1. § Az 1916. évi XIV. törvénycikk értelmében szövetkezetként alakult Pénzintézeti Központ célja a jelen törvénynek a hatálybaléptétől kezdve egyrészt a Magyarország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek, másrészt az állam pénz- és hitelügyi érdekeinek ápolása és előmozdítása, valamint a pénzügyminiszter megbízása alapján közérdekű vállalkozásokban való részvétel.
A Pénzintézeti Központ e végből:
1. tagjainál a 10. § értelmében felülvizsgálatot (revizió) tart; állandóan figyelemmel kíséri a hazai pénzintézetek üzlet- és ügyvitelét és az így szerzett adatokat megfelelően feldolgozza;
2. közreműködik abban, hogy a pénzpiac egészséges fejlődése érdekében a pénzintézetek ügyvitele és ügykezelése a lehetőség szerint egyöntetű elvek alapján történjék, továbbá hogy a pénzintézetek ügyvitelében a közgazdaság érdekeinek megfelelő elvek érvényesüljenek;
3. tagjainak olyankor, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrások útján való kielégítése nehézségekbe ütközik, hitelt nyujthat;
4. közreműködik abban, hogy olyan pénzintézetek, amelyeknél a felülvizsgálat eredménye szerint szükséges, egészséges alapra legyenek helyezhetők vagy más pénzintézettel egyesüljenek vagy pedig felszámoljanak; a Pénzintézeti Központ ilyen esetben felszámolóként vagy hasonló minőségben járhat el és általában pénzintézetek feloszlatása esetében elvállalhatja a feloszlás végrehajtásának intézését, valamint, azokat a tennivalókat, amelyeket külön jogszabály reáruház;
5. a pénzügyminiszter megbízásához képest közreműködik az állam hitelszükségletének kielégítésében és ellátja az államadósságokkal kapcsolatos azokat a tennivalókat, amelyekkel a pénzügyminiszter megbízza;
6. a pénzügyminiszter megbízásából végezheti az állami egyedárúság tárgyát alkotó és más állami bevételek kezelését;
7. a pénzügyminiszter megbízása alapján résztvehet közhasznú és közérdekű vállalkozásokban és közreműködhetik közgazdasági célú intézmények pénzügyi és adminisztratív ügyeinek intézésében, úgyszintén ilyen intézmények ügyeinek lebonyolitásában;
8. vállalatok, testületek és magánosok megkeresése alapján elvállalhatja ezek részére a könyvvizsgálat (revizió) körébe eső vagy hasonló munkálatok elvégzését, könyvelések és mérlegek állandó vagy időszakos felülvizsgálását, kereskedelmi társaságok alapításánál és más ügyletek során a bizalmi személy ügykörébe eső feladatokat, végül vállalatok és cégek felszámolása esetén felszámolóként vagy hasonló minőségben járhat el;
9. felülvizsgálja (revizió) az olyan jótékonycélú egyesületek, intézetek és alapok pénzügyi ügykezelését, könyvvitelét és általában gazdálkodását, amelyek az 1920. évben vagy ezt követőleg engedélyt kaptak adományok gyűjtésére, vagy amelyek az 1920/1921-iki költségvetési évben vagy ezt követőleg bármely címen állami segélyben részesültek; a gyüjtés engedélyezéséről vagy az állami segély utalványozásáról az illető miniszter a Pénzintézeti Központot esetről-esetre értesíti;
10. közművelődési és más közérdekű egyesületek és intézetek (nyugdíj- és nyugdíjpótló egyesületek stb.) megkeresésére vagy az illetékes miniszter felhívására elvállalhatja az ilyen egyesület (intézet) pénzügyi ügykezelésének, könyvvitelének és általában gazdálkodásának a felülvizsgálását (revizió);
11. ellátja mindazokat a tennivalókat, amelyeket külön jogszabály reáruház.
2. § Az 1. §-ban körülírt ügykörben a Pénzintézeti Központ mindennemű jogügyleteket köthet. Az 1. § 4-7. pontjaiban említett ügykör kivételével azonban a Pénzintézeti Központ magánfeleknek hitelt nem engedélyez és iparvállalatok alapításával, érdekeltségek vállalásával, ingatlanügyletekkel és haszonbérleti ügyekkel szintén csak az 1. § 4-7. pontjaiban említett ügykörben és csak annyiban foglalkozik, amennyiben erre elkerülhetetlenül szükség van.
Olyan időben, amikor a Pénzintézeti Központ tőkéit az 1. §-ban körülírt célok nem kötik le egészen, a Pénzintézeti Központ üzlete folytonosságának érdekében a rendelkezésére álló tőkéknek korlátolt része erejéig pénzintézeteknek hitelt nyujthat, egyébként a Pénzintézeti Központ feles tőkéinek elhelyezése céljából elsőrendű (de nem szükségképen a jegybank által megkívánt kellékeknek megfelelő) váltókat, főleg külföldi váltókat vásárol, vagy tőkéit olyan egyéb, a pénzügyminiszter által megengedett módon helyezi el, amely az elhelyezés biztonsága és folyóvátétele tekintetében kifogás alá nem esik.
A Pénzintézeti Központ tagjainak pénzfeleslegeit folyószámlán kamatozásra átveheti, de egyébként iparszerű betéti üzletet nem folytat és betéti könyveket nem állít ki.
A Pénzintézeti Központ az 1. §-ban körülírt célokra visszleszámítolási vagy más, a pénzügyminiszter által megengedett hitelt vehet igénybe.
A Pénzintézeti Központ a tényleg befizetett üzletrészek összegének a pénzügyminiszter által megállapítandó hányada erejéig fix kamatozású értékpapirokat vásárolhat és ilyenek adásvételét a tagok részére közvetítheti, valamint bárki részére korlátlanul közvetítheti a magyar állam kibocsátásainak adásvételét.
A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat és tagjainak kívánságára elvállalhatja váltóknak és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetve ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is.
3. § A Pénzintézeti Központ elnökét öt év tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki. Az elnök tagja az igazgatóságnak.
4. § A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek:
1. a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek;
2. a községi illetve városi takarékpénztárak, valamint a pénzügyminiszter engedélyével külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai;
3. olyan önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak;
4. külön törvényen alapuló pénzintézetek;
5. alapítványi pénztárak és
6. a m. kir. államkincstár.
A Pénzintézeti Központnak 1-5. alatt felsorolt tagjai az igazgatóságban és a választmányban való képviselet szempontjából három kúriára oszlanak.
Az első kúriába tartoznak azok a tagok, amelyeknek saját tőkéje (az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben kimutatott valódi tartaléknak az összege) a százmillió koronát meghaladja, a második kúriába azok, amelyeknek saját tőkéje a negyvenmillió koronát meghaladja, de százmillió koronánál nem több; a többi tag a harmadik kúriába tartozik.
A jelen § első bekezdésének 2., 4. és 5. pontja alatt felsorolt tagok tekintetében azt, hogy saját tőkéiket a jelen törvény szempontjából mily összeggel kell figyelembe venni, a pénzügyminiszter állapítja meg.
5. § A Pénzintézeti Központ üzletrészei kétfélék: „A” sorozatúak és „B” sorozatúak.
A m. kir. államkincstár „B” sorozatú üzletrészeket kap, az összes többi tagok „A” sorozatú üzletrészeket kapnak.
Az „A” sorozatú üzletrészek mennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs.
Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor az 1916. évi XIV. törvénycikk alapján százmillió korona névértékű „B” sorozatú üzletrészt vett át; a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez további százmillió korona névértékű „B” sorozatú üzletrész átvételével járulhat.
A „B” sorozatú üzletrészek az intézet nyereségében akkor részesednek, ha az „A” sorozatú üzletrészekre eső osztalék a 6%-ot elérte; felszámolás esetében a „B” sorozatú üzletrészek a tiszta vagyonból csak az „A” sorozatú üzletrészekre befizetett tőkeösszegek kielégítése után fizetendők vissza.
A közgyűlésen minden megjelenésre jogosult „A” sorozatú üzletrész egy szavazatra ad jogot, azonban „A” sorozatú üzletrészek alapján kétszázötvennél több szavazatot egy tag sem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott, sem mindkét minőségben együttvéve.
A „B” sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatra adnak jogot, mint azoknak a szavazatoknak a kétharmadrésze, amelyeket az „A” sorozatú üzletrészek számára ugyanazon a közgyűlésen igazoltak. Kivétel ez alól a társaság feloszlása tárgyában való szavazás, amelynél minden „B” sorozatú üzletrész is egy-egy szavazatra ad jogot.
6. § A Pénzintézeti Központ igazgatóságának tagjai az elnökön kívül:
1. a vezérigazgató;
2. tizennyolc választott tag, akik közül hármat az első kúriába tartozó tagok, kettőt a második kúriába tartozó tagok és hetet a harmadik kúriába tartozó tagok jelöltjei közül kell választani, míg az igazgatóság további hat tagja a pénzügyminiszter részéről minden egyes ilyen tagsági helyre jelölt legalább két-két személy közül választandó;
3. a pénzügy-, igazságügy-, kereskedelemügyi- és földmívelésügyi minisztereknek egy-egy kiküldöttje és akadályoztatásuk esetén helyetteseik.
A pénzügyminiszter kiküldöttjét, illetve helyettesét az intézet bármely szervének minden határozata és cselekménye ellen óvási jog illeti meg, kivéve a közgyűlésnek a tagok kizárása, az igazgatóság, a választmány és a felügyelőbizottsági tagok megválasztása tárgyában hozott határozatait, végül azokat az eseteket, amelyekben az alapszabályok a pénzügyminiszter kiküldöttjének óvási jogát kifejezetten kizárják. Az óvás a pénzügyminiszter döntéséig felfüggesztő hatállyal bír, ha azonban a döntés tizenöt nap alatt be nem következik, a határozat, illetve cselekmény végrehajtható.
A 2. pont szerint választás útján betöltendő igazgatósági tagsági helyekre a kúriák részéről csak olyan személyt lehet jelölni, aki az illető kúriába tartozó valamely pénzintézetnek ténylegesen működő ügyvezető igazgatója vagy ügyvezető főtisztviselője.
A választás alá eső igazgatósági tagok megbizatása hat évre szól. (18. §)
7. § A Pénzintézeti Központ alapszabálymódosításának érvényességéhez a jelen § utolsó bekezdésében említett eset kivételével a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. A pénzügyminiszter a jóváhagyott alapszabálymódosításokat a törvényhozó testületnek legkésőbben a következő ülésszak végéig bejelenti.
A Pénzintézeti Központ igazgatósága a legközelebbi közgyűlésnek elő fogja terjeszteni a jelen törvény mellékleteként becikkelyezett alapszabályszöveget.
Ez az alapszabályszöveg abban az esetben, ha a Pénzintézeti Központ közgyűlése változatlanul elfogadja, a pénzügyminiszter jóváhagyását nem igényli, és attól, valamint a pénzügyminiszter által jóváhagyott alapszabálymódosításoktól a cégbíróság a cégjegyzékbe való bevezetést nem tagadhatja meg.
8. § A Pénzintézeti Központ könyvei és ezeknek alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatai a közokiratok bizonyító erejével bírnak.
9. § A Pénzintézeti Központ a magyar állam címerét üzleti helyiségein, címtábláján és üzleti nyomtatványain használhatja.
10. § A Pénzintézeti Központnak azok a tagjai, amelyeknek saját tőkéje negyvenmillió koronát meg nem halad, rendes felülvizsgálat alá esnek; ugyancsak rendes felülvizsgálat alá esnek a negyven millió koronánál nagyobb saját tőkével bíró tagoknak az intézet székhelyén kívül levő fiókjai is. A Pénzintézeti Központ köteles revizori szervezetének olyan fokozatos fejlesztéséről gondoskodni, hogy az 1925. évtől kezdve azoknál a tagjainál, amelyeknél a rendes felülvizsgálat kötelező, a reviziót évenként legalább egyszer foganatosíthassa.
Olyan tagjainál, amelyeknek saját tőkéje a negyvenmillió koronát meghaladja, valamint a külön törvényen alapuló pénzintézeteknél a Pénzintézeti Központ a felülvizsgálat foganatosítását a tag megkeresésére elvállalhatja.
Ha valamely tag tőkéje a saját Pénzintézeti Központba való belépés után negyvenmillió koronánál magasabb összegre emelkedik, a Pénzintézeti Központ igazgatósága erre a tagra vonatkozólag a kötelező felülvizsgálatot megszüntetheti, ha pedig valamely tag saját tőkéje a belépés után az említett összegre vagy az alá száll, a kötelező rendes felülvizsgálat erre a tagra is kiterjed.
A jelen §-ban megszabott negyvenmillió koronás határt a pénzügyminiszter felemelheti vagy egészen el is törölheti.
Ha az illetékes törvényszék az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 175. §-a alapján valamely pénzintézet üzletkezelésének megvizsgálását a részvényesek kívánságára rendeli el, a felülvizsgálatot tekintet nélkül a pénzintézet saját tőkéjének magasságára, a Pénzintézeti Központ teljesíti.
Azt, hogy a rendes felülvizsgálattal járó költségeket a Pénzintézeti Központ tagjai milyen mértékben viseljék, a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ előterjesztése alapján rendelettel állapíthatja meg.
11. § Pénzintézetek felszámolásánál a Pénzintézeti Központ, ha ehhez hozzájárul, felszámoló gyanánt működhetik. A Pénzintézeti Központ erről a megbízásról lemondhat, de azt tőle visszavonni nem lehet.
Tagjainak felszámolásánál a Pénzintézeti Központ kívánságára felszámolóként a Pénzintézeti Központot vagy a részéről kijelölt pénzintézetet, vagy pedig a Pénzintézeti Központ részéről kijelölt egy vagy több természetes személyt kell kirendelni. Mást a cégbíróság a Pénzintézeti Központ tagjainak felszámolója gyanánt csak akkor vezethet be a cégjegyzékbe, ha a pénzintézet a Pénzintézeti Központ nyilatkozatával igazolja, hogy az az ezen bekezdésen alapuló jogával élni nem kíván. A minisztérium a pénzintézetek önkéntes felszámolása tekintetében irányadó szabályokat rendelettel állapíthatja meg. Az ebben a tárgyban már kiadott rendeletek a minisztérium további intézkedéséig hatályban maradnak.
12. § Ha pénzintézet ellen csődnyitási kérelmet terjesztenek elő, vagy ha maga a pénzintézet kéri a csőd megnyitását önmaga ellen, a csődbíróság tárgyalást rendel el és erre a Pénzintézeti Központot is megidézi. A csőd, ha a csődnyitás feltételei fennforognak is, nem nyitható meg, ha a Pénzintézeti Központ a pénzintézet kényszerfelszámolásának intézésére vállalkozik. Ilyen esetben a cégbíróság az adós pénzintézet feloszlását rendeli el és felszámolónak a Pénzintézeti Központot vagy a részéről kijelölt pénzintézetet, vagy pedig a Pénzintézeti Központ részéről kijelölt egy vagy több természetes személyt rendeli ki.
A minisztérium a pénzintézetek kényszerfelszámolása esetében irányadó szabályokat rendelettel állapíthatja meg. Az ebben a tárgyban már kiadott rendeletek a minisztérium további intézkedéséig hatályban maradnak.
Az az adós, aki fizetéseinek megszüntetése után hitelezőinek megkárosítása céljából az 1878. évi V. törvénycikk (Btk.) 414. §-ában említett cselekmények valamelyikét követi el, ha a csődöt a jelen § 1. bekezdésében említett okból nem nyitják meg, az okozott kár összegéhez képest a Btk. 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő.
A csőd elrendelése esetére a Pénzintézeti Központ a kirendelendő tömeggondnok személyét javaslatba hozhatja és vele díjazására vonatkozólag megállapodást létesíthet. A megállapított tömeggondnoki díjat a csődbíróság leszállíthatja, de semmi esetre fel nem emelheti.
13. § Az 1921. évi július hó 1. napjától kezdve betétkönyvre befizetést csak a Pénzintézeti Központ tagjai fogadhatnak el.
Pénzintézet felelős vezetője, aki az 1. bekezdésben foglalt tilalmat szándékosan megszegi, vétséget követ el, melynek büntetése hat hónapig terjedő fogház és 100,000 koronáig terjedő pénzbüntetés. A mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetésért az intézet is felelős; ezt a pénzbüntetést behajthatatlansága miatt helyettesítő fogházbüntetés tartama egy évet meg nem haladhat.
Az a hitelező, akitől pénzintézet betétkönyvre az első bekezdésben foglalt tilalom ellenére befizetést elfogad, ezt a betétet eltérő megállapodás esetében is bármikor visszakövetelheti. Az ilyen hitelező kérelmére a biztosítási végrehajtást a betétkönyv és a Pénzintézeti Központnak olyan tartalmú tanúsítványa alapján, hogy a Pénzintézeti Központnak a pénzintézet nem tagja, a per megindítása előtt is, és a veszély valószínűségének igazolása hiányában is el kell rendelni.
14. § Állami, törvényhatósági és községi pénzeket, valamint gyámhatósági és egyéb közhatósági kezelésben álló pénzeket betétkönyvre vagy folyószámlára csak olyan pénzintézetnél szabad elhelyezni, amely a Pénzintézeti Központ tagja. Állami és más közhatóság magyarországi pénzintézetek kezességét csak abban az esetben fogadhatja el, ha ez a pénzintézet tagja a Pénzintézeti Központnak.
Pénzintézetek által kibocsátott, közforgalom tárgyát alkotó értékpapirokat, valamint betétkönyveket a fennálló jogszabályok korlátai között óvadékképeseknek, - állami, törvényhatósági és községi pénzek, közhatósági kezelésben álló pénzek, hitbizományi és letéti pénzek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. törvénycikk 13. §) pénzei elhelyezésére alkalmasaknak, - üzleti biztosítékul vagy bánatpénzül elfogadhatóknak nyilvánítani csak abban az esetben lehet, ha a kibocsátó pénzintézet a Pénzintézeti Központ tagja. Amennyiben valamely értékpapir a jelen törvény hatálybalépte előtt fenti célokra alkalmasnak nyilváníttatott és ily célra fel is használtatott, ily célra történt felhasználása a jelen törvény rendelkezéseiből folyólag nem kifogásolható.
15. § A 13. és 14. §-okban foglalt rendelkezések a m. kir. postatakarékpénztár és az 1898:XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet tagjait nem érintik.
16. § Pénzintézet székhelyén kívül fiókot vagy képviselőséget, - vagy képviselőségének székhelyén kívül fiókot csak a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával létesíthet.
A cégbíróság a pénzintézet fiókjának (képviselőségének) a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe való bejegyzését csak a Pénzintézeti Központ hozzájárulásának igazolása esetében rendelheti el.
Pénzintézet székhelyének áthelyezésére vagy alaptőkéjének felemelésére irányuló közgyűlési határozat érvényességéhez a Pénzintézeti Központ előzetes hozzájárulása szükséges; ily hozzájárulás hiányában a közgyűlési határozat semmis és a kereskedelmi cégjegyzékbe nem vezethető be. Azok az ügyletek, amelyek a Pénzintézeti Központ hozzájárulásának hiányában ki nem bocsátható új részvényekre vonatkozólag keletkeztek, semmisek.
A cégbiróság minden olyan végzését, amellyel új pénzintézet alapításának vagy pénzintézeti fiók (képviselőség) létesítésének bejegyzését elrendeli, valamely pénzintézet székhelyének áthelyezését vagy alaptőkéjének felemelését tudomásul veszi, a Pénzintézeti Központtal is közli.
A cégbíróságnak a jelen §-ban felsorolt végzései ellen a Pénzintézeti Központ a közléstől számított 30 nap alatt előterjesztéssel és felfolyamodással élhet.
17. § A pénzügyminiszter rendelettel általánosságban vagy egyes esetekben a Pénzintézeti Központ feladatává teheti a háborús gazdasági szervek (központok, bizottságok, elosztó-irodák stb.) működésének ellenőrzését és ügyeiknek lebonyolítását illetőleg felszámolásukat.
A pénzügyminiszter az előbbi bekezdésben említett szervek ellenőrzése, ügyeik lebonyolítása, illetőleg felszámolásuk tárgyában az igazságügyminiszterrel egyetértve a fennálló jogszabályoktól eltérő anyagi és eljárási szabályokat is állapíthat meg.
Ezek a rendelkezések azokra a részvénytársaságokra is vonatkoznak, amelyek az alakulásukkor alkotott alapszabályok szerint az alakulás idejében folyó háború befejezésétől számított bizonyos idő mulva feloszlanak és amelyeknek vagyonfeleslegét a terhek és a befizetett alaptőke, valamint kamatának visszafizetése után a kormány vagy valamely miniszter részéről megjelölendő közhasznú cél javára kell fordítani.
18. § A Pénzintézeti Központ jelenlegi választott igazgatósági és választmányi tagjainak megbizatása az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen megtartandó rendes közgyűléssel lejár.
A 6. § 2. pontja értelmében a kúriák jelöltjei közül ezen a közgyűlésen választandó tizenkét igazgatósági tag közül hatnak megbizatása csupán három évre szól; ebből a célból a megválasztandó tizenkét ilyen igazgatósági tag közül hatot ki kell sorsolni. A ki nem sorsolt hat ilyen igazgatósági tag megbizatása a 6. § általános rendelkezése értelmében hat évre szól.
A jövőben megtartandó választások alkalmával a 6. § 2. pontja értelmében a kúriák jelöltjei közül megválasztandó igazgatósági tagok megbizatása mindenkor hat-hat évre terjed.
19. § Ennek a törvénynek a rendelkezései, a mennyiben maga a törvény másként nem intézkedik, a Pénzintézeti Központnak az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen megtartandó rendes közgyűlésén is alkalmazást nyernek.
20. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Az 1916:XIV. és az 1918:XV. törvénycikkek egyidejűleg hatályukat vesztik.
21. § Ezt a törvényt, amennyiben maga a törvény másként nem intézkedik, a pénzügyminiszter hajtja végre.
1. § Az 1916. évi XIV. törvénycikk értelmében szövetkezetként alakult Pénzintézeti Központ szervezetét és működését általában az 1920:XXXVII. törvénycikk állapítja meg.
Amennyiben az alapszabályok az említett törvény alapján eltérő intézkedéseket nem állapítanak meg, a Pénzintézeti Központ a K. T.-nek (1875. évi XXXVII. törvénycikk) a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései alá esik.
2. § A Pénzintézeti Központ cége:
magyarul: „Pénzintézeti Központ”,
németül: „Geldinstituts Zentrale”,
franciául: „Institut Central des Sociétés financičres”,
angolul: „Central Corporation of Banking Companies”.
3. § A cégjegyzés akként történik, hogy:
1. az igazgatóságnak két tagja, vagy
2. az igazgatóságnak egy tagja és a vezérigazgató, vagy
3. az igazgatóságnak egy tagja és a Pénzintézeti Központnak az igazgatóság által cégvezetési joggal felruházott tisztviselője, vagy
4. a vezérigazgató és a Pénzintézeti Központnak az igazgatóság által cégvezetési joggal felruházott tisztviselője, vagy
5. a Pénzintézeti Központnak cégvezetési joggal felruházott két olyan tisztviselője, kik közül legalább egyet az igazgatóság az igazgatói, aligazgatói, vagy igazgatóhelyettesi címmel ruházott fel,
az előnyomott, vagy előírott cégszöveghez sajátkezű aláírásaikat együttesen csatolják.
Az igazgatóság tagja alatt az elnök is értetik.
A kiküldött igazgatósági tagok helyetteseinek (40. § 1. bek.) helyettesítési jogköre a cégjegyzésre nem terjed ki.
4. § A Pénzintézeti Központ székhelye Budapest; jogában van bárhol képviselőségeket és fióktelepeket felállítani.
A Pénzintézeti Központ a budapesti kir. törvényszéknél vezetett cégjegyzékben szövetkezet gyanánt bejegyzendő.
Képviselőség vagy fióktelep létesítése helyett az igazgatóságnak jogában áll, hogy a Pénzintézeti Központnak az illető helyen telepes egy tagját bízza meg képviseleti teendőkkel.
5. § A Pénzintézeti Központ célja egyrészt a Magyarország területén működő pénzintézetek és ezek révén a közgazdaság érdekeinek, másrészt az állam pénz- és hitelügyi érdekeinek ápolása és előmozdítása, valamint a pénzügyminiszter megbízása alapján közérdekű vállalkozásokban való részvétel.
A Pénzintézeti Központ evégből:
1. tagjainál a 7. § értelmében felülvizsgálatot (revizió) tart; állandóan figyelemmel kíséri a hazai pénzintézetek üzlet- és ügyvitelét és az így szerzett adatokat megfelelően feldolgozza;
2. közreműködik abban, hogy a pénzpiac egészséges fejlődése érdekében a pénzintézetek ügyvitele és ügykezelése a lehetőség szerint egyöntetű elvek alapján történjék, továbbá, hogy a pénzintézetek ügyvitelében a közgazdaság érdekeinek megfelelő elvek érvényesüljenek;
3. tagjainak olyankor, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrások útján való kielégítése nehézségekbe ütközik, hitelt nyujthat;
4. közreműködik abban, hogy olyan pénzintézetek, amelyeknél a felülvizsgálat eredménye szerint szükséges, egészséges alapra legyenek helyezhetők, vagy más pénzintézettel egyesüljenek, vagy pedig felszámoljanak; a Pénzintézeti Központ ilyen esetben felszámolóként, vagy hasonló minőségben járhat el és általában pénzintézetek feloszlatása esetében elvállalhatja a feloszlás végrehajtásának intézését, valamint azokat a tennivalókat, amelyeket külön jogszabály reáruház;
5. a pénzügyminiszter megbízásához képest közreműködik az állam hitelszükségletének kielégítésében és ellátja az államadóságokkal kapcsolatos azokat a tennivalókat, a melyekkel a pénzügyminiszter megbízza;
6. a pénzügyminiszter megbízásából végezheti az állami egyedárúság tárgyát alkotó és más állami bevételek kezelését;
7. a pénzügyminiszter megbízása alapján résztvehet közhasznú és közérdekű vállalkozásokban és közreműködhetik közgazdasági célú intézmények pénzügyi és adminisztratív ügyeinek intézésében, úgyszintén ilyen intézmények ügyeinek lebonyolításában;
8. vállalatok, testületek és magánosok megkeresése alapján elvállalhatja ezek részére a könyvvizsgálat (revizió) körébe eső, vagy hasonló munkálatok elvégzését, könyvelések és mérlegek állandó, vagy időszakos felülvizsgálását, kereskedelmi társaságok alapításánál és más ügyletek során a bizalmi személy ügykörébe eső feladatokat, végül vállalatok és cégek felszámolása esetén felszámolóként, vagy hasonló minőségben járhat el;
9. felülvizsgálja az olyan jótékonycélú egyesületek, intézetek és alapok pénzügyi ügykezelését, könyvvitelét és általában gazdálkodását, amelyek az 1920. évben vagy azt követőleg engedélyt kaptak adományok gyüjtésére, vagy amelyek az 1920/21. költségvetési évben vagy ezt követőleg bármely címen állami segélyben részesültek; a gyüjtés engedélyezéséről vagy az állami segély utalványozásáról az illető miniszter a Pénzintézeti Központot esetről-esetre értesíti;
10. közművelődési és más közérdekű egyesületek és intézetek (nyugdíj- és nyugdíjpótló egyesületek stb.) megkeresésére vagy az illetékes miniszter felhívására elvállalhatja az ilyen egyesület (intézet) pénzügyi ügykezelésének, könyvvitelének és általában gazdálkodásának a felülvizsgálását (revizió);
11. ellátja mindazokat a tennivalókat, amelyeket külön jogszabály reáruház.
6. § Az 5. §-ban körülírt ügykörben a Pénzintézeti Központ köztörvényi és váltóhiteleket nyujthat és ingatlanokra, telekkönyvileg bekebelezett követelésekre és jogokra, értékpapirokra, árúkra, nyersterményekre és egyéb értékekre kölcsönöket adhat és mindennemű más jogügyleteket is köthet.
Az 5. § 4-7. pontjaiban említett ügykör kivételével azonban a Pénzintézeti Központ magánfeleknek hitelt nem engedélyez és iparvállalatok alapításával, érdekeltségek vállalásával, valamint a saját céljaira szükségelt ingatlanokon kívül való ingatlanvásárlással, parcellázással, telepítéssel és haszonbérleti ügyletekkel csak az 5. § 4-7. pontjaiban említett ügykörben és csak annyiban foglalkozik, amennyiben erre elkerülhetetlenül szükség van. Az ilyen ingatlanvásárlások és parcellázások lebonyolítása érdekében a Pénzintézeti Központ a célszerűség követelményei szerint igénybeveheti erre hajlandó egyes tagjainak közreműködését és szorosabb kapcsolatot létesíthet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségével, melybe tag gyanánt is beléphet.
Olyan időben, amikor a Pénzintézeti Központ tőkéit az 5. §-ban körülírt célok nem kötik le egészben, a Pénzintézeti Központ üzlete folytonosságának érdekében a rendelkezésére álló tőkéknek korlátolt része erejéig pénzintézeteknek hitelt nyujthat; egyébként a Pénzintézeti Központ feles tőkéinek elhelyezése céljából elsőrendű (de nem szükségképen a jegybank által megkívánt kellékeknek megfelelő) váltókat, főleg külföldi váltókat vásárol, vagy tőkéit olyan egyéb, a pénzügyminiszter által megengedett módon helyezi el, amely az elhelyezés biztonsága és folyóvá tétele tekintetében kifogás alá nem esik.
A Pénzintézeti Központ tagjainak pénzfeleslegeit folyószámlán kamatozásra átveheti, de egyébként iparszerű betéti üzletet nem folytat és betétikönyveket nem állít ki.
A Pénzintézeti Központ az 5. §-ban körülírt célokra visszleszámítolási, vagy más, a pénzügyminiszter által megengedett hitelt vehet igénybe.
A Pénzintézeti Központ a tényleg befizetett üzletrészek összegének a pénzügyminiszter által megállapítandó hányada erejéig fix kamatozású értékpapirokat, különösen állampapirokat, továbbá a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége és az 1898:XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvényeket és gyámpénzek elhelyezésére alkalmas, vagy óvadékképes címleteket vásárolhat és ilyenek adásvételét a tagok részére közvetítheti, valamint bárki részére korlátlanul közvetítheti a magyar állam kibocsátásainak adásvételét.
A Pénzintézeti Központ a tagok váltóinak telepítési helyéül szolgálhat, és tagjainak kívánságára elvállalja váltók és más követeléseknek beszedését, továbbá tagjai részére, illetőleg ezek megbízásából kifizetéseket és egyéb üzleti tennivalókat teljesíthet, ideértve tőzsdei ügyletek közvetítését is.
7. § Az 5. 4. pontjában körülírt cél előmozdítása végett a Pénzintézeti Központ tagjainak szakkérdésekben útbaigazítást nyujt és hiteltudósítói szervezetet létesíthet.
A Pénzintézeti Központnak azok a tagjai, amelyek saját tőkéje (az alaptőkének és a legutóbbi mérlegben megállapított valódi tartalékoknak összege, l. a 14. § második bekezdését) negyvenmillió koronát meg nem halad, rendes felülvizsgálat alá esnek. Ugyancsak a rendes felülvizsgálat alá esnek a negyvenmillió koronánál nagyobb saját tőkével bíró tagoknak az intézet székhelyén kívül levő fiókjai is. Alaptőke-felemelés esetén a felemelt alaptőkére a mérleg megállapítása után teljesített tényleges befizetéseket, valamint a valódi tartalékoknak azt a szaporulatát, amely a kibocsátott új részvények névértékén felül teljesített tényleges befizetésekből („felpénz”) ered, a Pénzintézeti Központ igazgatósága a saját tőke megállapítása szempontjából figyelembe veheti. A Pénzintézeti Központ revizori szervezetét akként fejleszti ki, hogy az 1925. évtől kezdve azoknál a tagjainál, amelyeknél a rendes felülvizsgálat kötelező, a reviziót évenkint legalább egyszer foganatosíthassa.
Olyan tagjainál, amelyeknek saját tőkéje a negyvenmillió koronát meghaladja, valamint külön törvényen alapuló pénzintézeteknél a Pénzintézeti Központ a felülvizsgálat foganatosítását a tag megkeresésére elvállalhatja.
Ha valamely tag saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépés után negyvenmillió koronánál magasabb összegre emelkedik, a Pénzintézeti Központ igazgatósága erre a tagra vonatkozólag a kötelező felülvizsgálatot megszüntetheti, ha pedig valamely tag tőkéje a belépés után az említett összegre, vagy az alá száll, a kötelező rendes felülvizsgálat erre a tagra is kiterjed.
A jelen §-ban megszabott negyvenmillió koronás határt az 1920. évi XXXVII. törvénycikk értelmében a pénzügyminiszter felemelheti vagy egészen el is törölheti.
Ha az illetékes törvényszék az 1875:XXXVII. törvénycikk 175. §-a alapján valamely pénzintézet üzletkezelésének megvizsgálását a részvényesek kívánságára rendeli el, a felülvizsgálatot, tekintet nélkül a pénzintézet saját tőkéjének magasságára, a Pénzintézeti Központ teljesíti.
Azt, hogy a rendes felülvizsgálattal járó költséget a Pénzintézeti Központ tagjai milyen mértékben viseljék, a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ előterjesztése alapján rendelettel állapíthatja meg.
A rendes felülvizsgálat tényeknek megállapítására szorítkozik és a felülvizsgáló személy nincs jogosítva a felülvizsgált intézetnek utasításokat adni. A felülvizsgálat foganatosításánál a jelen alapszabályokhoz 1. sz. melléklet gyanánt csatolt felülvizsgálati utasításnak a felülvizsgálat alá eső intézet viszonyaihoz mért alkalmazásával kell eljárni. A felülvizsgálati utasítás csak a választmány, illetve a közgyűlés jóváhagyásával módosítható (33. § 5. pont, 48. § 2. pont). A felülvizsgálatot olyan szakavatott személyek által kell foganatosítani, akiket az igazgatóság rendel ki. Felülvizsgáló személyek gyanánt a Pénzintézeti Központ ezen célra alkalmazott felülvizsgálói vagy a Pénzintézeti Központ főtisztviselői működnek, akik harmadik személyekkel szemben szolgálatuk megkezdésekor titoktartásra kötelezendők. A felülvizsgáló személyek jelentései - az 5. § 3-4. pontjaiban körülírt viszony fennforgásának esetét kivéve - csupán a Pénzintézeti Központ elnökének, vezérigazgatójának és illetékes legfőbb tisztviselőinek bocsáthatók rendelkezésére és nem terjeszthetők még a Pénzintézeti Központ igazgatósága elé sem.
A felülvizsgálat eredménye alapján a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója a netaláni észrevételeket elsősorban a felülvizsgált intézet igazgatóságával közli és ettől bekéri a szükséges felvilágosításokat. Csupán, ha az ilykép megindított tárgyalások nem vezetnek eredményre, tehet a vezérigazgató jelentést a Pénzintézeti Központ igazgatóságának, mely nyilatkozatra szólíthatja fel az intézetet. Ha az ilykép folytatott tárgyalások nem járnak megnyugtató eredménnyel, akkor a Pénzintézeti Központ igazgatósága elrendelheti, hogy az általa az intézettel szószerinti szövegben közölt észrevételek terjesztessenek az intézetnek legközelebbi közgyűlése elé és esetleg azt is, hogy ez a közgyűlés bizonyos záros határidőn belül hívassék egybe. Az igazgatóságnak ezen határozata ellen az intézet igazgatósága a határozat kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt fellebbezhet a választmányhoz és a határozat csak a választmány jóváhagyása után, esetleg a választmány által elrendelt módosításokkal hajtható végre. A választmány e hatáskörét a 48. § 3. pontjában szabályozott albizottság látja el.
A pénzügyminiszter az illetékes szakminiszterrel egyetértésben a Pénzintézeti Központot közintézeteknek és közérdekű, vagy működésükkel a közérdeket érintő intézményeknek esetről-esetre való, vagy állandó és rendszeres felülvizsgálatával is megbízhatja és a felülvizsgálat módját, valamint a költségek fedezését rendelettel állapíthatja meg.
Az 5. § 8. pontja alapján végzett tennivalók költségének fedezése a Pénzintézeti Központ és a megbízó között szabad megegyezés tárgya.
8. § A Pénzintézeti Központ fennállásának tartama időben nem korlátolt.
9. § A Pénzintézeti Központ hirdetményeit a Budapesten megjelenő hivatalos lapban teszi közzé.
10. § A Pénzintézeti Központ tagjai lehetnek:
1. részvénytársasági alapon működő pénzintézetek;
2. pénzügyminiszter engedélyével községi, illetve városi takarékpénztárak, valamint külföldi pénzintézeteknek Magyarország területén működő fiókjai;
3. oly önálló szövetkezetek, amelyek bankszerű ügyletekkel foglalkoznak;
4. külön törvényen alapuló pénzintézetek;
5. alapítványi pénztárak;
6. a m. kir. államkincstár.
11. § A 10. § 1-5. pontjai alatt említett tagokat a választmány veszi fel. A felvételt írásban kell kérni a jelen alapszabályokhoz 2. sz. melléklet gyanánt csatolt minta szerint. A felvételhez a választmány egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. § A Pénzintézeti Központ üzletrészei kétfélék: „A” sorozatúak és „B” sorozatúak. Az üzletrészek nyilvántartására üzletrészkönyvet kell vezetni.
A m. kir. államkincstár „B” sorozatú üzletrészeket kap, az összes többi tagok „A” sorozatú üzletrészeket kapnak.
Az „A” sorozatú üzletrészek mennyisége sem lefelé, sem felfelé korlátozva nincs.
Az államkincstár a Pénzintézeti Központ alapításakor az 1916:XIV. törvénycikk alapján százmillió korona névértékű „B” sorozatú üzletrészt vett át; - a pénzügyminiszter az 1920:XXXVII. törvénycikk értelmében a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez - az államkincstárnak a Pénzintézeti Központnál 1919. évi augusztus hó 1-vel fennálló követelései terhére - további százmillió korona névértékű „B” sorozatú üzletrész átvételével járulhat.
13. § Úgy az „A” sorozatba, mint a „B” sorozatba tartozó egy-egy üzletrésznek névértéke 4000 (négyezer) korona. Az üzletrészekről névre szóló okiratok állíttatnak ki. Ugyanazon tagnak több üzletrésze a tag kívánságára egy okiratba is összefoglalható. Az üzletrészkönyvben nyilvántartandó, hogy az üzletrészekről mily okiratok adattak ki.
14. § 250,000 koronát meg nem haladó saját tőkével (7. § második bekezdés) bíró intézetek egy üzletrészt vesznek át. Nagyobb tőkével bíró intézetek saját tőkéjük arányában vesznek át üzletrészeket oly módon, hogy minden további 250,000 korona után egy további üzletrész veendő át; minden megkezdett 250,000 korona addig, amíg 125,000 koronát el nem ér, figyelmen kívül marad, ha pedig ezt az összeget eléri, vagy meghaladja, teljes 250,000 koronával vétetik számításba. Kétszázötvennél több üzletrészt azonban egy tag sem köteles átvenni.
A 10. § 2. és 4. pontja alá eső intézetekre, valamint a 10. § 5. pontja alá eső pénztárakra nézve a pénzügyminiszter a 10. § 3. pontja alá eső intézetekre nézve és a valódi tartalékok (7. § második bek.) összegét illetőleg a 10. § 1. pontja alá eső intézetekre nézve is az intézet utolsó mérlegében foglalt adatok figyelembevételével a Pénzintézeti Központ igazgatósága állapítja meg, hogy a tag - úgy az átveendő üzletrészek mennyiségének, mint a felülvizsgálatnak szempontjából - mily összeggel veendő tekintetbe. A pénzügyminiszter a 10. § 2., 4. és 5. pontja alá eső tagokra vonatkozó e tárgyú határozatait módosíthatja.
Ha valamely intézet saját tőkéje a Pénzintézeti Központba való belépése után növekedik, megfelelő számú további üzletrészt vagy üzletrészeket tartozik átvenni, kivéve azokat a tagokat, amelyek már előzőleg legalább 250 üzletrészt vettek át. Saját tőkéjének a belépés után való csökkenése címén az intézett üzletrészeinek csökkenését nem igényelheti, azonban az az intézet, amely kétszázötvennél több üzletrészt vett át, üzletrészeinek számát kétszázötvenre csökkentheti, ha erre vonatkozó szándékát az 1921. évi június hó 30. napjáig a Pénzintézeti Központhoz beérkezett ajánlott levélben közli.
15. § Az „A” sorozatú üzletrészek névértéke tíz egyenlő kamatmentes évi részletben fizetendő be, melyeknek elseje a felvételi kérelemmel egyidejüleg, a második a következő év január hó 1-én, a továbbiak a következő években mindenkor január hó 1-én esedékesek. Az alapítótagok az első részletet az alakuláskor, a többi részletet pedig minden következő év január hó 1-én tartoznak befizetni. Ha valamely tag saját tőkéjének növekedése folytán új üzletrészeket tartozik átvenni (14. § 3. bek.), ezeknek névértékéből haladéktalanul befizetni tartozik annyi évi részletet, amennyi az általa eredetileg átvett üzletrészek névértékéből már lejárt és ezenkívül ezen részleteknek az illető üzletév elejétől a fizetés napjáig járó ötszázalékos kamatját, míg a névérték többi része a tagnak új üzletrészei után ugyanoly részletekben és időpontokban fizetendő be, mint a régi üzletrészei után. A tagok a még hátralékos üzletrészeket a Pénzintézeti Központ hozzájárulásával egyszerre is befizethetik.
Ha a befizetési kötelezettség idejekorán nem teljesíttetik, akkor a Pénzintézeti Központnak - az igazgatóság üzletrészenként és esetenként való választásához képest - joga van az elmulasztott befizetési összeget és ennek törvényes késedelmi kamatait per útján behajtani, avagy késedelmes üzletrészre vonatkozó jogokat és a reá eddig teljesített befizetéseket elveszetteknek kimondani. - Az utóbbi esetben a Pénzintézeti Központ hirdetményt bocsát ki, melynek a fizetési felhíváson kívül az üzletrésznek nem fizetés esetében bekövetkezendő érvénytelenné nyilvánítására vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell; e hirdetmény háromszor teendő közzé. - Azon üzletrész, amelyre az így bekövetelt befizetés a hirdetménynek harmadszori megjelenésétől számított harminc napon belül meg nem történik, igazgatósági határozattal érvénytelennek nyilváníttatik és ezen üzletrész tulajdonosa elveszti az üzletrészre vonatkozó összes jogait, valamint a reája teljesített befizetéseket, amely utóbbiak a rendes tartalékalap javára esnek.
Ha a Pénzintézeti Központ felszámol, az akkor még esedékessé nem vált részletek befizetése nem követelhető.
16. § Az üzletrészek csak a Pénzintézeti Központ igazgatóságának előzetes írásbeli engedélyével idegeníthetők el. A jogutód az engedély megadása esetében is felvételi eljárás (11. §) alá esik.
17. § A tag - legalább egy évi előzetes írásbeli felmondás után - bármely üzletév végével kiléphet. A felmondásnak ki kell terjednie a tag összes üzletrészeire.
Az igazgatóság azoknak a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézeteknek üzletrészeit, amelyeknek székhelye Magyarországnak idegen közigazgatás alatt álló területén van, a 19. § szabályainak betartásával visszafizetheti.
18. § Kizárásnak van helye a következő esetekben:
1. A 7. § szerint felülvizsgálat alá eső tag az igazgatóság (fellebbezés esetén: a választmány) határozatával kizárható, ha a felülvizsgálatra vonatkozólag megállapított szabályoknak, vagy az igazgatóság (fellebbezés esetén a választmány) által a 7. § utolsó bekezdésében a tag közgyűlésével közlendő észrevételek előterjesztésére, illetve a közgyűlés egybehívására vonatkozólag előrelátott felhívásoknak nem tesz eleget. A választmányhoz való fellebbezésnek határideje 15 nap, mely az igazgatósági határozat kézbesítésétől számít.
2. A 10. § 1-5. pontjai alatt felsorolt tagok bármelyike kizárható az igazgatóságnak a választmány hozzájárulásával tett javaslata alapján a közgyűlésnek titkos szavazással kétharmad szótöbbséggel hozott határozatával, ha az illető tag működése a pénzintézeti üzletelvek szempontjából súlyos kifogás alá esik.
19. § Kiválás esetében a K. T. 235. és 237. §-ai irányadók. A tagnak kiválás esetében kijáró összeg elsősorban a tagnak a Pénzintézeti Központ irányában netán fennálló tartozásai törlesztésére fordítandó.
20. § A Pénzintézeti Központ kötelezettségeiért a tagok csupán üzletrészeik erejéig felelősek.
21. § A be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát a Pénzintézeti Központ igazgatósága évenként legalább egyszer, még pedig legkésőbb július havában tartozik a törvényszéknél bejelenteni. Ugyancsak minden év július havában tartozik az igazgatóság a törvényszéknek a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek kitüntetése mellett bemutatni.
22. § A Pénzintézeti Központ szervei a következők:
1. a közgyűlés,
2. az igazgatóság,
3. a vezérigazgató,
4. a választmány,
5. a felügyelőbizottság.
23. § Mindazon jogokat, amelyek a tagokat a Pénzintézeti Központ ügyei tekintetében megilletik - amennyiben a törvény, vagy az alapszabályok ez alól kivételt nem állapítanak meg - a tagok összessége a közgyűlésen gyakorolja.
24. § A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli.
A közgyűlések Budapesten tartandók meg.
25. § A rendes közgyűlés az igazgatóság által évenként legkésőbben június hó 30-ra hívandó össze.
26. § Az igazgatóságnak jogában áll, amikor ennek szükségét látja, rendkívüli közgyűlést összehívni.
Az igazgatóság köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha egy, vagy több tag, akik összesen a legutolsó mérleg szerint fennálló „A” sorozatú üzletrészeknek egytized részét képviselik, üzletrészokirataiknak a Pénzintézeti Központ pénztáránál való letétele és a közgyűlés okának és céljának megjelölése mellett, annak egybehívását követelik. A m. kir. pénzügyminiszter kívánságára az igazgatóság köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, anélkül, hogy a „B” sorozatú üzletrészek evégből leteendők volnának.
Köteles az igazgatóság továbbá a közgyűlést összehívni, ha az igazgatóság választott tagjainak száma nyolc alá, vagy a választmány tagjainak száma harminc alá, vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma öt alá szállt (43. §, 46. §, hatodik bek. és 50. § második bek.).
27. § A felügyelőbizottság a K. T. 195. §-a harmadik bekezdésének (K. T. 244.) eseteiben köteles a közgyűlést egybehívni.
28. § A közgyűlés összehívását a közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzőleg egyszer közzé kell tenni.
A hirdetményben a közgyűlés helyét és idejét, valamint a tárgysorozatot is fel kell tüntetni.
A közgyűlés csupán a közzétett napirendbe felvett tárgyakról hozhat határozatot. Kivételt ez alól csak újabb közgyűlés összehívására vonatkozó inditvány képez.
A tagok indítványait a legközelebbi rendes közgyűlés napirendjébe fel kell venni, ha ezeket az indítványokat legalább harminc nappal a közgyűlés az igazgatóságnál írásban bejelentették.
29. § A közgyűlésen csak az a tag vehet részt, aki üzletrészekre való befizetésekkel hátralékban nincs és üzletrészokiratát legalább öt nappal a közgyűlés előtt letétbe helyezi a Pénzintézeti Központ pénztáránál, vagy azon letéti helyek valamelyikénél, amelyek az összehívó hirdetményben kijelöltettek.
A letett üzletrészokiratok csak a közgyűlés befejezte után adatnak vissza.
A letétbehelyezett üzletrészokiratokról igazolójegyek adatnak ki, melyek a tag nevére szólnak és magukban foglalják a letett üzletrészokiratok számát. Ezen igazolójegy alapján a tagnak oly közege, aki a tag képviseletére a tag alapszabályai szerint önállóan jogosítva van, a tag nevében további meghatalmazás nélkül eljárhat. A tagnak az igazolójegy hátára vezetett és cégjegyzékszerűen aláírt meghatalmazása alapján eljárhat a tag igazgatóságának valamely tagja, vagy valamely tisztviselője, vagy egy más, a közgyűlésen való részvételre jogosult tag, illetve ennek igazgatósági tagja vagy tisztviselője.
Az igazgatóság megfelelő igazolás esetében az igazolójegyet az üzletrészokirat letétbehelyezése nélkül is kiadhatja.
A kiadott igazolójegyekről az igazgatóság jegyzéket készít, amelyben feltünteti azt is, hogy az egyes letevő tagok - figyelemmel saját tőkéjüknek időközben netalán beállott változásaira (14. § harmadik bek.) - melyik kúriába tartoznak (32. § 3. bek.)
A m. kir. államkincstár képviselői a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján eljárhatnak a közgyűlésen anélkül, hogy a m. kir. államkincstár üzletrészokiratait letétbe helyezné.
30. § A közgyűlés határozatképes, ha az összes „B”-sorozatú üzletrészeken kívül az utolsó mérleg szerint fennálló azon „A”-sorozatú üzletrészeknek, amelyekre befizetés hátralékban nincs, legalább egytized része képviselve van.
Eltérően az előző bekezdés rendelkezésétől, a feloszlási határozat meghozatalára csak oly közgyűlés határozatképes, amelyen az összes „B”-sorozatú üzletrésze kész a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek legalább egynegyedrésze képviselve van. (61. §)
31. § Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy harminc napon belül újabb közgyűlés tartandó, melynek közzétételi határideje ugyancsak legalább tizenöt nap.
Az újabb közgyűlés a képviselt üzletrészek számára való tekintet nélkül - azonban csakis az első közgyűlés napirendjében felvett tárgyakra nézve - határozatképes.
32. § A közgyűlésen minden, a 29. § szerint megjelenésre jogosult „A” sorozatú üzletrész egy szavazatra ad jogot, azonban „A” sorozatú üzletrészek alapján kétszázötvennél több szavazatot egy tag sem gyakorolhat, sem saját nevében, sem mint meghatalmazott, sem mindkét minőségben együttvéve.
A „B” sorozatú üzletrészek együttvéve annyi szavazatra adnak jogot, mint azoknak a szavazatoknak kétharmada, amelyek az „A” sorozatú üzletrészek számára ugyanazon közgyűlésen igazoltattak. Kivétel ez alól a feloszlási határozat (61. §) tárgyában való szavazás, amelynél minden „B” sorozatú üzletrész is egy-egy szavazatra ad jogot.
Azon szavazásoknál, amelyek a jelen alapszabályok értelmében kúriánként eszközlendők (39. § 5. és 6. bek., 46. § 5. és 6. bek., 50. § 1. bek. és 62. § 1. bek.) csak az illető kúriákba tartozó tagok jelenlegi üzletrészei bírnak szavazati joggal. Ha azonban valamely kúria nem volna képviselve a közgyűlésen, akkor az alapszabályok szerint általa eszközlendő szavazásokra az összes jelenlevő üzletrészek jogosultak.
33. § A közgyűlés hatáskörébe a következő tárgyak tartoznak:
1. az igazgatóság azon tagjainak, akik választás alá esnek, továbbá a választmány tagjainak és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és elmozdítása, valamint az igazgatóság összes tagjai (beleértve az elnököt), a vezérigazgató, a választmány tagjai és a felügyelőbizottság tagjai számára való felmentés megadása, továbbá a választmányi tagok jelenléti díjainak és a felügyelőbizottsági tagok díjazásának megállapítása;
2. a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása;
3. más társasággal való egyesülés (K. T. 179. § 3. pont és 240. §);
4. a Pénzintézeti Központ feloszlása;
5. az alapszabályok módosítása, mely határozat érvényességéhez azonban a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges; nem tekintendő alapszabálymódosításnak az alapszabályok 1. számú mellékletében foglalt felülvizsgálati utasításnak módosítása, mely a választmány jóváhagyásának fenntartásával az igazgatóságnak hatáskörébe tartozik (7. § 8. bek.) és csupán az igazgatóság fellebbezése esetében kerül a közgyűlés döntése alá (48. § 2. pont);
6. azon egyéb tárgyak feletti határozathozatal, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés elé utalnak.
Oly kartellszerződések megkötésének, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését célozzák (K. T. 179. § 4. pont és 240. §), helye nincs.
34. § A közgyűlés határozatait - az alább megállapított kivételekkel - egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez a „B”-sorozatú üzletrészek csatlakoztak.
A szavazatok legalább kétharmad részének hozzájárulása szükséges a következő határozatok meghozatalához, ú. m.:
1. A 18. § 2. pontja szerinti kizárási határozathoz;
2. a feloszlási határozathoz (61. §)
A szavazás - az alább megjelölt kivételekkel - nyiltan, kézfelemelés, vagy felkiáltás útján történik. Csak egy jelenlévő tag kívánságára is ellenpróba, vagy ha ezen kívánság a szavazás elrendelése előtt fejeztetik ki - névszerinti szavazás rendelendő el.
Választásoknál, - hacsak a választásnak ellenmondás nélkül egyhangú közfelkiáltással való megejtése nem határoztatik el - a szavazás titkosan, szavazólapokkal történik. Megválasztottaknak azon személyek tekintendők, akik legtöbb szavazatot nyertek. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
35. § A közgyűlésen az igazgatóság elnöke, ennek akadályoztatása esetén helyettese (38. § 3. bek.) helyettes nemlétében vagy akadályoztatása esetében az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag elnököl.
Az elnöklő kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt, két jegyzőkönyvhitelesítőt és legalább két szavazatszedőt.
A tanácskozásra kitűzött tárgyak azon sorrendben veendők tárgyalás alá, amint a hirdetményben fel voltak sorolva. A közgyűlés azonban ettől az elnöklő hozzájárulásával többségi határozat útján eltérhet.
36. § Minden közgyűlésről jegyzőkönyv veendő fel, amelybe a jelenlévő tagok nevei és az általuk képviselt üzletrészek száma felveendő.
A jegyzőkönyv az elnöklő, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvhitelesítők által írandó alá és az igazgatóság által a m. kir. pénzügyminiszternek és a budapesti kir. törvényszéknek bemutatandó.
37. § Az igazgatóság a következőkből áll:
1. az elnökből (38. §),
2. a vezérigazgatóból (45. §),
3. tizennyolc választott tagból (39. §) és
4. négy kiküldött tagból (40. §).
38. § Az elnököt öt év tartamára a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki.
Az elnök vezeti a közgyűlést, az igazgatóság, az esetleg alakítandó végrehajtó bizottság és a választmány tanácskozásait és irányítja az intézet ügyvitelét.
Akadályoztatása esetén az elnök az igazgatóságnak kiküldött tagjai közül (40. §) helyettest jelöl ki. Ha az elnök helyettest nem jelöl, úgy az elnököt a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tag, vagy az utóbbi által a többi kormánykiküldöttek közül kijelölt helyettes helyettesíti. Az elnök helyettese az elnök összes jogait gyakorolja, de helyettesnek kirendelésére jogköre csak abban az esetben terjed ki, ha az elnök helyettese gyanánt a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tag jár el. Az elnök javadalmazását a pénzügyminiszter állapítja meg. E javadalmazást az elnök az üzleti számla terhére élvezi.
39. § Az igazgatóságnak tizennyolc választott tagja van, akik négy csoportra oszlanak; ú. m.:
1. három tag a százmillió koronát meghaladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézeteknek jelöltjei közül választandó (első kúria),
2. két tag a negyvenmillió koronánál több, de százmillió koronát meg nem haladó saját tőkével (7. § 2. bek.) bíró intézeteknek jelöltjei közül választandó (második kúria),
3. hét tag a többi tagok jelöltjei közül választandó (harmadik kúria),
4. hat tag a pénzügyminiszter jelölése alapján választandó.
Az első kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a második kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a harmadik kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább húsz tag, illetőleg a közgyűlésen e tagokat képviselő személy a szavazás megkezdése előtt írásban jelölt.
Ha akár az első, akár a második, akár a harmadik kúriából betöltendő helyekre nincs elegendő jelölt, úgy a közgyűlés a fennmaradó helyeket a kúria jelölésére való tekintet nélkül tölti be.
A pénzügyminiszter jelölése alapján betöltendő minden egyes helyre a pénzügyminiszter mindig legalább két-két személyt jelöl, akiknek egyike az illető helyre megválasztandó.
Az ezen § első bekezdésének 1., 2. és 3. pontjában érintett választásoknál a szavazás kúriánként eszközlendő olykép, hogy minden kúria jelöltjeire rendszerint csak az illető kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak szavazati joggal. (32. § 3. bek.)
Időközi üresedés betöltése végett megválasztandó személy jelölésére és a reája való szavazásra nézve ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a kivált személyeknek megválasztásánál a jelen szakasz szerint alkalmazandók voltak.
40. § Az igazgatóságnak tagjai továbbá a pénzügyi, az igazságügyi, a kereskedelemügyi és földmívelésügyi minisztereknek egy-egy kiküldöttje, kik maguk, vagy helyettesük személyében bírnak szavazati joggal. A kiküldésre jogosult miniszter a kiküldéssel egyidejűleg megjelöli kiküldöttjének helyettesét is. Ha a kiküldött igazgatósági tagnak vagy helyettesének megbízása bármely oknál fogva megszűnik, akkor a kivált személy állásának újólagos kiküldés útján való betöltésére az a miniszter jogosult, aki a kivált személy kiküldötte volt.
A pénzügyminiszter kiküldöttjét, illetve helyettesét a közgyűlésnek tagok kizárásának kérdésére, továbbá igazgatósági, választmányi és felügyelőbizottsági tagok választására vonatkozó határozatai, végül a választmánynak a 48. § 3. pontja alapján hozott határozata kivételével az intézet bármely szervének minden határozata és cselekménye ellen óvási jog illeti meg. Az óvás a pénzügyminiszter döntéséig felfüggesztő hatállyal bír. Ha azonban a döntés tizenöt nap alatt be nem következik, a határozat, illetve cselekmény végrehajtható.
41. § Az igazgatóság választott tagjai megbizatásának tartama hat évre szól.
A jelenlegi választott igazgatósági tagok megbizatása az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen megtartandó rendes közgyűléssel lejár és a megüresedett helyeket a 39. § értelmében kell betölteni.
A 39. § első bekezdésének 1-3. pontjai értelmében a kúriák jelöltjei közül ezen a közgyűlésen választandó tizenkét igazgatósági tag közül hatnak megbizatása csupán három évre szól; ebből a célból a megválasztandó tizenkét ilyen igazgatósági tag közül hatot ki kell sorsolni. A ki nem sorsolt hat ilyen igazgatósági tag megbízatása hat évre szól, valamint ugyancsak hat-hat évre szól a jövőben megválasztandó igazgatósági tagok megbízatása is. Választott igazgatósági tag állásának időközi megüresedése esetében a legközelebbi közgyűlés tölti be a helyet. (26. § ut. bek., 43. §).
A kiküldött igazgatósági tagoknak (40. §) és helyetteseiknek megbízatása addig tart, míg a kiküldésre jogosult miniszternek a megbízást visszavonó rendelkezése a Pénzintézeti Központhoz be nem érkezik.
42. § Az igazgatóság üléseit az elnök hívja össze.
Az igazgatóság június és augusztus hónapok kivételével havonta tartson ülést.
Személyesen meg nem jelenő igazgatósági tag írásbeli meghatalmazással más igazgatósági tagot bízhat meg helyettesítésével. Az ülés határozatképes, ha az összes igazgatósági tagok meghívattak és legalább nyolc igazgatósági tag személyesen vagy más igazgatósági tag által helyettesítve megjelent. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnöklő csatlakozott.
Az igazgatóság maga állapítja meg ügyrendjét.
Az igazgatósági ülésekről felvett jegyzőkönyvek másolatban közlendők a választmánnyal.
Az igazgatóság jogosítva van egyes ügyek ellátását egyes tagjaira bízni, valamint az ügyek közvetlen irányítására végrehajtó-bizottságot kiküldeni. Ha az igazgatóság végrehajtó-bizottságot alakít, akkor ebbe az elnököt, a pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tagot, illetve ennek helyettesét és a vezérigazgatót okvetlenül be kell választani.
A végrehajtó-bizottság megalakításának egyéb módozatait és annak ügyrendjét az igazgatóság állapítja meg.
Az igazgatóság azon tagjai számára, akiket egyes ügyek ellátásával bíz meg, külön díjazást állapíthat meg.
A végrehajtó-bizottság tagjai működésükért az igazgatóság által meghatározandó összegű illetményben és az alapszabályok 56. §-ának 5. pontja, illetve 60. §-a szerint alakuló jutalékban részesülnek. A pénzügyminiszter kiküldöttjének végrehajtó-bizottsági illetményei és jutaléka a magyar kir. központi állampénztárba fizetendő be.
43. § Ha a választott igazgatósági tagok száma nyolc alá száll, akkor az üresedés betöltése végett haladéktalanul közgyűlés hívandó egybe. (16. § ut. bek.)
44. § Az igazgatóság tagjai évi ötezer korona tiszteletdíjban és az alapszabályok 56. § 5. pontja, illetve a 60. §-a szerint alakuló jutalékban részesülnek.
A kiküldött tagok (40. §) tiszteletdíja és jutalékai a m. kir. központi állampénztárba fizetendők be.
45. § A vezérigazgatót az igazgatóság nevezi ki, de kinevezése a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli.
A vezérigazgató vezeti a Pénzintézeti Központ ügyeit, az igazgatóságnak, illetve - amennyiben jelen alapszabályok valamely ügyet a választmány hatáskörébe utalnak - a választmánynak utasításaihoz képest. A vezérigazgató hatásköre közelebbről az igazgatóság által megállapítandó ügyrendben nyer szabályozást.
A vezérigazgató javadalmazása az igazgatóság és a vezérigazgató között való szerződés tárgya, a szerződés azonban a pénzügyminiszter jóváhagyását igényli. A vezérigazgató javadalmazását az üzleti számla terhére élvezi.
46. § A választmány az elnökből (38. §) és negyvennégy tagból áll.
A választmányi tagok három csoportra oszlanak, ú. m.:
1. hét választmányi tag az első kúria (39. § első bek. első pont) jelöltjei közül választandó;
2. hét választmányi tag a második kúria (39. § első bek. 2. pont) jelöltjei közül választandó;
3. harminc választmányi tag a harmadik kúria (39. § első bek. harmadik pont) jelöltjei közül választandó.
Az első kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a második kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább három tag, a harmadik kúria részéről jelöltnek tekintendő, akit az ezen kúriába tartozó intézetek közül legalább húsz tag, illetőleg a közgyűlésen a tagokat képviselő személy a szavazás megkezdése előtt írásban jelöl.
Ha akár az első, akár a második, akár a harmadik kúriából betöltendő helyekre nincs elegendő jelölt, úgy a közgyűlés a fennmaradó helyeket a kúria jelölésére való tekintet nélkül tölti be.
Az ezen § alapján való választásoknál a szavazás kúriánként eszközlendő olykép, hogy minden kúria jelöltjeire rendszerint csak az illető kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak szavazati joggal. (32. § 3. bek.)
A választmány megbízása hat évre terjed. Időközi üresedések esetében az ezen időtartamból még hátralevő tartamra a legközelebbi közgyűlés tölti be a kivált választmányi tag helyét. Ha a választmányi tagok száma harminc alá száll, akkor az igazgatóság az üresedések betöltése végett a közgyűlést tizenöt nap alatt összehíni tartozik (26. § ut. bek.). Időközi üresedés betöltése végett megválasztandó személy jelölésére és a reája való szavazásra nézve ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a kivált választmányi tagnak megválasztásánál a jelen szakasz szerint alkalmazandók voltak. A választmány jelenlegi tagjainak megbízatása az 1918. és 1919. üzletévre vonatkozólag együttesen megtartandó közgyűléssel lejár.
47. § Az igazgatóság elnöke (38. §) egyszersmind elnöke a választmánynak is. Az elnök helyettesítésére nézve a 38. § vonatkozó intézkedéseit kell alkalmazni.
A választmányi ülés határozatképességéhez az összes választmányi tagok meghívása és legalább húsz tagnak jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetében az ülés újból egybehívandó. Ezen egybehívásban megemlítendő a tárgyak felsorolásával az a körülmény, hogy az ülés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. A választmányi ülésekre a pénzügyminiszter kiküldöttje (40. §) meghívandó.
A választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnök csatlakozott.
48. § A választmány hatáskörébe a következő tárgyak tartoznak:
1. A Pénzintézeti Központ ügyvitelére vonatkozó általános elveknek megállapítása, oly korlátozással azonban, hogy ezen határozatok ellen az igazgatóságot halasztó hatályú fellebbezés illeti meg a közgyűléshez.
2. A felülvizsgálatra vonatkozó utasítás módosításainak (7. § 7. bek.) jóváhagyása; a jóváhagyása megtagadás esetén az igazgatóságot fellebbezési jog illeti a közgyűléshez.
3. Azon fellebbezések elintézése, amelyekkel a tagok az igazgatóságnak azon határozata ellen élnek, hogy a felülvizsgálat alapján való észrevételek a tag közgyűlésével közlendők, illetve, hogy ezen közgyűlés bizonyos záros határidőn belül egybehívassék. (7. § 8. bek.) A jelen 3. pontban szabályozott hatáskörének ellátására a választmány saját kebeléből albizottságot küld ki, mely az elnökből, vagy ennek helyetteséből (47. § 1. bek.) és tizennégy tagból áll, kik közül kettő az első kúriába, kettő a második kúriába és tíz a harmadik kúriába tartozó választmányi tagok sorából választandó. Ezen albizottság határozatképességéhez az összes albizottsági tagoknak az elnök, vagy helyettese által való meghívása és az elnöknek vagy helyettesének és legalább tíz albizottsági tagnak jelenléte szükséges. Ha az albizottság határozatképtelen, úgy - legalább nyolc napi határidővel és arra való utalással, hogy az újabb ülés a megjelenő albizottsági tagok számára való tekintet nélkül határozatképes lesz - újból összehívandó: az albizottságnak ezen újabb ülése a jelenlevő albizottsági tagok számára való tekintet nélkül, - de csak a határozatképtelen ülés napirendjébe felvett tárgyakra nézve - határozatképes. Az albizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetében az az indítvány tekintendő elfogadottnak, amelyhez az elnöklő csatlakozott.
4. A 18. § 1. pontja alapján az igazgatóság által hozott kizárási határozat tárgyában a tag fellebbezése esetében való végleges határozathozatal.
5. Határozathozatal az igazgatóságnak valamely tag kizárása iránt tervbevett közgyűlési javaslatához való hozzájárulás tárgyában. (18. § 2. pont.)
49. § A választmány tagjai az üléseken való részvételükért jelenléti díjakban részesülnek, amelyeknek nagyságát a közgyűlés állapítja meg. Ezenfelül a választmány vidéken lakó tagjainak útiköltségei megtérítendők.
Az igazgatóságnak jogában áll a választmánynak egyes tagjait vagy csoportjait alkalmilag valamely külön meghatározott működési körrel megbízni; ilyen ténykedésükért az igénybevett tagok az igazgatóság által megállapított külön díjazásban részesülnek.
50. § A felügyelőbizottság kilenc tagból áll, kik közül kettő az első kúriába, egy a második kúriába, négy a harmadik kúriába tartozó intézeteknek és kettő a pénzügyminiszternek jelölése alapján választatik a közgyűlés által. Alkalmazni kell a 39. § 2., 3., 4., 5. és 6. bekezdését.
Ha a felügyelőbizottsági tagok száma öt alá száll, akkor az üresedés betöltése végett haladéktalanúl közgyűlés hívandó egybe (26. § ut. bek.).
A felügyelőbizottság megbízása mindenkor egy évre terjed és a legközelebbi rendes közgyűléssel jár le.
A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul újból megválaszthatók.
51. § A felügyelőbizottság működésére nézve a K. T. 195. és 196. §-ai, illetve 244. és 245. §-ai irányadók.
52. § A felügyelőbizottság tagjai meghatározott díjazásban részesülnek, melyet a közgyűlés állapít meg.
53. § Az üzletév január 1-én kezdődik és december 31-én végződik.
Minden üzletév végén az üzleti könyvek lezárandók és mérleg, valamint nyereség- és veszteségszámla készítendő.
54. § A mérleg felállításánál a K. T. 199. §-ának rendelkezései szolgálnak irányadóul.
55. § A mérleg valamint a nyereség- és veszteségszámla az igazgatóság által felülvizsgálás céljából a felügyelőbizottság elé terjesztendő.
A felügyelőbizottság által megvizsgált mérleg és a felügyelőbizottság jelentésének kivonata a rendes közgyűlés megtartása előtt legkésőbb nyolc nappal közzéteendő.
A mérleget a közgyűlés által való jóváhagyása után az igazgatóság a budapesti kir. törvényszéknek haladéktalanul bemutatni tartozik.
56. § Az évi nyereségből:
1. 10% a veszteségi tartalékalapba (57. §) utalandó;
2. 10% a rendes tartalékalapba (58. §) utalandó;
3. 5% a nyugdíjalapba (59. §) utalandó;
4. a fennmaradó összegből elsősorban az „A”-sorozatú üzletrészekre tényleg befizetett összegek után 6% osztalék fizetendő, másodsorban a „B”-sorozatú üzletrészek névértéke után 4% osztalék fizetendő;
5. a fennmaradó összeg 10%-a az igazgatóság és ha végrehajtóbizottság (42. § 6. bek.) alakíttatott, az igazgatóság és a végrehajtóbizottság jutalékára fordítandó (60. §);
6. a maradvány fele a rendes tartalékalapba utalandó, másik fele a „B” sorozatú üzletrészek osztalékának 6%-ig terjedő kiegészítésére fordítandó; ha a „B” sorozatú üzletrészek osztalékának ezen kiegészítése után még felesleg marad, úgy az a rendes tartalékalapba utalandó.
57. § A m. kir. államkincstár az alakuláskor a „B”-sorozatú üzletrészekre való befizetésen kívül huszonötmillió korona készpénzösszeget bocsátott a Pénzintézeti Központ rendelkezésére, amelyből veszteségi alap képzendő.
A veszteségi tartalékalap rendeltetése az, hogy a háborús események és a rossz gazdasági viszonyok kapcsán előállott rendkívüli helyzet okozta nehézségek között reászoruló pénzintézeteket, valamint azon pénzintézeteket, amelyeknek segélyezése közérdekből indokolva van, a Pénzintézeti Központ fokozottabb mértékben támogathassa, vagy az ily támogatásokból eredő veszteségeket fedezze.
A veszteségi tartalékalap a nyereségből az 56. § első pontjában meghatározott mértékben gyarapítandó.
58. § A rendes tartalékalap rendeltetése az, hogy abból a Pénzintézeti Központnak rendkívüli üzleti veszteségei a közgyűlés határozata alapján fedeztessenek.
A rendes tartalékalap az 56. § 2. és 6. pontjaiban meghatározott összegekből képződik. A rendes tartalékalap összege korlátozva nincs.
59. § A nyugdíjalap rendeltetése az, hogy abból - az igazgatóság indítványára a közgyűlés által megállapítandó nyugdíjszabályzat rendelkezéseinek megfelelően - úgy a Pénzintézeti Központ alkalmazottai, mint a tagok alkalmazottai, illetve mindezeknek hátramaradottjai nyugdíjban részesüljenek.
A nyugdíjszabályzat intézkedni fog abban az irányban is, hogy miképen alakuljanak a Pénzintézeti Központból kiváló tagok alkalmazottainak igényei.
Mindaddig, amíg a nyugdíjszabályzat megalkotva nincsen, a nyugdíjalapba a Pénzintézeti Központ részéről eszközölt befizetések a Pénzintézeti Központnak kizárólagos tulajdonát képezik és a nyugdíjalap a Pénzintézeti Központ tartalékalapjának tekintendő.
A nyugdíjalap az 56. § harmadik pontjában meghatározott befizetésekből és a nyugdíjra jogosultaknak a nyugdíjszabályzat által megállapítandó befizetéseiből képződik.
60. § Az 56. § 5. pontja szerint adódó igazgatósági jutalék az igazgatósági tagok között - az elnök kivételével, aki a jutalékban nem részesedik - egyenlő arányban osztandó el. A kiküldött igazgatóság tagokra (40. §) eső jutalékrész nem a tagoknak fizetendő ki, hanem a m. kir. központi állampénztárba fizetendő be. (44. § 2. bek.)
Ha végrehajtóbizottság alakíttatott (42. § 5. bek.), akkor azt, hogy az 56. § 5. pontja szerint adódó jutalék miképen oszlik meg az igazgatóság és a végrehajtóbizottság közt, a végrehajtóbizottság alakításakor az igazgatóság állapítja meg. A jutalék a végrehajtóbizottsági tagok között egyenlő arányban osztandó el. A pénzügyminiszter által kiküldött igazgatósági tagnak végrehajtóbizottsági jutaléka a m. kir. központi állampénztárba fizetendő be. (42. § ut. bek.).
A pénzügyminiszter kívánságára az igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagok jutalékának összege megfelelően korlátozandó. Ebben az esetben az 56. § 6. pontjában meghatározott összeg megfelelően csökken. A korlátozás iránti kívánságát a pénzügyminiszter legkésőbben a mindenkori rendes közgyűlést megelőző napon közölni fogja a Pénzintézeti Központ igazgatóságával, aminek hiányában az illető közgyűlésen megállapításra kerülő jutalékok tekintetében a pénzügyminiszter a korlátozási kívánságtól elállottnak tekintendő.
61. § A Pénzintézeti Központ a K. T. 247. § 3. és 4. pontjában meghatározott eseten kívül csupán az alább körülírt közgyűlési határozat alapján oszlik fel.
A feloszlási határozat csak oly közgyűlésen hozható meg, amelyen az összes „B”-sorozatú üzletrészek és azonkívül a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek (29. §) legalább egynegyed része képviselve van (30. § 2. bek.); a határozat csak a képviselt összes üzletrészek alapján gyakorolható szavazatok legalább kétharmad részének hozzájárulásával hozható meg. Ha az e tárgyban összehívott közgyűlésen az összes „B”-sorozatú üzletrészek és a befizetéssel nem hátralékos „A”-sorozatú üzletrészeknek legalább egynegyed része képviselve nincs, akkor harminc napon belül újabb közgyűlés tartandó, mely a képviselt üzletrészek számára való tekintet nélkül határozatképes (31. §); a határozat meghozatalához azonban ezen újabb közgyűlésen is a képviselt összes üzletrészek alapján gyakorolható szavazatok legalább kétharmad részének hozzájárulása szükséges.
62. § E felszámolás végrehajtása kilenc tagból álló felszámolóbizottságra bízandó. A felszámolóbizottsági tagok közül ötöt a pénzügyminiszter nevez ki, négyet pedig a közgyűlés választ, még pedig kettőt az első, vagy a második kúriába és kettőt a harmadik kúriába tartozó intézetek jelöltjei közül. (39. § 1. bek.) Ezen választásra megfelelő alkalmazást nyer a 39. § 2. és 3. bekezdése. A választásnál a szavazás kúriánként eszközlendő, olykép, hogy az első, valamint a második kúria jelöltjeire az ezen két kúriába tartozó tagok üzletrészei, a harmadik kúria jelöltjeire pedig a harmadik kúriába tartozó tagok üzletrészei bírnak rendszerint szavazati joggal. (39. § 3. bek.) Időközi üresedések betöltésénél alkalmazni kell a 39. § 6. bekezdését.
A felszámolóbizottság kinevezett tagjainak megbízása a pénzügyminiszter által való visszavonásig, választott tagjainak megbízása pedig mindenkor két évre terjed, de a felszámolóbizottsági tagok korlátlanul újból választhatók.
63. § A felszámolás során adódó tiszta vagyonból elsősorban az „A” sorozatú üzletrészekre a reájuk befizetett tőkeösszegek és ezeknek kielégítése után másodsorban a „B”-sorozatú üzletrészekre befizetett tőkeösszegek fizetendők vissza. Az ezután fennmaradó netaláni felszámolási feleslegben az összes üzletrészek névértékük arányban egyenlően osztoznak.
Felszámolás esetén a m. kir. államkincstár által a veszteségi tartalékalap céljaira rendelkezésre bocsátott 25.000,000 koronának a felszámolást megelőző utolsó mérleg szerint meglevő része a Pénzintézeti Központnak az államkincstár irányában való kamatmentes tartozásának tekintendő és tiszta vagyon gyanánt csak azon összeg osztható fel, mely a többi terheknek és ezen tartozásnak visszafizetése után fennmarad.
Egyebekben a felszámolásra a K. T. határozmányai nyernek alkalmazást, megjegyeztetvén, hogy a felügyelőbizottság a felszámolás alatt is tovább működik, ennek megválasztása a felszámolás alatt is ugyanúgy eszközlendő, mint a felszámolás előtt és hogy a felszámolás tartama alatt szintén tartandók évi rendes közgyűlések.
(Az alapszabályok 7. §-ához)
A felülvizsgálat négy csoportra oszlik, ú. m.:
I. A könyvek felülvizsgálata.
II. A belső ügykezelés felülvizsgálata.
III. Az üzletvezetés felülvizsgálata.
IV. A mérleg, az eredményszámla és a leltár felülvizsgálata.
Tárgya:
1. Megállapítani, hogy milyen könyveket vezet az intézet.
2. Megállapítani, hogy a könyvek vezetése kifogástalanul eszközöltetik-e. (Különösen: kizárólag okmányok alapján és megfelelő helyen történik-e minden tétel könyvelése? A jour vannak-e tartva a könyvek? Nincsenek-e hézagok, törlések stb.?)
Tárgya megállapítani azt:
1. Vannak-e az alapszabályokban valamely rendelkezések, amelyek körülhatárolják az igazgatóság ügykörét, és pedig:
a) a K. T. szerint nem kötelező szervek által? Melyek ezek (végrehajtóbizottság, választmány stb.)? Mi a hatáskörük? Működnek ezen szervek?
b) tárgyi korlátozások által? Melyek ezek? Betartattak-e?
2. Ki vezeti tényleg az üzleteket és miképen, illetve mely tartalommal van szabályozva ezen közeg hatásköre?
3. Kellő ellenőrzési intézkedések állanak-e fenn, különösen az utalványozás és pénztári kezelés tekintetében?
Közelebbről:
Nincsenek-e kumulálva olyan teendők, amelyeknek széjjel-választása ellenőrzési jelentőséggel bír? (például: pénztár és könyvelés; zár és ellenzár).
Értékek átvétele és kiadása tekintetében, továbbá beérkező levelek és küldemények felbontása tekintetében stb. kellő biztosítási intézkedések állanak-e fenn és melyek ezek?
Van-e kellő intézkedés arra, hogy a kimutatott értékek természetben meg legyenek (például bon-ok készpénz gyanánt ne szerepeljenek). Az ügyletek alapjául szolgáló okmányok megvannak-e, jogilag kifogástalanok-e és hogyan őriztetnek illetőleg tartatnak nyilván?
A pénztár ellenőrzése naponként történik-e?
4. Kellő biztonsági intézkedések állanak-e fenn?
Különösen: Készpénz és értékpapirok, betétkönyvi és pénztárnyomtatványok, csekkürlapok stb. tűz- és betörésmentes módon vannak-e elhelyezve kettős ellenzár alatt? Alarmkészülék van-e? Tűz- és betörésbiztosítás van-e?
5. Van-e ügyrend és mennyiben tartalmaz az ügyrend a jelen címben foglaltakra nézve rendelkezéseket?
6. A bruttó-nyereségnek mely százalékát teszik az intézet költségei és mely kategóriákra oszlanak?
Tárgya annak a megállapítása:
1. Mennyi saját tőkéje van az intézetnek:
a) részvénytőke alakjában,
b) tartalékok alakjában?
2. Mennyi idegen pénzt vesz az intézet ezidőszerint igénybe:
a) Takarékbetétkönyvek ellenében?
Állíttatnak-e ki és mily összegekben betétkönyvek hitelnyújtás alapján? Hogyan fluktuáltak a betétek az utolsó évben?
b) Folyószámlán?
c) Visszleszámítolás útján? Mely forrásoknál, mily eloszlásban, milyen speciális biztosítékkal (értékpapírok, igazgatósági kezesség stb.) és milyen kamat ellenében vétetett igénybe a visszleszámítolás?
d) Lombardkölcsönök alakjában?
e) Átruházott jelzálogkölcsönök alakjában?
f) Egyéb (minemű) tartozások alakjában?
3. Mennyi az intézet kihelyezéseinek (vagyonelhelyezésének) összege a következő értékekben:
a) Ingatlanokban.
aa) Intézeti házak.
bb) Egyéb városi ingatlanok.
cc) Mezőgazdasági ingatlanok.
dd) Ipari ingatlanok.
Mi az egyes ingatlanok provenienciája?
b) Váltótárcában.
aa) Jelzálogilag nem biztosított váltók.
bb) Jelzálogilag biztosított váltók.
cc) Aktív visszleszámítolás alakjában (más intézetektől reeszkomptált váltók).
c) Jelzálogkölcsönökben.
aa) Törlesztésesek.
bb) Felmondásosak.
d) Kötvénykölcsönökben.
e) Előlegekben értékpapirokra.
aa) Tőzsdén jegyzettekre.
bb) Tőzsdén nem jegyzettekre.
f) Előlegekben kézizálogra.
(a kézizálog mineműsége?)
g) Saját értékpapirokban.
aa) Tőzsdén jegyzettekben.
bb) Tőzsdén nem jegyzettekben.
h) Adósoknál folyószámlán.
aa) Követelések elsőrendű pénzintézeteknél (az Osztrák-magyar bank kivételével).
bb) Követelések jelzálogbiztosítással.
cc) Követelések árú- és értékpapirfedezettel.
dd) Egyéb módon fedezett követelések.
ee) Fedezet nélkül való követelések [az aa) alattiak kivételével].
i) Készpénzben, ideértve giróköveteléseket az Osztrák-magyar banknál és követeléseket a postatakarékpénztárnál.
k) Egyebekben (részletezve).
4. Állanak-e fenn oly intézkedések, amelyek az intézet igazgatásában részes személyek irányában való közvetlen vagy közvetett hitelnyujtást szabályozzák? Hogyan alkalmaztattak ezek az intézkedések?
Tekintet nélkül arra, hogy ily intézkedések fennállanak-e, vannak-e az intézetnek ily kihelyezései és melyek ezek?
5. Milyen jellegű az intézet váltóanyaga és egyéb kihelyezései? Figyelemmel volt-e az intézet a kölcsönnyujtásoknál a kölcsönérték hováfordítására?
A kihelyezéseknél mily törlesztések köttettek ki és mennyiben tartattak be ezek?
Hogyan állanak a tőke- és kamathátralékok? Mennyi követelés áll per alatt és mennyi kétes? Ezekre az ügyekre vonatkozólag mi tűnik ki az intézeti ügyésznek a peres ügyek állását ismertető évi jelentéséből?
6. Érdekelve van-e az intézet és miképen oly vállalatokban, amelyek a beléjük fektetett tőkét hosszabb időre köthetik le, különösen parcellázásokban, iparvállalatokban, affiliációkban és egyéb financirozásokban?
7. Mily kamatot fizet az intézet betétek, illetve folyószámla-betétek után?
8. Az intézetnek valamely vagyonalkatrészei (értékpapírok, ingatlanok stb.) le vannak-e kötve valamely kötelezettség külön biztosítéka gyanánt?
9. Legutoljára mikor emelte az intézet alaptőkéjét?
Állanak-e még fenn valamely pendenciák alaptőkefelemelésekből kifolyólag?
Amennyiben megállapítható: hol vannak elhelyezve az intézet részvényei?
10. Állanak-e fenn az intézetnek oly kötelezettségei, amelyek a lezárás tárgyát képező könyvelésből nem tünnek ki? (pl. fogyasztásiadó-hitelekért, vámhitelekért vagy egyéb kötelezettségekért vállalt kezességek vagy szavatosságok alakjában).
Tárgya: felülvizsgálni a mérlegnek, az eredményszámlának és a leltárnak, illetőleg a kapcsolatos kimutatásoknak alaki, számszerű és érdemleges helyességét; nevezetesen:
1. Egyezik-e a mérleg a könyvekkel és megfelel-e a rendes könyvelés elveinek és követelményeinek?
2. Megfelel-e a mérleg a K. T. rendelkezéseinek a kétes követelések beállítása szempontjából?
3. Történtek-e leírások és melyek ezek?
4. Mely tartalékolások eszközöltettek és miképen történt ez?
5. Megfelelően széjjel vannak-e választva a mérlegben a különböző számlák?
6. Aktív és passzív egyenlegek külön vannak-e kimutatva a mérlegben? Különösen, hogy van könyvelve a visszleszámítolás; külön vannak-e kimutatva adósok és hitelezők; külön vannak-e kimutatva a váltóknál a nyilt hitelűek és a betáblázottak; külön vannak-e kimutatva a jelzálogüzletben a törlesztéses kölcsönök; szeszhitelek és egyéb kötelezettségek elkülönített tételekben szerepelnek-e az adósok és a hitelezők között; óvadékra kiadott papirok szerepelnek-e az adósok közt az aktívumban és óvadékszámlán a passzívumban?
7. Külön vannak-e kimutatva a hátralékos és előre fizetett kamatok? Az előbbieknél figyelem van-e fordítva az elévülésre és a törvényes kamatmaximumra?
8. A per alatt álló váltók elkülönítve vannak-e kimutatva?
9. A betétek el vannak-e különítve betétek és folyószámla-betétek szerint?
10. Az értékpapírok részletezve és árfolyamokkal vannak-e kitüntetve?
11. Vannak-e aktív és passzív átmeneti tételek és miből tevődnek össze?
12. A részvénytőke hogyan van könyvelve, különösen teljes-e a befizetés és ha nem miképen van ez kimutatva?
13. A tőkeemeléseknél beszedett felpénz mire fordíttatott és különösen nem használtatott-e fel veszteségek leírására? Készpénzben történt-e a felemelt alaptőke befizetése és a tőkefelemelések kapcsán nincs-e emelkedés a váltótárcában vagy a folyószámlán?
14. A betétek egyeznek-e a leltárral?
15. A nyereségfelosztás hogyan történik?
16. A fel nem vett osztalék összege mennyi?
17. Az eredményszámlán a kifizetett kamatok, különösen a betétkamatok külön vannak-e kitüntetve, szintúgy a kifizetett adók, különösen a betétkamatadó? Van-e és mennyit tesz ki a hátralékos kamatadó?
(Az alapszabályok 11. §-ához)
Az alulírott pénzintézet/alapítványi pénztár kéri a Pénzintézeti Központ választmányát, hogy a Pénzintézeti Központba ennek tagja gyanánt vegye fel.
Kijelentjük, hogy a Pénzintézeti Központ alapszabályait ismerjük és azoknak magunkat minden tekintetben alávetjük.
Saját tőkéinket (a Pénzintézeti Központ alapszabályainak 7. § 2. bek.) a következőkben számítjuk fel:
| ..................................................................... | ||||
| ..................................................................... | ||||
| ..................................................................... | ||||
| Összesen: ..................................................... | ||||
Tudomásul vesszük azonban, hogy a felszámítás a Pénzintézeti Központ alapszabályainak 14. §-a értelmében még módosulhat és az alapszabálynak megfelelő végleges megállapítást magunkra nézve kötelezőnek elfogadjuk.
A jelen felvételi kérelemmel mindaddig kötelezettségben állunk, amíg a Pénzintézeti Központ a választmány helytadó vagy elutasító határozatáról bennünket nem értesít.
| Kelt ..................................................................... | ||
| ..................................................................... |
