1. § A szeszfogyasztási adó az 1921. szeptember 1-től fogva termelendő szeszre nézve minden hektoliterfok (liter) alkohol után 1 K 60 f.
A fogyasztási adónak a kisebbik és nagyobbik adótétel szerint való megkülönböztetése az 1921. szeptember 1-től fogva termelendő szeszre nézve megszűnik.
2. § A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben az 1921/1922. termelési időszakban termelhető alkoholmennyiség (termelési keret) 240.000 hektoliterben állapíttatik meg.
Minden következő termelési időszakra nézve a termelési keretet az illető termelési időszakot közvetlenül megelőző termelési időszak fogyasztásának figyelembevételével a fogyasztás várható szükségletéhez és az értékesítési lehetőségekhez képest, az érdekelt termelők meghallgatása után, a pénzügyminiszter állapítja meg.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyes termelési időszakokra megállapított termelési keretet, az érdekelt termelők meghallgatása után, az illető termelési időszak folyamán megfelelően felemelhesse az esetben, ha időközben olyan szeszkivitelre van kilátás, amely a termelési keret megállapításánál még előrelátható nem volt. A termelési keret ily felemelésének megfelelő szeszmennyiséget azonban okvetlenül külföldre kell kiszállítani.
A termelési keretnek a jelen § harmadik bekezdése értelmében való felemelése folytán rendelkezésre álló keretmennyiség 2/3-a a mezőgazdasági, 1/8-a az ipari szeszfőzdék között póttermelési keret gyanánt kerül felosztásra és pedig a póttermelési keretet igénylő egyes szeszfőzdék között törzstermelési kereteik arányában.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az érdekelt termelők meghallgatása után a sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdék termelési keretét egy-egy termelési időszakra terjedő hatállyal megfelelően felemelhesse, ha a sajtolt élesztő fogyasztásának emelkedése a felemelést indokolja. A termelési keret e felemelése folytán termelendő szeszmennyiséget azonban az illető sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdék számlájára a jelen törvény 11. §-ában megjelölt szervezet útján feltétlenül külföldre kell kivinni. A szóban forgó felemelt mennyiség az élesztőgyárak között a felemelés idejében hatályos törzstermelési kereteik arányában pótkeret gyanánt osztandó fel.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyes szeszfőzdéknek termelési keretét az illető szeszfőzde kellően megokolt kérelmére az 1921-1922. termelési időszakra terjedő hatállyal a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg felemelhesse az esetben, ha az illető szeszfőzde részére kiosztott termelési keret nem elegendő a szeszfőzdével kapcsolatos mezőgazdaságban szeszfőzési célra termelt, vagy pedig a szeszfőzdében való feldolgozás céljából szerződésileg legkésőbb 1921. évi július 12-ig lekötött olyan szeszfőzési anyagok feldolgozására, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve. A termelési keret e felemelése csak a szóban levő szeszfőzési anyagok feldolgozása céljából szükséges mérvben történhetik és a felemelés folytán termelendő szeszmennyiséget az illető szeszfőzde számlájára a jelen törvény 11. §-ában megjelölt szervezet útján feltétlenül külföldre kell kivinni.
3. § Az 1921/1922. termelési időszakra a 2. § szerint megállapított 240.000 hektoliter termelési keretből 160.000 hektoliter a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, 80.000 hektoliter az ipari szeszfőzdéknek jut.
4. § A termelési keretnek az 1921/1922. termelési időszakra történő egyénenkénti felosztásánál részeltetnek:
I. Azok a mezőgazdasági szeszfőzdék,
a) melyek részére az 1920/1921. termelési időszakban kontingens kiosztatott, ha üzemükkel végleg fel nem hagytak, illetve a kontingensről végleg le nem mondtak;
b) a kontingenssel nem bíró főzdék és pedig úgy az 1916:XXIV. tc. előtt keletkezett, valamint az e tc. értelmében engedélyezett szeszfőzdék, ha üzemükkel végleg fel nem hagytak;
c) a trianoni békeszerződés végrehajtása folytán tényleg magyar közigazgatás alá jutó területen levő és a megszállás előtti időben kontingenssel nem bírt mezőgazdasági szeszfőzdék és kontingenssel nem bírt mezőgazdasági szeszfőzdék, ha üzemükkel végleg fel nem hagytak.
II. Azok az ipari szeszfőzdék,
a) melyek részére az 1919/1920. termelési időszakban kontingens kiosztatott, ha üzemükkel végleg fel nem hagytak;
b) a kontingenssel nem bíró ipari főzdék, ha 1919/1920. termelési időszakban üzemben voltak és üzemükkel végleg fel nem hagytak;
c) a trianoni békeszerződés végrehajtása folytán tényleg magyar közigazgatás alá jutó területen lévő és a megszállás előtti időben kontingenssel bírt ipari szeszfőzdék, ha üzemükkel végleg fel nem hagytak.
5. § Az egyes mezőgazdasági szeszfőzdéknek törzstermelési kerete következőleg állapíttatik meg:
a) A 4. § I. a) pontja alatt említett mezőgazdasági szeszfőzdék egyénenkénti törzstermelési keretének megállapításánál a részesedési alapot minden egyes szeszfőzdére nézve az a mennyiség képezi, melyet az illető szeszfőzde az 1920/1921. termelési időszakban törzskontingens gyanánt bírt.
Ha valamely szeszfőzdének törzskontingense csak ideiglenesen állapíttatott meg, a részesedési alapot a véglegesen megállapított törzskontingens képezi.
E részesedési alapon az olyan szeszfőzde, melynek részesedési alapja 660 hektolitert meg nem halad, a részesedési alapjának megfelelő teljes mennyiséget kapja az 1921/1922. termelési időszakra érvényes törzstermelési keret gyanánt.
Más szeszfőzdéknél a részesedési alapnak 660 hektolitert tevő része képezi az illető szeszfőzdének az 1921/22. termelési időszakra érvényes törzstermelési keretét. A részesedési alapnak az a része, mely 660 hektolitert meghalad, de 840 hektoliternél nem nagyobb, ideiglenesen, a részesedési alapnak 840 hektolitert meghaladó része pedig véglegesen mellőztetik.
b) A 4. § I. b) pontja alatt említett mezőgazdasági szeszfőzdék egyénenkénti törzstermelési kerete az 1921/1922. termelési időszakra a szeszfőzdéhez tartozó szántó-, rét- és legelőterületek minden hektárja után 240 literrel állapíttatik meg, úgy azonban, hogy a törzstermelési keret 600 hektolitert meg nem haladhat.
A 4. § I. c) pontja alatt említett szeszfőzdéknek termelési keretben részeltetése szintén a fenti a) és b) pontok értelmében történik.
6. § A 4. § II. pontja alatt említett ipari szeszfőzdék egyénenkénti törzstermelési kereteinek megállapításánál a részesedési alapot minden egyes szeszfőzdére nézve az a mennyiség képezi, mely az illető szeszfőzdére nézve a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határozmánynak módosítása tárgyában az országgyűlés képviselőházához 1914. június havában benyujtott törvényjavaslat (1079. számú iromány) 3. mellékletét képezett és ide csatolt kimutatás szerint kiszállítási keret gyanánt esett.
Az említett részesedési alapon az egyénenkénti törzstermelési keret az 1921/1922. termelési időszakra következőleg állapíttatik meg:
a) sajtolt élesztőt készítő szeszfőzdéknek tőrzstermelési keret gyanánt a részesedési alap 55%-ának megfelelő mennyiség osztatik ki;
b) az olyan ipari szeszfőzdéknek, melyeknek részesedési alapja 3000 hektolitert meg nem halad, a részesedési alap 50%-ának megfelelő mennyiség osztatik ki törzstermelési keret gyanánt;
c) egyéb szeszfőzdéknél pedig a törzstermelési keretet az a mennyiség képezi, mely az illető szeszfőzdék részesedési alapjára az ipari szeszfőzdéknek fenntartott 80.000 hektoliterből az a) és b) pontokban megjelölt szeszfőzdéknek jutó mennyiségek levonása után aránylagosan esik.
A 4. § II. c) pont alatt említett szeszfőzdéknek termelési keretben részeltetése szintén a fenti a), b) és c) pontok értelmében történik.
Azok a szeszfőzdék, amelyek az 1920/1921. termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készítettek, az 1921/1922. termelési időszakban sajtolt élesztő készítésével nem foglalkozhatnak.
Ha olyan ipari szeszfőzde, mely az 1920/1921. termelési időszakban sajtolt élesztőt nem készített, az 1922. évi augusztus hó 31-ét követő valamely termelési időszakban sajtolt élesztő készítésével foglalkozik, az illető szeszfőzde törzstermelési keretének 20%-a a mezőgazdasági szeszfőzdék össztermelési kerete javára elveendő. Ily esetben, ha az egyes szeszfőzdék törzstermelési kerete a törvény 7. §-a értelmében az össztermelési keret felemelése vagy leszállítása folytán változás alá esik, a törzstermelési keret felemelésénél vagy leszállításánál az illető ipari szeszfőzdének eredeti, vagyis a 20% levonásával nem csökkentett törzstermelési kerete veendő alapul, azonban a felemelésnek, illetve leszállításnak 20%-a a mezőgazdasági szeszfőzdék össztermelési keretének felemelésére, illetve leszállítására fordítandó. A fentiek szerint rendelkezésre jutó keretmennyiség új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó.
7. § I. Az 5. és 6. § alapján megállapított egyénenkénti törzstermelési keretek, valamint az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára megállapítandó törzstermelési keretek is a jelen szakasz alábbi II., III., IV., és V. VI. pontjaiban foglalt határozmányok szerinti változtatások fenntartásával a jelen törvény tartamára hatályosak.
II. Ha a fogyasztási viszonyok szükségessé teszik, a pénzügyminiszter az érdekelt termelők meghallgatása után az 1921/1922. termelési időszakra megállapított termelési keretet leszállíthatja.
Ez esetben:
a) mindenekelőtt az ipari főzdéket megillető 80.000 hektoliter törzstermelési keret 10.000 hektoliterrel csökkentendő, ha további leszállítás szüksége forog fenn,
b) úgy annak a mennyiségnek, - mellyel az össztermelési keret tovább csökkentendő -, 70%-ával a mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési kerete, 30%-ával az ipari szeszfőzdék már kisebbített termelési kerete szállítandó le.
III. Ha az 1922. évi augusztus 31-ét követő valamely termelési időszakban az össztermelési keret leszállításának szüksége merül fel, annak a mennyiségnek, mellyel az össztermelési keret csökkentendő, 2/3-ad részével a mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési kerete, 1/3-ad részével pedig az ipari szeszfőzdék törzstermelési kerete szállítandó le.
Az össztermelési keretnek a II. és III. pont értelmében való leszállítása esetén valamennyi mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzde egyénenkénti törzstermelési kerete ugyanazon arányban szállíttatik le, mint amely arányban a mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzdék együttes törzstermelési kerete apasztatott.
IV. Ha az össztermelési keret valamely termelési időszakban felemeltetik, a többletből mindenekelőtt az előző II., illetve III., valamint az alábbi 8. § második bekezdése szerint elvont mennyiség adandó vissza a mezőgazdasági, illetve ipari szeszfőzdéknek és pedig oly arányban, amint az elvonatott. Ez alapon azonban az össztermelési keret legfeljebb 240.000 hektoliterig egészíthető ki.
V. A IV. pont szerint történt kiegészítés után az össztermelési keret többletéből fennmaradó rész 2/3-a a mezőgazdasági, 1/3-a az ipari szeszfőzdék termelési keretének emelésére fordítandó.
A mezőgazdasági szeszfőzdék termelési keretének ekként jutó mennyiség 50%-ából azoknak a mezőgazdasági szeszfőzdéknek törzstermelési kerete, amely szeszfőzdék termelési keretének megállapításánál az 5. § a) pont utolsó bekezdése szerint a 660 hektolitert meghaladó részesedési alap ideiglenesen mellőztetett, az ideiglenesen elvont mennyiség erejéig, tehát legfeljebb 840 hektoliterig kiegészíttetik.
Ha az itt tekintetben jövő szeszfőzdék törzstermelési keretének jelzett kiegészítésére az említett 50% nem volna elegendő, e kiegészítésben az egyes szeszfőzdék egyenlő arányban részeltetendők.
A mezőgazdasági szeszfőzdék termelési keretének jutó mennyiség másik felerésze új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó. Ugyanezen célra fordítandó a szóbanforgó mennyiség első felének az a része, mely a jelen pont második bekezdésében jelzett kiegészítések megtörténte után fennmarad.
Az új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére fordítandó továbbá a 8. § második bekezdése értelmében a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési keretéből esetleg elveendő mennyiség, valamint az említett 8. § utolsó bekezdése értelmében történt kiegészítés után fennmaradó, illetve e kiegészítés céljára nem szükséges mennyiség is.
VI. Az ipari szeszfőzdék termelési keretének az V. pont szerint jutó mennyiségből mindenekelőtt azoknak az ipari szeszfőzdéknek törzstermelési kerete, mely szeszfőzdék törzstermelési keretének megállapításánál a 6. § szerint az élesztőt készítő szeszfőzdék és a 3000 hektoliternél kisebb részesedési alappal bíró szeszfőzdék javára levonás történt, a levont mennyiség erejéig kiegészíttetik.
Ha az itt tekintetbe jövő szeszfőzdék törzstermelési keretének jelzett kiegészítésére rendelkezésére álló keretmennyiség nem volna elegendő, e kiegészítésben az egyes szeszfőzdék egyenlő arányban részeltetendők.
A jelen pont első bekezdésében jelzett kiegészítések megtörténte után fennmaradó mennyiség az ipari szeszfőzdék egyenkénti termelési keretének egyenlő százalékos felemelésére fordítandó.
A törzstermelési keretnek a jelen és az előző pont szerinti felemelésére, illetőleg kiegészítésére az 1901:XXIV. tc. 8. §-ának b) pontjában megállapított tilalom nem terjed ki.
8. § Új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére minden egyes termelési időszakban legalább 2400 hektoliter termelési keret fordítandó.
Ha valamelyik termelési időszakban új mezőgazdasági szeszfőzdék létesítésére az össztermelési keret felemeléséből a 7. § V. pont negyedik bekezdése értelmében 2400 hektoliter keretmennyiség rendelkezésére nem áll, az e célra még szükséges mennyiség a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési keretéből egyenlő százalékos levonás útján, de legfeljebb 1 1/2%-nak megfelelő mennyiségben veendő el.
Új mezőgazdasági szeszfőzdék részére törzstermelési keret gyanánt a szeszfőzdéhez tartozó szántó, rét és legelő területek minden hektárja után 420 liter engedélyezhető, úgy azonban, hogy a törzstermelési keret 600 hektolitert meg nem haladhat.
Csak szövetkezeti, vagy olyan szeszfőzde felállításai engedélyezhető, mely a vele kapcsolatos mezőgazdasággal együtt ugyanazon személy tulajdonát képezi és amely gyári berendezését hazai gyáraktól szerzi be. Ez utóbbi kötelezettség alól a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg indokolt esetben felmentést adhat.
Az új mezőgazdasági szeszfőzdék engedélyezése iránti kérelmet az 1922/1923. termelési időszakra vonatkozólag 1921. évi október 1. napjáig, a későbbiekre vonatkozólag pedig az illető termelési időszak kezdetét megelőző naptári év április hó 1-ig az illetékes pénzügyigazgatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem kapcsán igazolni kell, hogy az üzembehelyezni szándékolt új szeszfőzdére nézve azok a törvényszerű feltételek, melyek alapján a szeszfőzde az 1899:XX. tc. 5. § 2. pontjának rendelkezései szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék közé sorozandó, teljesítve vannak.
Ha valamelyik termelési időszakban az új mezőgazdasági szeszfőzdék részére kiosztható termelési keret nem elegendő ahhoz, hogy a részeltetést igénylő minden egyes új mezőgazdasági szeszfőzde számára az igényelt keretmennyiség kiosztható legyen, a földmívelésügyi miniszter határozza meg, hogy a folyamodók közül kiknek engedélyeztessék új szeszfőzde felállítása, illetve, hogy a rendelkezésre álló termelési keret az új szeszfőzdék között miként osztassék fel.
A szeszfőzdék engedélyezésénél az azokkal kapcsolatos mezőgazdaság talaj- és éghajlati viszonyai veendők figyelembe és elsősorban azok engedélyezendők, melyeknél az azokkal kapcsolatos mezőgazdaság a föld termőerejének fenntartása érdekében nagymérvű trágyatermelésre van utalva és amely a vetésforgó helyes beállítása érdekében kénytelen oly kapásnövények termelését felölelni, melyeknek szeszfőzés útján való értékesítése az adott viszonyok között különösen indokolt.
Ha termelési keretben részesített valamely új mezőgazdasági szeszfőzde az illető termelési időszakba eső január hó első napjáig üzemét az okból nem kezdheti meg, mert előre nem látott és elháríthatatlan körülmények a szeszfőzde felépítését vagy rendezését gátolták, a vállalkozó az üzembehelyezést gátló akadályok hiteles beigazolása mellett az üzembehelyezés határidejének meghosszabbítását kérheti. Ilyen esetben a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megengedheti, hogy a szeszfőzde a részére kiosztott termelési keretnek megtartása mellett a következő év január hó első napjáig, ha pedig az üzembehelyezést gátló akadályok hiteles beigazolás szerint még ekkor is fennállanak, az ezt követő január hó első napjáig helyeztessék üzembe. Ha a szeszfőzde az ekként meghosszabbított határidőben sem helyeztetik üzembe, a részére kiosztott termelési kerethez való igényét végleg elveszti.
Az a termelési keret, mely annak folytán kerül rendelkezésre vissza, mert valamely új mezőgazdasági szeszfőzde üzemét a törvényszerű határidőben nem kezdette meg, a már létező azon mezőgazdasági szeszfőzdék törzstermelési keretének kiegészítésére fordítandó, melyeknek törzstermelési kerete a velük kapcsolatos mezőgazdaság kiterjedéséhez mérten aránytalanul csekély; e kiegészítés útján a szeszfőzde törzstermelési kerete 500 hektoliteren túl nem emelhető. Ezen kiegészítést kérő mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése hasonló eljárás szerint történik, mint az új mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése.
9. § Termelési kerettel nem bíró szeszfőzdében fogyasztási adó alá eső szeszfőzés nem gyakorolható.
A szeszfőzdék a részükre megállapított termelési keretet túl nem léphetik.
A termelési keretnek túllépése esetén a pénzbüntetéstől függetlenül a termelési keret az illető szeszfőzdétől megvonható.
10. § Az 1908:XXVIII. tc. 86., 89. és 90. §-ban foglalt rendelkezések, valamint az idézett tc. hetedik fejezetének, illetve az 1899:XX. tc. hatodik fejezetének a kontingensre vonatkozó büntető rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az egyes szeszfőzdék részére megállapított termelési keretekre.
Az 1908:XXVIII. tc. 87. §-ának a kontingensre és pótkontingensre vonatkozó rendelkezései a termelési keretre és póttermelési keretre szintén értelemszerűen alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a póttermelési keretként kiosztandó mennyiségekből az igényjogosult mezőgazdasági szeszfőzdék, amíg a 720 hektoliter termelési keretet elérik, egyenlő arányban részesülnek. Továbbá azzal az eltéréssel, hogy a póttermelési keretként kiosztandó mennyiségekből az igényjogosult ipari szeszfőzdék szintén egyenlő arányban részesülnek.
A törzstermelési keret időleges átengedésének a pénzügyminiszter engedélyével csak az esetben van helye, ha a szeszfőzde és pedig úgy a mezőgazdasági, mint az ipari szeszfőzde, elháríthatatlan és előre nem látott esemény következtében termelését időlegesen beszüntetni kénytelen.
A pénzbüntetéstől függetlenül az illető szeszfőzdétől a jogosulatlanul igénybevetett termelési keret megvonandó.
11. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt, valamint a vámkülföldről esetleg behozott szesz értékesítését a jelen törvény tartamára a mezőgazdasági és ipari érdekeltségből alakult és állami ellenőrzés alatt álló szervezetre bízza és e célból a szükséges további intézkedéseket a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett rendeleti úton megtegye.
12. § Az 1916:XXIV. tc. 3. §-a akképen módosul, hogy új szeszfinomító vállalat létesítése ezentúl csakis mezőgazdasági szeszfőzdék vállalkozóiból álló szövetkezeteknek engedélyezhető.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megadóztatott égetett szeszes folyadékok lepárlás útján való tisztítására, vagy ilyen égetett szeszes folyadékból alkoholtartalmú italoknak lepárlás útján való készítésére szolgáló új szeszfinomító vállalat létesítésére. Ilyen szeszfinomító vállalat ezentúl is csak a pénzügyminiszter engedélye alapján létesíthető.
Egyúttal felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a szabadraktárrá nyilvánított szeszfinomítókban termelési időszakonkint a szeszfinomító szabadraktárral esetleg kapcsolatos szeszfőzdében termelt szeszen felül finomítható alkoholmennyiséget a jelen törvény tartama alatt megállapíthassa.
Égetett szeszes italoknak akár hideg úton, akár lepárlás útján való készítéséhez, általában emberi italul szolgáló bármiféle szeszes folyadékhoz vagy gyógyszerek - gyógyászati készítmények - és kozmetikus cikkekhez csakis finom szesz használható fel.
Nyers szeszt csakis ecetgyártásra szabad felhasználni.
A gyümölcsből, szőlőtörkölyből, borseprűből vagy egyéb anyagokból termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz nem esik külön finomítási kényszer alá.
Aki a fentebbi rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, vagy megszegésüknél, vagy kijátszásuknál bármely módon közreműködik, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és függetlenül a cselekmény miatt a szeszadóra és kincstári árrészesedésre vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében esetleg kiróható pénzbüntetéstől, 10.000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.
13. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1908:XXVIII. tc. 52. §-ában foglalt azon rendelkezéstől, mely szerint fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben az egyes főzőkészülékekre nézve az átlagos alkoholtartalom a szeszfőzdék átlagos napi termeléséhez képest a 100 fokú szeszmérő szerint 70, 75, illetve 80 fokon alul nem állapítható meg, szükség esetén kellően indokolt üzemi nehézségek miatt kivételt engedélyezhessen.
14. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1899:XX. tc. 5. § 2. pontjában foglalt azon rendelkezéstől, mely szerint a mezőgazdasági szeszfőzdének a szesztermeléshez szükséges anyagokat kizárólag, vagy legnagyobb részben a szeszfőzdével összekötött mezőgazdaságból kell nyernie, a törzstermelési keret esetleges megfelelő csökkentése mellett a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg kivételt engedélyezhessen az esetben, ha ez a helyzet a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikkből kifolyóan következett be.
15. § E törvény 1921. szeptember 1-én lép életbe. Ez időponttól kezdve a szesz megadóztatására vonatkozó törvények mindazon rendelkezései, melyek a jelen törvénnyel ellentétben állanak, hatályon kívül helyeztetnek.
Az 1921:VIII. tc. 7. §-ának második bekezdése pedig akképen módosul, hogy az 1921:VIII. tc. 1. §-a, a jelen törvény 1. §-a szerinti változtatással, továbbá a 2., 3., 4., 7. és 8. §-ai újabb rendelkezésig maradnak érvényben.
16. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter és földmívelésügyi miniszter bizatnak meg.
