1. § A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. törvénycikk 15. § 1. bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Ha azonban a meghatalmazás ügyvéd vagy hatóságilag jogosított ügyvivő részére szól, tekintet nélkül arra, hogy azt belföldön vagy külföldön állították-e ki, elég, ha a kiállító azt sajátkezűleg aláírta.
2. § Az 1914. évi július hó 31-én érvényben volt, valamint az ezen nap után a jelen törvény életbelépte napjáig bezárólag bejelentett, vagy már engedélyezett szabadalmaknak az 1895:XXXVII. törvénycikk 17. §-ában megszabott idejét a szabadalmi bíróság (3. §) hat évnél nem hosszabb idővel meghosszabbíthatja, még pedig akkor is, ha a szabadalom a jelen törvény életbelépésekor az oltalmi idő lejárta következtében már megszűnt volna.
A szabadalom meghosszabbításának csak abban az esetben van helye, ha a találmányt a háború vagy az azt követő rendkívüli gazdasági viszonyok következtében egyáltalában nem vagy csak nem kellő mérvben lehetett alkalmazásba venni és a meghosszabbítás közgazdasági szempontból nem hátrányos.
A már megszűnt szabadalom meghosszabbítása esetében arra nézve, aki a találmányt az ország területén az 1895:XXXVII. törvénycikk 22. §-a alapján szabadalmi oltalom nélkül használta vagy felhasználásra szükséges berendezést létesített, az 1895:XXXVII. törvénycikk 12. §-a irányadó.
Az eljárás módozatait a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
3. § Az 1895:XXXVII. törvénycikk 23. §-a a következőképpen módosul:
Szabadalmi hatóságok:
1. a szabadalmi bíróság,
2. a szabadalmi felsőbíróság.
Székhelye e hatóságoknak Budapest.
A törvényekben vagy rendeletekben előforduló e kifejezés: „Szabadalmi hivatal” helyett „szabadalmi bíróság”-ot, „szabadalmi tanács” helyett pedig „szabadalmi felsőbíróság”-ot kell érteni.
4. § Az 1895:XXXVII. törvénycikk 24. §-a 1., 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A szabadalmi bíróság áll: elnökből, alelnökből, bírákból, segéd- és kezelőszemélyzetből.
Elnök, alelnök és bíró csak az lehet, akinek ítélőbírói képesítése, vagy pedig az 1883:I. törvénycikk 10. §-ában meghatározott minősítés mellett még három évi szabadalomjogi vagy műszaki gyakorlata van és a szakvizsgát (1895:XXXVII. törvénycikk 27. §) letette.
Elnökké csak az nevezhető ki, aki a szabadalmi vagy a rendes bíróságnál bírói minőségben legalább öt évet a bírói státus II. fizetési csoportjában (eddigi VI. fizetési rangosztályban) töltött.
A jelen törvény életbeléptekor már kinevezett bíráktól a gyakorlat igazolása és szakvizsga letétele nem kívántatik.
A kereskedelemügyi miniszter által kinevezendő segédszemélyzet minősítésére vagy a rendes bíróság segédszemélyzetéről szóló jogi szabályok, vagy az 1883:I. törvénycikk 10. §-ának rendelkezései irányadók.
A szabadalmi bíróság elnökére, alelnökére és bíráira mindazok a rendelkezések kiterjednek, amelyek az ítélőbírák függetlenségét, elmozdíthatatlanságát, javadalmazását, szabadságidejét és nyugdíjazásának korhatárát szabályozzák.
5. § Az 1895:XXXVII. törvénycikk 25. §-ának 2. és 3. bekezdései a következőleg módosulnak:
A bejelentési osztály oly háromtagú tanácsban határoz, amely egy jogi és két műszaki képesítésű bíróból áll.
A bírói osztály a bejelentési osztály határozatai ellen benyujtott felfolyamodások felett a szabadalmi bíróság elnökének vagy helyettesének elnöklete alatt öttagú tanácsban határoz, amely a tanács elnökét is beszámítva két jogi és három műszaki képesítésű bíróból áll. Minden más esetben a bírói osztály a szabadalmi bíróság elnökének vagy helyettesének elnöklete alatt oly háromtagú tanácsban határoz, amely a tanács elnökét is beszámítva, egy jogi és két műszaki képesítésű bíróból áll.
Az elnök a bejelentési osztály üléseiben mindenkor részt vehet.
6. § Az 1895:XXXVII. törvénycikk 26. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Elnökké csak az nevezhető ki, aki a szabadalmi vagy rendes bíróságnál bírói minőségben legalább öt évet a bírói státus III. fizetési csoportjában (eddigi V. fizetési rangosztályban) töltött.
Az 1895:XXXVII. törvénycikk 26. §-ának 3., 4., 5. és 6. bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A szabadalmi felsőbíróság elnökét évenként nyolcheti szabadságidő illeti, melyre vonatkozólag a kuriai tanácselnököket megillető jogszabályok megfelelően alkalmazandók.
A szabadalmi felsőbíróság ülnökei, valamint a segédszemélyzet működési díjban részesülnek, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapít meg.
A szabadalmi felsőbíróság az elnöknek vagy helyettesének elnöklete alatt öttagú tanácsban határoz, amely az elnököt is beszámítva, három ítélőbírói és két műszaki képesítésű ülnökből áll.
7. § Az 1895:XXXVII. törvénycikk 27. §-ának 3. bekezdése a következőképpen módosul:
A szabadalmak megsemmisítésére és megvonására irányuló perekben a felek és a külföldi szabadalomtulajdonosok képviselői (1895:XXXVII. törvénycikk 15. §) ügyvéd vagy hatóságilag jogosított szabadalmi ügyvivő által kötelesek magukat képviseltetni.
8. § A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter az 1895:XXXVII. törvénycikk 45. és 46. §-ában megállapított díjakat a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar királyi pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel felemelheti vagy leszállíthatja.
Az 1895:XXXVII. törvénycikk 45. §-ának 5. bekezdése hatályát veszti.
9. § Aki vagyontalanságát szegénységi bizonyítvánnyal igazolja vagy kimutatja, hogy napi keresetre van utalva, annak a bejelentési díjat, továbbá a leírás módosítása után járó díjat (1895:XXXVII. törvénycikk 45. § 2. bekezdése), a pótszabadalomért járó díjat (1895:XXXVII. törvénycikk 45. § 4. bekezdése), az első-, másod- és harmadévi díjat és végül az 1895:XXXVII. törvénycikk 46. § 1-3. pontjaiban meghatározott díjakat hitelezni lehet és ha a szabadalom a negyedik év kezdetén megszünik, teljesen el is lehet engedni.
Az 1895:XXXVII. törvénycikk 45. §-ának utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti.
10. § Jelen törvény 5. és 6. §-ának az öttagú, illetve háromtagú tanácsra vonatkozó rendelkezései azokban az ügyekben is alkalmazást nyernek, amelyekben e törvény életbelépése előtt az eddigi szabályok szerint alakított tanácsban már tárgyalást tartottak.
11. § Jelen törvény életbelépésének napját a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Ezt a törvényt a kereskedelemügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter hajtja végre.
