1. § A belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú szivarkahüvely és fogyasztásra már elkészített szivarkapapir adó alá esik.
Az össze nem vágott és így fogyasztási célokra még el nem készített szivarkapapír nem tárgya az adónak. Ehhez képest mindenütt, ahol a jelen törvényben, közelebbi megjelölés nélkül, szivarkapapírról van említés téve, összevágott és így fogyasztásra már elkészített szivarkapapírt kell érteni.
Az adó mérve:
| a) | szivarkahüvely után, dobozonkint legfeljebb 100 hüvely tartalommal | 1 K - f. | ||
| ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 100 hüvely után további | 1 K - f. | |||
| b) | szivarkapapír után, csomagonkint legfeljebb 60 lap tartalommal | - K 50 f. | ||
| ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 60 lap után további | - K 50 f. |
2. § Aki belföldön szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt állít elő, köteles ezt a jelen törvény életbelépésének napján, amennyiben pedig üzemét a jelen törvény életbelépése után kezdené meg, legkésőbb 14 nappal az üzem megkezdése előtt, az előállítandó gyártmányok megjelölése mellett, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon bejelenteni.
Ha a vállalkozó az üzemet nem maga vezeti, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál nevében eljáró üzletvezetőt köteles bejelenteni.
Ugyancsak be kell jelenteni nyolc nap alatt az illetékes pénzügyigazgatóságnál mindazokat az üzemi és birtokváltozásokat, amelyek az adó megállapítására és fizetésére, valamint az ellenőrzésre befolyással vannak. Ugyanígy be kell jelenteni az üzletvezető személyében beálló változást is.
A kész szivarkahüvely és szivarkapapír raktározására szolgáló helyiségek kijelöléséhez a pénzügyi hatóság jóváhagyása szükséges. A raktári helyiségeket a gyártási helyiségektől el kell különíteni. A vállalkozó köteles a raktári helyiségeken mindazokat a változtatásokat foganatosítani, amelyeket a pénzügyi hatóság a jövedéki ellenőrzés érdekében megkíván. A raktári helyiségeken a vállalkozó által kívánt változtatásokat csak a pénzügyi hatóság jóváhagyása után szabad foganatosítani.
3. § A szivarkahüvelyt és szivarkapapírt előállító ipartelepek jövedéki ellenőrzés alatt állanak. A pénzügyi közegek ehhez képest az összes gyártási, üzleti, irodai és raktári helyiségekbe szabadon beléphetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig azokban nappal, az üzem tartama alatt pedig éjjel is tartózkodhatnak, szemléket ejthetnek meg, a pénzügyi hatóság által elrendelt feljegyzésekbe betekinthetnek, a készleteket felvehetik és az ellenőrzéshez szükséges egyéb megállapításokat megejthetik.
A vállalkozó köteles a gyártási helyiségeken belül, a pénzügyi közegek kívánságára, alkalmas és a szükséges berendezéssel ellátott helyiséget fűtéssel és világítással együtt díjtalanul rendelkezésre bocsátani s az ellenőrzés gyakorlása végett megjelenő pénzügyi közegeknek a szükséges felvilágosításokat megadni, végül a szükséges segédeszközöket és segédmunkaerőket rendelkezésükre bocsátani.
A különleges felhatalmazással rendelkező pénzügyi tisztviselők kívánságára, ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni.
Ha a vállalkozó, vagy üzletvezetője a jelen törvénybe, vagy az annak alapján kibocsátott rendeletbe ütköző jövedéki kihágás miatt büntetve volt, az ipartelep állandó felügyelet alá helyezhető. Az ennek folytán felmerülő költségek a vállalkozót terhelik. Ebben az esetben a vállalkozó a pénzügyi hatóság kívánságára a pénzügyi közegeknek az állandó felügyelet gyakorlásához szükséges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsátani köteles.
Minden szivarkahüvely és szivarkapapírgyári vállakozó, a törvény életbelépése napján az ipartelepén meglévő készletet a törvény életbelépése napján a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni és a készletnek a felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni köteles. A vállalkozó köteles továbbá, a törvény életbelépésének, új ipartelep létesítése eseténben pedig az üzem megkezdésének napjától kezdődőleg, a szivarkahüvely és szivarkapapír előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni.
A készletfelvételeknél talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy adóeltitkolás esete nem forog fenn, és hogy a hiányt oly körülmények okozták, amelyek mellett az adó követelése nem megokolt.
4. § Szivarkahüvelynek és szivarkapapírnak a gyártelepről való mindennemű elszállítása adóköteles művelet, amellyel az adófizetési kötelezettség beáll. Ehhez képest szivarkahüvelynek és szivarkapapírnak a gyártelepről való elszállítását, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon be kell jelenteni.
Szivarkapapírt és szivarkahüvelyt a gyártelepről csupán hétköznapokon és pedig reggel 8 óra és este 6 óra közt szabad elszállítani. E rendelkezés alól az illetékes pénzügyigazgatóság indokolt esetben kivételt engedélyezhet.
5. § A belföldön előállított szivarkahüvely és szivarkapapír után az adót, legkésőbb a szivakahüvelynek, illetőleg a szivarkapapírnak a gyártelepről való elszállítása időpontjában kell megfizetni. Az adó fizetésére a vállalkozó, jövedéki kihágás esetében pedig a vállalkozó közvetlen szavatossága mellett, az üzletvezető van kötelezve. Az adót a belső csomagolásra erősítendő adójegy (banderoll) alkalmazása révén kell lefizetni. Az adójegyet értéktelenítési jellel kell ellátni.
6. § Az adójegyek értékére, alakjára, gyártására, árusítására, alkalmazására és értéktelenítésére vonatkozó rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Az adójegyet a szivarkahüvely-dobozon és a szivarkapapir-csomagokon úgy kell alkalmazni, hogy az adójegy felszakítása nélkül a dobozból, illetőleg csomagból hüvelyt, illetőleg papírt kivenni ne lehessen.
Azokat az adójegyeket, amelyek nincsenek szabályszerűen alkalmazva és értéktelenítve, úgy kell tekinteni, mintha nem alkalmazták volna.
7. § A külföldre kiszállításra kerülő szivarkahüvely és a szivarkapapír, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett, az adó alól mentes. Ehhez képest a külföldre kiszállítandó szivarkahüvely-dobozokra és szivarkapapírcsomagokra adójegyet nem kell alkalmazni.
8. § A postahivatalok, valamint a vasuti és gőzhajózási vállalatok a küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak kötelesek azokat a küldeményeket bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán a belföldön kerülnek kiszolgáltatásra.
9. § Szivarkahüvelyt és szivarkapapirt belföldi fogyasztás céljaira kizárólag adójeggyel szabályszerűen lezárt, eredeti csomagokban szabad a gyártelepről elszállítani. Mind a belső, mind a külső csomagoláson az előállító nevét és telepének helyét feltünő módon fel kell tüntetni. A forgalomba hozható csomagolások fajtáját, tartalmát és számozását, valamint azt az időpontot, ameddig, bár adójeggyel szabályszerűen lezárt, de egyébként az előírásnak meg nem felelő csomagolások forgalomba hozhatók, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
10. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy
1. megsérült, de még nem alkalmazott adójegynek kicserélését, rendelettel megállapítandó feltételek mellett, megengedhesse;
2. már alkalmazott adójegynek a vállalkozó számára való kicserélését, rendelettel megállapítandó feltételek mellett, megengedhesse, ha az adójegyet a gyártelepen beigazoltan tévedésből, nem az előírt módon vagy nem a megfelelő csomagolásra, illetőleg nem az illető csomagolás után járó adóösszegnek megfelelően alkalmazták, vagy pedig, ha az adójegy, közvetlenül alkalmazása után, megsérült és a küldemény még felbontatlanul a telepen van;
3. végleges üzembeszüntetés esetében, a telepen készletben lévő adójegyek értékét visszatéríthesse;
4. az adó fizetésére, rendelettel megállapítandó feltételek mellett, hitelt engedélyezzen;
5. amennyiben adójeggyel már ellátott szivarkahüvelyt és szivarkapapirt szállítanak ki külföldre, az adót - az adójegy előállítási költségeinek megtérítése ellenében - rendelettel megállapítandó feltételek mellett visszatéríthesse.
11. § Az adójeggyel ellátott szivarkahüvelyt és szivarkapapirt az adójeggyel még el nem látott gyártmányoktól teljesen elkülönítve kell tartani.
12. § A külföldről behozott szivarkahüvely és szivarkapapir után az adót az átvevő a behozatali megvámolás alkalmával, ugyancsak adójegy alkalmazása révén, a vámhivatalnál köteles lefizetni.
A 9. §-ban foglalt rendelkezések a külföldről behozott szivarkahüvelyre és szivarkapapirra is alkalmazást nyernek.
Ha a csomagolás, a 9. § szerint megállapítandó rendelkezéseknek nem felel meg, úgy a szivarkahüvelyt, illetőleg szivarkapapirt csak abban az esetben szabad vámkezelés alá venni, ha az átvevő azt az előírásnak megfelelően átcsomagolja, vagy pedig az előírt következő, nagyobb tartalmú csomagolás után járó adójegyet alkalmazza.
Az átcsomagolást pénzügyi ellenőrzés mellett kell foganatosítani. A pénzügyi ellenőrzésért díjat kell fizetni, amelynek mérvét a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott és az utazás alatti fogyasztás mérvének megfelelő mennyiségű szivarkahüvely és szivarkapapír nem esik adó alá.
13. § Azok a vállalatok, amelyek további feldolgozás céljaira szolgáló és így fogyasztásra még el nem készített szivarkapapir előállításával foglalkoznak, ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esnek és jövedéki ellenőrzés alatt állanak. Az erre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A postahivatalok, valamint a vasúti és gőzhajózási vállalatok kötelesek az ilyen küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyigazgatóságnak jelenteni mindazokat a jelen § alá eső szivarkapapirmennyiségeket, amelyek belföldön kerülnek kiszolgáltatásra. A bejelentésben a címzett nevét és telepének (lakásának) helyét pontosan fel kell tüntetni.
14. § A nagykereskedési, valamint a közvetlen fogyasztás céljaira szolgáló forgalomba szivarkahüvelyt és szivarkapapirt kizárólag adójeggyel szabályszerűen lezárt eredeti csomagokban szabad tartani és árusítani. A csomagolások tekintetében a 9. § rendelkezései irányadók.
Aki a törvény életbelépésekor szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt nagyban vagy kicsiben árusít, köteles ebbeli készletét, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon, az illetékes pénzügyőri szakasznál a törvény életbelépésétől számított 14 nap alatt bejelenteni.
Azt az időpontot, ameddig a nagykereskedési, illetőleg a közvetlen fogyasztási céljait szolgáló forgalomban adójeggyel le nem zárt, illetve az előírásnak meg nem felelő csomagolások még forgalomba hozhatók, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ezen időpont beálltával, a készletben lévő szivarkahüvely és szivarkapapír után az adót, adójegy alkalmazása révén, le kell fizetni, vagy a még meglévő készletet valamely belföldi szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt előállító ipartelepre kell szállítani. A vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A pénzügyi hatóság megengedheti, hogy a készletet annak birtokosa, a jelen § 3. bekezdése alapján megállapítandó időponton túl is adójegy nélkül, pénzügyi zár és ellenzár alatt, saját helyiségében tarthassa, feltéve, hogy a készlet tartására rendelt helyiség a jövedéki ellenőrzés követelményeinek megfelel. Ha a készlet birtokosa az így beraktározott szivarkahüvelyt és szivarkapapirt külföldre szándékozik kiszállítani, a kivitelre szánt mennyiséget nem kell adójeggyel ellátni. A birtokos saját raktárhelyiségéből a belföldi fogyasztás céljaira való elszállításnak, valamint a külföldre való kiszállításnak közelebbi módozatait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Szivarkahüvelynek és szivarkapapirnak nagykereskedési, valamint közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalma, a pénzügyminiszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint, jövedéki ellenőrzés alatt áll.
Ehhez képest a készletben levő s eladásra szánt szivarkahüvelynek és szivarkapapírnak beszerzését a pénzügyi közegek kívánságára igazolni kell.
15. § Aki szivarkahüvely vagy szivarkapapír gyártmányait telepén közvetlen fogyasztás céljaira is árusítja, köteles ezt a telephelyére illetékes pénzügyigazgatóságnál, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon bejelenteni. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni azokat a helyiségeket, amelyekben a vállalkozó a közvetlen fogyasztás céljaira való árusítást gyakorolja. Az ilyen esetekre vonatkozó ellenőrzés szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
16. § Ha két vagy több személy van az adó fizetésre kötelezve, ez a kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
Az adóköteles szivarkahüvely és szivarkapapír szavatol az azt terhelő adóért, tekintet nélkül a harmadik személyek jogaira.
Sem az a kérdés, hogy fizetendő-e a szivarkahüvely-és szivarkapapíradó vagy nem, sem pedig az adó mérvének meghatározása bírósági eljárás tárgya nem lehet.
A le nem fizetett szivarkahüvely- és szivarkapapíradó a hátralékos közadók behajtására nézve megszabott módon hajtandó be.
Az elévülés tekintetében a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. tc., illetőleg az 1912. évi LIII. tc. vonatkozó rendelkezései irányadók.
17. § Aki a felügyeleti közegeket a jövedéki ellenőrzés gyakorlásában törvényes ok nélkül szándékosan gátolja, különösen pedig az üzleti helyiségbe való belépésüknek ellenszegül vagy a jelen törvényben, vagy az annak alapján kiadott rendeletekben megállapított időtartam alatt jelenlétüket akadályozza, vagy pedig a gyártási, üzleti, irodai és raktári helyiségek felnyitását, a feljegyzéseknek és a 3. § 3. bekezdésében említett esetben az üzleti könyveknek előmutatását megtagadja, az - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
18. § Aki az alatt, amíg a felügyeleti közegek a jövedéki ellenőrzés gyakorlásában gátoltattak (17. §), vagy hivatalos eljárásuk alatt, vagy az ily eljárás felett gyakorolt felügyelet tartama alatt, a felügyeleti közegek tudta és beleegyezése nélkül az adó megszabása szempontjából fontos adatokat tartalmazó iratot elvisz, megsemmisít, vagy megváltoztat abból a célból, hogy az adótárgyat az adó alól elvonja, vagy aki ebből a célból az említett cselekmények valamelyikét megkísérli, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adónak négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló adó teljes biztonsággal meg nem állapítható, 10,000 K-tól 100,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
19. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az adóköteles szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt az adófizetés kötelezettsége alól azzal, hogy azt adójegy szabályszerű alkalmazása nélkül, vagy bejelentés nélkül, vagy szabályellenesen elszállítja vagy magához veszi, vagy bármely más módon szándékosan elvonja.
Ha az esedékes adó összege nem állapítható meg, a pénzbüntetés 10,000 K-tól 100,000 K-ig terjedhet.
20. § Aki az állam által kiadott adójegyet (6. §) utánoz vagy meghamisít, úgyszintén aki ily adójegyet tudva felhasznál, forgalomba hoz, vagy a valódi adójegyet az értéktelenítési jel eltávolításával ismét használja vagy forgalomba hozza, a 19., illetve a 22. §-ban megállapított büntetésen kívül, az 1897. évi XXXVII. tc. 1. illetőleg 2. §-ában megállapított szabadságvesztés- és pénzbüntetéssel is büntetendő.
21. § Aki a nála készletben levő és eladásra szánt szivarkahüvely vagy szivarkapapír beszerzését a 14. § értelmében igazolni nem tudja, szabályellenesség miatt 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
22. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó négyszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt adójegy nélkül, vagy hamisított, utánzott, avagy már használt adójeggyel átvesz, megőriz, elad vagy egyébként forgalomba hoz, avagy felhasznál. Az ilyen szivarkahüvelyt vagy szivarkapapírt el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdona és hogy büntető eljárást indítottak-e vagy nem. Jövedéki kihágást követ el és ugyanilyen büntetés alá esik az a szivarkahüvely, vagy szivarkapapírgyári vállalkozó, illetőleg kereskedő, aki a 8. §-nak, illetőleg a 14. §-nak rendelkezéseit be nem tartja.
23. § Ha valamely szivarkahüvely és szivarkapapírgyár vállalkozója az üzemet nem maga vezeti, a vállalkozó szavatol az oly pénzbüntetésért, amelyet az üzletvezető terhére - ebbeli minőségében elkövetett kihágásért vagy szabályellenességért - a jelen törvény, vagy a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet alapján állapítottak meg.
Ha a jelen törvénybe vagy a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletbe ütköző kihágást vagy szabályellenességet a vállalkozó alkalmazottja vagy megbizottja követi el és a vállalkozót - vagy amennyiben az üzemet nem a vállalkozó maga vezeti - az üzletvezetőt a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében szándékos vagy gondtalan mulasztás terheli, a vállalkozó, illetőleg az üzletvezető az elkövetett kihágásra vagy szabályellenességre megszabott büntetéssel büntetendő, kivéve, ha a cselekmény elkövetését rendes gondossággal sem előzhette volna meg.
24. § Aki a jelen törvényben megszabott valamely bejelentést elmulaszt, - amennyiben a mulasztás a jelen törvény értelmében súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - úgyszintén az az adóköteles, aki a jelen törvény alapján vezetendő feljegyzéseket nem a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletben megszabott módon vezeti, szabályellenesség miatt, 2000 K-tól 20,000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
25. § Azokban az esetekben, amelyekben a pénzbüntetés összege az adó értékétől függ, a szivarkahüvelynek, illetőleg szivarkapapírnak az a készlete, amelyre nézve a kihágást elkövették, a kiszabandó pénzbüntetés biztosításának zálogául szolgál. Ehhez képest abban az esetben, ha az elítélt a pénzbüntetést le nem fizeti, vagy megfelelően nem biztosítja, az ily készletet el kell árverezni és a vételárból a megrövidített adó levonása után fennmaradó összeget elsősorban a pénzbüntetés fedezésére kell fordítani.
26. § A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sújtott minden egyéb cselekmény és mulasztás, mint szabályellenesség, 500 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
27. § A jelen törvény határozmányaiba ütköző jövedéki kihágások felett, amennyiben az 1909. évi XI. tc. 95. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett: az 1909. évi XI. tc. 101. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 800/1916. I. M. számú rendelet által megjelölt kir. törvényszékek, mint jövedéki büntetőbíróságok és a kir. ítélőtáblák, utóbbiak mint másodfokú és utolsófokú bíróságok járnak el.
Szabályellenesség miatt a pénzbüntetést a pénzügyigazgatóság szabja ki; határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye. E pénzbüntetést behajthatatlansága esetében elzárásra (1879. évi XL. tc. 15. §-ának 1. pontja) kell átváltoztatni; az átváltoztatás módjára az 1909:XI. tc. 99. §-a irányadó, azonban az elzárás tartama két hónapot nem haladhat meg.
Szabályellenesség miatt pénzbüntetés kiszabásának nem akadálya az a körülmény, hogy a kir. bíróság a terheltet a jövedéki kihágás vádja alól felmentette.
28. § A jelen törvény rendelkezései a m. kir. dohányjövedék üzemében előállított, illetőleg általa külföldről behozott szivarkahüvelyre és szivarkapapírra nem vonatkoznak.
29. § Jelen törvény az 1921. évi július hó 1. napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el.
