1. § Az ítélőbírák és az ügyészek kivétetnek az állami tisztviselők részére megállapított fizetési osztályokból és külön fizetési csoportokba soroztatnak.
2. § Az ítélőbíráknak és az ügyészeknek igényük van:
1. fizetésre;
2. lakáspénzre;
3. az 1904:I. törvénycikken alapuló személyi pótlék kivételével mindazokra a pótlékokra, segélyekre és egyéb mellékilletményekre, amelyekben az állami tisztviselők általában részesülnek, továbbá évi 1800 K fizetés természetével bíró külön képesítési pótlékra.
3. § A jelen törvény alapján járó fizetésre és lakáspénzre vonatkozó ügyekben - más eljárás kizárásával - a járandóságok utalványozására hivatott hatóság, végső fokban a miniszter határoz. A miniszter határozata ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye.
4. § Az ítélőbírák és az ügyészek hat fizetési csoportba soroztatnak.
Az első fizetési csoportba tartozik: a járásbíró (vezető járásbíró), a törvényszéki bíró, a telekkönyvi betétszerkesztő bíró és az ügyész (vezető ügyész);
a második fizetési csoportba tartozik: az ítélőtáblai bíró, a törvényszéki tanácselnök, a törvényszéki elnökök kétharmada, a járásbíróság elnöke és alelnöke, a központi telekkönyvi hivatal elnöke, a főügyészi helyettes, az ügyészségi elnök és alelnök;
a harmadik fizetési csoportba tartozik: a kuriai bíró, az ítélőtáblai tanácselnök, a törvényszéki elnökök egyharmada, a budapesti törvényszék másodelnöke, a budapesti központi járásbíróság elnöke, a koronaügyészhelyettes, a főügyész, a budapesti kir. ügyészség elnöke, két főügyészi helyettes és a közigazgatási bíró;
a negyedik fizetési csoportba tartozik: a kuriai tanácselnök, az ítélőtáblai elnök, a budapesti ítélőtábla alelnöke, a Budapesten elhelyezett három törvényszék elnöke, a főudvarnagyi (állami zárlati) bíróság elnöke, a budapesti főügyész, a közigazgatási bírósági tanácselnök és a szabadalmi tanács elnöke;
az ötödik fizetési csoportba tartozik: a Kúria másodelnöke, a budapesti ítélőtábla elnöke, a koronaügyész és a közigazgatási bíróság másodelnöke;
a hatodik fizetési csoportba tartozik: a Kúria és a közigazgatási bíróság elnöke.
5. § Az első fizetési csoportban kilenc, a második fizetési csoportban hat, a harmadik fizetési csoportban négy, a negyedik fizetési csoportban két fizetési fokozat van, az ötödik és hatodik fizetési csoportokban fizetési fokozatok nincsenek.
6. § Az ítélőbírák és az ügyészek fizetésének a csoportok és fokozataik szerint - a bírói és ügyészi pótlék, valamint az átmeneti pótlék beszámításával - megállapított mértékét a jelen törvényhez csatolt táblázat tünteti fel.
7. § A kinevezés a fizetési csoport legalsó fokozatára szól. A magasabb fizetési fokozatokba az előlépés három évenkint önmagától következik be.
A három évi várakozási idő az első és második fizetési csoport mindegyik fizetési fokozatában külön határozattal egy évvel megrövidíthető. A megrövidítésnél, melynek feltételeiről és módjáról külön rendelet intézkedik, figyelembe kell venni azoknak a bírósági és ügyészségi testületeknek a véleményét, amelyek az ítélőbíró és ügyész tevékenységét közvetlen tapasztalatból ismerik.
8. § Az ítélőbírák és az ügyészek fizetésének folyósítására nézve az állami tisztviselőkre vonatkozó általános szabályok irányadók.
9. § A magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő attól a naptól számít, amely nappal az ítélőbírót vagy az ügyészt a fizetési csoportjába tartozó valamely állásra kinevezték.
Aki ugyanazon fizetési csoporton belül egyik állásról a másikra átlép, korábbi fizetését és a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre szerzett igényét megtartja.
10. § A magasabb fizetési fokozattal járó fizetést annak a hónapnak első napjától kezdve kell utalványozni, amely az igényt megállapító szolgálati idő leteltét közvetlenül követi.
11. § A magasabb fizetési fokozatba való előlépés függőben marad a bűntett vagy vétség miatt közvádra indított büntető bírói eljárás folyamatba tételétől vagy a fegyelmi vétség miatt indított fegyelmi bírói eljárás elrendelésétől az eljárás jogerős befejezéséig, valamint a hivataltól való felfüggesztés tartama alatt.
Ha az ítélőbírót vagy az ügyészt a büntető vagy a fegyelmi eljárás során jogerősen el nem ítélték, a magasabb fizetést attól a naptól kezdve kell folyóvá tenni, amelytől az különben járt volna.
12. § A magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati időből elvész:
a) az az idő, amelyet az ítélőbíró vagy az ügyész nyugalomban töltött;
b) az egy évet egyhuzamban meghaladó szabadságidőnek egy évet meghaladó része;
c) a fegyelmi bírósági határozat következtében a hivataltól felfüggesztett állapotban töltött idő, ha a fegyelmi eljárás jogerős elítéléssel ért véget;
d) a jogerős fegyelmi ítélet hatálya alatt töltött idő (1871:VIII. tc. 24. §-a).
13. § Az első fizetési csoport hetedik vagy ennél magasabb fokozatából a második fizetési csoportba tartozó állásra kinevezett ítélőbírónak vagy ügyésznek fizetését úgy kell megállapítani, mintha azt a szolgálati időt, amelyet az első fizetési csoport hetedik és ennél magasabb fokozatában töltött, már a második fizetési csoportban töltötte volna.
A második fizetési csoport negyedik vagy ennél magasabb fokozatából a harmadik fizetési csoportba tartozó állásra kinevezett ítélőbírónak vagy ügyésznek fizetését úgy kell megállapítani, mintha azt a szolgálati időt, amelyet a második fizetési csoport negyedik és ennél magasabb fokozatában töltött, már a harmadik fizetési csoportban töltötte volna.
14. § A lakáspénz, valamint a hivatalos kiküldetéseknél (szolgálati utazásoknál) felszámítható illetmények szempontjából az ítélőbírák és az ügyészek közül:
az első fizetési csoport 1-6. fizetési fokozatába tartozók a VII., a 7-9. fizetési fokozatába tartozók a VI.,
a második fizetési csoport 1-3. fizetési fokozatába tartozók a VI., a 4-6. fizetési fokozatába tartozók az V.,
a harmadik fizetési csoport 1-3. fizetési fokozatába tartozók az V., a 4. fizetési fokozatába tartozók a IV.,
a negyedik fizetési csoportba tartozók a IV.,
az ötödik fizetési csoportba tartozók a III.,
a hatodik fizetési csoportba tartozók a II. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkkel esnek egy tekintet alá.
Azok az ítélőbírák és ügyészek, akik természetben kapnak lakást, lakáspénzre igényt nem tarthatnak.
15. § A lakáspénz előzetes naptári negyedévi részletekben jár.
Egyebekben az állami tisztviselők lakáspénzének folyósítására nézve általában érvényes szabályok irányadók.
16. § Az ítélőbíráknak és az ügyészeknek fizetésükön és lakáspénzükön felül a 2. § 3. pontja szerint járó pótlékok, segélyek és egyéb mellékilletmények tekintetében azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a fizetési osztályokba sorozott állami tisztviselőknek megfelelő illetményeire irányadók.
17. § A Kúria és a közigazgatási bíróság elnökének és másodelnökének pótléka, az ítélőbíráknak és az ügyészeknek az 1893:IV. tc. 2. §-ának c) pontján, valamint a budapesti ítélőtábla elnöki titkárának az 1908:VI. tc. 5. §-án alapuló működési pótléka, az ítélőbírák és az ügyészek átmeneti pótléka, az ügyészek tiszti pótléka, a telekkönyvi betétszerkesztő bírák fővárosi helyi pótléka, úgyszintén a korpótlék megszünik.
A vizsgálóbírói pótlék évi 2 000 koronára emeltetik fel. Az elsőfolyamodású ügyészségnél működő valamennyi ügyésznek évi 2 000 korona működési pótlék jár.
A telekkönyvi betétszerkesztő bírák napidíj- és fuvardíjátalányát ez a törvény nem érinti.
18. § A tényleges szolgálatban álló ítélőbírák és ügyészek részére betöltött állásuknál magasabb állásnak címe a jövőben csak jelleg nélkül adományozható.
Az igazságügyminiszter a magasabb állásnak címével és jellegével felruházott ítélőbírák és ügyészek állásait - a törvénnyel megállapított létszám keretein belül - fokozatosan a 4. §-ban említett megfelelő állásokra rendszeresíti át.
19. § Ha az ítélőbíró vagy az ügyész a jelen törvény kihirdetése után olyan állásra neveztetik ki, amellyel az eddiginél kevesebb fizetés természetével bíró illetmény jár, a fizetés természetével bíró illetmények közti különbözetet fizetés természetével bíró személyi pótlékként kapja meg. Ezt a személyi pótlékot a fizetés természetével biró illetmények emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni.
20. § Az állami tisztviselők fizetés természetével bíró illetményeinek általános emelése esetében az ítélőbírák és az ügyészek illetményeit a megélhetési viszonyok figyelembevételével aránylagosan emelni kell.
21. § Az ítélőtáblai elnöki titkár az első csoportba, a Kúria elnöki tanácsosa pedig a második csoportba sorozott ítélőbírákkal és ügyészekkel esik az illetmények szempontjából egy tekintet alá.
22. § A jelen törvény életbelépésekor a már kinevezett ítélőbírákat és ügyészeket a következőképen kell a fizetési csoportokba sorozni:
az ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel felruházott járásbírák, törvényszéki bírák és telekkönyvi betétszerkesztő bírák, továbbá a központi telekkönyvi hivatal főnöke, a kúriai bírói címmel és jelleggel fel nem ruházott törvényszéki elnökök, a főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott ügyészek és a budapesti ügyészség élén álló főügyészi helyettes a második fizetési csoportba kerülnek;
a kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott ítélőtáblai bírák és törvényszéki elnökök, valamint a budapesti központi járásbíróság vezetője a harmadik fizetési csoportba kerülnek. A Budapesten elhelyezett három törvényszék elnöke, az állami zárlati bíróság elnöke és a budapesti főügyész egyelőre a harmadik;
a budapesti ítélőtábla elnöke és a koronaügyész pedig egyelőre a negyedik fizetési csoportba jut, azonban indokolt esetben a 4. §-ban megállapított fizetési csoportba nevezhető ki.
A többi ítélőbírót és ügyészt abba a fizetési csoportba kell sorozni, amelybe állása a 4. § szerint tartozik.
23. § A jelen törvény életbelépésekor már kinevezett ítélőbírák és ügyészek fizetésének és a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál - a korábbi jogszabályok szerint a magasabb összegű személyi pótlék szempontjából beszámítható - azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető ítélőbíró vagy ügyész abban a fizetési osztályban töltött, amelybe a jelen törvény életbeléptekor tartozott.
A VIII. fizetési osztályban töltött időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amelyet az ítélőbíró vagy az ügyész albírói, alügyészi vagy igazságügyminiszteri fogalmazói vagy más a VIII. fizetési osztályba tartozó állásban töltött.
A VII. fizetési osztályba sorozott ítélőbírákat és ügyészeket úgy kell tekinteni, mintha akkor jutottak volna a jelen törvény első fizetési csoportjának negyedik fokozatába, amikor a VII. fizetési osztályba tartozott állásra első ízben kineveztettek.
24. § A 23. §-ban említett szolgálati időből kilenc évnél többet sem a fizetés, sem a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
Azokat az ítélőbírákat és ügyészeket, akiknek a 23. §-ban említett beszámítható szolgálati ideje kilenc évnél hosszabb, a további magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő megállapításánál úgy kell tekinteni, mintha 1920. évi július hó 1-én töltötték volna be kilenc évi beszámítható szolgálati idejüket.
Azoknál az ítélőbíráknál és ügyészeknél, akik a jelen törvény életbeléptekor jogerős fegyelmi ítélet hatálya alatt állanak, a fegyelmi ítélet joghatályát a korábbi jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elbírálni.
25. § A szabadalmi hivatal ítélőbíráinak, valamint a munkásbiztosítási felsőbíróság tagjainak illetményei a jelen törvény elvei szerint külön törvénnyel nyernek szabályozást.
26. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és az ennek alapján járó illetmények az ítélőbírákat és az ügyészeket 1920. évi július hó 1. napjától kezdve illetik meg.
A jelen törvényt az illetékes miniszterek hajtják végre.
| Fizetési csoport | Fizetési fokozat | Fizetés | Fizetési csoport | Fizetési fokozat | Fizetés | Fizetési csoport | Fizetési fokozat | Fizetés | ||
| 1. | 7 400 K | 1. | 12 000 K | 1. | 16 000 K | |||||
| 2. | 8 000 K | 2. | 13 500 K | III. | 2. | 18 000 K | ||||
| 3. | 8 600 K | II. | 3. | 15 000 K | 3. | 20 000 K | ||||
| 4. | 9 200 K | 4. | 16 000 K | 4. | 22 000 K | |||||
| I. | 5. | 10 000 K | 5. | 17 000 K | ||||||
| 6. | 11 000 K | 6. | 18 000 K | IV. | 1. | 22 000 K | ||||
| 7. | 12 000 K | 2. | 24 000 K | |||||||
| 8. | 13 000 K | V. | - | 28 000 K | ||||||
| 9. | 14 000 K | VI. | - | 32 000 K | ||||||
