A kir. ítélőtáblák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920. évi XX. tc. 25. §-ának ama rendelkezéséhez képest, mely kimondja, hogy a szabadalmi hivatal ítélőbíráinak illetményei e törvény elvei szerint nyernek szabályozást, jelen törvényjavaslat e hivatal, illetve a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1920. évi XXXV. tc. 3. és 4. §-ai értelmében most már a szabadalmi bíróság elnökére, alelnökére és bíráira az előlidézett törvény rendelkezéseit kiterjeszti és pedig az 1920. évi XX. tc. rendelkezéseiből való következő eltérésekkel:
A javaslat 2. §-a a jelenleg az V. fizetési osztályba sorozott szabadalmi bírósági elnököt a negyedik fizetési osztályba sorozza, a javaslat 4. §-a azonban a Budapesten elhelyezett három törvényszék elnökére, az állami zárlati bíróság elnökére és a budapesti főügyészre vonatkozólag az 1920. évi XX. tc. 22. §-ában tett rendelkezéshez hasonlóan kimondja, hogy a szabadalmi bíróság elnöke egyelőre a harmadik fizetési csoportba jut, de a negyedik fizetési csoportba bármikor kinevezhető, a VI. fizetési osztályba sorozott alelnököt a budapesti törvényszék másodelnökéhez hasonlóan a harmadik fizetési csoportba, végül a részben a VI., részben a VII. és VIII. fizetési osztályba sorozott szabadalmi bírák a törvényszéki bíráknak és ítélőtáblai bíráknak megfelelően felerészben a második fizetési csoportba és felerészben az első fizetési csoportba és pedig annak 4-9. fizetési fokozataiba soroztatnak.
A 3. § a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló törvény 18. §-ának megfelelően a szabadalmi bíróság elnöke, alelnöke és bírái részére címek adományozása tekintetében tartalmaz korlátozó rendelkezéseket.
Tekintettel a szabadalmi bíróság csekély, az elnökkel és alelnökkel együtt 19 egyénből álló bírói létszámára, továbbá különleges szakbírósági helyzetére, melynek következtében a szabadalmi bírák nemcsak mint első folyamodású bírák működnek a bejelentési osztály ülésein, hanem mint fellebbezési bírák a bírói osztály ülésein is részt vesznek, a javaslat 5. §-a kimondja, hogy az 1920. évi XX. tc. 24. §-ának első és második bekezdései a szabadalmi bíróság elnökére, alelnökére és bíráira nem vonatkoznak.
Az idézett törvényszakasz említett két bekezdése ugyanis a kir. ítélőbírák státusáról szóló törvény életbeléptetésekor már kinevezett ítélőbírák fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előlépésére igényt adó szolgálati idejének megállapítására vonatkozólag tartalmaz korlátozó rendelkezéseket, nevezetesen kimondja, hogy a törvény 23. §-ában megemlített szolgálati időből kilenc évnél többet e szempontból figyelembe venni nem lehet és hogy azokat az ítélőbírákat, kiknek tekintetbe jöhető szolgálati ideje kilenc évnél hosszabb, a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő megállapításánál úgy kell tekintem, mintha az 1920. évi julius hó 1-én, vagyis a státustörvényben megállapított fizetések folyósításának napján töltötték volna be kilenc évi beszámítható szolgálati idejüket.
