1922. évi X. törvénycikk

a magyar királyi honvéd tisztképzésről * 

1. § A m. kir. honvédség harcos állományú hivatásos tisztisarjadékának kiképzése négy évfolyammal bíró és teljes ellátást nyujtó katonai főiskolában: a budapesti m. kir. Ludovika Akadémián történik. A többi katonai tisztképző iskola, mint ilyen, megszűnt s ezekről az 1921:XLIV. törvénycikk intézkedik.

A Ludovika Akadémia hallgatói a m. kir. honvédség katonai erejének megállapított létszámában foglaltaknak, a m. kir. honvédség tényleges tagjaivá azonban csak felavatásukkor (5. §) válnak.

Az egyes fegyvernemekhez kiképzendő hallgatók száma, valamint az egyes évfolyamokba felvehető hallgatók összlétszáma a tisztikarban évenkint betölthető állások számához igazodik. Ezeket a létszámokat évenkint a honvédelmi miniszter állapítja meg s a törvényhozás az évi költségvetésben hagyja jóvá.

2. § A m. kir. Ludovika Akadémia I-ső évfolyamába oly önként jelentkező magyarhonos ifjak vétetnek fel, akik a hadi szolgálatot életpályául választják, valamely hazai nyilvános középiskolában tett érettségi vizsgálat alapján a főiskolai tanulmányokra érettnek nyilváníttatnak, 17-ik életévüket már betöltötték, de 20-ik életévüket még túl nem haladták és kifogástalan erkölcsi magaviselet mellett, a katonai nevelésre testileg is alkalmasak.

A II-ik évfolyamba közvetlenül fölvehetők azok az ifjak, akik a sikeresen letett középiskolai érettségi vizsgálatuk után csapatnál legalább egy évet tényleg szolgáltak és a honvéd tisztiképző főiskola I-ső évfolyamának tananyagát felölelő különbözeti vizsgálatot sikerrel leteszik, - föltéve, hogy az előző bekezdésben előírt egyéb feltételeknek megfelelnek, továbbá ha fölvételük esetére írásbeli kötelező aláírása által a csapatnál nyert katonai rendfokozatukról és illetményeikről lemondanak s a Ludovika Akadémia hallgatói számára előírt szabályoknak minden tekintetben alávetik magukat.

A Ludovika Akadémiába közvetlenül csapatszolgálatból fölvett hallgatók legénységi katonai szolgálati kötelezettsége tisztté való kinevezésükig érvényben marad.

A III-ik vagy IV-ik évfolyamba való közvetlen felvételnek nincs helye.

3. § A felvett ifjak ellátási és kiképzési költségei részint az ezen célra létesített alapítványok jövedelméből, részint a felvett ifjak hozzátartozói által, részint pedig az államkincstár által fedeztetnek.

Államköltséges helyekre a következő öt csoportban említett személyek törvényes vagy törvényesített fiai vehetők fel, ha úgy az ellátásra kötelezett, mint a felveendő egyén vagyoni viszonyainál fogva neveltetési támogatásra szorul:

1. a magyar királyi honvédség tényleges állományú, továbbá nem tényleges állományú volt hivatásos, végül rokkantsági ellátásban részesülő tisztjei, lelkészei és tisztviselői (a volt m. kir. nemzeti hadsereg, cs. és kir. közös hadsereg és haditengerészet magyar honossággal bíró, nyugállományú vagy rokkantsági ellátásban levő volt hivatásos tisztjei, lelkészei és tisztviselői a m. kir. honvédség hasonló állású egyéneivel egyenlő elbírálás alá esnek);

2. azok a magyar állampolgárok, akik mint tisztek, katonai lelkészek, vagy katonai tisztviselők a tartalékban, a szolgálaton kívüli viszonyban, vagy pedig mint népfölkelő tisztek (tisztviselők) legalább összesen 10 éven át tényleges katonai szolgálatot teljesítettek;

3. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott udvari és állami tisztviselők;

4. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott törvényhatósági tisztviselők;

5. a legalább 10 év óta szolgáló és a nyugdíjazott más köztisztviselők.

A fenti öt csoportban felsoroltak közül - tekintet nélkül a csoportra és az esetleg megkövetelt 10 évi katonai, vagy tisztviselői szolgálati időre - elsőbbség illeti meg azokat a pályázókat.

a) akiknek atyja a háborúban az ellenség előtt elesett, vagy harctéri sebesülés folytán, vagy a hadifáradalmak következtében halálozott el;

b) a teljes árvaságra jutott pályázókat;

c) az apátlan, azután az anyátlan árvákat;

d) akiknek atyja a harctéren, vagy a katonai szolgálatban megrokkant; végül

e) akiknek atyja legalább 2 évig a harcvonalban szolgált.

4. § Felhatalmaztatik a honvédelmi miniszter, hogy a katonai nevelési célokra létesített alapítványok közül azokat, melyek a magyar állam rendelkezésére állanak vagy fognak állani, a m. kir. Ludovika Akadémia, valamint a m. kir. honvéd és cs. és kir. közös hadseregbeli nevelő- és képzőintézetekből az 1921:XLIV. tc. alapján szervezett nevelőintézetek között - az illető alapító oklevelekben foglalt rendelkezések figyelembevétele, az alapító vagy jogutódaik meghallgatása és a bemutatási jognak újabb egyetértőleges szabályozása mellett - feloszthassa, illetőleg átalakíthassa, esetleg teljes megszüntetésük iránt megfelelően intézkedhessék.

5. § A honvéd tisztképző főiskolán tisztekké kiképzettek elvileg évenkint szent István király napján avattatnak fel és soroztatnak a m. kir. honvédségbe. Ez alkalommal írásbeli kötelezőt írnak alá arról, hogy legalább 20 egymást követő esztendőn át tényleges szolgálatot teljesítenek.

6. § A magyar állam birtokában megmaradt volt honvéd nevelő- és képzőintézetek annak idején történt felállításánál és átalakításánál, valamint berendezésénél és felszerelésénél felmerült költségek fedezésére az 1897:XXIII. törvénycikk alapján vagy régebben felvett kölcsönöknek az évi költségvetésbe beállított törlesztési részletei ezentúl is ott irányzandók elő.

7. § A honvéd tisztiképző főiskola fenntartásából felmerülő költségek, mint rendes kiadások, a Ludovika Akadémia általános alapjának s az 1872:XVI. tc. 5. §-a értelmében ezen alaphoz csatolt fölkelési pótjáruléki alap tőkéjének tiszta jövedelme pedig, mint rendes bevételek a honvédelmi tárca költségvetésében irányzandók elő. A honvédelmi miniszter a költségvetés előterjesztése alkalmával a honvéd tisztiképzés állapotáról az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz.

8. § A m. kir. Ludovika Akadémiának átalakítása tekintetében az 1919. évi augusztus hó 7-ike óta jelen törvény életbeléptetéséig tett intézkedések jóváhagyatnak.

9. § Jelen törvény kihirdetése napján lép érvénybe és végrehajtásával a honvédelmi és a pénzügyminiszter bízatnak meg.

Egyidejűleg hatályát veszti a honvéd nevelő- és képzőintézetekről szóló 1897:XXIII. törvénycikk. Az 1872:XVI. tc. 5. §-a, mely a felkelési pótjáruléki (konkurrenciális) alap fennmaradt tőkéjének a Ludovika Akadémia alapjához való visszacsatolását mondja ki, továbbra is érvényben marad.