1. § Abból a célból, hogy a katonatisztek hadiárváinak ellátása és neveltetése továbbra is lehetővé váljék, azonkívül a neveltetési támogatásra szoruló katonatisztek, katonai, udvari, állami, törvényhatósági és más köztisztviselők gyermekeik neveltetésében ezentúl is segíthetők legyenek: a magyar állam birtokában levő, vagy birtokába jutó volt m. kir. honvéd és cs. és kir. katonai nevelő- és képzőintézetek - melyek mint ilyenek megszüntek - mint nevelő-intézetek, az e célokra létesített alapítványok jövedelmének felhasználásával a vallás- és közoktatásügyi és honvédelmi miniszterek vezetése, illetőleg rendelkezése alatt továbbra is fenntartatnak.
2. § A fiúk számára létesített ezen nevelőintézetek négy alsóbb, vagy négy felsőbb osztályú reáliskolával kapcsolatosak, mely reáliskolák tanterve a középiskolákról szóló törvény által követelt kellékeknek felel meg. E reáliskolák tanulói csakis az ezen iskolákkal kapcsolatos nevelőintézetekbe felvett növendékek lehetnek és csakis ezen növendékek tehetnek ugyanott érvényes vizsgálatot.
E reáliskolákkal kapcsolatos fiúinternátusok a mélyreható valláserkölcsi nevelés jobb biztosítása céljából lehetőleg felekezetek szerint állítandók fel.
A leányok számára létesített nevelőintézet növendékeinek tanítása részint az intézeten belül, részint az intézet állomáshelyén lévő megfelelő nyilvános iskolák látogatása útján történik.
3. § E nevelőintézetek a magyar nemzet egy-egy történelmi nagyságának nevét örökösen s azonkívül a fiú-nevelőintézetek a „magyar királyi reáliskolai nevelőintézet”, a leány-nevelőintézet pedig a „magyar királyi tiszti-leány-nevelőintézet” elnevezést viselik.
4. § A növendékek legmagasabb összlétszáma az 1921/22. iskolai évtől kezdve a fiú-nevelőintézetekben az 1200, a leány-nevelőintézetekben pedig a 100 főnyi létszámot meg nem haladhatja.
A magyar királyi minisztérium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény szerinti nevelőintézetek állomáshelyeit, azoknak intézetenkinti, valamint évfolyamonkinti létszámát - az előző bekezdésben megállapított összlétszámokon belül, a magyar állam birtokában levő, vagy birtokába jutó volt katonai nevelő- és képzőintézetek gazdaságos kihasználása mellett - meghatározhassa.
5. § A jelen törvényben tárgyalt nevelőintézetekben csak magyar honossággal bíró, kifogástalan erkölcsi magaviseletű, testben és lélekben ép és egészséges növendékek vehetők fel.
Ezen alapfeltételek mellett felvétetnek:
I. A reáliskolai nevelőintézetek egyes évfolyamaiba oly ifjak, akik a hazai nyilvános reáliskolák megfelelő osztályába való felvételre nézve megállapított felvételeknek az előtanulmányok tekintetében legalább jól megfeleltek, a felvételi vizsgát sikerrel leteszik s az egyes évfolyamokra nézve meghatározott életkornak megfelelnek.
Elégséges összeredményű iskolai bizonyítvány alapján csak akkor van helye a felvételnek, ha a legalább jó összeredményű pályázók nem jelentkeztek elegendő számban, vagy elegendő számban felvehetők nem voltak.
A felvétel rendszerint az I-ső, III-ik vagy V-ik évfolyamba történik. Más reáliskolai évfolyamba csak férőhely üresedés esetén és ennek mérvében, a VIII-ik évfolyamba pedig egyáltalán nincs helye a közvetlen felvételnek.
II. A tiszti leánynevelőintézet egyes osztályaiba, mint kijáró növendékek, oly leányok, akik valamely hazai polgári leányiskola megfelelő osztályaiba való felvételre nézve megállapított feltételeknek az előtanulmányok tekintetében megfeleltek, a felvételi vizsgát sikerrel leteszik és az egyes osztályokra nézve meghatározott életkornak megfelelnek.
A felvétel rendszerint a polgári leányiskola I-ső osztályába történik. Magasabb osztályba vagy rendkívül súlyos családi körülmények esetén kivételesen elemi iskolai osztályba való közvetlen felvételnek csak férőhely üresedése esetén van helye.
6. § A felvett fiúk és leányok ellátási és iskoláztatási költségei részint a létesülő alapítványok jövedelméből, részint a felvett növendékek hozzátartozói által, részint pedig az államkincstár által fedeztetnek.
A reáliskolai nevelőintézetekben államköltséges helyekre a következő öt csoportban említett személyek törvényes, vagy törvényesített fiai vehetők fel, ha úgy az ellátásra kötelezett, mint a felveendő egyén vagyoni viszonyainál fogva, neveltetési támogatásra szorul:
1. a magyar nemzeti hadsereg tényleges állományú, továbbá nem tényleges állományú volt hivatásos, végül rokkantsági ellátásban részesülő tisztjei, lelkészei és tisztviselői (a volt m. kir. honvédség, cs. és kir. közös hadsereg és haditengerészet magyar honossággal bíró nyugállományú, vagy rokkantsági ellátásban lévő volt hivatásos tisztjei, lelkészei és tisztviselői a nemzeti hadsereg hasonló állású egyéneivel egyenlő elbírálás alá esnek);
2. azok a magyar állampolgárok, akik mint tisztek, katonai lelkészek, vagy katonai tisztviselők a tartalékban, a szolgálaton kívüli viszonyban, vagy pedig mint népfölkelő tisztek (tisztviselők) legalább összesen 10 éven át tényleges katonai szolgálatot teljesítettek;
3. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott udvari és állami tisztviselők;
4. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott törvényhatósági tisztviselők;
5. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott más köztisztviselők.
A fenti öt csoportban felsoroltak közül - tekintet nélkül a csoportra és az esetleg megkövetelt 10 évi katonai, vagy tisztviselői szolgálati időre - elsőbbség illeti meg azokat a pályázókat:
a) akiknek atyja háborúban az ellenség előtt elesett, vagy harctéri sebesülés folytán, vagy a hadi fáradalmak következtében elhalálozott;
b) a teljes árvaságra jutott pályázókat;
c) az apátlan, azután az anyátlan árvákat;
d) akiknek atyja a harctéren, vagy katonai szolgálatban megrokkant, végül
e) akiknek atyja legalább két évig a harcvonalban szolgált.
A tiszti leánynevelőintézetben államköltséges helyekre elvileg csak a nemzeti hadsereg tényleges állományú, továbbá nem tényleges állományú volt hivatásos tisztjeinek, lelkészeinek és tisztviselőinek vagyoni viszonyaiknál fogva neveltetési támogatásra szoruló, törvényes vagy törvényesített leány-árvái támaszthatnak igényt. A volt m. kir. honvédség, cs. és kir. közös hadsereg és haditengerészet magyar honossággal bíró nyugállományú vagy rokkantsági ellátásban levő volt hivatásos tisztjei, katonai lelkészei és katonai tisztviselői a nemzeti hadsereg hasonló állású egyéneivel egyenlő elbírálás alá esnek.
Ha az előző bekezdésben említett személyek igényjogosult leányárvái megfelelő számban nem jelentkeztek, vagy fölvehetők nem voltak, akkor államköltséges hely adományozható amaz egyének törvényes vagy törvényesített, teljesen árvaságra jutott (apátlan és anyátlan) leányainak is, föltéve, hogy úgy az ellátásra esetleg kötelezett, mint a felveendő leány vagyoni viszonyainál fogva neveltetési támogatásra szorul, akiknek atyja mint tartalékos, szolgálaton kívüli viszonybeli, vagy népfölkelőtiszt, katonai lelkész, vagy katonai tisztviselő az ellenség előtt esett el, vagy harctéri sebesülés folytán, vagy a hadifáradalmak következtében halálozott el.
Ha az előző két bekezdésben említett személyek igényjogosult leányárvái megfelelő számban nem pályáztak, vagy fölvehetők nem voltak, akkor a nemzeti hadsereg életben lévő tényleges állományú, továbbá nem tényleges állományú volt hivatásos tisztjeinek, katonai lelkészeinek és katonai tisztviselőinek törvényes vagy törvényesített leányai is - ezek közül elsősorban az anyátlan árvák - részesíthetők államköltséges helyben, ha úgy az ellátásra kötelezett, mint a felveendő leány vagyoni viszonyaiknál fogva, neveltetési támogatásra szorulnak.
7. § A volt m. kir. honvédség és cs. és kir. közös hadseregbeli katonai nevelőintézetnek polgári nevelőintézetekké való átalakítása tekintetében az 1919. évi augusztus hó 7-ike óta jelen törvény életbelépéséig tett intézkedések jóváhagyatnak.
8. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyi, a vallás- és közoktatásügyi és a honvédelmi miniszterek bízatnak meg.
