1. § A szeszadó tételei - a szeszadópótlék egyidejű megszüntetése mellett - felemeltetnek és pedig a termelési adó tétele 90 fillérről 1 korona 60 fillérre, a fogyasztási adónak kisebbik tétele 90 fillérről 1 korona 60 fillérre, a fogyasztási adónak nagyobbik tétele pedig 1 korona 10 fillérről 1 korona 90 fillérre minden hektoliterfok (liter) alkohol után.
A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az olyan szesz után, mely a szabadforgalomból legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik, minden liter alkohol után legfeljebb 1 korona adóvisszatérítést engedélyezhessen.
2. § A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdékben 1920. évi szeptember elseje óta termelt szesz után termelési jutalom (1899. évi XX. tc. 5. § és 1899:XXIV. tc. 1. §) nem engedélyeztetik.
3. § A termelt alkoholmennyiségnek a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) útján való megállapítási módja hatályon kívül helyeztetik.
A termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgozható anyagok a tényleges termelvény szerinti adózás mellett csak a pénzügyminiszter külön engedélye alapján fordíthatók szesztermelésre. Az engedély feltételeit a pénzügyminiszter határozza meg. A pénzügyminiszter az adóelengedést 15%-nál kisebb mérvben is megállapíthatja, sőt az adóleengedést egészen mellőzheti.
4. § A készpénzben előre befizetett szeszfogyasztási adó, valamint sajtolt élesztő adó után kamatleszámitolás nem engedélyeztetik.
5. § Jóváhagyatik a pénzügyminiszternek az az intézkedése, mellyel új mezőgazdasági szeszfőzdéknek az 1918/19. termelési időszakban kontingensben való részeltetésére az 1908:XXVIII. tc. 85. §-ának első pontjában említett ipari, illetve mezőgazdasági szeszfőzdék kontingenséből az ugyanott meghatározott módon és mérv szerint 500, illetve 12.500 hektolitert vett igénybe az 1908:XXVIII. tc. 88. §-ában megállapított kártalanítás mellett.
Jóváhagyatik továbbá a pénzügyminiszternek az az intézkedése, mellyel a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéknek az 1908:XXVIII. tc. 83. §-a első pontjában említett egyénenkénti törzskontingenseit az előző bekezdés szerint történt változtatással az 1918/19 és 1919/20. termelési időszakokra, illetve 1920. év augusztus végéig fenntartotta.
6. § A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdéket a jelen törvény 5. §-a szerint megillető egyénenkénti törzskontingensek további rendelkezésig fenntartatnak.
Ez a rendelkezés addig marad hatályban, míg a jelen § első bekezdése érvényben van s amíg a fogyasztási adó kisebbik és nagyobbik tétele között ezidőszerint fennálló különbözet mérve változást nem szenved.
Ipari szeszfőzdékben 1920. évi szeptember elseje óta termelt szesz minden esetben a fogyasztási adó nagyobbik tétele alá esik.
7. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az adómentesen utalt szesz után fizetendő ellenőrzési illeték mérvét az 1899. évi XX. tc. 4. §-ában meghatározott mérvtől eltérően rendeleti úton állapíthassa meg.
E törvény rendelkezései, amennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkedik, legkésőbb 1922. év végéig maradnak érvényben.
8. § Az 1908. évi XXVIII. törvénycikknek az 1920. évi IV. tc. 19. §-ával módosított 3. §-a akképpen változik, hogy a sajtolt élesztő termelésétől járó adó tételét, a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg.
9. § E törvény 1. §-ának rendelkezései a pénzügyminiszter által meghatározandó napon, egyéb rendelkezései pedig a törvény kihirdetése napján lépnek életbe. Ez időpontoktól kezdve a szesz megadóztatására vonatkozó törvények mindazon rendelkezései, melyek a jelen törvénnyel ellentétben állanak, hatályon kívül helyeztetnek.
10. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és a földmívelésügyi miniszter bizatnak meg.
