőségben és közhivatali felelősséggel járnak el.
23. § Minden mezőgazdasági bizottság tagjai sorából elnököt, alelnököt és jegyzőt választ.
Elnökké és alelnökké nem választható az, aki a bizottságnak csak hivatali állásánál fogva tagja.
A bizottságot az elnök képviseli. Ő intézkedik a bizottság folyó ügyeiben is. Olyan kérdéseket azonban, amelyekben fontos a mezőgazdasági bizottság által képviselt érdekeltség állásfoglalása, mindenesetre bizottsági gyűlésen kell tárgyaltatni.
A járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok az ügyek állandó vitelére az elnök mellé intéző-tanácsot és a különböző szakügyek tárgyalására szakosztályokat és szakbizottságokat alakíthatnak.
A mezőgazdasági bizottságok ügyrendjét, a bizottságoknak a közigazgatási hatóságokhoz és közhivatalokhoz, a mezőgazdasági kamarákhoz és egyéb gazdatársadalmi szervezetekhez való viszonyát részletesen a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.
24. § A községi mezőgazdasági bizottságok felügyeleti hatósága a járási mezőgazdasági bizottság, amelynek, valamint a rendezett tanácsú városok mezőgazdasági bizottságának felügyelő hatósága a vármegyei mezőgazdasági bizottság. A vármegyei mezőgazdasági bizottság és a törvényhatósági joggal felruházott város mezőgazdasági bizottsága felett a felügyeletet a mezőgazdasági kamara gyakorolja. A felügyelet a működés irányításában és ellenőrzésében áll.
A főfelügyeletet valamennyi bizottság felett a földmívelésügyi miniszter gyakorolja.
25. § A községi mezőgazdasági bizottság működését, ha az közérdeket sért, a járási főszolgabíró felfüggesztheti. A járási és rendezett tanácsú városi mezőgazdasági bizottság működésének felfüggesztésére hasonló esetben az alispán, míg a vármegyei és törvényhatósági városi mezőgazdasági bizottság működésének felfüggesztésére a földmívelésügyi miniszter jogosult.
Bármelyik mezőgazdasági bizottság, ha törvényszerű feladatának nem felel meg vagy működése a közérdeket sérti, vagy ha a tagsági helyek több mint fele megüresedik, időközben is feloszlatható.
A községi mezőgazdasági bizottság feloszlatására a községi előljáróság és a járási mezőgazdasági bizottság véleményének meghallgatása után a járási főszolgabíró; a járási mezőgazdasági bizottság feloszlatására a járási főszolgabíró és a vármegyei mezőgazdasági bizottság véleményének meghallgatása után az alispán; a vármegyei mezőgazdasági bizottság feloszlatására az alispán és az illetékes mezőgazdasági kamara véleményének meghallgatása után a földmívelésügyi miniszter hivatott.
Rendezett tanácsú város mezőgazdasági bizottságának feloszlatására a polgármester meghallgatásával az alispán, törvényhatósági joggal felruházott város mezőgazdasági bizottságának feloszlatására pedig a mezőgazdasági kamara meghallgatásával a földmívelésügyi miniszter intézkedhetik.
Feloszlatás esetében a feloszlató hatóság 60 napon belül köteles a bizottságnak jelen törvény értelmében való újraalakítása iránt intézkedni. Az újonnan alakuló bizottság a feloszlatott bizottság helyébe lép.
26. § Az 1894:XII. törvénycikk alapján létesült járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok a jelen törvény alapján létesülő mezőgazdasági bizottságok megalakulása után megszünnek és tennivalóikat átveszik a jelen törvény alapján létesülő járási és vármegyei mezőgazdasági bizottságok. Az ebből folyólag szükséges szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
27. § A mezőgazdaság fejlesztésére és irányítására, valamint a mezőgazdasági lakosság különleges érdekeinek egyetemes előmozdítására és képviselésére mezőgazdasági kamarákat kell alakítani.
Számukat, székhelyüket és működési területüket a földmívelésügyi miniszter állapítja meg s a törvényhozásnak utólag bejelenti.
28. § A mezőgazdasági kamara rendes és kültagokból áll.
A rendes tagok részben választás, részben hivatali tisztjük alapján tagjai a kamarának.
A választás alá eső rendes tagokat a kamara területébe tartozó vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok mezőgazdasági bizottságai tagjaik sorából választják.
A választott tagok és póttagok számát és egy-egy törvényhatóságra eső hányadát első ízben a földmívelésügyi miniszter állapítja meg, későbbi választásoknál e tekintetben a kamara alapszabályai irányadók.
A választott rendes tagok és póttagok számát úgy kell megállapítani, hogy a mezőgazdasági érdekeltségnek a 4. szakaszban említett mindenik csoportja egyenlően legyen képviselve.
29. § A kamarai tagok és póttagok választása titkos szavazással történik.
Megválasztottak a legtöbb szavazatot nyerők.
A választás ellen megtörténte után 15 nap alatt a földmívelésügyi miniszterhez lehet felszólalni, aki végérvényesen határoz.
Megválasztható a választó mezőgazdasági bizottság olyan tagja, aki legalább harminc éves, legalább 6 év óta állandóan a kamara területén lakik és nem hivatali tisztjénél fogva tagja a választó mezőgazdasági bizottságnak.
30. § A mezőgazdasági kamara rendes tagjainak választása 6 évre szól.
E tagoknak az alapszabályokban megállapított módon kijelölt felerésze 3 évenként kilép. Helyük betöltése iránt azonnal intézkedni kell. A kilépő tagok az új választásokig gyakorolják tagsági jogaikat s újból választhatók.
Meghalt, vagy nem az előbbi bekezdés értelmében kilépő tag helyének betöltése a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint történik.
31. § A kamarai tagságot minden olyan körülmény megszünteti, amely miatt az illető a mezőgazdasági bizottság tagjává sem volna megválasztható.
Azt a kamarai tagot, aki a kamara ülésein egy éven át egyszer sem vett részt és távolmaradását nem igazolja, a kamarai tagok sorából kamarai határozattal törölni kell.
32. § Hivatalból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának a legalább is egy egész törvényhatóság területére kiterjedőleg törvényesen megalakult és ilyen módon működő mezőgazdasági egyesületek és mezőgazdasági munkásegyletek elnöke és egy-egy vezető tisztviselője arra az időre, míg tisztjüket betöltik.
Rendes tagjai továbbá a mezőgazdasági kamarának ama gazdasági szövetkezetek vidéki központjainak elnöke és egy-egy vezető tisztviselője, mely szövetkezeti központokat a földmívelésügyi miniszter az illetékes mezőgazdasági kamara meghallgatásával kijelöl. Rendes tagja továbbá a kamarának a kamara területén levő és vidéki központba nem társult gazdasági szövetkezetek azonos célokat szolgáló csoportjainak két-két képviselője, kiket az említett szövetkezeteknek a földmívelésügyi miniszter részéről megállapított csoportjai tagjaik sorából választanak.
33. § A mezőgazdasági kamarák a közgazdaság, mezőgazdaság és mezőgazdasági munkásügyek körül érdemeket szerzett és a kamara területén lakó egyének sorából a választott rendes tagok számának egynegyed részéig kültagokat is választhatnak a kamarába.
A kültagok szavazati jogosultság nélkül tanácskozási joggal vesznek részt a kamarai üléseken.
34. § A mezőgazdasági kamarák feladata egyfelől az, hogy a mezőgazdaság fejlesztése körül segítségére legyenek a kormányzatnak és a földmívelésügyi igazgatásnak, másfelől pedig, hogy az ország közgazdaságában és társadalmában előmozdítsák és képviseljék a mezőgazdaság, a birtokosok és mezőgazdasági munkások egyetemes érdekeit.
Kötelességük tehát állandóan figyelemmel kisérni, tanulmányozni és feltárni területükön mindazokat a jelenségeket, amelyek az ottani mezőgazdasági termeléssel és az ott élő mezőgazdasági lakosság helyzetével összefüggenek. Feladatuk továbbá, hogy megfigyeléseik alapján megjelöljék területükön a birtokmegoszlásnak azt az alakulását, a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyektől a termelésben legtöbb eredmény s a mezőgazdasági lakosság minden rétegére legkedvezőbb helyzet várható.
Figyelemmel kell kísérniök más közgazdasági ágak, nevezetesen az ipar, kereskedelem, közlekedés, pénzügy- és vámpolitika fejlődését és a kamara területéhez tartozó vidék termelésére és mezőgazdasági helyzetére gyakorolt kihatásait.
A tapasztaltakhoz képest szükség szerint megfelelő társadalmi, közigazgatási, kormányzati és törvényhozási intézkedéseket javasolhatnak, vagy pedig saját hatáskörükben a termelés helyes szervezésére és egyáltalán a gazdálkodás eredményességének emelésére megfelelő intézményeket, berendezéseket létesíthetnek és fenntarthatnak.
35. § A mezőgazdasági kamara, mint a területén levő vármegyei mezőgazdasági bizottságok közvetlen felügyelő hatósága irányítja és támogatja a felügyelete alatt álló mezőgazdasági bizottságok működését. A gazdasági egyesületekkel, gazdakörrel, mezőgazdasági munkásegyletekkel szükség szerint összeköttetésbe lép és a gazdatársadalom, valamint a gazdasági munkások további közérdekű szervezkedését elősegíti.
36. § A földmívelésügyi miniszter a hatóságok törvényes jogköreinek sérelme nélkül a mezőgazdasági kamarát a mezőgazdaság körébe tartozó bármely gazdasági feladat keresztülvitelével is megbízhatja. Ilyen esetben a kamara közhivatali minőségben és közhivatali felelősséggel jár el.
37. § A mezőgazdasági kamarák előterjesztéseiket a minisztériumokhoz és a törvényhozáshoz közvetlenül intézik. A törvényhatóságokkal, közhatóságokkal, közhivatalokkal, magántestületekkel és magánosokkal, valamint egymással közvetlenül érintkezhetnek.
Törvényhatóságok, közhatóságok és hivatalok kötelesek a mezőgazdasági kamarák megkereséseit és javaslatait tárgyalás alá venni s az elintézésről a megkereső kamarát értesíteni.
A kamarák hivatalos levelezése postabérmentes.
38. § A mezőgazdasági kamarák szervezetük részletes megállapítására és működésük szabályozására alapszabályokat alkotnak.
Az alapszabályok és az alapszabályok megváltoztatása csak a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával érvényes.
39. § Az alapszabályok a törvényekkel vagy rendeletekkel nem ellenkezhetnek; mindenesetre tartalmazniok kell:
1. a kamara nevét, székhelyét, pecsétjének leírását és a kerületébe tartozó törvényhatóságok megnevezését;
2. a választandó tagok és póttagok számát és azoknak az egyes törvényhatóságok, valamint az érdekeltségi csoportok között való megoszlását;
3. a választott tagok kilépésének módozatait;
4. az elnök és az alelnökök választásának módját és az elnökség jogkörét;
5. a kamarai tanács választásának módját és a kamarai tanács jogkörét;
6. a szakosztálybeli tagok választásának módját és a szakosztályok jogkörét;
7. a kamarai közgyűlés, kamarai tanács és a szakosztályok gyűléseinek összehívására vonatkozó intézkedéseket annak meghatározásával, hogy mi történjék, ha az ülésen a tagok határozatképes számban nem jelennek meg;
8. a közgyűlésnek fenntartott ügyeket, amelyek sorába okvetlenül felveendő az ügyrend megalkotása és megváltoztatása, az évi költségvetés s a kamarai illetékek megállapítása, zárszámadások jóváhagyása, kölcsönfelvétel, ingatlanszerzés és elidegenítés, vagyonjogilag kötelező szerződések jóváhagyása; határozathozatal per indítása és perbeli egyezség kötése tárgyában; elnök, alelnökök és szakosztályi tagok választása, a kamarai kültagok (33. §) választása, tiszteletdíjak és évi illetmények megszavazása;
9. a kamara tisztviselőinek alkalmazására vonatkozó, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a kamarai tagok vagy tisztviselők ellen kötelességmulasztás, szabálytalan eljárás vagy összeférhetetlen helyzetbe jutás esetén alkalmazni kell;
10. a pénztárkezelés és a számvitel módozatait;
11. az alapszabályok megváltoztatásának módozatait;
12. a hivatalos közlemények kihirdetésének módját.
40. § A mezőgazdasági kamara három év tartamára elnököt és két alelnököt választ. A választás csak a földmívelésügyi miniszter megerősítésével érvényes.
41. § A kamarai ülések nyilvánosak. Olyan tárgyat azonban, amelyet az elnök vagy az ülés tagjainak többsége nem tart nyilvánosan tárgyalhatónak, vagy amelyeket a földmívelésügyi miniszter titoktartás feltétele mellett közöl, zárt ülésben kell tárgyalni.
A kamarai közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni és másolatát legkésőbb négy hét alatt a földmívelésügyi miniszterhez fel kell terjeszteni.
Kamarai közgyűlést évenként legalább kétszer, tanácsülést pedig szükség szerint kell tartani. A földmívelésügyi miniszter közgyűlés tartását bármikor elrendelheti és 20 kamarai rendes tag írásban kifejezett kívánságára is legkésőbben 15 nap alatt össze kell hívni a kamara közgyűlését.
A kamara közgyűlésének és a kamarai tanács üléseinek ideje és tárgysorozata a földmívelésügyi miniszternek oly időben bejelentendő, hogy magát képviseltethesse. A miniszter képviselőjét a gyűléseken szó illeti.
42. § A mezőgazdasági kamara közgyűlése az ügyek állandó vitelére 20 tagból álló kamarai választmányt választ, amely üléseit a szükséghez képest tartja.
A kamarai választmány tagjainak választásánál egyrészt a kamara körzetébe tartozó törvényhatóságok érdekeltsége, másrészt a 4. §-ban megjelölt érdekeltségi csoportokat képviselő kamarai tagok számaránya lehetőleg figyelembe veendő.
43. § A kamarának jogában áll tagjaiból szakosztályokat alakítani s azokat állandó vagy ideiglenes feladatokkal megbízni. Ezek a szakosztályok magukat tagjaik számának feléig nem tagokkal is kiegészíthetik és gyűléseikre szakértőket is meghívhatnak. A meghívott tagoknak és szakértőknek a szakosztály ülésein csak tanácskozó joguk van.
A kamarának azok a tagjai, akik a mezőgazdasági munkások és cselédek csoportját képviselik, a mezőgazdasági munkásügyek tárgyalására külön szakosztály alakítását kívánhatják. Ebbe a szakosztályba csak a mezőgazdasági munkások és cselédek csoportját képviselő kamarai tagokat lehet beválasztani és üléseire meghívni.
A szakosztályok tanácskozásuk eredményét határozathozatal végett a kamarai választmány elé kötelesek terjeszteni.
A kamarai közgyűlés vagy választmány határozatával szemben a szakosztályok a kamara útján felterjesztéssel élhetnek a földmívelésügyi miniszterhez.
44. § A kamarai tagok kötelessége a kamarai választmánytól a kamara hatáskörében nyert megbizatást lelkiismeretesen és tárgyilagosan teljesíteni.
Azt a kamarai tagot, aki az említett megbizatást igazolatlanul nem teljesíti vagy nem tárgyilagosan teljesíti, a kamara közgyűlése kamarai tagságától megfoszthatja.
Az ilyen kamarai határozat ellen a közlésétől számított 15 nap alatt beadható panasz felett a földmívelésügyi miniszter végérvényesen határoz.
45. § A kamarai tagok tisztüket díjazás nélkül látják el. A gyűléseken való megjelenés, továbbá kiküldetés alkalmából az alapszabályok vagy a kamara határozata szerint felszámítható költségek azonban megtérítendők és a külön megbizatások teljesitéseért tiszteletdíj is megállapítható.
46. § A kamarai ügyeket rendszeres illetménnyel alkalmazott igazgató és megfelelő számú tisztviselője látja el.
Igazgatóul csak főiskolai képzettséggel és megfelelő közgazdasági ismeretekkel bíró egyén alkalmazható. Alkalmazásához a földmívelésügyi miniszter megerősítése szükséges. Alaki képesítés hiánya alól a földmívelésügyi miniszter felmentést adhat.
A kamara igazgatóját a kamara által megállapított szolgálati feltételek mellett első ízben pályázat útján a földmívelésügyi miniszter nevezi ki.
47. § A mezőgazdasági kamara olyan kiadása fedezésére, amelyet saját bevétele vagy állami hozzájárulás nem fedez, a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával mezőgazdasági kamarai illetéket vethet ki.
48. § A mezőgazdasági kamarai illetéket a kamara kerületében földadó alá eső mezőgazdasági földbirtokok és az ilyen földbirtokok haszonbérlete után kell fizetni. Ezt az illetéket a földbirtokosokra és más haszonélvezőkre az állami földadó, haszonbérlőkre pedig a haszonbérlet utáni kereseti adójuk alapján kell kivetni, de legfeljebb az említett állami adóknak 4%-ig terjedhető összegében. Fizetésére az köteles, aki a kivetés alapjául szolgáló adó fizetésére kötelezve van.
A földadókataszterben az erdőmívelési ágban felvett földbirtok után mezőgazdasági kamarai illeték ki nem vethető.
A kamara által kivetett kamarai illeték a közadókkal együtt hajtandó be.
Egyébként az illetékek kivetésének, beszedésének és a kamara pénztárába való beszolgáltatásának részletes szabályait a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg.
49. § A mezőgazdasági kamara törvényes megalakulásától kezdve jogképes és e törvény korlátai között saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, a bíróságok előtt pert indíthat és perbe fogható.
A kamarát elnöke vagy helyettese képviseli. Olyan okirat, amellyel a kamara magát vagyonjogilag lekötelezi, csak úgy szolgál a kamara ellen bizonyítékul, ha az elnök vagy helyettese, továbbá a kamarai tanács egy tagja és a kamara igazgatója aláírásával el van látva.
50. § A mezőgazdasági kamarák felett a felügyeletet a földmívelésügyi miniszter gyakorolja. Az országos mezőgazdasági kamara meghallgatása után és a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére a kamarát a minisztertanács feloszlathatja. Ebben az esetben a kamara újraalakulása iránt 60 napon belül kell intézkedni.
Az újra alakuló kamara a feloszlatott helyébe lép. A helyébelépésig a feloszlatott kamarát, habár működése meg is szűnik, fennállónak kell tekinteni.
51. § Az országos mezőgazdasági kamara mezőgazdasági kamarák által választott tagokból áll. Minden mezőgazdasági kamara tagjai sorából 15 rendes és 10 póttagot választ az országos mezőgazdasági kamarába és pedig olyanképen, hogy a 4. szakaszban megjelölt mindenik érdekeltségi csoport egyenlően képviselve legyen.
Az országos mezőgazdasági kamarának rendes tagjai még azoknak az országos mezőgazdasági és munkástestületeknek, mezőgazdasági szövetkezeteknek elnöke és igazgatója, amelyeket az országos mezőgazdasági kamara javaslatára a földmívelésügyi miniszter kijelöl.
Jelen törvény 29., 30. és 31. szakaszainak határozmányai az országos mezőgazdasági kamarára is alkalmazást nyernek.
52. § Az országos mezőgazdasági kamarát első ízben a földmívelésügyi miniszter hívja össze s megalakulása iránt is ő intézkedik.
Ügyrendjét az országos mezőgazdasági kamara maga alkotja meg.
53. § Az országos mezőgazdasági kamarának feladata, hogy országos szempontból tárgyalva a magyar mezőgazdaságot érintő kérdéseket, a kormányzatnak a mezőgazdaság irányításában segédkezet nyújtson.
Az országos mezőgazdasági kamara egyetemes országos szempontból felülbírálja az egyes mezőgazdasági kamarák által előterjesztett véleményeket és javaslatokat, véleményezőleg nyilatkozik a kormányzat részéről hozzáutalt kérdésekben; saját javaslataival és indítványaival törekszik a mezőgazdaság helyes irányú fejlődését elősegíteni és a mezőgazdaság, a gazdatársadalom és munkásosztály egyetemes érdekeit előmozdítani és az ország kormányzata előtt képviselni.
54. § Különös feladata az országos mezőgazdasági kamarának az egyes mezőgazdasági kamarák működésének figyelemmel kísérése és felettük felügyelet gyakorlása.
55. § Jelen törvény 35., 37., 40., 41., 42., 43., 44., 45., 46., 47. szakaszainak határozmányai az országos mezőgazdasági kamarára is megfelelő alkalmazást nyernek.
56. § Az országos mezőgazdasági kamara költségeit felerészben és egymás között egyenlő arányban a mezőgazdasági kamarák, felerészben az állam viseli.
57. § A gazda köteles mezőgazdasági cselédjének a munkaszüneti napokon és a szükséghez képest legfeljebb négy munkanapon szabadságot adni, hogy mint választott bizottsági vagy kamarai tag tisztét gyakorolhassa.
58. § Ezt a törvényt a földmívelésügyi miniszter hajtja végre és a szükségesnek mutatkozó részletes szabályokat a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg s a jelen törvény alapján kiadott rendeleteit a szükséghez képest módosíthatja vagy kiegészítheti.
59. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe.
