1922. évi XIV. törvénycikk

a magyar királyi folyamőrség szervezéséről, létszámának, kiegészítési módjainak és felfegyverzésének megállapításáról * 

1. § A magyar királyi folyamőrség a folyamrendészet körében felmerülő közbiztonsági és egyes igazgatási rendészeti teendők ellátására rendelt állami intézmény, amelynek szervezetét az alábbi szakaszok korlátai közt, továbbá tüzetes hatáskörét és tennivalóit a belügyminiszter javaslatára a magyar királyi minisztérium állapítja meg.

Ezen intézmény keretében az igazgatási rendészeti teendők ellátására másodfokú hatóság jellegével bíró magyar királyi révfőkapitányság szervezhető és elsőfokú hatósági jellegével bíró magyar királyi révkapitányságok állíthatók fel, amelyek a folyamrendészeti kihágások elbírálásának jogával is felruházhatók.

2. § A magyar királyi folyamőrség minden tekintetben és kizárólag a magyar királyi belügyminiszternek van alárendelve.

Személyzetének kiegészítése önkéntes jelentkezés alapján és ugyanazon szolgálati kötelezettség vállalása mellett történik, mint a magyar királyi állami rendőrségnél és a magyar királyi csendőrségnél.

A létszámkiegészítés, valamint az elbocsátások tekintetében a rendőrségre és a csendőrségre nézve megállapított törvényes korlátozások a magyar királyi folyamőrségre is kiterjednek.

3. § A magyar királyi folyamőrség személyzete a szoros értelemben vett folyamőrségi személyzetre és segédszemélyzetre oszlik.

A szoros értelemben vett folyamőrségi személyzethez tartoznak mindazok, akik egyenruhát és fegyvert viselnek, továbbá az az egyenruházott, de fegyvert nem viselő műszaki és hajószemélyzet (mérnökök, üzemvezetők, gépészek, fűtők, rádiótávirászok stb.), amely a folyamőrség felfegyverzett úszóegységein teljesít szolgálatot.

A szoros értelemben vett folyamőrségi személyzet egyelőre a 96 tisztet és tisztviselőt, továbbá az 1524 főnyi altisztet és folyamőrt meg nem haladhatja. Utóbbiak közül csupán 840 képezhető ki fegyverfogásban. Ez a létszám a jövőben is csupán a hajózási forgalom beigazolt növekedésének arányában emelhető fel.

A segédszemélyzet sem egyenruhát, sem fegyvert nem viselhet s a folyamőrség felfegyverzett úszóegységein semmiféle szolgálatot nem teljesíthet.

E segédszemélyzethez tartoznak a fel nem fegyverzett úszóegységek műszaki és hajószemélyzete, továbbá a kizárólag irodai, számviteli, gazdászatkezelési és szolgai teendőket ellátó alkalmazottak, végül azok a szakerők, akik jogászi előképzettséget igénylő hatósági teendők ellátására nyernek ideiglenes beosztást.

A segédszemélyzet nem számít bele az 1620 főnyi létszámba. E személyzet kizárólag polgári és önkéntes szolgálata semmiféle megszorítás alá nem esik.

4. § A magyar királyi folyamőrség személyzete katonai gyakorlatokban való részvétel céljából különböző állomáshelyekről össze nem vonható.

5. § A magyar királyi folyamőrség a közrendnek és közbiztonságnak a hajózható vizeken való fenntartása céljából felfegyverzett úszóműveket használhat.

Ily úszóművek gyanánt az alább meghatározott számú, jellegű és fegyverzetű naszádok, illetve motorcsónakok rendszeresíthetők:

a) 8 db egyenként legfeljebb 128 tonnás, fegyverlövés ellen védett testű, egyenként 2 hetven mm-es ágyúval és 2 gépfegyverrel felszerelt őrjárónaszád aknalerakó és torpedó-berendezés nélkül.

A már használatban levő őrjárónaszádokon annyi ágyú marad, amennyi az eredeti építési tervnek megfelel. E naszádok mindegyikén csak 10 puska lehet. A tisztek és altisztek pisztolyt viselhetnek.

b) 2 db nagy, egyenként legfeljebb 20-30 tonnás motorcsónak, egyenként 1 negyvenhét mm-es ágyúval és 1 gépfegyverrel.

c) 10 db egyenként 12-20 tonnás motorcsónak ágyú nélkül, egyenként 1 gépfegyverrel.

Úgy a nagy, mint a közepes motorcsónakok mindegyikén legfeljebb 3 puska lehet, a tisztek és altisztek pedig pisztolyt viselhetnek.

6. § A magyar királyi folyamőrség teljes fegyverzeti felszerelése az előbbi szakaszban foglaltak figyelembevételével nem haladhatja meg:

a) a 70 mm-es ágyúknál tartalék nélkül a 17 darabot, tartalékkal a 21 darabot,

b) a 47 mm-es ágyúknál tartalék nélkül a 2 darabot, tartalékkal a 3 darabot,

c) a gépfegyvereknél tartalék nélkül a 28 darabot, tartalékkal a 35 darabot,

d) a puskáknál tartalék nélkül az 566 darabot, tartalékkal a 650 darabot,

e) a pisztolyoknál tartalék nélkül a 100 darabot, tartalékkal a 115 darabot.

Hadi fegyvernek nem tekinthető rövid pisztollyal, vagy revolverrel azonban az egész személyzet felszerelhető.

7. § A lőszerkészlet nem haladhatja meg:

a) a 70 mm-es ágyúknál egyenként az 1000, összesen a 17,000 darabot,

b) a 47 mm-es ágyúknál egyenként az 1000, összesen a 2000 darabot,

c) a gépfegyvereknél egyenként a 10,000, összesen a 280,000 darabot,

d) a puskánál egyenként az 500, összesen a 283,000 darabot,

e) a pisztolyoknál egyenként az 500, összesen az 50,000 darabot.

8. § A magyar királyi folyamőrségnél jelenleg védkötelezettség alapján szolgáló egyének a belügyminiszter által külön rendelettel megállapítandó időpontig visszatarthatók.

9. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe és a belügyminiszter hajtja végre.