1. § A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. törvénycikk rendelkezései a jelen törvény alábbi szakaszai értelmében módosulnak és kiegészíttetnek.
2. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Gazdasági és ipari hitelszövetkezet a jelen törvény életbelépése után csakis az Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, hogy az alakuló szövetkezet kijelenti, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezetbe rendes tagként belép, és ha a belépő nyilatkozatot az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága elfogadja. Ennek az előfeltételnek az igazolása nélkül a bíróság az alakuló szövetkezetet a cégjegyzékbe be nem jegyezheti.
Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek az előbbi bekezdésben említett közreműködése annak ellenőrzésére terjed ki, hogy a megalakuláskor az 1898. évi XXIII. törvénycikk érvényben levő rendelkezései, valamint a jelen törvény rendelkezései megtartassanak.
3. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 4. §-ában második bekezdésként a következő rendelkezés iktatandó:
A szövetkezet belterjesebb földmívelés céljaira szükséges állatok, gazdasági gépek és eszközök, anyagok és tömegcikkek adásvételét abban az esetben, ha ezt a tömegbeszerzés gazdaságos keresztülvitele szükségessé teszi, nem tagoknak is közvetítheti.
4. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 5. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az alakuló közgyűlést az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje vezeti.
5. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 6. §-a helyébe a következő szöveg lép:
Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a cégbejegyzési kérvényt az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttje is aláírja.
A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan kiteendő, hogy a szövetkezet az 1898. évi XXIII. törvénycikk és a jelen törvény értelmében alakult.
6. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 7. §-a utolsó bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a kötelékébe tartozó szövetkezetek részére az előző bekezdéseknek rendelkezései alól kivételt engedélyezhet.
7. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 8. §-a első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A szövetkezetnek csak az lehet tagja, aki a szövetkezet kerületében lakik, vagy ott fekvő ingatlannak vagy vállalatnak tulajdonosa vagy birtokosa (haszonélvezője, haszonbérlője, bérlője stb.). Kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyén törvényes képviselőjének beleegyezésével léphet be szövetkezetbe.
Csődjog hatálya alatt álló személyek a szövetkezet tagjai nem lehetnek.
8. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 11. §-a olyképen módosíttatik, hogy a jelen törvény életbelépte után alakult szövetkezet üzletrészeinek névértéke legfeljebb 500 (ötszáz) koronában állapítható meg.
9. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 12. és 13. §-ai helyébe a következő szöveg lép:
Az üzletrészek után kamatot fizetni nem szabad.
A szövetkezet évi mérlege szerint mutatkozó tiszta nyereségből 10%-ot rendes tartalékalap képzésére és növelésére kell fordítani.
A tiszta nyereségnek az a része, amely az előbbi bekezdés értelmében a rendes tartalékalapra fordíttatott, továbbá az 1898. évi XXIII. törvénycikk 30. §-a és 36. §-ának utolsó bekezdése értelmében esetleg az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak javadalmazására fordított összeg levonása után még fennmarad, osztalékképen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, úgy azonban, hogy az osztalék 5%-ot meg nem haladhat. Kivételesen indokolt esetekben az osztalék legmagasabb mérve az Országos Központi Hitelszövetkezet előterjesztésére a pénzügyminiszter által 5%-on felül is megállapítható. Az osztalék kifizetése és ennek módozatai tekintetében az alapszabályok intézkednek.
Az ekként felhasznált összegek levonása után még esetleg mutatkozó maradékból 30% az Országos Központi Hitelszövetkezet hozzájárulásával meghatározandó népjóléti célokra, még pedig elsősorban a szövetkezet működési körzetének népjóléti céljaira fordítandó, illetve e célokra tartalékolandók, 70% pedig a tartalékalapba utalandó.
Ha a rendes tartalékalap a szövetkezet mérlegszerű terheinek 25%-át már elérte, az előbbi bekezdésben említett 70% felesleg a szövetkezet különleges céljait szolgáló más tartalékok alkotására és gyarapítására fordítható.
10. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 14. §-ának első bekezdése a következőképen módosíttatik:
A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a rendes tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között az üzletév elejéig jegyzett üzletrészek arányában osztandó fel és hajtandó be.
11. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 18. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A felmondás érvényes, ha az az igazgatóság valamelyik tagja előtt kijelentetett. A felmondást a szövetkezet igazgatósága cégszerű elismervénnyel tanúsítja. Ha az elismervény megtagadtatik, a felmondás a községi előljáróságnál bejelenthető, amely erről a bejelentőnek elismervényt ad és a szövetkezetet haladéktalanul értesíti.
12. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 20. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A névjegyzékben a tag kiválására vonatkozó bejegyzésen felül azt a körülményt is fel kell tüntetni, hogy a tagnak kiválását a cégjegyzék-bíróságnál mikor jelentették be.
13. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 23. §-a új (második) bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A törvényes elsőbbség a szövetkezeteknek kivált tagja ellen is érvényesíthető, de annak az üzletévnek végétől számított egy éven belül, amely üzletévben a kiválást a cégjegyzék-bíróságnál bejelentették.
14. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 24. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
A szövetkezet köteles tagja tartozásának összegét bárkivel közölni, aki érdekeltségét a szövetkezet igazgatósága előtt igazolta.
15. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 35. §-ának utolsó bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a központi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeteknek cégvezető kirendelését megengedheti.
16. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A felszámolt szövetkezetnek a tartozások és az üzletrészek kielégítése után fennmaradó vagyonából 50%-ot a szövetkezet működési körzetének olyan népjóléti céljaira kell fordítani, amely célok anyagi támogatásához az Országos Központi Hitelszövetkezet hozzájárult, 50%-ot pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet által kezelendő és szövetkezeti célokra szolgáló alapba kell utalni. Az Országos Központi Hitelszövetkezet az ebbe az alapba utalt összeget, - amennyiben 10 éven belül a felszámolt szövetkezet működési körzetében új hitelszövetkezetet létesítenek, - az új szövetkezet tartalékalapjának gyarapítására fordíthatja.
17. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 47. §-a 2. a) pontjában meghatározott bélyeg- és illetékmentesség a cégbejegyzésre is kiterjed.
18. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 48. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet általában mindama hitelszükségletek kielégítéséről is hivatott gondoskodni, amelyeket a kisebb mezőgazdaságok létesítése, termelésének biztosítása és fejlesztése indokol.
Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek feladata közé tartozik továbbá a szövetkezet eszméjének terjesztése és népszerűsítése, valamint a szövetkezeti rendszer tökéletesítése. E feladatával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából az Országos Központi Hitelszövetkezet évente szövetkezeti kongresszust összehívni és a kongresszus előkészítésére választmányt alakítani köteles.
A kongresszus és a választmány feladatát, tervezetét és működési rendjét az alapszabályok állapítják meg.
19. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 51. §-a első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki.
A m. kir. államkincstár részéről jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetését a központi hitelszövetkezet fennállásának tartama alatt nem követelheti.
20. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 55. §-a első bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
A maradék 30%-át a falu művelődésének és jólétének előmozdítására irányuló célra kell fordítani; a maradék többi részét pedig a közgyűlés rendelkezéséhez képest kell tartalékba helyezni.
21. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 57. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságát a törvény 57. §-ának második bekezdésében megállapított jog illeti akkor is, ha a szövetkezet igazgatóságának vagy egyes tagjainak olyan magatartásáról szerez tudomást, amely a szövetkezet eredményes működését komolyan veszélyezteti.
Az Országos Központi Hitelszövetkezet a jelen törvény hatályba lépte előtt alapított oly hitelszövetkezeteket, amelyek a központi hitelszövetkezetnek nem tagjai, üzlet- és ügyvitelük tekintetében bármikor felülvizsgálhatja. Az ilyen felülvizsgálatot foganatosítani köteles abban az esetben, ha azt az illető hitelszövetkezet igazgatósága vagy a szövetkezeti tagok 1/10 része kérelmezi.
A megvizsgálandó szövetkezet igazgatósága az Országos Központi Hitelszövetkezet kiküldöttjének a szövetkezet könyveibe és üzleti leveleibe, valamint egyéb okiratba betekintést engedni tartozik.
A felülvizsgálat költségeit és díjait a felülvizsgált szövetkezet viseli. A díjak mérve tekintetében megállapodás hiányában az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága által időnként megállapított és a pénzügyminisztertől jóváhagyott általános szabályozás irányadó.
A felülvizsgált szövetkezetek igazgatóságai kötelesek az Országos Központi Hitelszövetkezet kívánságára az ellenőrző vizsgálat alapján felmerült észrevételeket az e célra záros határidőn belül összehívandó közgyűléseik elé terjeszteni.
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága a felülvizsgálat eredményét a cégjegyzék-bírósággal is közölheti.
22. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 60. §-a akként módosul, hogy az első bekezdésben megállapított kilépési jog a gazdasági és ipari hitelszövetkezeteket jelen törvény életbeléptetésének napjától kezdve nem illeti meg, viszont a központi hitelszövetkezet sem gyakorolhatja ezen időponttól kezdve az ilyen szövetkezetekkel szemben az említett szakasz negyedik bekezdésében megállapított kizárási jogot.
23. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 61. §-a második bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A feloszlatás és felszámolás elrendelésének és a felszámolók kinevezésének joga az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságát oly esetben is megilleti, amidőn a kötelékébe tartozó szövetkezet a befizetett üzletrészek tőkeösszegének felét ugyan még el nem vesztette, de a törvénynek még érvényben levő, vagy a jelen törvénynek rendelkezéseiben, továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezetnek alapszabályaiban, vagy saját alapszabályaiban megállapított kötelezettségeknek felhívás ellenére sem tesz eleget.
24. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 65. §-a második bekezdéseként a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
Az Országos Központi Hitelszövetkezetet a jelen szakaszban meghatározott kielégítési elsőbbségi jog oly hitelből eredő követelései tekintetében is megilleti, amelyet az adósnak, mint a kötelékébe tartozó szövetkezet tagjának, bár anélkül nyujtott, hogy e kötelezettségért az illető szövetkezet külön felelősséget vállalt volna, - e törvényes kielégítési elsőbbségi jog továbbá az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékéből, vagy a kötelékébe tartozó szövetkezetekből kivált taggal szemben is érvényesíthető, annak az üzletévnek végétől számított egy éven belül, amely üzletévben a kiválást a cégjegyzék-bíróságnál bejelentették. Jelen szakaszban, valamint a fentebbi 13. §-ban meghatározott törvényes kielégítési elsőbbségi jogok találkozása esetében a tagszövetkezet elsőbbségi joga az Országos Központi Hitelszövetkezet elsőbbségi jogát megelőzi.
25. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 66. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kívül 12 tagból áll, mely utóbbiak közül az állam alapító üzletrésze alapján kettőt a pénzügyminiszter nevez ki, négyet a többi alapító tagok, hatot pedig a rendes tagul belépett szövetkezetek választanak, az alapszabályokban meghatározott időre.
Az elnököt a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő, az alelnökök közül egyiket a földmívelésügyi miniszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett egyének köréből a közgyülés választja.
Az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága vezérigazgatót nevezhet ki; a kinevezés csak a pénzügyminiszter által való megerősítése után válik érvényessé.
A felügyelő-bizottságba egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki.
26. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet jogosítva van a szövetkezetekkel való érintkezés megkönnyítése, az ellenőrzés és felügyelet gyakorlása és a célszerű ügy- és üzletvitel érdekében a magyar állam területén fióktelepeket és képviselőségeket felállítani, vagy azok létesítése helyett valamely kötelékébe tartozó szövetkezetet a képviselőségi teendők ellátásával megbízni, vagy fióktelepül kijelölni.
27. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 70. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet kamatozó és törlesztés alá eső kötvényeket bocsáthat ki:
a) oly kölcsönkövetelésekre, melyeket a kötelékébe tartozó szövetkezetek saját tagjaik irányában írásbeli kötelezvény alapján bírnak és amelyek az Országos Központi Hitelszövetkezetre az illető szövetkezet készfizetői jótállása mellett ruháztattak át;
b) jelzálogilag biztosított kölcsönköveteléseire, feltéve, hogy a kölcsön megfelel az 1876. évi XXXVI. törvénycikk 13. §-ában, illetve az 1897. évi XXXII. törvénycikk 3., 5. és 6. §-aiban foglalt feltételeknek;
c) oly kölcsönköveteléseire, amelyek törvényes felhatalmazás alapján, vagy az 1894. évi V. törvénycikk, illetve az 1911. évi XV. törvénycikknek megfelelően vagy általában közérdekből végrehajtott birtokfeldarabolás keretében elkülönített ingatlanokra, mint jelzálogra vannak telekkönyvileg bekebelezve akkor is, ha az ingatlanfeldarabolás az 1897. évi XXXII. törvénycikk 6. §-ában körülírt kellékekkel egyébként nem bír és feltéve, hogy a bekebelezett tőkekövetelés az esetleges előző telekkönyvi tehertételekkel együtt a jelzálogul lekötött ingatlan becsértékének 3/4 részét meg nem haladja.
A jelen szakasz a) pontjában körülírt kölcsönök a kötvények kibocsátására alapul szolgálnak akkor is, ha az átruházó szövetkezet felszámol ugyan, viszont azonban a kölcsönök a fentebbi b) vagy c) pontoknak megfelelően vannak telekkönyvileg biztosítva.
28. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege az alapul szolgáló kölcsönkövetelések tőkeösszegét meg nem haladhatja.
29. § Az 1911. évi XV. törvénycikk 3. §-ának 6. pontja értelmében a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége részére biztosított külön jogok, az 1912. évi LIV. törvénycikk 15. §-ában megállapított módosítással, az Országos Központi Hitelszövetkezetre kiterjesztetnek.
30. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó szövetkezetek javára kiállított magánokirat, ha valódisága nincs kétségbe vonva, vagy ha be van bizonyítva, az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy kiállítója az ebben foglalt nyilatkozatot magáévá tette akkor is, ha az írni nem tudó kiállító kézjegye az okiraton a községi előljáróság által van hitelesítve és ha a kiállító olvasni nem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti, a hitelesítő személy az okirat tartalmát a kiállítónak az általa értett nyelven megmagyarázta és hogy ez megtörtént, az okiraton, illetőleg a hitelesítési záradékban tanúsítja.
31. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet, valamint a kötelékébe tartozó szövetkezetek a be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát évenként csak egy ízben - január hónapban - tartoznak a tagok betűrendes névjegyzékének bemutatásával egyidejűleg a cégjegyzék-bíróságnál bejelenteni.
32. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 77. §-a első bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek joga van lejárt követelésére nézve a követelést megállapító okirat és főkönyveinek kivonata alapján a főadós és annak készfizető kezesei ellen egyenesen kielégítési végrehajtást kérni.
Ez a jog az olyan kezes ellen, aki a sortartás kifogásáról le nem mondott, az esetben illeti meg az Országos Központi Hitelszövetkezetet, ha a főadós ellen foganatosított végrehajtás sikertelen maradt.
33. § A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az 1898. évi XXIII. törvénycikk 78. §-ában megjelölt állami kedvezményeken felül az Országos Központi Hitelszövetkezetet a következő támogatásban részesítse:
1. A pénztári készletekből az 1898. évi XXIII. törvénycikk 78. §-a alapján már befizetett 1 millió korona állami alapítványi üzletrészen felül az Országos Központi Hitelszövetkezet alaptőkéjéhez további 25 millió korona összegű alapítványi üzletrésszel hozzájáruljon;
2. Az Országos Központi Hitelszövetkezet tartalékalapjának növelésére 100 millió (egyszázmillió) korona névértékű pénztárjegyet bocsásson az intézet tulajdonába. A pénztárjegyek 5%-kal kamatoznak, a hadinyereségadó (nyereségtöbbletadó), valamint a tőkekamat- és járadékadó alól mentesek és az államkincstár által az 1921. év január havi 15-től kezdődőleg négy egymást követő évben, évi egyenlő részletekben váltandók vissza;
3. az Országos Központi Hitelszövetkezetnél szakipari szövetkezetek felszámoltatásából felmerült hiányok fedezésére régebben elhelyezett 7 millió korona betétet és időközi kamatait az Országos Központi Hitelszövetkezet a veszteségekre elszámolhassa.
34. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezeteknek az Országos Központi Hitelszövetkezetnél pénztárjegyekben, csekk, vagy folyószámlán elhelyezett tőkéjéből folyó jövedelmei a tőkekamat- és járadékadó alól mentesek. Ez az adómentesség az egyenesadókon alapuló valamennyi adópótlékra is kiterjed.
35. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet által az 1898. XXIII. törvénycikk, illetve a jelen törvény értelmében kibocsátott kamatozó és törlesztés alá eső kötvények alkalmasaknak nyilváníttatnak arra is, hogy azokban a gyámoltak és gondnokoltak (1885. évi VI. törvénycikk 13. §) pénzei gyümölcsözőleg elhelyeztessenek.
Ezek a kötvények a Postatakarékpénztár által vásárolhatók a folyó szükségleteket meghaladó takarékbetéteknek, a csekk- és kliring-forgalomban befolyó betétösszegeknek, a Postatakarékpénztár tartalékalapjának és a betétmaximumot meghaladó betét részösszegeinek és kamatainak gyümölcsöző elhelyezése céljából.
36. § Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A gazdasági és ipari hitelszövetkezeteken kívül az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében más célú gazdasági és földmunkás szövetkezetek is alakulhatnak és átalakulhatnak.
A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megengedheti, hogy az ilyen szövetkezetek alapszabályaiba a különleges feladatoknak megfelelő, az 1898. évi XXIII. törvénycikk és a jelen törvény határozmányaitól eltérő szabályok legyenek felvehetők. Ily alapszabályok csak a pénzügyminiszternek a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg adott jóváhagyása után jegyezhetők be a cégjegyzékbe.
37. § Az Országos Központi Hitelszövetkezet köteles alapszabályait a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani. Az 1898. évi XXIII. törvénycikk 69. §-a rendelkezéseit a módosított alapszabályok tekintetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a jóváhagyáshoz a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása nem szükséges.
38. § Ennek a törvénynek rendelkezéseit a szövetkezetként alakult Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetére, a Magyar Földhitelintézetre és a Pénzintézeti Központra nem lehet alkalmazni.
Ahol valamely törvényes rendelkezés az 1898. évi XXIII. törvénycikknek hatályon kívül helyezett vagy kiegészített szakaszaira utal, ott az 1898. évi XXIII. törvénycikk illető szakaszai helyébe lépő rendelkezéseket kell érteni.
39. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és ezt a pénzügyminiszter, az igazságügyi miniszter és a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
