1. § Magyarország területén az 1920. évben esedékes általános népszámlálást, a később megállapítandó időpontban létező népességi állapot feljegyzésével kell megtartani. A népszámlálást országszerte a felvétel időpontjától számítva 10 nap alatt kell befejezni. A felvétel időpontját a kereskedelemügyi miniszter rendeleti úton állapítja meg.
A népszámlálással egyidőben a lakás céljára szolgáló épületeket és a lakásokat is össze kell írni.
2. § A népszámlálást a törvényhatóság első tisztviselőjének felügyelete alatt a községi előljáróságok, illetőleg városi közegek és e célra alkalmazandó számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók közreműködésével kell végrehajtani.
Az eljárás részleteit a kereskedelemügyi miniszter a jelen törvény és a magyar királyi központi statisztikai hivatalról szóló 1897:XXXV. törvénycikk szem előtt tartásával rendeleti úton állapítja meg.
3. § Nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott elemi iskolákban alkalmazott férfitanítók a számlálóbiztos tennivalóival megbízhatók és e megbízást a 4. § értelmében megállapítandó díjazás fejében fegyelmi felelősség terhe alatt elfogadni és teljesíteni kötelesek.
Mindazokban az iskolai osztályokban, amelyeknek tanítói a népszámlálásban, mint számlálóbiztosok részt vesznek, a tanítás az összeírási napokon, legfeljebb azonban hat iskolai napon szünetelhet.
A kereskedelemügyi miniszter a tanítóknak a népszámlálásban való közreműködésére vonatkozó rendeletét a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg bocsátja ki.
4. § A népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat az állam ingyen szolgáltatja.
Ezen nyomtatványokon a kérdőpontok kitöltéséről a községek saját költségükön kötelesek gondoskodni. Ehhez képest a számlálóbiztosoknak, valamint az összeírási munkálatok felülvizsgálásával megbizandó közegeknek díjazása és a felmerülő fuvar- és egyéb költségek a községeket terhelik. A népszámlálás többi költségei az állam terhére esnek.
A számlálóbiztosok és a felülvizsgálók díjazására nézve a kereskedelemügyi miniszter a végzendő munka könnyebb vagy nehezebb voltához mért díjosztályokat állapít meg.
A számlálóbiztosi kerületeket, - melyek megalakításáról a végrehajtási rendelet intézkedik, - a díjosztályok valamelyikébe a törvényhatóság első tisztviselője sorozza be. E határozat ellen 15 nap alatt a kereskedelemügyi miniszterhez lehet fellebbezni.
Ha valamely község a számlálóbiztosok és felülvizsgáló közegek részére a kereskedelemügyi miniszter által rendeletileg megállapítandó legkisebb, illetőleg legnagyobb díjazásnál a helyi körülményekre való tekintettel még alacsonyabb vagy még magasabb díjakat kíván megállapítani, a községi képviselőtestületnek e határozatához a törvényhatóság első tisztviselője véleményének meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a belügyminiszternek jóváhagyása szükséges.
5. § A számlálóbiztost és a népszámlálási felülvizsgálót az e törvény értelmében reájuk ruházott tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni.
6. § A népszámlálás foganatosításából eredő azon költségek fedezésére, melyek az államot terhelik, a kereskedelemügyi miniszter részére hétmillióegyszázezer korona rendkívüli hitel nyittatik. Ezen összegnek a munka menetéhez képest felhasznált részletei pénzügyi évenkint a kereskedelemügyi tárca átmeneti kiadásainál számolandók el.
7. § A magyar királyi központi statisztikai hivatalról szóló 1897:XXXV. törvénycikknek a statisztikai adatgyűjtések akadálytalan végrehajtását célzó és az adatszolgáltatásra kötelezetteknek, valamint az adatgyűjtést teljesítő vagy az adatgyűjtésben és az adatok feldolgozásában közreműködő közegeknek felelősségét megállapító §-ai (1897:XXXV. törvénycikk 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. és 17. §-ai) a jelen törvény értelmében végrehajtandó népszámlálási munkálatra is kiterjesztetnek.
8. § Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg. A kereskedelemügyi miniszter a törvény végrehajtásában a honvédelmi miniszterrel, továbbá a belügyi, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi miniszterekkel egyetértőleg jár el.