1922. évi VII. törvénycikk

a magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról * 

1. § A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség tagjainak a száma a 12,000-12,000 főt egyik testületben sem haladhatja meg.

A csendőrség 12,000 főnyi létszámában legfeljebb 600 tiszt, a rendőrségében pedig legfeljebb 1500 egyenruha és fegyverviselésre jogosított fogalmazói és felügyelői karbeli tisztviselő lehet.

A detektívek, továbbá az orvosok, a számvevőségi szak és a kezelési szak alkalmazottai (irodai alkalmazottak), a díjnokok, a szolgaszemélyzet, általában a rendőrség polgári ruhás, fegyvert nem viselő alkalmazottai nem számítanak bele a 12,000 főnyi létszámba. Ezek egyenruhát egyáltalán nem viselhetnek.

A csendőrségnél az orvosok, az irodai személyzet és a számvevőségnél, valamint a gazdászat-kezelésnél alkalmazott személyzet nem számít bele a 12,000 főnyi létszámba.

Ezek nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.

2. § A magyar királyi állami rendőrség és a magyar királyi csendőrség személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés alapján történik.

A csendőrség tisztjeinek és a rendőrség fogalmazói és felügyelő karbeli tisztviselőinek szolgálati kötelezettsége 20 évre terjed.

Ebbe az időtartamba a katonaságnál eltöltött előzetes szolgálatból legfeljebb 10 év számítható be. A csendőrségnél és a rendőrségnél eltöltött előző szolgálat időtartama teljes egészében beszámítható.

A legénységi állományhoz tartozó egyének szolgálati kötelezettsége 6 évre terjed. Ebbe a katonaságnál eltöltött előző szolgálatnak legfeljebb 3 évi tartamát lehet beszámítani. A volt katonáknak tehát, ha a katonaságnál 3 évnél hosszabb időn át szolgáltak is, 3 évi szolgálati kötelezettséget kell vállalniok, ha a csendőrséghez vagy a rendőrséghez belépnek.

Azoknak a csendőröknek és rendőröknek, akik a jelen törvény hatályba lépte idejében szolgálatban állanak, a szükséghez képest az előző bekezdések értelmében kell kiegészítő szolgálati kötelezettséget vállalniok.

Azok, akik köteles szolgálati éveiknek letelte után tovább kívánnak szolgálni, szolgálatukat 1-1 évre terjedő kötelezettséggel folytathatják.

3. § Elvül szolgál, hogy azokon felül, akik szolgálati kötelezettségük letelte okából lépnek ki, a 12,000-12,000 főben megállapított létszámnak legfeljebb 1/20 része bocsájtható el évenkint fegyelmi, családi vagy bármely más okból.

A létszám 1/20 részét meghaladó hiány nem pótolható újabb felvételekkel. A jelen törvény hatálybaléptétől számított 12 hónapi időtartamon belül azonban a köteles szolgálati idő letelte előtt elbocsájthatók és az új felvételekkel pótolhatók száma elérheti a megállapított létszám 1/10 részét.

Az elbocsájtások véglegesek s az elbocsájtottaknak minden kötelezettségük megszűnik volt testületükkel szemben. Róluk sem a csendőrségnél, sem a rendőrségnél semmiféle nyilvántartás nem vezethető.

Az így elbocsájtottak önkéntes jelentkezés alapján ismét felvehetők. Háromévi szolgálati kötelezettséget kell vállalniok, ha előzőleg legalább három évet szolgáltak volt. Ellenkező esetben olyan időtartamra kell szolgálati kötelezettséget vállalniok, amely egész kötelezettségüket 6 évre kiegészítse.

4. § Lőfegyverül minden csendőr puskát vagy karabélyt viselhet. Azok, akik csak karddal vannak felszerelve, hadseregbeli ismétlőpisztollyal fegyverezhetők fel.

Hadifegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal vagy revolverrel az egész személyzet felszerelhető.

5. § A rendőrség tagjai lőfegyverül pisztolyt vagy revolvert viselnek.

A rendőri létszámnak 1/20 része erejéig géppisztolyok szerezhetők be.

6. § Mind a csendőrség, mind a rendőrség részére a rendszeresített létszámoknak megfelelő számú lőfegyvereken felül pótlás céljára a lőfegyverek felszerelési mennyiségének 15 százaléka tartható raktári készletben.

7. § Mind a magyar királyi állami rendőrség, mint a magyar királyi csendőrség minden tekintetben és kizárólag a magyar királyi belügyminiszternek van alárendelve.

8. § A csendőrségnél és a rendőrségnél jelenleg sorozás alapján szolgáló egyének ezeknél a testületeknél a belügyminiszter által külön rendelettel megállapítandó időpontig visszatarthatók.

Ezen az időponton túl egyetlen sorozás alapján szolgáló egyén sem lehet sem a csendőrség, sem a rendőrség létszámában, hacsak nem vállal a fentiek értelmében önkéntesen szolgálati kötelezettséget.

9. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.