1921. évi VII. törvénycikk

a dohányjövedéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított pénzbüntetések mértékének fölemeléséről * 

1. § Mindazon esetekben, amikor az 1876:IV. és az 1887:XLIV. törvénycikkek, valamint az ezek alapján érvényben levő dohányjövedéki szabályok rendelkezései szerint a jövedéki kihágás miatt alkalmazott pénzbüntetést (pénzbírságot) a fogyasztási illeték többszörösében - amely azonban négyszeresénél kevesebb nem lehet - kell megállapítani, ez a fogyasztási illeték a belföldön termelt dohánylevelekért, a tiltott módon készített dohánygyártmányokért és a kincstári raktárakból származó dohánygyártmányokért minden 500 gramm után - az idézett törvénycikkben és dohányjövedéki szabályokban említett 80 krajcár helyett - 100 koronában állapíttatik meg.

2. § Az 1. §-ban nem említett esetekben a dohányjövedéki kihágásokra és szabálytalanságokra megállapított pénzbüntetések és rendbírságok összegük tízszeresére emeltetnek fel.

3. § A dohányjövedéki kihágások a rendes jövedéki büntető eljárás során a vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében kiszabandó pénzbüntetésen felül még 1-6 hónapig terjedő fogházzal is büntetendők és pedig ha a kirótt pénzbüntetés az ezer koronát meg nem haladja, egy havi, ha a kirótt büntetés 5000 koronáig terjed, két havi, 5000 koronát meghaladó pénzbüntetésnél három havi fogházbüntetés rovandó ki, visszaesés esetében pedig ezeknek kétszerese rovandó ki.

4. § A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy azon összegek mértékének fölemelésére nézve, amelyek a dohányjövedéki törvényekben és szabályokban nem a jövedéki kihágások és szabálytalanságok eseteire vonatkoznak, külön rendelettel intézkedjék.

5. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.