1. § Az ásványszén (feketeszén, barnaszén, lignit) tekintetében a földbirtokost megillető jogok (Ideiglenes törvénykezési szabályok VII. rész, I. Fejezet, 1. §, 1871. évi LIII. tc.) átruházása esetén az ily módon az ásványszénkutatás és ásványszénbányaművelés céljára lefoglalt földterületek után a jelen törvény határozmányai szerint állandó szénjogi térilleték fizetendő, melynek évenkénti összege a lefoglalt terület minden kataszteri holdja után, ha az illető jogszerző fél által lefoglalt terület egy bányahatósági (bányakapitányság, bányabiztosság) kerületben 200 kataszteri holdat meg nem halad, egy (1) koronában, 200-500 kat. holdnyi térfoglalásnál kettő (2) koronában, 500-1000 kat. holdnyi térfoglalásnál három (3) koronában, 1000-5000 kat. holdnyi térfoglalásnál négy (4) koronában, 5000 kat. holdat meghaladó térfoglalásnál öt (5) koronában állapíttatik meg.
Ezt az illetéket, - akár ellenszolgáltatás mellett, akár anélkül, akár időhöz kötötten, akár anélkül történt a jogátruházás, akár van szén a lefoglalt területen, akár nincsen, akár folytat ott a jogosult bányászati munkálatokat, akár nem, - egyaránt meg kell fizetni.
2. § A szénjogi térilletéket az átruházott földbirtokosi ásványszénjogok mindenkori alanya, vagyis a jogszerző fél, illetve annak jogutódja tartozik megfizetni.
3. § A földbirtokos saját telke után szénjogi térilletékkel nem terhelhető meg, abban az esetben sem, ha ingatlanán ásványszén tényleg előfordul, illetve ha ő ott bányászati munkálatokat folytatna is.
Ha azonban a földbirtokos az ingatlanán előforduló ásványszén felkutatása, feltárása és kiaknázása céljából bányavállalatot alapít, amelyben kívüle mások is résztvesznek, akkor az ily ingatlan, illetve az arra vonatkozó földbirtokosi ásványszénjog már illetékfizetési kötelezettség tárgyát fogja képezni.
A 6. § szerinti bejelentést ilyenkor a megalakítástól számítandó 60 napon belül a földbirtokos által alapított bányavállalat köteles megtenni és a kirovandó illetéket is a bányavállalat köteles megfizetni.
4. § A szénjogi térilleték két egyenlő félévi részletben minden év január és július elején esedékes és legkésőbb az illető év január és július havának 31-ig az illetékes elsőfokú bányahatóság által megjelölt állampénztárnál fizetendő.
Az illetékfizetési kötelezettség a földbirtokosi ásványszénjog átruházását tárgyazó jogügylet (szerződés) létrejöttét követő félévvel kezdődik és azzal a félévvel végződik, melyben a fél a jogátruházás hatályosságának igazolt megszűnését a bányahatóságnak bejelenti vagy pedig a lefoglalt terület adományozásra kerül, mely utóbbi esetben a szénjogi térilletéket az adományozás alá kerülő szénterületre nézve az 1920. évi XII. tc. 4. §-a értelmében az adományozást követő félévtől kezdve a bányamérték-illeték váltja fel.
5. § A szénjogi térilleték elengedésének vagy leszállításának helye nincs.
6. § A földbirtokosi ásványszénjogok átruházásáról szóló adásvételi vagy haszonbérleti szerződést, vagy egyéb okiratot köteles a jogszerző fél az aláírástól, illetve a hatósági jóváhagyás felől történt értesítés vételétől számított 60 napon belül a terület szerint illetékes elsőfokú bányahatóságnak (bányakapitányság, bányabiztosság) eredetiben, vagy hiteles másolatban bemutatni.
Azoknak a községeknek előljáróságai, amelyeknek területén szénjogi szerződések köttetnek, vagy a törvény hatálybalépte előtt köttettek (8. §), kötelesek e tényt, mihelyt arról értesülnek, a jogszerző fél nevének és lakóhelyének közlésével a járási közigazgatási hatóságnak bejelenti, mely arról az illetékes bányahatóságot értesíti. A törvényhatósági joggal bíró és a rendezett tanácsú városok területén kötött szénjogi szerződésekről a bányahatóságot a városi tanács értesíti.
Ha az eredeti jogszerző ásványszénjogát utóbb másra átruházza, e változásról a bányahatósághoz a jogügyletről kiállított okiratnak az előző bekezdés szerinti bemutatása mellett jelentést kell tennie.
Amíg az átruházó ezt a bejelentést meg nem teszi, az esedékes szénjogi térilletéket ő köteles megfizetni, máskülönben pedig a bejelentést követő félévtől kezdve az illeték a jogutód nevére irandó elő.
7. § A szerződés vagy más jogátruházó okirat bemutatásakor hitelt érdemlőleg igazolni kell, hogy a bejelentett ásványszénjogátruházás mily nagy területre terjed ki.
Ez az igazolás vagy telekkönyvi kivonattal, vagy kataszteri birtokívvel, vagy alkalmas helyhatósági bizonyítvánnyal történhetik.
Ha a jogátruházás valamely telekkönyvi birtokrészletnek csak egy meghatározott részére vonatkozik, a bejelentéshez megfelelő vázlatrajz csatolandó.
8. § A szénjogi térilletéket az ásványszénkutatás és ásványszénbányaművelés céljaira a törvény életbelépte előtt kötött adásvételi vagy haszonbérleti szerződésekkel lefoglalt területek után is fizetni kell.
Ily térfoglalásoknál a fizetési kötelezettség a törvény életbeléptét követő félévvel kezdődik.
A törvény hatálybalépte előtt kötött még fennálló szerződéseket a 6-7. §-ok rendelkezéseinek megfelelően a törvény hatályba léptétől számított 6 hónapon belül kell az illetékes elsőfokú bányahatóságnak bemutatni.
9. § A bemutatási határidő (6-8. §) meg nem tartása pénzbírság terhe alá esik.
Ha a bemutatás a határidő végső napját követő 30 napon belül történik, a pénzbírság a bemutatott szerződés vagy egyéb okirat alapján kirovandó szénjogi térilleték évi összegének negyedrészében állapítandó meg: 31-60 napi késedelem esetében az évi illeték fele, 61-90 napi késedelem esetében az évi illeték háromnegyedrésze, 90 napon túli késedelem esetében a szénjogi térilleték egy évi teljes összege rovandó ki pénzbírság gyanánt.
A pénzbírságot, a bemutatás elfogadására és a szénjogi térilleték kiszabására hivatott elsőfokú bányahatóság állapítja meg.
A bírságoló határozat ellen a bányatörvény szerinti jogorvoslatnak van helye.
10. § A bírságpénzek közigazgatási úton a közadók módjára hajtandók be és a felállítandó Országos bányamunkás biztosító-pénztár (Országos bányamunkás nyugbéralap) támogatására fordítandók.
Mindaddig, míg ez az országos bányamunkás-biztosító intézmény fel nem állíttatik, a befolyó bírságpénzeket a megbüntetett személy szénjoga alapján létesült bányaműnél fennálló munkás-pénztárnak, ilyen nem létében a legközelebbi bányamunkás-társpénztárnak kell átadni.
11. § Az elsőfokú bányahatóság a bemutatott szerződések alapján szerződésenkint kiszabja az átruházott földbirtokosi ásványszénjogok után e törvény 1. §-a értelmében fizetendő szénjogi térilletékek évi összegét és a bemutatott szerződéseket ugyancsak egyenkint külön tételszámok alatt bevezeti a szénjogi térilletéklajstromba.
A szénjogi térilleték évi összegének kiszámításánál az egy kataszteri holdnál kisebb területeket (négyzetöleket) egész holdnak kell venni. Ha azonban a bemutató fél ásványszénjoga egy és ugyanazon községben egy közös szerződés alapján több szomszédos földrészletre terjed ki, akkor csak a közös szerződés keretébe vont földrészletek területének végösszegében mutatkozó négyzetöleket kell felfelé egy kataszteri holdra kikerekíteni.
A törvény hatálybalépte előtt kötött szerződésekkel eszközölt ásványszénjogi térfoglalások (8. §) után fizetendő illeték összegének megállapításánál gondosan figyelembe kell venni a lefoglalt területen netán fennálló szénbányatelkek területét, valamint az ezt már bányatelekkönyvileg törölt bányatelkek lefejtett területeit.
12. § A szénjogi térilleték megállapított évi összegét a bányahatóság a bemutatott szerződésre megfelelő záradék alakjában rávezeti s az ekként záradékolt szerződést visszaadja a bemutató félnek.
Ha valamely szénjogi alany idő folytán ugyanazon bányahatósági kerületben további oly mérvű ásványszénjogi térfoglalást eszközöl, hogy ő annak következtében a lefoglalva tartott összterület nagyságára való tekintettel az 1. § értelmében már magasabb illetékfokozat alá fog esni, akkor az új szerződés bemutatása alkalmával az illetékkiszabási záradék helyesbítése végett a régi szerződéseket is be kell terjeszteni.
A korábbi illetékkiszabást akkor is megfelelően módosítani kell, ha a lefoglalt terület nagyságában bármi oknál fogva időközben apadás áll be.
Adományozás okozta apadás esetén a szénjogi térilleték évi öszegének leszállítása az illeték-lajstromban hivatalból feljegyzendő, a felek elhatározásából történő terület-csökkenés esetében pedig az előírás mindenkor csak szabályszerű bejelentésre módosítható. Utóbbi esetben a leszállítás hatálya a 4. § második bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a bejelentést követő félévvel veszi kezdetét.
Ha az adományozott ásványszénbányatelek idő folytán akár elvonás, akár felhagyás alapján töröltetik, a törölt bányatelek területének netán még le nem művelt része után a szénjogi térilletéket, amennyiben a földbirtokosi ásványszénjog ott továbbra is a volt bányatulajdonost, illetve az eddigi jogalanyt fogja megilletni, újból elő kell írni. E területrészre vonatkozólag a szénjogi térilleték újbóli fizetésének kötelezettsége azt a félévet követő félévvel veszi kezdetét, melyben a bányatelek a bányahatóság előjegyzési könyveiben töröltetik.
Egyébként a telekkönyvileg törölt bányatelekre nézve a szénjogi térilleték új előírása szempontjából ellenkező bizonyíték hiányában azt a jogi vélelmet kell irányadónak tekinteni, hogy a bányatelekkönyvi törléskor az ásványszéntelep kiaknázása a bányatelek egész területén megtörtént.
13. § Az oly ásványszénjogi szerződés alapján, mely illetékszabási záradékkal (12. §) nincsen ellátva, sem ásványszénkutatási, sem ásványszénértékesítési engedély nem adható, sem ásványszénbányatelek nem adományozható.
Az ásványszénkutatási, ásványszénbányanyitási és ásványszénkiaknázási jogot az 1886. évi XXIX. tc. 76. §-ának 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján 2819/1888. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletnek megfelelően a közönséges telekjegyzőkönyvben, illetőleg telekkönyvi betétben csak oly ásványszénjogi szerződés alapján lehet bekebelezni, vagy előjegyezni, mely a szénjogi térilleték kiszabására vonatkozó bányahatósági záradékkal el van látva.
14. § Amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik, a szénjogi térilleték előírására, nyilvántartására és behajtására nézve, a bányamértékilleték előírására, nyilvántartására és behajtására vonatkozó rendelkezéseket kell a jelen törvényből folyó módosításokkal irányadóknak tekinteni.
15. § E törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.
