Magyarországban 1880. óta épp úgy, mint a legtöbb művelt államban már régebb idő óta az volt a gyakorlat, hogy 10 évenként a 0-val végződő évek utolsó napján tartattak népszámlálások. Bár nincs törvényünk, mely határozottan elrendelné, hogy bizonyos időszakokban a népszámlálások megismételtessenek, mégis egyes törvényeink az időnkint tartandó népszámlálásokra úgy utalnak, mint valamely természetszerűen, szükségképen bekövetkezendő műveletre.
Ha rendes körülmények között szükségesnek látszott a népszámlálásnak a 10 évi időközökben való megtartása, mennyivel nagyobb szüksége van arra most, mikor a több mint 4 évig tartó háború és az utána következő forradalmi zavarok, népességünkön óriási rést ütöttek és emellett az idegen megszállások a népesség belső eltolódását is nagy mértékben előidézték. Szükségessé teszi továbbá a népszámlálás megtartását Magyarország határainak új megállapitása is. Sok adatot nem tudunk ugyanis összeállítani még a régi népszámlálás szerint sem, minthogy ez adatok nagy része csak törvényhatóságonkint áll rendelkezésre.
A népszámlálás hasonló módon terveztetik, mint az 1910. évi, csupán egyes, a körülmények által indokolt módosítások és kiegészítések történtek a számlálólap és a házi gyűjtőív tervezetén. A községi gyűjtőív és a községi összesítő ív azonban teljesen ugyanolyan tartalmú, mint az 1910. évi népszámlálásé. E négy felvételi minta szövegét az a)-d) jelzésű mellékleteken van szerencsém bemutatni.
Ami a két első felvételi mintán történt változásokat illeti, a számlálólapról elhagyattak a munkaadónál való alkalmaztatás időtartamára, azután a katonai szolgálatra és a külföldi országban való megfordulásra vonatkozó kérdéseket, továbbá mindazok a kérdések, amelyek a számlálólap hátlapján voltak és amelyek egyenesen a választójogi reform céljait szolgálták. Az első két kérdés tulajdonképen szintén elsősorban a választójogi reform céljaira volt felvéve, a harmadik említett kérdés pedig a kivándorlási mozgalom nagyságára és helyi elterjedésére akart világot vetni. Most, mikor a kivándorlásnál sokkal nagyobb problémáink vannak s különben is ezen az úton a kivándorlásra vonatkozólag ugy sem lehet pontos adatokat kapni, ezt a kérdést bátran el lehet ejteni.
Ezekkel szemben új kérdés az, amely a házasságkötés évére vonatkozik és célja az, hogy a házasságok termékenységere nézve kimerítőbb adatok álljanak rendelkezésünkre. Teljesen új kérdés továbbá az, amely a megszámlált egyénnek a világháború előtt volt foglalkozását kérdezi és amely nemcsak szociális szempontból rendkívül érdekes és tanulságos eredményekkel biztat, hanem az ország termelőképességében beállott változások okairól is felvilágosításokat adhat.
A világháború és az utána következő ellenséges megszállások következtében történt lakóhely-változtatások mértékének és irányainak megállapíthatása végett szintén vétetett fel egy új kérdés. A világháború következtében özvegyekké és árvákká lettek nagy számára való tekintettel ezekre nézve is tétetett fel egy új kérdés.
A népesség egészségi állapotának megismerését célozza az a kérdés, mely a tüdőcsucshurut elterjedését tudakolja. Ez a kérdés egyúttal kezdő kisérlete annak, hogy lehetőleg megállapíttassék a tüdővészben szenvedő betegek száma.
Egészen új kérdések azok is, amelyek a világháborúban behívott korosztályok férfiaira és a háborúban résztvett többi volt katonára vonatkoznak. Ezeknek a kérdéseknek célja megállapítani azt, hogy az egyes korosztályok s különböző néprétegek milyen mértékben vettek részt a világháborúban, milyen mértékben sebesültek meg, váltak rokkanttá, vagy mentek át különböző betegségeken és szenvedtek hadifogságot.
Ezeken a teljesen új kérdéseken kívül egyes kérdések kiegészíttettek. Igy nemcsak a földbirtokok és bérletet, hanem a föld haszonélvezetét is fogjuk kérdezni. A műveltségre vonatkozó kérdés pedig kiegészíttetett az egyetemek és az egyéb főiskolák végzésére vonatkozó kérdéssel is.
A házi gyűjtőívről elhagyattak azok a rovatok, amelyek az egyes lakásokban összeírt egyéneket aszerint részletezik, hogy mi címen laknak a lakásban. E rovatok adatainak az eddigi tapasztalatok szerint nem sok gyakorlati értékük volt és elhagyásuk folytán hely jutott a lakószobák és konyhák padlózatára vonatkozó kérdések felvételére, ami közegészségügyi szempontból fog hasznos adatokat szolgáltatni. Szintén a közegészségügyi igazgatás szempontjai indokolják, hogy új kérdés gyanánt felvettük azt, hogy a lakóház és annak lakott részei egészben vagy részben alá vannak e pincézve, továbbá, hogy a házhoz tartozó árnyékszékek zártak-e vagy nyitottak.
Egy egészen új táblázat névszerinti felsorolását kívánja a háztartásokhoz tartozó azon férfiaknak, akik a világháborúban és az utána bekövetkezett forradalmi mozgalmakban meghaltak vagy eltüntek, vagy a háborúból kifolyólag még most is hadifogságban vannak. Minthogy a háborúban szenvedett emberveszteségünket sen a katonai hatóságok feljegyzéseiből, sem a halotti anyakönyvekből nem tudjuk pontosan megállapítani, ezen az úton teszünk kísérletet arra, hogy veszteségünk tulajdonképeni nagyságára vonatkozólag bővebb adatokat kapjunk.
A községi gyűjtőív, mely minden számlálókerületről s a községi összesítőív, mely minden községről állítandó ki, a házi gyűjtőív főbb rovatainak összefoglalását tartalmazza.
A népszámlálásról szóló törvényjavaslat részletes indokolásául ezek után a következőket van szerencsém megjegyezni:
A 2-5. §, továbbá a 7. és 8. § teljesen egyezik az 1910. évi VIII. tc. megfelelő §-aival, csupán azzal a különbséggel, hogy a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó utalások természetszerűleg elmaradtak. Minthogy az 1910. évi VIII. törvénycikkben megállapított eljárás a tapasztalat szerint teljesen bevált, legegyszerűbb volt a szakaszokat változatlanul átvenni s így azok újabb indokolása sem látszik szükségesnek.
A 1. § csak annyiban különbözik az 1910. évi VIII. tc. 1. §-ától hogy a népszámlálás időpontja nincs pontosan megállapítva, hanem az időpont rendeleti úton való megállapításának joga a kereskedelemügyi ministernek van fentartva. A népszámlálás időpontját, amely rendes körülmények között mindig az év utolsó napja szokott lenni, ezúttal azért tartottam nyitva, mert kormányzati érdekből szükséges volna a népszámlálás mielőbbi megtartása, hogy az eredmények a szokott időnél előbb álljanak rendelkezésünkre, Amennyiben tehát a papirbeszerzés és a nyomtatványok előállításának nehézségei lehetővé teszik, a népszámlálást a szokott terminusnál előbb kívánjuk megtartani, ezt az időpontot azonban éppen az említett nehézségekre való tekintettel ma még nem lehet pontosan megállapítani.
A 6. §-ba, amely a népszámlálásból eredő azon költségek fedezéséről szól, amelyek az államot terhelik, a nyomtatványok és anyagárak óriási megnövekedésére való tekintettel az 1910. évi 1,200.000 korona helyett 7,100.000 koronányi összeget kellett beállítani.
Meg kell jegyeznem, hogy a népszámlálási költségeket ezúttal nem lehetett olyan reális alapon kiszámítani, mint ahogy az az előző népszámlálások alkalmával történt, amikor úgy a népességnek várható száma, mint a munkadíjak és az anyagárak állandósága, vagy csak kis arányú emelkedése a költségek kiszámítását elég könnyen lehetővé tették. Most azonban nem ismerjük a megszámlálandó népesség számát, különösen, ha területünk nem marad meg a békefeltétekben megjelölt határok között, emellett a papir és nyomtatványok ára rövid idő alatt is igen nagy változáson mehet keresztül s a feldolgozásnál fizetendő munkadíjakra vonatkozólag sem vagyunk eléggé tájékozva, hogy a mostani viszonyok között milyen nagyságú munkadíjak mellett remélhetjük a népszámlálás feldolgozásának megbízható elvégzését. Ily körülmények között a népszámlálás várható költségeire vonatkozólag csak hozzávetőleges számítást lehet tenni. E számítás szerint a költségek részletei a következők lennének:
| 1. | Nyomtatványok költsége: | ||
| a) felvételi nyomtatványok | 2,300.000 K | ||
| b) feldolgozási nyomtatványok | 900.000 K | ||
| 2. | Feldolgozási költségek | 3,200.000 K | |
| 3. | Irodai szerek, világítás, fűtés, helyiség stb. | 700.000 K | |
| Összesen | 7,100.000 K |
A népszámlálás költségeit a pénztári készletekből kívánom fedeztetni s a szükségletet évenkint a kereskedelemügyi tárca átmeneti kiadásainál elszámolni. A költségek felhasználása több év alatt fog történni. Minthogy azonban az egyes évek szükségletét nem lehet előre pontosan megállapítani, a törvényjavaslatban, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, mellőztem a hitelnek az egyes pénzügyi évekre való felosztását.
| a) Minta. A vármegye és község (tj. vagy rt. város) megnevezése: | SZÁMLÁLÓLAP Kitöltendő az 1920. évi törvénycikk alapján minden jelenlevő egyénről, tekintet nélkül nemre és korra, tehát a csecsemőről is. | Városrész, kerület: .................................................. Utca, út, tér és házszám: ........................................... Puszta, telep, tanya stb.: ............................................. | |||||||
| Kérdés | Felelet | ||||||||
| 1. | Vezeték- és keresztneve? (Családi és utóneve?) | ||||||||
| 2. | Születésének éve, hónapja és napja? | ................................................. év, ............................... hó, ....... nap. | |||||||
| 3. | Neme és családi állapota? | férfi (fiú), - nő (leány), nőtlen (hajadon), - házas, - özvegye, törvényesen elvált. | |||||||
| 4. | Házasságkötésének éve? | ............................... év ......................... év. | |||||||
| 5. | Gyermekeinek száma ? (Csak házas, özvegy és elvált egyéneknél.) | összesen született: ............................; ebből életben van: ................... | |||||||
| 6. Fő- fog- | a) | a foglalkozási ág tüzetes megnevezése (napszámosoknál a keresetátnak, nyugdíjasoknál ae minőségnek s a korábbi állásnak, foglalkozásnak is kitüntetésével.) | |||||||
| lal- ko-zása, ke- | b) | a foglalkozási viszony megjelölése (önálló-e vagy tisztviselő, segéd, tanonc, munkás, családi kisegitő, cseléd, szolga, stb.) | |||||||
| re- sete, hi- | c) ha önálló iparos vagy önálló kereskedő: | saját műhelye, gyára, üzlete van; - házi- - vándoriparos; idegen üzlet részére otthon dolgozik; - házaló; - ügynök; a megrendelők lakásán dolgozik; - piaci árús (kofa). | |||||||
| va- | d) ha nem önálló, | ||||||||
| tala, ál- lása? | az | alkalmazó (munkaadó) döldbirtokos, iparos, kereskedő vagy más egyéni illetőleg gazdaság, vállalat, részvénytársaság, szövetkezet, intézet, hivatal, hatóság, stb., vagy a cselédtartó gazda: | neve (czége)? .................................................................................... foglalkozás (vállalata)? ....................................................................................... székhelye? ......................................................................................... | ||||||
| 7. | Ha jelenleg nincs alkalmazása, mennyi idő óta van hely nélkül? | ..... év, .....hónap, .....nap óta. | |||||||
| 8. | Van-e valami állandóan vagy az év egy részében rendszerint űzött mellékfoglalkozása? (A felelet époly tüzetes legyen, mint a 6. a), b), c), és d) kérdéseknél) | ||||||||
| 9. | Ha nincs foglalkozása, vagy csak mellékes vagy olyanvan, mely keresetet nem ad (tanuló, háztartásbeli nő): ki az eltartója (atyja, férje stb.) és mi annak foglalkozása? | ||||||||
| 10. | Ha a világháború miatt foglalkozása megváltozott, mi volt a foglalkozása a világháború előtt? (a felelet époly tüzetes legyen, mint a 6. a), b) c) kérdéseknél.) | ||||||||
| 11. | Van-e háza, földje, földhaszonélvezete, földbérlete vagy részes földje? (A feleségnek és családtagoknak a férjjel, családfővel közös ház- és földbortokát csak a férj, illetőleg családfő lapján kell kimutatni. A más községben, sőt a külföldön levő ház- és földbortokot is tekintetbe kell venni.) | háza van, - házrésze van, - háza nincs, - földje nincs, földtulajdona .......................... kat. hold, (ebből szántó .......................... kat. hold, kert ........................... kat. hold, .............. négyszögöl és s öllő ..................... kat. holt ........... négyszögöl), illetmény- v. szegődményes földje ........................... kat. hold (ebből szőllő ....................... kat. hold, ........................ négyszögöl), földbérlete ....................... kat. hold, részes földje ...................................... kat. hold). | |||||||
| 12. | Míveltsége? (Lásd az utasítás megfelelő pontját.) | tud.-egyetemet, műegyetemet v. egyéb főiskolát végzet; legalább a középiskola 8, - 6, - 4 osztályát végezte, 6 elemi, - 4 elemi osztályt végzett; ír-olvas; - csak olvas; - nem ír, nem olvas. | |||||||
| 13. | Vallása? (Lásd az utasítás megfelelő pontját.) | róm. kath., - gör. kath., - reform., - ágostai h. ev., - gör. kel., - unitárius, - izr., - vagy: ..... | |||||||
| 14. | Anyanyelve? (Lásd az utasítás megfelelő pontját.) | ||||||||
| 15. | Anyanyelvén kívűl mely más nyelveken beszél még? | ||||||||
| 16. | Állampolgársága? (Lásd az utasítás megfelelő pontját.) | magyar állampolgár; külföldi, még pedig: ............................................. | |||||||
| 17. | Születésének helye (község és várm., külföldieknél ország és kerület v. tartomány is)? | ||||||||
| 18. | Lakóhelye (község és várm., külföldieknél ország és kerület vagy tartomány is), és mióta lakik lakóhelyén? | lakóhelyén lakik 1..... év, .................. hó, ..... nap óta. | |||||||
| 19. | Ha a világháború előtt másutt volt rendes lakóhelye, hol volt, mikor és mily okból változtatta meg? | ||||||||
| 20. | Ha nem rendes lakóhelyén iratott össze, mióta tartózkodik az összeirás helyén? | 1.......... év, ................... hónap, ................. nap óta. | |||||||
| 21. | Érzéki vagy értelmi fogyatkozása? | mindkét szemére vak, - siketnéma, - hülye, - elmebeteg. | |||||||
| 22. | Tüdőcsúcshurut miatt áll e jelenleg, vagy az elmult év folyamán állt-e orvosi kezelés alatt? | nem, - igen, jelenleg, - az elmult év folyamán. | |||||||
| 23. | Ha özvegynő v. árva, hadi özvegy v. hadi árva-e? | hadi özvegy - hadi árva. | |||||||
| A következő kérdésekre az 1801-1865. években született férfiaknál, továbbá az 1865. év előtt született tényleges és a háborúban önként jelentkezett katonáknál kell válaszolni. | |||||||||
| 24. | Az 1914-ben kezdődött háború alatt teljesített-e katonai v. személyes hadi szolgálatot? | katonai szolgálatot személyes hadi szolgálatot | |||||||
| 25. | Ha nem teljesített, mi okból nem? | alkalmatlannak találták (mi okból? ...................................) felmentették. | |||||||
| 26. | Ha teljesített, | a) 191...................... év ................................ havától 191.................... év | |||||||
| a) | mely időponttól meddig? | ............................... haváig, összesen ........................... hónapot. | |||||||
| b) | ebből arcvonalbeli szolgálatban összesen hány hónapot töltött? | b) arcvonalbeli szolgálatban ................................ hónapot. | |||||||
| c) | van-e Károly csapatkeresztje, sebesülési érme v. más a harctéren szerzett kitüntetése? | Károly csapatkereszt - sebesülési érem: egy, - két, - három sávval, egyéb: .................................................................................................... | |||||||
| d) | ha katonai szolgálata a háború alatt szünt meg, mi okból? | rokkanttá vált - betegség okából - egyéb okból szabadságolták - felmentették - hadifogságba esett ............................................................ | |||||||
| e) | mely fegyvernemnél s utoljára mely csapattestnél (parancsnokságnál, intézetnél) szolgált? | gyalogság, - lovasság, - tüzérség, - műszaki csapat, - egyéb névszerint: ................ utolsó csapattest: ............... | |||||||
| f) | katonai rangja 1918. okt. 30-án: | közlegény - altiszt - magasabb állású altiszt - rangosztályba nem sorolt havidíjas tiszt (tisztjelölt), még pedig: ......................................... | |||||||
| g) | a háború alatt megsebesült-e, vagy keresztülesett-e valamely járványos fertőző betegségben? | megsebesült - fertőző betegségben szenvedett, még pedig kolerában - vérhasban - hasi hagymázban - kiütéses hagymázban - hólyagos himlőben - maláriában - gümőkórban - más betegségben: .................. | |||||||
| h) | ha sebesüléséből, vagy betegségéből kifolyólag rokkanttá vált, miben áll a rokkantsága? | jobbkeze - balkeze - féllába - mindkét lába csonka, vagy béna - teljesen vak - félszemére vak - teljesen süket - milyen egyéb módon rokkant?: ............................................................. | |||||||
| i) | Milyen %-ban állapittatott meg a rokkantsága? | .............................. %-ban. | |||||||
| j) | kap-e rokkantsági ellátást? | Igen - nem. | |||||||
| k) | volt-e hadifogságban s ha igen, mettől meddig? | 191................... év ........................... havától 191 ............................. év ....................... haváig, összesen .............................. hónapig. | |||||||
| l) | melyik országban és hol volt hadifogoly? | ...................................................................................... országban. .................................................. fogolytáborban (városban, községben) | |||||||
| b) Minta. | HÁZIGYŰJTŐÍV | A házgyűjtőív sorszáma: ....................... | |
| A vármegye és község (tj. vagy r. t. város) megnevezése: | Kiállítandó az 1920. évi törvénycikk alapján. | Városrész, kerület: .................................................. Utca, út, tér és házszám: ........................................... Puszta, telep, tanya stb.: ............................................. |
Házigyűjtőívet rendszerint minden lakóházról kell kiállítani, még pedig nemcsak a tulajdonképeni lakóházakról, hanem egyéb olyan épületekről is, amelyek egészben vagy részben lakási célra szolgálnak, illetőleg tényleg lakottak (pl. árvaház, kolostor, kórház, laktanya, fogház, iskola, vasúti pályaház, vasúti őrház, oly gazdasági vagy ipari épület, melyben valaki lakik stb.). A még épülőfélben levő egészen új házakról, valamint lerombolás alatt álló olyan házakról, a melyekben már nem lakik senki, nem kell gyűjtőívet kiállítani; ellenben a lakható, de a népszámlálás időpontjában üresen álló lakóházakról a házigyűjtőívet ki kell állítani.
Az egy házszámhoz, majorhoz vagy tanyához tartozó összes épületekről, egy ívet kell kitölteni; a valamely lakóházhoz tartozó lakott melléképületek tehát, a minők cselédlakok, lakott gazdasági épületek, stb., még ha külön állanak is, a főépülettel közös ívbe, de külön sorba veendők fel.
A valamely házszámhoz, majorhoz tartozó, de annak összefüggő épületcsoportján kivül, távolabb fekvő lakott épületekről (pl. csőszházakról, vadászházakról) külön házigyűjtőivet kell kiállítani.
Egy házhelyen épült, bár több tulajdonos által birt épületek egy közös házigyűjtőívbe vehetők, de a tulajdonosok névszerint megnevezendők.
Olyan épületekről, amelyek lakási célra egyáltalában nem szolgálnak (pl. présházak, pincék, csűrök, pajták, magtárak s egyéb gazdasági, ipari vagy közlekedési célra szánt épületek, stb.), ha csak a népszámlálás idején tényleg lakásúl nem használtatnak, házigyűjtőívet kiállítani nem kell.
Hajómalmokról is csak azon kivételes esetekben kell házigyűjtőivet kiállítani, ha azokban a népszámlálás idején tényleg lakik valaki.
=" Az egy-egy épülethez tartozó összes számlálólapok a házi gyűjtőívbe helyezendők még pedig egyszerűen beteendők, tehát minden összehajtás, továbbá minden kapcsolás, bevarrás, beragasztás vagy bármi módon való hozzáerősítes nélkül. "=
1. Az épület tulajdonosának vezeték- és keresztneve és foglalkozása: ...............................................................................
Ha az épület a községnek, valamely egyháznak, az államkincstárnak, vagy más jogi személynek tulajdona, ennek tüzetes megnevezése: .................................................................................................................................................................
2. Az épület rendeltetése, falazata és tetőzete, a lakások és egyének számának feltüntetésével:
