1. § Az 1921/22. költségvetési év augusztus hó elsejétől december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. tc. 2. §-a akként módosíttatik, miszerint a kormány felhatalmaztatik arra, hogy a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére az 1921. évi II. tc. 2. §-ának második bekezdése alapján - valamint a hivatásos állományból származó katonai nyugdíjas havidíjasok, özvegyek és árvák részére kormányrendelet alapján - az 1921. év április, május és június hónapjaira engedélyezett rendkívüli segélyeket még hat hónapra, vagyis az 1921. év október, november és december és az 1922. év január, február és március hónapjaira engedélyezhesse. A kormány felhatalmaztatik arra is, hogy ezen segély mérvét 100%-kal felemelhesse. E célra összesen 960 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Felhatalmaztatik továbbá a kormány arra, hogy a m. kir. nemzeti hadsereg, a m. kir. csendőrség és a m. kir. államrendőrség tagjai részére engedélyezett átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdíjakat még hat hónapra, vagyis az 1921. év október, november és december és az 1922. év január, február és március hónapjaira engedélyezhesse. Ezeknek az együttes pótdíjaknak az összegeit az említett hat hónapra szóló érvénnyel a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértőleg újból állapíthatja meg. Erre a célra összesen 193 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Felhatalmaztatik a kormány, hogy az első bekezdésben említett rendkívüli segély élvezetében álló közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére, az említett rendkívüli segélyek 1921. évi szeptember havi összegeinek háromszorosát kitevő, egyszersmindenkorra szóló beszerzési segélyt engedélyezhessen. Felhatalmaztatik továbbá a kormány arra is, hogy ugyanilyen összegű beszerzési segélyt engedélyezhessen a m. kir. nemzeti hadsereg, a m. kir. csendőrség és a m. kir. államrendőrség ama tagjai részére, akik átszervezési, karhatalmi és készenléti együttes pótdíjat élveznek. Erre a célra 300 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Mindazok a közszolgálati tisztviselők, egyéb alkalmazottak és nyugdíjasok, akiknek a hatályban álló jogszabályok alapján családi pótlékra igényük van, a családi pótlékot az 1921. év negyedik negyedétől kezdve 100%-kal felemelt összegekben kapják. Erre a célra az 1921. év negyedik és az 1922. év első negyedére összesen 100 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Ugyanilyen összegű családi pótlékban részesítendők az 1921. év negyedik negyedétől kezdve a m. kir. nemzeti hadseregnek hivatásos havidíjasai és hivatásos altisztjei és a hivatásos állományból származó nyugdíjasai, továbbá a m. kir. csendőrségnek havidíjasai, altisztjei és nyugdíjasai, valamint a m. kir. államrendőrség őrszemélyzetének tagjai. Erre a célra az 1921. év negyedik és az 1922. év első negyedére összesen 15 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Felhatalmaztatik a kormány, hogy a kedvezményes ellátásra igényjogosult közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére, rendeleti uton megállapítandó keretekben, feltételek és módozatok mellett, ruhaszövetet, cipőt és fehérneműhöz szükséges anyagot kedvezményes áron szolgáltasson ki. Erre a célra 1200 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
Felhatalmaztatik a kormány, hogy az állami tisztviselők (nyugdíjasok és özvegyek) és családtagjaik gyógykezelési költségeinek fedezhetése céljából a népjóléti és munkaügyi miniszter kezelése alá tartozó Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alapot létesíthessen, hogy ennek az alapnak a gyarapítására egyrészt az állam bevételeiből havonkint 12 millió koronát fordíthasson, másrészt az igényjogosult tisztviselőktől (nyugdíjasoktól és özvegyektől) készpénzben kapott összes járandóságaiknak 2%-át kitevő járulékot szedhessen és hogy rendeleti úton szabályozhassa az említett alap igénybevehetésének feltételeit, részleteit és módozatait.
Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1920. évi XX. és XXXVI., az 1921. évi XXIV., az 1921. évi XXXI. törvénycikkek értelmében külön statusba sorozott kir. bírák és kir. ügyészek, továbbá a kir. bírósági fogalmazó segédszemélyzet tagjai részére az 1921. évi október, november és december és az 1922. évi január, február és március hónapjaira, nyugdíjba be nem számítható rendkívüli működési pótlékot engedélyezhessen. Erre a célra összesen 20.000.000 korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére.
2. § Tekintettel arra, hogy a pénzpiac mai helyzete úgy a belföldön, mint a külföldön nem alkalmas arra, hogy az alkotmányos tárgyalás végett előterjesztett 1921/22. évi költségvetésben előirányzott költségvetési hiány és az azóta megállapított, valamint a külön törvényes felhatalmazás alapján, nevezetesen a jelen törvény 1. §-a alapján teljesítendő kiadások hitelművelet alapján fedeztessenek és e miatt az 1921. évi XXXIV. tc. 7. §-ában előirányzott hitelművelet sem foganatosítható: a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a fent említett költségvetési előirányzatból és külön törvényes felhatalmazásokból, valamint az 1. §-ban megállapított intézkedésekből előálló hiány fedezésére átmenetileg igénybe vehesse a vagyonváltság hozadékát és mindaddig, míg a vagyonváltság kellő mértékben befolyik, az 1921. évi XIV. tc. 19. §-ában foglalt tilalom ideiglenes felfüggesztése mellett felhatalmaztatik az állami jegyintézet, hogy a pénzügyminiszternek a fentiek szerinti szükséglet fedezésére az Országos Pénzügyi Tanács által esetről-esetre feltétlenül szükségesnek talált összeg erejéig államjegyekben hitelt folyósíthasson megfelelő értékű, kamatozó, közforgalomra alkalmas állami kötvények ellenében, amely kötvényeket az állami jegyintézet a pénzpiachoz igazodó részletekben értékesítheti. Mindezen intézkedések foganatosításáról a nemzetgyűlésnek negyedévenként jelentés teendő.
3. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.
