1. § A magyar állam pénzügyeinek rendezésére irányuló tervezetnek s ennek keretében különösen a vagyonváltságról, továbbá az állami adósságok rendezéséről szóló törvényeknek a végrehajtásánál való közreműködésre, a végrehajtás tartamára, Budapest székhellyel Országos Pénzügyi Tanács alakíttatik.
2. § Az Országos Pénzügyi Tanács tizennégy tagból áll.
Ezek közül:
hat tagot a nemzetgyűlés saját tagjai közül választ,
négy tagot az országos pénzügyi szaktekintélyek sorából, a pénzügyminiszter előterjesztésére, az államfő nevez ki;
viselt hivataluk alapján tagjai a m. kir. Kúria mindenkori elnöke és másodelnöke, a m. kir. közigazgatási bíróság mindenkori elnöke és másodelnöke.
Elnökét és ügyvezető alelnökét a tanács tagjai sorából, a pénzügyminiszter előterjesztésére, az államfő nevezi ki.
A tanács tagjai - az elnökkel együtt - a tanács teljes ülésében fogadalmat tesznek.
A nemzetgyűlés által választott tagok megbizatása addig tart, míg tagjai a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés feloszlatása esetében a nemzetgyűlés által választott tagok a tanácsnak mindaddig tagjai, míg az újonnan összeülő nemzetgyűlés a tanács részére újból tagokat nem választ.
A kinevezett tagok megbízatása a bizottság működésének tartamára szól. Előbb bekövetkező lemondásuk vagy elhalálozásuk esetében helyettük új tagokat, a pénzügyminiszter előterjesztésére, az államfő nevez ki.
Aki viselt hivatala alapján tagja a tanácsnak, akkor is a tanács tagja marad, ha már nem tölti be azt az állást, amelynek alapján ezt a tagsági jogát nyerte, mindaddig, míg hivatali utódját ki nem nevezik.
Az Országos Pénzügyi Tanács előadói és jegyzői a pénzügyminiszter által kirendelt tisztviselők. Ezeknek az előadóknak és jegyzőknek a tanácsban szavazati joguk nincsen.
3. § Az Országos Pénzügyi Tanács vagy mint hatóság, vagy mint a pénzügyminiszter véleményező szerve működik.
Mint hatóság jár el azokban az ügyekben, melyeket a törvény utal a tanács hatáskörébe. Ezekben az ügyekben, az Országos Pénzügyi Tanács végérvényesen határoz.
Azt, hogy a pénzügyminiszter mily ügyekben köteles a tanács véleményét kikérni, az egyes törvények állapítják meg. A pénzügyminiszter az Országos Pénzügyi Tanács véleményét oly ügyekben is kikérheti, amelyekben a tanács meghallgatására a törvény nem kötelezi.
A pénzügyminiszternek az Országos Pénzügyi Tanács véleménye alapján tett intézkedéseiért a politikai és a jogi felelősség a pénzügyminisztert terheli. Ehhez képest a pénzügyminisztert intézkedéseiben a tanács véleménye nem köti.
4. § Az Országos Pénzügyi Tanács a tárgyalandó ügyek előkészítésére saját tagjaiból bizottságokat is alakíthat.
A mezőgazdaságot, az ipart vagy a hiteléletet érintő elvi kérdésekben az illető foglalkozási ágak érdekképviseletét meghallgathatja.
Ha az elintézésre váró egyes ügyek természete szükségessé teszi, a tanács vagy annak bizottsága esetről-esetre szakértőként bárkit is meghallgathat vagy ülésére meghívhat. A meghívott azonban a tanács vagy bizottság ülésein csak az illető kérdés tárgyalásánál és csak véleményezési joggal vehet részt.
5. § Az Országos Pénzügyi Tanács üléseit annak elnöke a szükséghez képest hívja össze; a pénzügyminiszter kívánságára azonban az ülést bármikor összehívni köteles.
A tanácsnak és a tanács bizottságainak ülései nem nyilvánosak. A pénzügyminiszter az üléseken mindenkor megjelenhet és felszólalhat.
6. § Érvényes határozathozatalhoz legalább a tagok fele részének jelenléte szükséges.
A tanács tagja - ideértve az elnököt is - nem vehet részt az oly ügyek tárgyalásában, amelyekben vagy a maga személyében vagy fel- vagy lemenő ágbeli rokona, sógora, házastársa vagy testvére érdekelt.
A tanács határozatait szótöbbséggel hozza és véleményt is szótöbbséggel mond. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
7. § Az Országos Pénzügyi Tanács elnökét az ügyvezető alelnökét egyenként évi 24,000, többi tagjait, kivéve a nemzetgyűlési képviselők sorából választottakat, pedig egyenként évi 12,000 K tiszteletdíj illeti meg, amely tiszteletdíjakat a pénzügyi tárca terhére utólagos havi részletekben kell kifizetni.
A nemzetgyűlés, a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazgatási bíróság a 2. §-ban említett tagjainak az Országos Pénzügyi Tanácsban való tagsága az 1901. évi XXIV. tc. 1. §-ában, az 1869. évi IV. tc. 8. § c) pontjában, az 1896. évi XXVI. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából nemzetgyűlési tagságukkal, illetőleg bírói hivatalukkal összefér.
8. § Az Országos Pénzügyi Tanács összes költségei a pénzügyi tárcát terhelik. Az irodai teendők ellátásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
9. § Az Országos Pénzügyi Tanács a maga működéséről - a pénzügyminiszter útján - a nemzetgyűlésnek évenként jelentést tesz.
A pénzügyminiszter ugyanakkor jelentést tesz azokról az esetekről is, melyekben a tanácsnak a törvény rendelkezéséhez képest kikért véleményétől eltért.
10. § 1. §-ban jelzett feladatok megoldása és végrehajtása után az Országos Pénzügyi Tanács megszünik.
A megszünés időpontját a törvényhozás fogja megállapítani.
11. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.
