1. § A magyar állam fegyveres ereje a m. kir. honvédség.
A m. kir. honvédség feladata a belső rendnek és biztonságnak fentartása s az ország határainak megvédése.
2. § A m. kir. honvédség katonai ereje 35,000 főből áll.
3. § A m. kir. honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar: zászlaja a nemzeti színeket és az ország címerét viseli.
4. § A m. kir. honvédség vezérlete, vezénylete és belszervezete tekintetében a rendelkezés alkotmányos jogainál fogva az államfőt illeti meg.
A m. kir. honvédség ügyeinek intézése a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.
5. § A m. kir. honvédség önként jelentkezők felvétele útján alakul és egészíttetik ki.
6. § A m. kir. honvédség kötelékébe lépő minden egyéb esküt tesz az államfő iránti hűségre és alkotmányra.
7. § A m. kir. honvédség tisztikara kizárólag hivatásos tisztekből áll. A m. kir. honvédség tisztjeit minden rendfokozatban a honvédelmi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki és lépteti elő.
A m. kir. honvédség kötelékébe tiszti minőségben belépő egyének egymásután következő húsz évi tényleges szolgálatra köteleztetnek.
8. § A m. kir. honvédség kötelékébe legénységi minőségben belépő egyének szolgálati kötelezettségének időtartama egymásután következő tizenkét év. Az első hat évet leszolgált egyének szabadságolhatók.
9. § A m. kir. honvédség tiszti állományába való felvétel kellékei:
a) a magyar állampolgárság;
b) a magyar nyelv bírása szóban és írásban;
c) testi és szellemi alkalmasság;
d) erkölcsi érdemesség és nemzeti szempontból való megbízhatóság;
e) tisztképző intézetnek eredményes elvégzése.
10. § A m. kir. honvédség legénységi állományába való felvétel kellékei:
a) magyar állampolgárság;
b) testi és szellemi alkalmasság;
c) erkölcsi érdemesség és nemzeti szempontból való megbízhatóság;
d) betöltött húsz és meg nem haladott huszonöt életév;
e) nőtlenség (gyermektelen özvegység, elvált állapot).
Ha kivételes körülmények szükségessé teszik, a honvédelmi miniszter a megállapított korhatárokat megváltoztathatja és különösen megokolt esetekben korengedélyt adhat.
11. § A m. kir. honvédség kötelékébe nem vehető fel az, akit a bíróság a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. tc. II. részének I., II., III., IV. vagy VI. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétség miatt, vagy az 1913:XXXIV. vagy az 1921:III. törvénycikk alá eső bűntett vagy vétség miatt, avagy nyereségvágyból elkövetett bármely bűntett vagy vétség miatt elítélt, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt bűnvádi eljárás folyik, végül aki hivatalvesztés vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó ítélet hatálya alatt áll.
A honvédelmi miniszter megtagadhatja a m. kir. honvédségbe való felvételét annak is, akit az előbbi bekezdésben nem említett bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy aki ellen ily bűncselekmény miatt folyik bűnvádi eljárás.
12. § A m. kir. honvédség önkéntes jelentkezés útján való első kiegészítésének időpontját a m. kir. minisztérium állapítja meg.
A legénységi állományban mutatkozó hiányok fedezésére a honvédelmi miniszter (a törvényhatóságok útján) időnkint önkéntes jelentkezők felvételét rendeli el.
A m. kir. honvédség kiegészítése a népesség arányában törvényhatóságonkint történik. A törvényhatóságok feladata a rájuk eső szükséglet fedezéséről gondoskodni.
13. § Az önként jelentkezők megvizsgálását minden törvényhatóság területén a m. kir. honvédség képviselőjéből, mint elnökből, egy közigazgatási tisztviselőből és egy katonaorvosból alakított állandó avató-bizottság végzi.
14. § Az önként jelentkező testi alkalmasságának megállapitása esetén hat havi próbaszolgálatra válik kötelezetté.
A katonai hatóság az önként jelentkezőt megvizsgálásától számított nyolc héten belül értesiti arról, hogy a m. kir. honvédség kötelékébe felvétetett-e.
Ez idő alatt a jelentkezők az ország területén a katonai hatóság engedélye nélkül nem hagyhatják el és kötelesek tartózkodási helyük minden változását bejelenteni.
Az ideiglenes felvétel hat havi próbaszolgálatra szól. A katonai hatóság a végleges felvétel felől a próbaszolgálat eredményéhez képest dönt, de a meg nem felelő egyéneket előbb is elbocsáthatja.
Aki a próbaszolgálat leteltével kijelenti, hogy végleges felvételét nem óhajtja, azt el kell bocsátani.
A próbaszolgálat ideje a szolgálati kötelezettség idejébe számít.
15. § A tényleges szolgálat megkezdésének időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.
A tényleges szolgálatra szóló behívás behívójeggyel történik. A behívójegyet a közigazgatási hatóság kézbesítteti.
16. § A szolgálati kötelezettség idejét a tényleges szolgálatra való bevonulás napjától kell számítani. A szabadságolt viszonyban (8. §) töltött idő a szolgálati kötelezettség idejébe számít.
Akinek szolgálati kötelezettsége (7. és 8. §) letelt, azt a m. kir. honvédség kötelékéből a szolgálati kötelezettség időtartama lejártának napján el kell bocsátani.
17. § A polgári büntetőbíróság által kiszabott és hat hónapnál többre nem terjedő szabadságvesztésbüntetésnek végrehajtását, ha az elitéltet szolgálattételre behívják, az illetékes katonai hatóság kívánatára, legfeljebb három évi időtartamra el kell halasztani, vagy meg kell szakítani.
18. § Aki szolgálati kötelezettségének letelte után tovább szolgálni óhajt, azt a katonai hatóság, ha megmaradását a szolgálatra nézve kívánatosnak tartja, a m. kir. honvédség kötelékében megtarthatja. Az ekként továbbszolgálókat annak a naptári évnek végével kell elbocsátani, amelyben erre irányuló kérelmüket előterjesztik.
Ha az állam biztonsága megkívánja, az államfő a minisztérium javaslatára elhalasztja azok elbocsátását, akiknek szolgálati kötelezettsége letelt.
A minisztérium az ily rendelkezésről köteles a nemzetgyűlésnek jelentést tenni.
19. § A m. kir. honvédség kötelékéből szolgálati kötelezettségük letelte előtt elbocsáthatók azok, akikről utóbb állapítják meg, hogy a felvételhez megkívánt kellékeknek (9. és 10. §) nem felelnek meg, vagy ellenük a 11. §-ban meghatározott kizáró ok forog fenn, továbbá kérelmükre azok is, akikre az elbocsátás egyéni viszonyaikban bekövetkezett változás folytán gazdasági szempontból szükségesnek mutatkozik.
A testi vagy szellemi alkalmatlanság miatt szükséges elbocsátás módozatait a honvédelmi miniszter rendelettel szabályozza Egyéb esetekben az elbocsátás tekintetében a honvédelmi miniszter határoz.
Erkölcsi méltatlanság, vagy nemzeti szempontból való megbízhatatlanság miatt elbocsátott egyént a m. kir. honvédség kötelékébe többé nem lehet felvenni.
A m. kir. honvédség tisztjei (hasonló állásúak) kérhetik rendfokozatukról lemondásuk elfogadását. E kérelem felől a honvédelmi miniszter dönt, aki azonban a lemondás elfogadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a folyamodó ellen katonai bűnvádi eljárás van folyamatban, vagy az ellene folyamatba tett becsületügyi eljárás a végtárgyalás megnyitásáig jutott.
Azt, akinek tiszti rendfokozatáról lemondása elfogadtatott, úgyszintén azt is, aki tiszti rendfokozatát elvesztette, a m. kir. honvédség kötelékéből el kell bocsátani.
A tisztek (hasonló állásúak) elbocsátása tekintetében követendő eljárásra a fennálló külön szabályok irányadók.
20. § A m. kir. honvédség kötelékébe felvett, de tényleges szolgálattételre még be nem vonult, úgyszintén a szabadságolt viszonyban lévő egyének az ország területét a katonai hatóság engedélye nélkül nem hagyhatják el és kötelesek tartózkodási helyük minden változását bejelenteni.
21. § A szabadságoltak évenkint egyszer ellenőrzési szemlére behívhatók, kivéve azt az évet, amelyben tényleges szolgálatot teljesítettek.
22. § A m. kir. honvédség tagjai - ideértve a kötelékébe felvett, de tényleges szolgálattételre még be nem vonult, valamint a szabadságolt viszonyban lévő egyéneket is - továbbá testi alkalmasságuk megállapítása után a felvételre jelentkezők (14. § 1. bekezdés) csak a honvédelmi miniszter engedélyével nősülhetnek.
23. § A m. kir. honvédség legénységi állományú tagjait tényleges szolgálatuk ideje alatt polgári életpályákra - a katonai szolgálat által megengedett keretek között - szakszerű kiképzésben, illetőleg továbbképzésben kell részesíteni.
24. § A tényleges katonai egyének a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak.
Tényleges katonai egyének: a m. kir. honvédség tisztjei (hasonló állású egyének), továbbá a m. kir. honvédség kötelékébe felvett legénységi állományú egyének attól a naptól fogva, amelyen a tényleges szolgálattételt megkezdették (bemutattattak), a szabadságolt viszonyba való áthelyezésükig, illetőleg elbocsátásukig, a szabadságolt viszonyban lévők pedig attól a naptól fogva, amelyen tényleges szolgálatukat újból megkezdették (bemutattatattak) a szabadságolt viszonyba való újabb visszahelyezésük vagy elbocsátásuk időpontjáig.
25. § A tényleges katonai egyének ellen való eljárás a katonai bíróságokat és a katonai fegyelmi hatóságokat illeti meg. Ezeket az egyéneket a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágásokért - ide nem értve a jövedéki kihágásokat - fegyelmi úton a katonai hatóságok büntetik meg, de ha valamely kár megtérítése, tárgyak elkobzása, valamely jogosítvány elvesztése vagy valamely szolgáltatás teljesítésének elrendelése iránt közigazgatási úton kell határozni, úgyszintén ha valamely megelőző intézkedésről vagy általában közigazgatási rendelkezésről van szó, eziránt a határozathozatal az illetékes közigazgatási hatóságot illeti meg. Ha ezenfelül büntetés is alkalmazandó, erre a katonai hatóság van hivatva. Személy elleni kényszereszközöket - kivéve, ha a késedelem veszéllyel jár - csakis a katonai hatóságok alkalmazhatnak. Az eljárást tüzetesebben rendeletek szabályozzák.
A katonai büntető bíráskodás terjedelmét külön törvény szabályozza.
Polgári viszonyaik tekintetében a tényleges katonai egyének a polgári törvényeknek és hatóságoknak vannak alávetve.
26. § A m. kir. honvédségnek szabadságolt viszonyban levő tagjai, továbbá a m. kir. honvédség kötelékébe felvett, de még be nem vonult, valamint a jelentkezésükkor alkalmasnak talált, de a felvételről még nem értesített egyének mind polgári viszonyaikra nézve, mind a bűnvádi és a rendőri ügyekben a polgári bíróságok és hatóságok alatt állanak s csupán azoknak a korlátozásoknak vannak alávetve, amelyek a jelen törvényen alapulnak.
A szabadságolt viszonyban lévő egyének olyan katonai bűncselekmények miatt, melyeket az ellenőrzési szemle ideje alatt követnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek.
A katonai fegyelmi szabályok alatt állanak még a szabadságolt viszonyban lévő egyének:
a) az ellenőrzési szemlekötelezettség figyelmen kívül hagyása miatt.
b) a katonai szolgálati szabályoknak a katonai parancsnokságokkal és hatóságokkal való írásbeli szolgálati érintkezés alkalmával történt áthágása miatt,
c) a tényleges szolgálatra bevonulás alkalmával való jelentkezés elmulasztása miatt,
d) a katonai egyenruhának az idevonatkozó szabályoknak meg nem engedett viselése miatt, továbbá a szolgálati szabályoknak katonai egyenruhában elkövetett áthágásai miatt,
e) a katonai vagy a nyilvántartásukra vonatkozó jelentkezési szabályok áthágása miatt,
f) a katonai minőségben szolgálati úton átvett bizalmas jellegű katonai nyomtatványok és iratok megőrzésére és titokbantartására vonatkozó szabályok gondatlan áthágása miatt.
27. § Aki a jelen törvény 14. vagy 20. §-ában megszabott bejelentést elmulasztja, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
28. § Aki a jelen törvény 22. §-ában foglalt tilalom ellenére nősül, kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A katonai büntetőbíráskodás alatt álló egyénekre a katonai büntető és fegyelmi szabályok az irányadók.
Kihágást követ el és hatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a polgári tisztviselő, aki közreműködik, olyan házasságkötésnél, melyről tudja, hogy az a jelen törvény 22. §-a értelmében tilos.
29. § Aki az ország területét a jelen törvény 14. vagy 20. §-ában foglalt tilalom ellenére engedély nélkül hagyja el, vagy a kapott engedély korlátait túllépi, vétséget követ el s két évig terjedhető fogházzal és húszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
30. § Aki fondorlatot használ abból a célból, hogy magát vagy mást a jelen törvény értelmében kötelező katonai szolgálat teljesítése alól kivonja, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és ötvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A jelen § első bekezdésébe ütköző vétség büntetése öt évig terjedhető fogház és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, ha a cselekmény a katonai szolgálatra kötelezett egyén egészségének vagy testi épségének megrongálására irányult.
31. § A katonai szolgálatra kötelezett oly egyén, aki a behívásnak eleget nem tesz, ha mulasztása nem vétlen, vétség miatt egy évig terjedhető fogsággal és tízezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a mulasztás nyolc napnál tovább tartott, bűntett miatt három évig terjedhető börtönnel és ötvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Az előbbi bekezdés szerint büntetendő az is, aki mást - habár eredmény nélkül - az ott meghatározott vétség vagy bűntett elkövetésére csábít.
32. § A 29., a 30. és a 31. § alá eső vétségek kísérlete is büntetendő.
33. § A jelen törvényben meghatározott bűntettek, vétségek és kihágások akkor is büntetendők, ha külföldön követték el.
34. § A 31. § első bekezdésében meghatározott bűncselekmények miatt az eljárás minden esetben a katonai büntetőbíróságok hatáskörébe tartozik.
A 29. és a 30. §-nak, valamint a 31. § második bekezdésének eseteiben a fennálló hatásköri szabályok szerint vagy a polgári, vagy a katonai büntetőbíróság ítél.
A katonai büntetőbíróságok a jelen törvény 29-31. §-ait alkalmazzák, amennyiben az illető cselekményre a katonai büntetőjog nem tartalmaz súlyosabb rendelkezéseket.
35. § A jelen törvény 28. §-ában meghatározott kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik.
A 27. § 1. bekezdésében meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik.
A jelen szakasz második bekezdésében említett kihágások felett harmadfokon a honvédelmi miniszter határoz.
A jelen törvény alapján a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó kihágások esetében büntetőparancsot kibocsátani nem lehet.
36. § A jelen törvénybe ütköző vétségekre és kihágásokra vonatkozó ügyeket mind az alsó, mind a felső bíróságok, mind a közigazgatási hatóságok soronkívül kötelesek elintézni.
37. § A m. kir. honvédség tisztikara elsőízben kizárólag a m. kir. nemzeti hadseregben jelenleg szolgáló hivatásos tisztek sorából egészíthető ki.
Az ekként felvett tisztek közül azoknak a szolgálati kötelezettsége, akik harmincnyolcadik életévüket még nem töltötték be, legalább negyvenedik életévük betöltéséig, azoké pedig, akik harmincnyolcadik életévüket már betöltötték, a felvételüktől számított legalább két évi időtartamra terjed.
38. § A m. kir. honvédség első kiegészítése alkalmával a legénységi állományba oly jelentkezők is felvehetők, akik a 10. § d) vagy e) pontjában említett kellékeknek nem felelnek meg.
A legénységi állományba felvett egyének szolgálati kötelezettségének idejébe (8. §) a felvételük előtt teljesített tényleges katonai szolgálat idejét be kell számítani.
39. § A próbaszolgálatra vonatkozó rendelkezéseket (14. §) nem kell alkalmazni hivatásos katonai személyeknek, továbbá oly egyéneknek felvételére, akik a m. kir. nemzeti hadseregben tényleges szolgálatot teljesítettek.
Ugyanaz áll azokra is, akik a lefolyt háborúban tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, ha próbaszolgálatra kötelezésük az eset körülményeinél fogva mellőzhetőnek mutatkozik.
40. § A honvédelmi miniszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbelépésekor tényleges katonai szolgálatot teljesítők szolgálati kötelezettségét és elbocsátását rendelettel szabályozza.
41. § A m. kir. honvédség körében szükséges igazgatási tennivalókat közigazgatási alkalmazottak végezik. A közigazgatási alkalmazottakra személyi, fegyelmi és büntetőjogi tekintetben a m. kir. honvédség tagjaira fennálló jogszabályokat kell alkalmazni; szervezetükre vonatkozó részletes rendelkezéseket a honvédelmi miniszter által az államfő jóváhagyásával kibocsátandó határozványok tartalmazzák.
Ez a § a honvédelmi miniszter ügykörében alkalmazott, az 1893:IV. törvénycikkben meghatározott fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselők, altisztek és szolgák, az 1897:XXIV. törvénycikk rendelkezései alá eső díjnokok, az 1914:XXVII. tc. 11. §-a alá eső kezelők és kezelőnők, valamint a kisegítő és segédszolgák szolgálati viszonyait nem érinti.
42. § A m. kir. honvédség tagjainak illetményeiről, valamint az ily egyéneknek és hátramaradottaiknak katonai ellátásáról külön törvény rendelkezik.
43. § A m. kir. honvédség összes költségei a honvédelmi miniszter tárcáját terhelik.
44. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; életbelépésével mindazok a törvényes rendelkezések, amelyek a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályukat vesztik, s ezentúl csupán a hatályuk alatt keletkezett jogviszonyok és elkövetett bűncselekmények tekintetében, valamint az átmeneti rendelkezések értelmében irányadók.
A jelen törvény végrehajtásáig szükséges átmeneti rendelkezéseket a jelen törvényhez mellékelt „Függelék” tartalmazza.
45. § Ezt a törvényt a honvédelmi minisztert hajtja végre, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértve jár el.
Amennyiben a m. kir. honvédség létszáma az első kiegészítés alkalmával a békeszerződés életbelépésétől számított három hónap alatt a jelen törvény 8. §-ában (38. § 2. bekezdése) meghatározott szolgálati kötelezettségen alapuló önkéntes jelentkezés útján nem volt elérhető, felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a hiány fedezéséről átmenetileg a véderőről szóló 1912. évi XXX. törvénycikknek a békében teljesítendő rendes tényleges szolgálatra vonatkozó 1., 15-17., 29-35., 39., 40., 45., 58-62., 63-72., 75-78. és 86. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával gondoskodjék.
Az e rendelkezés alapján katonai szolgálatra kötelezendő egyéneket egy-egy születési évfolyamból sorsolás útján kell kiválasztani.
A jelen törvény 20., 22., 24-27., 31., 33. és 34. §-aiban foglalt rendelkezéseket az e függelék alapján katonai szolgálatra kötelezett egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell.
A jelen függelékben foglalt felhatalmazás alapján tett rendelkezésről köteles a minisztérium a nemzetgyűlésnek jelentést tenni.
