1. § Az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920:XIV. tc. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya az 1921. évi május hó végéig kiterjesztetik.
2. § Az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló 1920:XI. tc. 7. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazása, amely az ugyanazon szakasz első bekezdésében említett tisztviselőknek, alkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak kedvezményes ellátására vonatkozik, az 1921. évi junius hó végéig meghosszabbíttatik.
Felhatalmaztatik egyben a kormány arra, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) részére az 1921. év április, május és junius hónapjaira rendkívüli segélyeket engedélyezhessen. Erre a célra az említett hónapokra összesen 300 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
3. § A VIII. fizetési osztályba sorozott bírósági jegyzői állások az illetmények érintetlenül hagyásával bírósági titkári állásokká rendszeresíttetnek át. A VIII. fizetési osztályba eddig kinevezett bírósági jegyzők e törvény alapján bírósági titkárokká lesznek.
4. § A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről rendelkező 1898:XXI. tc. 2. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes állami adó 3%-át meg nem haladhatja, az 1921. naptári évre hatályon kívül helyeztetik és az 1921. naptári évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 20%-ban állapíttatik meg.
A kereseti adóról szóló 1875:XXIX. tc. 4., 7., 13., 14., 25. és 30. §-aiban, továbbá a II. osztályú kereseti adóról, valamint a tőkekamat és járadékadóról szóló törvény némely intézkedéseinek modósítását magában foglaló 1908:V. tc. 6. §-ában foglalt mindama rendelkezései, amelyek a kereseti adó alá tartozó adózók családtagjainak kereseti adójára vonatkoznak, az 1921. évre szóló adókivetéstől kezdve hatályon kívül helyeztetnek.
5. § Felhatalmaztatik a m. kir. kormány, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság idején ellenforradalmi tevékenységük következtében elesettek vagy kivégzettek özvegyeit és árváit a hadiözvegyeket, illetve hadiárvákat megillető, a rokkantakat pedig a hadirokkantakat megillető ellátásban részesítse.
6. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyenes adókról és az illetékekről szóló törvényes rendelkezések hatályos végrehajtásánál való közreműködésre és az adókról és egyéb köztartozásokról rendelkező törvények által kifejezetten adócsalásnak nyilvánított cselekmények és a jövedéki kihágások felfedezése céljából akár külön testületként szervezve, akár a pénzügyőrségnek vagy a belügyminiszterrel egyetértőleg az államrendőrségnek a keretében szolgálati fegyver viselésére nem jogosult m. kir. adóellenőröket alkalmazzon és ezek szolgálati viszonyainak szabályozásáról rendeleti úton intézkedjék.
Az adóügyi ellenőröknek a bíróság előtt - hivatalos esküjökre hivatkozva - tett vallomásaik azokban az ügyekben, melyeknek ellátása hatáskörükbe tartozik, mindaddig bizonyító erővel birnak, míg a vallomások helyessége ellenadatokkal megingatva nem lesz.
A szükséges személyzetről addig is, amíg erről az állami költségvetés útján gondoskodás történhetik, erre alkalmas és más szolgálati ágaknál nélkülözhető alkalmazottaknak a beosztása útján és az elkerülhetlenül szükséges mérvben kinevezések útján kell gondoskodni.
7. § A lóversenyeknél az üzletszerű vagy nyilvános fogadásokat és kölcsönös fogadások közvetítését szabályozó 1894:XXIX. tc. módosításáról intézkedő 1913:XIII. tc. 2. §-ának c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„c) 8% az állampénztárba szállíttatik be s az így befolyó összeg a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárca költségvetésében „Testi nevelés” cím egy külön rovatában számoltatik el bevételben és a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg minden évre előre megszerkesztendő részletes költségvetési tervezet szerint kizárólag a testnevelésnek, valamint a testedzésnek az ország lakosainak széles rétegeiben való meghonosítására és fejlesztésére fordíttatik.
d) 2% felerészben Budapest fő- és székváros szegényügyi és népjóléti kiadásainak fedezésére, felerészben az állami jótékonysági sorsjáték jövedelmének gyarapítására.”
Az 1913:XIII. tc. 2. §-ának a jelen rendelkezés folytán hatályon kívül helyezett c) pontjában említett alapokat meg kell szüntetni és a felszámolásból rendelkezésre jutó összegeket az említett rovaton kell bevételben elszámolni.
8. § A mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907:V. tc. 18. §-ának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Úgy az első, mint az időszakos hitelesítésért fizetendő díjak nagyságát s azok lefizetésének módozatait a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.”
9. § Ez a törvény 1921. évi április hó 1-én lép életbe. Az 1. §-ban foglalt rendelkezés hatálya az 1920/21. évre megalkotandó állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszünik.
E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.
