1921. évi XVI. törvénycikk indokolása

az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920:XIV. tc. hatályának 1921. évi julius hó végéig való kiterjesztése tárgyában * 

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat első szakasza értelmében az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920:XIV. tc. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezések hatálya az 1921. évi julius hó végéig kiterjesztetik.

A 2. §-hoz

Az 1920:XI. tc. 7. §-ának második bekezdésében foglalt az a felhatalmazás amely az ugyanezen szakasz első bekezdésében említett tisztviselőknek, alkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, özvegyeknek és árváknak kedvezményes ellátására vonatkozik, az 1921:II. tc. 2. §-a értelmében az 1921. évi junius hó végéig hosszabbíttatott meg. A jelen szakaszban történik gondoskodás arról, hogy a kedvezményes ellátás az 1921. naptári év végéig meghosszabbíttassék.

A 3. §-hoz

Az állami felügyeletért az ármentesítő társulatok által fizetendő eddig évi 6 K átalánynak 20 K-ra való felemelését gátkilométerenkint az a körülmény teszi szükségessé, hogy az eddigi évi átalány nem állott arányban azokkal a költségekkel, amelyekbe a kiküldöttek uti illetményeinek és napidíjainak újabb szabályozása folytán a töltések állami felügyelete kerül.

A 4. §-hoz

Az arany, az ezüst és az aranyozott ezüst huzalok, illetőleg árúszerek és rudacsok után szedhető fémjelzési illetéknek újból való szabályozását az a körülmény tette szükségessé, hogy a fémjelzési hivataloknál a közszolgálati alkalmazottak illetményei és a dologi kiadások sokkal nagyobb arányban emelkedtek, mint a fémjelzési illetékeknek legutóbb az 1920:IV. tc. 26. §-ában történt megállapítása óta az említett nemes fémeknek piaci ára változott.

Minthogy az arany és ezüst árúszerek, huzalok és rudacsok a legtöbb esetben fényűzési cikkek vagy ilyenek előállítására szolgálnak, a fémjelzési illeték felemelése által a fémjelzéssel kapcsolatos állami terhek egy kedvező anyagi viszonyok között levő társadalmi osztályra háríttatnak át.

Az 5. §-hoz

Az 1920:IV. tc. 20. §-ának utolsó bekezdése csak az 1920/1921. termelési időszakra adott felhatalmazást a pénzügyminiszternek, hogy a kincstár részére az előállításra kerülő cukor árából részesedést biztosítson. Ez a lejárt felhatalmazás volna időbeli korlátozás nélkül a jövőre újból megadandó.

A 6. §-hoz

A mozgóképeknek, mint a kultura terjesztésére és a nemzeti eszme propagálására kiválóan alkalmasnak bizonyult eszköznek, állami szempontból való felhasználása és ellenőrzése szükségessé válván, a kormány a filmügyek egységes központi irányítását - azoknak túlnyomórészt irodalmi, művészeti és pedagógiai vonatkozása miatt - a vallás- és közoktatásügyi miniszterre bízta. Az ezzel kapcsolatos administrativ ügyek elintézésére szükségessé vált három előadói állás szervezése, amelyek közül egynek a VII. és kettőnek a VIII. fizetési osztályba való sorolása kívánatos.

A színművészeti akadémián az új V. fizetési osztályú tanári állás szervezése azért vált indokolttá, mert egy oda szolgálattételre beosztott VI. fizetési osztálybeli állami középiskolai tanár hosszú és kiválóan eredményes működésének az V. fizetési osztályba való kinevezése útján való jutalmazást tesz lehetővé. Megjegyeztetik, hogy a rokoncélokat szolgáló Országos m. kir. zeneművészeti főiskolán már eddig több tanári állás van ebbe a fizetési osztályba sorolva.

Minthogy az 1920:XI. tc. 2. §-ának hatodik bekezdése úgy rendelkezik, hogy mindaddig, amíg az állami alkalmazottaknak a jövőben szükséges létszámát, másrészt azokat a módozatokat, amelyek szerint az azok jelenlegi és jövőben szükséges létszáma közti eltérések kiegyenlíthetők lesznek, külön törvény megállapítani nem fogja, új állásokat csak külön törvénynyel lehet rendszeresíteni, a jelen § beiktatása ennek a törvényes rendelkezésnek tesz eleget.

A 7. §-hoz

Az 1913:XXII. törvénynyel becikkelyezett szerződés alapján Győrben létesített ágyúgyárat a románok teljesen kiüresítették, minek folytán az adott viszonyok között az ágyúgyár létesítésére vonatkozó alapszerződés a Skodawerke Aktiengesellschaft pilseni és Fried. Krupp A. G. esseni céggel szemben felbontani kellett. A tulajdonában levő részvények, valamint lőterül szolgált ingatlanok tulajdonrészeinek megvásárlására vonatkozó tárgyalások a Skodawerke A. G. pilseni céggel kölcsönös megegyezés létrejötte után rögtöni hatálylyal eredményre vezettek és a vonatkozó szabadalmak kihasználására vonatkozó szerződésnek megszüntetése iránt a Fried. Krupp A. G. esseni céggel a tárgyalások már folyamatban vannak. A minisztertanácsnak a folyó évi április hó 14-én hozott határozata alapján a Skodawerke A. G. tulajdonában volt magyarágyúgyár-részvényeket 15,000.000 sokolért, az említett ingatlan tulajdonrészeket pedig 1,500.000 sokolért vásároltam meg.

A 8. §-hoz

Az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és a fedezendő állami kiadásokról szóló 1917:IX. tc. 14. §-ának utolsó bekezdése értelmében a belügyminiszter hatáskörébe tartozik az, hogy az 1912:LVIII. törvénycikkben felsorolt városok közkórházi alkalmazottai, valamint Budapest székesfőváros közkórházai és tanügyi alkalmazottai részére az 1917:IX. tc. 14. §-a alapján megállapítható családi pótlék kiegészítése, illetőleg családi pótlék folyósításához szükséges összegek fedezésére az említett városok részére a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állami hozzájárulás engedélyezhessen.

A közszolgálati alkalmazottaknak újabb háborús segélyéről szóló 1917:XV. tc.-nek 12. §-a értelmében ugyancsak a belügyminiszter hatáskörébe tartozik az, hogy az 1912:LVIII. tc.-ben felsorolt városokat, továbbá Budapest székesfővárost állami hozzájárulásban részesítse oly célból, hogy ezek a városok a közkórházi alkalmazottaiknak, Budapest székesfőváros pedig a közkórházi és tanügyi alkalmazottainak is ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan mértékű háborús segélyeket engedélyezhessenek, mint amilyen feltételek mellett és amilyen összegű háborús segélyeket az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak kapnak.

Időközben a közkórházakkal kapcsolatos ügyek a belügyminisztérium hatásköréből áttétettek a népjóléti- és munkaügyi minisztérium hatáskörébe, a közkórházi alkalmazottaknak családi pótlékaival, háborús segélyével és egyéb illetményeivel kapcsolatba kérdéseket azonban továbbra is a belügyminisztérium intézte. Minthogy a közigazgatásnak egységessége és áttekinthetősége feltétlenül megkívánja, hogy a közigazgatásnak ugyanazon ágazatával kapcsolatos összes kérdéseket egy és ugyanazon központi hatóság intézze, a közkórházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak családi pótlék kiegészítésével, illetve családi pótlékával és háborús segélyével kapcsolatos ügyeket a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe kell átutalni.

Minthogy pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter is mulhatatlanul szükségesnek tartja, hogy az összes tanügyi vonatkozású kérdések kizárólag a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által intéztessenek, gondoskodni kell arról, hogy a Budapest székesfőváros tanügyi alkalmazottainak említett pótlékaival és segélyeivel összefüggő kérdések is, - amelyeket eddig szintén a belügyminisztérium intézett - a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe utaltassanak át.

Az ezidőszerint hatályban álló idevonatkozó törvényes intézkedéseknek megfelelő módosítását van hivatva szolgálni a törvénytervezet 7. §-a.

A 9. §-hoz

Ez a § a törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezést tartalmazza.