A Madridban 1920. évi november hó 30-án kötött egyetemes postaszerződés és annak zárójegyzőkönyve ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Köttetett: Németország, az Amerikai Egyesült-Államok, a Fülöp-szigetek, az Amerikai Egyesült-Államok szigetbirtokai, Argentinai Köztársaság, Ausztria, Belgium és a Belga-Kongó gyarmat, Bolivia, Brazilia, Bulgária, Chile, Kína, Kolombiai Köztársaság, Costa-Ricai Köztársaság, Kubai Köztársaság, Dánország, Domingói Köztársaság, Egyiptom, Ecuador, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Etiopia, Finnország, Franciaország, Algir, az indokínai francia gyarmatok és protektorátusok, a többi francia gyarmatok összessége, Nagybritannia és a különböző brit birtokok, gyarmatok és protektorátusok, Brit-India, az Ausztráliai Commonwealth, Kanada, Uj-Zéland, a Délafrikai Unió, Görögország, Guatémala, Haiti Köztársaság, Hondurasi Köztársaság, Magyarország, Island, Olaszország és olasz gyarmatok, Japán, Chosen * , a Japántól függő többi területek összessége, Libériai Köztársaság, Luxemburg, Marokkó (a spanyol zóna kivételével), Marokkó (spanyol zóna), Mexikó, Nikaragua, Norvégország, Panamai Köztársaság, Paraguay, Németalföld, Németalföldi India, az amerikai németalföldi gyarmatok, Peru, Perzsia, Lengyelország, Portugál, az afrikai, ázsiai és ausztráliai portugál gyarmatok, Románia, Salvador, a Saar-vidék, Szerb-Horvát- és Szlovén királyság, Sziam királyság, Svédország, Svájc, Cseh-Szlovákia, Tunisz, Törökország, Uruguay és a Venezuelai Egyesült-Államok között.
Alulírottak, mint a fentebb felsorolt országok kormányainak meghatalmazottai a Rómában 1906. évi május hó 26-án kötött egyetemes postaszerződés 25. Cikke alapján Madridban kongresszusra egybegyűlvén, az említett szerződést közös megegyezéssel és a jóváhagyás fenntartása mellett átvizsgálták és a következőképpen újra szövegezték:
Azok az országok, amelyek a jelen szerződést megkötötték, valamint azok, amelyek ehhez később csatlakoztak, a levelezéseknek postahivatalaik között történő kölcsönös váltása tekintetében egyetemes postaegyesület elnevezéssel egységes postaterületet alkotnak.
A jelen szerződés határozmányai vonatkoznak azokra a levelekre, egyszerű és fizetett válaszos levelezőlapokra, mindennemű nyomtatványküldeményre, úgyszintén üzleti papir- és árúmintaküldeményekre, amelyek az egyesület egyik országából erednek és a másikába szólanak. Ugyancsak e határozmányok nyernek alkalmazást akkor is, ha a fentebb említett küldemények váltása az egyesület országai és az egyesületen kívül álló országok között történik mindama esetekben, amikor ez a küldeményváltás a szerződő felek közül legalább kettőnek szolgálatát igénybe veszi.
1. Az egymással határos, valamint azoknak az országoknak postaigazgatásai, amely országok közvetlenül, harmadik igazgatás szolgálatának igénybevétele nélkül érintkezhetnek egymással, közös egyetértéssel maguk állapítják meg zárlataiknak határaikon át, vagy egyik határtól a másikig való kölcsönös szállításának feltételeit.
2. Ellenkező megállapodás híján közvetítő szolgálatnak kell tekinteni két ország közt közvetlenül ezek egyikének posta- vagy más hajói által végzett tengeri szállítást. Ez a szállítás, valamint az ugyanazon ország két hivatala közt más országhoz tartozó tengeri vagy szárazföldi szolgálat közvetítésével végzett szállítás a következő cikk határozmányai alá esnek.
3. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a levelezéseket rendesen szállító és egyik egyesületi országhoz tartozó postahajókat nem róják meg különös kötelezettségekkel a kereskedelmi hajók bármely fajának javára már megadott, vagy ezután megadandó előnyök és kiváltságok fejében; ez vonatkozik főleg a kikötőkből való indulásnál vagy érkezésnél követendő formaságokra és eljárásokra.
1. Az egyesület egész területén az átszállítás biztosíttatik.
Az igazgatások jogosultak a postaforgalmat megszüntetni mindazokkal az országokkal, amelyek az előbbi bekezdés határozmányait nem tartják be. Ezek az igazgatások kötelesek ezt az intézkedést előzetesen, távirat útján közölni az érdekelt igazgatással.
2. Az egyesület egyes igazgatásai egy vagy több egyesületi igazgatás közvetítésével egymásnak kölcsönösen küldhetnek a forgalom és a postaszolgálat követelményeihez képest közvetlen levélzárlatokat, vagy levelezéseiket egyenként továbbíthatják.
3. Az egyesület két postaigazgatása közt egy vagy több egyesületi igazgatás közvetítésével küldött zárlatokban váltott levélpostai küldeményekért mindegyik igazgatás részére, amelynek területén az átszállítás történik, vagy amelynek szolgálatai a szállításban részt vesznek, a következő szállítási díjak járnak:
1. szárazföldi átszállítás fejében:
a) ha a megtett út 3000 kilométernél nem több, a levelekért és levelezőlapokért kg-ként 1 frank 50 cts és az egyéb levélpostai küldeményekért kilogrammonként 20 centime;
b) ha a megtett út 3000 kilométernél több, de nem haladja meg a 6000 kilométert, a levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 3 frank és az egyéb küldeményekért kilogrammonként 40 centime;
c) ha a megtett út 6000 kilométernél több, de nem haladja meg a 9000 kilométert, a levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 4 frank 50 centime és az egyéb küldeményekért kilogrammonként 60 centime;
d) ha a megtett út 9000 kilométernél több, a levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 6 frank és az egyéb küldeményekért kilogrammonként 80 centime.
2. tengeri átszállítás fejében:
a) ha a távolság 3000 tengeri mértföldnél nem több, levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 1 frank 50 centime és egyéb levélpóstai küldeményekért kilogrammonként 20 centime. Mindazonáltal a 300 tengeri mértföldnél nem nagyobb úton történő tengeri átszállítás díjmentes, ha az érdekelt postaigazgatás a zárlatok átszállítása fejében szárazföldi tranzit-díjban már részesül;
b) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 4 frank és az egyéb küldeményekért kilogrammonként 50 centime a 300 tengeri mértföldet meghaladó átszállításért az európai országok között, továbbá Európa és a Földközi, valamint a Fekete-tengeren levő afrikai és ázsiai kikötők között, vagy e kikötők egyikétől a másikig, végül Európa és Észak-Amerika között. Ugyanezeket a díjakat kell alkalmazni az egyesület egész területén ugyanannak az államnak a két kikötője vagy két államnak ugyanazon postahajó-vonal által érintett kikötői között berendezett átszállításokra, amennyiben a tengeri út 1500 tengeri mértföldnél nem több;
c) levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 8 frank és egyéb postai küldeményekért kilogrammonként 1 frank a fenti a) és b) pontokban kijelölt csoportokba nem tartozó minden átszállítás fejében.
Abban az esetben, ha a tengeri átszállítást két vagy több postaigazgatás végzi, az egész útért járó díjak levelekért és levelezőlapokért kilogrammonként 1 frankot nem haladhatnak meg; ezeket a dijakat a szállításban résztvevő igazgatások, amennyiben egymással másként nem egyeznek meg, egymásközt az átszállítás távolságainak arányában osztják meg.
4. Egyik postahajó által hozott és egy másik postahajó által továbbszállítandó levélzárlatok valamely kikötőben történt raktározásáért a raktározási helyre illetékes postaigazgatásnak zsákonként 50 centime díjtérítés jár, feltéve, hogy ez az igazgatás a szárazföldi vagy tengeri átszállításért járó díjazásban nem részesül. Az egyik hajóról a másik hajóra való egyszerű átrakás esetén azonban semmiféle díjtérítésnek nincs helye.
5. Az egyesület két postaigazgatása közt egyenként váltott levélpóstai küldeményekért darabonként és tekintet nélkül a súlyra és a rendeltetési helyre, a következő tranzitdíjak járnak:
levelekért darabonként 6 centime;
levelezőlapokért darabonként 2 1/2 centime;
egyéb levélpostai küldeményekért darabonként 2 1/2 centime.
6. A jelen cikkben megjelölt tranzitdíjak nem nyernek alkalmazást az oly különleges szolgálatoknál, amelyeket egyik postaigazgatás egy vagy több postaigazgatás kívánságára az egyesület területén külön rendez be, vagy tart fenn. Az ilyfajta átszállításra vonatkozó feltételeket maguk az érdekelt postaigazgatások egymásközt szabadon állapítják meg.
Egyébként mindenütt, ahol akár a szárazföldi, akár a tengeri átszállítás ezidőszerint díjmentesen vagy kedvezőbb feltételek mellett történik, a jelenlegi rendszer továbbra is érvényben marad.
7. A tranzit- és raktározási díjak a származási ország * postaigazgatását terhelik.
8. Ezekről a díjakról a leszámolás kimutatások alapján történik, amelyeket háromévenként egyszer vesznek fel a jelen szerződés foganatosító szabályzatában megállapítandó 28 napon át.
9. Mentesek minden szárazföldi és tengeri tranzitdíj alól az alábbi 13. Cikk 3. és 4. §-ában említett levelezések; a válaszos levelezőlapoknak a felvevő országba visszaküldött válaszlapjai, az utánküldött vagy tévesen irányított levélpostai küldemények; a tértiküldemények, a tértivevények, a postautalványok és a postaszolgálatra vonatkozó minden irat.
10. Amennyiben két igazgatás közt a tranzit- és raktározási díjakról szóló számadás évi egyenlege az 1000 frankot meg nem haladja, a tartozó igazgatás az e címen való minden fizetés alól mentes.
A 4. Cikk 6. §-ában említett különleges szolgálattal egyenlő elbírálás alá esik a két vagy több ország közt a levelezések szállítására berendezett légi szolgálat.
A szállítási feltételeit maguk az érdekelt postaigazgatások egymásközt szabadon határozzák meg. Mindazonáltal a légi úton végzett mindegyik átszállításért egyenlő tranzitdíj illeti meg mindazokat a postaigazgatásokat, amelyek a szolgálatot felhasználják anélkül, hogy az üzemi költségekhez hozzájárulnának.
1. A levélpostai küldeményeknek szállításáért járó díjak, beleértve a címzett lakásán való kézbesítést is, az egyesület ama országaiban, melyekben a házhozkézbesítő szolgálat már fennáll, vagy ezután lesz berendezve, bérmentesítés esetén a következők:
1-ször, levelekért az első 20 grammért 50 centime és ezen a súlyon felül minden további 20 grammért vagy ennek töredékeért 25 centime.
2-szor, levelezőlapokért 30 centime az egyszerű lapért, vagy a válaszos lap minden egyes lapjáért;
3-szor, mindennemű nyomtatványért, üzleti papirért és árúmintáért és pedig minden egyes külön címzett tárgy vagy küldemény után 50 grammonként vagy ennek töredékeért 10 centime, amennyiben a tárgy vagy küldemény nem tartalmaz semmilyen levelet vagy más aktuális személyes levelezés jellegével bíró kézirásos közleményt és úgy van csomagolva, hogy azt könnyen meg lehessen vizsgálni.
Az üzleti papirok díja küldeményenként 50, az árúmintáké pedig küldeményenként 25 centime-nál kevesebb nem lehet.
Kivételképpen a vakok különleges használatára szolgáló dombornyomású nyomtatványok díja küldeményenként és a súly minden 500 grammjáért vagy az 500 gramm töredékeért 5 centime.
2. Az egyesülethez nem tartozó igazgatás által vagy az egyesületen belül költség felszámítására alapot adó különleges szolgálat útján szállított minden küldeményért az előző szakaszban megállapított díjakon felül a költségeknek megfelelő pótdíj szedhető.
Abban az esetben, ha az egyszerű levelezőlap bérmentesítési díjába bele van számítva az előző bekezdés alapján szedhető pótdíj is, ezt a díjtételt kell alkalmazni a válaszos levelezőlap mind a két lapjára is.
A rendeltetési ország jogosult a „poste restante” címzett küldemények után a belföldi szabályainak megfelelően külön pótdíjat szedni, de ez a díj után- vagy visszaküldés esetében a küldeményt nem terheli.
3. A bérmentetlen vagy elégtelenül bérmentesített mindenféle levélpostai küldeményért a címzett terhére a teljes, illetve a hiányzó bérmentesítési összeg kétszerese jár, de ez a díj 30 centime-nál kevesebb nem lehet.
4. A levelek és levelezőlapok kivételével az egyéb küldeményeket legalább részben bérmentesíteni kell.
A bérmentesítetlenül vagy részleges bérmentesítéssel való feladás kedvezménye nem nyer alkalmazást az oly levelekre, levelezőlapokra és egyéb levélpostai küldeményekre, amelyeket a bérmentesítés elkerülésének nyilvánvaló szándékával adnak fel.
5. A levelek súlya 2 kilogrammot és kiterjedése bármely irányban 45 centimétert, vagy ha tekercsalakúak, hosszban 75 centimétert, átmérőben pedig 10 centimétert nem haladhat meg.
6. Az árúmintaküldemények nem tartalmazhatnak árúértékkel bíró tárgyakat, súlyuk 500 grammot, méretük pedig hosszúságban 30, szélességben 20 és magasságban 10, vagy ha tekercsalakúak, hosszúságban 30 és átmérőben 15 centimétert nem haladhat meg.
7. Az üzleti papir- és nyomtatványküldemények súlya 2 kilogrammot, kiterjedésük bármely irányban 45 centimétert nem haladhat meg. Oly tekercsalakú küldemények azonban, amelyek átmérője 10 és hossza 75 centimétert nem halad meg, postai szállításra elfogadhatók.
A vakok különös használatára szolgáló nyomtatványok, valamint az egyenként küldött nyomtatott kötetek súlya 3 kilogrammig terjedhet, de a méretek nem haladhatják meg a nyomtatványok egyéb fajára megállapított méreteket.
8. Amennyiben a jelen szerződés foganatosító szabályzata kivételt nem állapít meg, a díjmérséklésből ki vannak zárva az értékjegyek és értékcikkek, akár vannak értéktelenítve, akár nem, úgyszintén minden nyomtatvány, amely értékpapír jelleggel bír.
1. A 6. Cikkben említett küldemények ajánlva is küldhetők.
Mindazonáltal az eredeti feladó a válaszos levelezőlapok feladásakor az azzal összefüggő válaszlapnak ajánlottként való kezelését nem kötheti ki.
2. Az ajánlott küldeményekért a feladó az alábbi díjakat köteles fizetni:
1-ször, a küldemény fajának megfelelő rendes bérmentesítési díjat,
2-szor, az ajánlási díjat, mely beleértve a feladó részére kiszolgáltatandó feladóvevényt is, 50 centime-nál több nem lehet.
3. Az ajánlott küldemény feladója a küldemény kézbesítéséről tértivevényt kaphat, ha feladáskor ezért a legfeljebb 50 centime-ban megállapított díjat megfizeti. E díj kétszeresét lehet beszedni a küldemény feladása után kívánt tértivevényekért, valamint úgy az ajánlott, mint a közönséges levélpostai küldeményekre vonatkozó tudakozványokért. Semmilyen díjat sem kell fizetni az oly ajánlott küldeményekre vonatkozó tudakozványokért, amelyekért a feladó a tértivevény külön díját már megfizette.
1. Az ajánlott küldeményeket utánvétellel is lehet terhelni mindazokkal az országokkal való viszonylatban, amelyek postaigazgatásai e szolgálat fenntartása tekintetében megegyeznek.
Az utánvételes küldemények az ajánlott küldeményekre vonatkozó feltételek és díjszabás alá esnek.
A feladó azonkívül 10 centime-ban megállapított utánvételi illetéket fizet.
Az utánvétel maximuma egyenlő a küldeményt felvevő országba szóló postautalványokra meghatározott maximális összeggel.
Amennyiben az érdekelt igazgatások másként nem egyeznek meg, az utánvételt a rendeltetési ország pénznemében kell feltüntetni.
2. Ugyanilyen fenntartás mellett a címzettől beszedett összeget postautalvánnyal kell a feladónak megküldeni, miután abból az összegből a 15 centime beszedési díjat és az így maradó összegért járó közönséges utalványdíjat levonták.
Azok az utánvételi utalványok, melyeket valamely okok miatt az utalvány címzettjének nem fizettek ki, nem esnek a kibocsátó igazgatás javára, hanem azok összege az elévülés törvényes határidejének lejártával végérvényesen az utánvételes küldeményt felvevő ország postaigazgatására száll át.
Minden más tekintetben az utánvételi utalványok a postautalványegyezményben megállapított határozmányok alá esnek.
3. Az utánvétellel terhelt ajánlott küldemény elvesztése esetében a posta a feladóval szemben az ajánlott küldeményekre nézve az alábbi 10. Cikkben megállapított határozmányok szerint szavatossággal tartozik.
4. A címzettől szabályszerűen beszedett összegek - levonva belőlük az utalványdíjat és a beszedési illetéket - a feladó részére biztosíttatnak és pedig a postautalványra befizetett összegeket illetően a postautalvány-egyezményben megállapított feltételek mellett, kivéve az alábbi 10. Cikk 1. szakaszának 2. bekezdésében megállapított esetet.
5. Ha a küldeményt a címzettnek az utánvételi összeg beszedése nélkül kézbesítették, a feladónak joga van kártérítésre, feltéve, hogy az összeg be nem szedése nem az ő hibájának vagy hanyagságának a következménye. A kártérítés semmi esetben sem haladhatja meg az utánvételi összeget. Ugyanez az eset, ha a címzettől beszedett összeg kisebb az utánvételként megjelölt összegnél. A kártérítés kifizetésének ténye által az igazgatás a címzettel vagy harmadik személyekkel szemben esetleges minden visszkeresetet illetően a feladó jogába lép.
A szavatosság a rendeltetési ország igazgatását terheli, hacsak ez ki nem tudja mutatni, hogy az utánvétel be nem szedése, vagy alacsonyabb összeg beszedése a felvevő ország postája által valamely előírt rendelkezés figyelmen kívül hagyásának tudható be.
6. Azokat az utánvételes küldeményeket illetőleg, amelyeknek a címzettől szabályszerűen beszedett utánvétel összegét a feladónak nem kézbesítették, a felvevő postaigazgatásnak joga van a szóbanforgó összeget az arra jogosítottnak legkésőbb a felszólalást követő naptól számított egy éven belül kifizetni. Ez a kifizetés a rendeltetési igazgatás terhére történik. Azokért az utánvételes küldeményekért, amelyeket a címzetteknek a kitüntetett utánvétel beszedése nélkül vagy kisebb összeg mellett kézbesítettek, valamint azokért a küldeményekért is, amelyek összege csalárd módon szedetett be, az esetleges kártérítést a felvevő igazgatás ugyane határidőn belül köteles kifizetni az arra jogosítottnak. A kifizetés ugyancsak a rendeltetési igazgatás terhére történik, ha az előbbi 5. szakasz rendelkezései értelmében a szavatosság ezt az igazgatást terheli. Ugyanez a helyzet, ha a rendeltetési igazgatás, amelyet szabályszerűen megkerestek, hat hó elteltével nem intézi el az ügyet. Ez a határidő a tengerentúli viszonylatban kilenc hónap. A határidők magukban foglalják a rendeltetési igazgatáshoz küldött megkeresés továbbítására és a felvevő igazgatáshoz való visszaküldésre szükséges időt.
Mindazonáltal a felvevő igazgatás a feladó kártalanítását kivételesen kitolhatja az előbb említett határidőn túl, ha ezen határidő lejártakor nincs még biztos értesülése az utánvételes küldemény sorsáról, vagy arról, hogy kit terhel a szavatosság.
A rendeltetési igazgatás köteles megtéríteni a felvevő igazgatásnak az előző 5. szakaszban megállapított feltételek alapján előlegezett összegeket.
1. Mindegyik igazgatás ama személyek részére, kik ezt kívánják, igazolójegyeket állíthat ki, amelyek a postahivatalok által végzett mindennemű ténykedésnél igazoló okmányul szolgálnak. E jegyek az egyesület minden országában érvényesek, kivéve azokat az országokat, amelyek közlik, hogy nem csatlakoznak a szolgálathoz.
2. Az igazolójegyet kiállító igazgatás jogosult e címen díjat szedni, melyet postabélyegekben az igazolójegyen kell leróni; e díj nem lehet több 1 franknál.
3. Az igazgatások mentesülnek minden szavatosság alól, ha megállapítást nyer, hogy a postai küldemény kézbesítése vagy az utalványösszeg kifizetése szabályszerű igazolójegy felmutatása alapján történt.
4. Az igazolójegyen megnevezett egyén felelős az igazolójegy elveszéséből, eltulajdonításából, vagy csalárd használatából származható következményekért.
5. Az igazolójegy a kiállítást követő naptól számított két évig érvényes. Ha az igazolójegy érvényességi ideje alatt az igazolójegyen megnevezett egyén külalakja annyira megváltozik, hogy már nem egyezik az arcképpel vagy a személyleírással, az igazolójegyet e határidő lejárta előtt is újjal kell kicserélni.
1. Ha valamely ajánlott küldemény elvész, - az erőhatalom esetét kivéve - a feladónak 50 frank kártérítésre van igénye.
Mindazonáltal az igazgatások mentesülnek minden szavatosság alól, ha oly ajánlott küldemény vesz el, melynek tartalma a jelen szerződés 18. Cikke 2. §-ában megállapított tilalom alá esik.
2. Azok az országok, amelyek erőhatalom esetéből származható kockázatot vállalják, e címen a feladótól minden egyes ajánlott küldemény után legfeljebb 50 centime pótdíjat jogosultak szedni.
3. A kártérítést a felvevő hivatal illetékes igazgatása köteles fizetni. Ennek az igazgatásnak visszkereseti joga van a felelős igazgatással, vagyis azzal az igazgatással szemben, amelynek területén vagy szolgálatában az elveszés történt.
Az esetben, ha más országból eredő ajánlott küldemény erőhatalom folytán oly ország területén vagy szolgálatában vész el, amely az előbbi szakaszban említett kockázatot vállalja, az az ország, ahol az elveszés történt, a felvevő igazgatással szemben csak akkor szavatol, ha az utóbbi az erőhatalom esetére a kockázatot saját feladóival szemben a maga részéről szintén vállalja.
4. Az ellenkező bebizonyításáig a szavatosság azt az igazgatást terheli, amely, bár a küldeményt kifogás nélkül átvette és bár módjában állott a nyomozást minden szabályszerű eszköz igénybevételével megejteni, nem tudja kimutatni sem a címzettnek való kézbesítést, sem pedig, amennyiben szóbajöhet, a következő igazgatásnak való szabályszerű átadást. A poste restante címzett vagy a címzett rendelkezéseig a hivatalban őrzött küldeményekért megszűnik a felelősség oly egyén részére történt kézbesítéssel, aki a rendeltetési országban érvényes szabályok szerint azonosságát beigazolta és akinek neve és állása egyező a cím adataival.
5. A felvevő igazgatás köteles a kártérítési összeget a lehető leggyorsabban és legkésőbb a felszólalás napjától számított hathavi határidőn belül kifizetni. E határidő a tengerentúli országokkal való viszonylatban kilenc hónap.
A felvevő igazgatás jogosult kivételesen kitolni a kártérítés elintézését a fent említett határidőn túl, ha a határidő lejártakor még nincs biztos értesülése a nyomozott küldemény sorsa felől, vagy amikor még nincs eldöntve, hogy a küldemény elveszése erőhatalom folytán következett-e be.
Mindazonáltal a felvevő igazgatás jogosult arra, hogy a feladót az átszállító vagy a rendeltetési igazgatás terhére kártalanítsa, ha az, bár szabályszerűen megkeresték, hat hónap (a tengerentúli országokkal való viszonylatban kilenc hónap) leforgása alatt nem intézte el az ügyet.
A felelős igazgatás vagy amelynek terhére az előbbi bekezdés alapján a fizetés történt, köteles megtéríteni a felvevő igazgatásnak a kártérítés összegét és adott esetben a fizetés iránt való felszólítástól számított három hó eltelte után járó kamatokat. A fizetést vagy postautalvánnyal vagy váltóval vagy a hitelező országban forgalomban levő készpénzben kell teljesíteni. Ennek a megtérítésnek úgy kell történnie, hogy abból a hitelező igazgatásra költség ne háramoljék. A háromhavi határidő elteltével, a felvevő igazgatást megillető összeg a szóbanforgó határidő lejártának napjától kezdve évi 7%-kal kamatozik.
Az az igazgatás, amelynek szavatossága kellően megállapítást nyert és amely előzően a kártérítés fizetését megtagadta, köteles ezenfelül viselni mindazokat a járulékos költségeket is, amelyek az indokolatlanul késedelmes fizetésből eredtek.
6. Felszólalni kártérítés iránt csak az ajánlott küldemény postára adását követő naptól számított egy évi határidőn belül lehet, ennek a határidőnek lejártával a felszólalónak semmiféle kártérítésre joga nincs.
7. Ha a küldemény szállítás közben veszett el és nem lehet megállapítani, hogy az mely ország területén vagy szolgálatában következett be, az érdekelt igazgatások a kárt egyenlő részben viselik.
8. Az igazgatások szavatossága megszűnik oly ajánlott küldeményekért, melyek átvételéről az arra jogosultak elismervényt adtak és amelyeket tényleg át is vettek, valamint azokért a küldeményekért is, amelyekről az igazgatások a szolgálati okmányoknak erőhatalom folytán történt megsemmisülése következtében számot adni nem tudnak.
1. A levélpostai küldemény feladója küldeményét visszaveheti, címét megváltoztathatja mindaddig, amíg a küldeményt a címzettnek nem kézbesítették.
2. Az erre vonatkozó megkeresést a feladó költségére postával vagy táviratilag továbbítják; a feladó az alábbi díjakat köteles fizetni:
1-ször, a postával továbbítandó megkeresésekért az egyszerű ajánlott levél díját;
2-szor, a táviratilag továbbítandó megkeresésért a rendes tarifa szerint járó távirási díjakat.
3. Az utánvételes ajánlott küldemény feladója a címváltoztatásra megállapított feltételek mellett kívánhatja az utánvétel törlését vagy leszállítását.
A postai díjak megállapításánál alapul vett frank alatt aranyfrankot kell érteni, amely egyenlő súlyra és finomságra azzal az aranypénzzel, amelyet az érvényben levő törvények állapítottak meg azokban a különböző országokban, amelyek a frankot fogadták el pénzegységül.
A díjakat az egyesület mindegyik országában az illető ország mindenkori pénzének az aranyfrank értékének lehetőleg teljesen megfelelő egyenértékében állapítják meg.
A különböző országok postaigazgatásai közt - a jelen szerződés határozatainak végrehajtásaként - a kölcsönös számadásaik végösszegét illető kiegyenlítéseket az aranyfrank alapján kell eszközölni.
1. A küldemények bérmentesítése történhetik akár a felvevő országban a magánlevelezések bérmentesítésére szolgáló és érvényes postabélyeggel, akár a postaigazgatás által hivatalosan elfogadott és annak közvetlen felügyelete alatt működő bérmentesítő-gép lenyomata útján.
Szabályszerűen bérmentesítettnek kell tekinteni a válaszos levelezőlapoknak a felvevő ország értékjegyeivel ellátott válaszlapjait, azokat a küldeményeket, amelyek az első szállítási úton szabályszerűen bérmentesítve voltak és amelyek kiegészítő díját a küldemény utánküldése előtt lerótták, valamint azokat a hírlapokat és hírlapkötegeket, amelyek „Abonnementsposte” (postai előfizetés) vagy ezzel egyenértelmű felirással vannak ellátva és amelyek a jelen szerződés 21. Cikke alapján a hírlapelőfizetésre vonatkozóan kötött külön egyezmény alapján nyernek továbbítást.
2. A válaszdíjszelvények árúsíthatók azokban az országokban, amelyek postaigazgatásai ezek eladását elvállalták. A válaszdíjszelvény eladási ára 50 centime-nál vagy ennek az összegnek az eladó ország pénznemében kifejezett egyenértékénél kisebb nem lehet.
Ez a szelvény az egyesület minden országában becserélhető az illető országból eredő és külföldre szóló legkisebb súlyegységű közönséges levél bérmentesítési összegét képviselő postabélyegre vagy bélyegekre. Mindazonáltal a becserélésnek az eladás hónapját követő mások hónap letelte előtt meg kell történnie: ez a határidő a tengerentúli országokkal való viszonylatban négy hónappal emelkedik. A jelen szerződés foganatosító szabályzata állapítja meg e forgalom egyéb feltételeit, jelesül a nemzetközi irodának az említett szelvények előállítása, az egyes igazgatásoknak ezekkel való ellátása és a számadás körüli közreműködését.
3. Portómentesek azok a postaszolgálatra vonatkozó hivatalos levelezések, amelyeket egymásközt a postaigazgatások, ezek és a nemzetközi iroda, az egyesületi országok postahivatalai, valamint e hivatalok és az igazgatások váltanak.
4. Ugyanez a helyzet a hadifogolylevelezésekre is, amelyeket közvetlenül vagy a tudakozó irodák közvetítésével küldenek vagy kapnak. A hadifoglyok részére ily tudakozó irodák felállíthatók a hadviselő országokban vagy azokban a semleges országokban, amelyek saját területükön harcoló egyéneket befogadtak.
A hadifoglyok részére szóló vagy az általuk feladott levelezések - kivéve az utánvéttel terhelt küldeményeket - mentesek minden postai díj alól, úgy a felvevő, mint a rendeltetési és az átszállító országokban.
A semleges államokban befogadott és internált harcoló egyének a fenti rendelkezések alkalmazását illetően ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a tulajdonképpeni hadifoglyok.
5. A nyílt tengeren levő postahajók levélgyűjtőszekrénye útján, vagy a hajón levő postai alkalmazottak vagy a hajóparancsnokok kezéhez adott levelezés, hacsak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, annak az országnak postabélyegével és díjszabása szerint bérmentesíthető, amelynek tulajdonát képezi vagy amelyhez a postahajó tartozik. Ha a hajón való feladás a járat két végpontján vagy valamely közbeeső kikötőben való tartózkodás alatt történik, a bérmentesítés csak annak az országnak a postabélyegével és díjszabása szerint érvényes, amelynek vizén a postahajó tartózkodik.
1. Mindegyik igazgatás teljes egészében megtartja azt az összeget, amelyet a jelen szerződés különböző cikkelyeinek végrehajtásaként beszedett, kivéve az utalványokért a 8. Cikk 2. §-ában meghatározott díjmegtérítést és a válaszdíjszelvényeket (13. Cikk).
2. Ennek folytán e címen az egyesület különböző postaigazgatásai közt a jelen cikk 1. §-ában említetteken kívül semmiféle számadásnak helye nincs.
3. A leveleket és egyéb postai küldeményeket nem lehet megterhelni sem a felvevő, sem pedig a rendeltetési országban a feladó vagy a címzett terhére semmiféle más díjjal vagy postai illetékkel, mint amelyeket a jelen szerződés megállapított.
1. A feladó kívánságára mindenfajta levélpostai küldeményt a megérkezés után nyomban külön küldönccel házhoz kézbesítenek az egyesület ama országaiban, amelyek a szolgálatot vállalják.
2. Az „express”-nek nevezett ily küldemények külön házhoz kézbesítési díj alá esnek; ez a díj a rendes viteldíjon felül 1 frank és ezt teljes összegben és előre a feladónak kell megfizetni. Ez a díj a felvevő igazgatást illeti.
3. Ha a címzett lakóhelye a rendeltetési hivatal díjmentes kézbesítési kerületén kívül van, ez a hivatal kiegészítő díjat szedhet, amely azonban nem lehet nagyobb, mint a belföldi szolgálatban megállapított expressdíj, levonva ebből a feladó által lefizetett díjat, vagy ennek az összegnek a kiegészítő díjat szedő ország pénznemében kifejezett egyenértékét.
A fenntebb megállapított kiegészítő díj a küldemény után- vagy visszaküldése esetén is jár, s a beszedő postaigazgatást illeti.
4. Azokat az express-küldeményeket, melyek az előzetesen fizetendő díjak együttes összegéig teljesen bérmentesítve nincsenek, közönségesként kell kézbesíteni, hacsak a felvevőhivatal nem kezelte már expressként.
1. A levélpostai küldeményeknek az egyesület területén belül való utánküldéseért semmiféle pótdíjat szedni nem szabad.
2. A térti-küldemények után nem kell visszafizetni azokat a tranzitdíjakat, amelyek a szóbanforgó küldemények előbbi átszállításáért a közvetítő igazgatásokat megilletik.
3. A bérmentetlen leveleket és levelezőlapokat és az elégtelenül bérmentesített bármily fajta levelezést, amelyek után- vagy visszaküldés folytán a felvevő országba kerülnek vissza, a címzettnek, vagy a feladónak azoknak a díjaknak beszedése ellenébe kell kézbesíteni, melyekkel az indításkor vagy az érkezéskor vagy az első rendeltetési helyen túlra való utánküldés következtében útközben lettek megterhelve.
1. A szerződéses országok egyikének postahivatalai és ugyanazon államok idegenben állomásozó hajórajának vagy hadihajóinak parancsnokai közt, avagy a hajórajok vagy hadihajók egyikének parancsnokai és ugyanazon ország más hajórajának vagy hadihajójának parancsnokai közt válthatók levélzárlatok más országhoz tartozó szárazföldi vagy tengeri szolgálat közvetítésével.
2. Az e zárlatokban elhelyezett mindenfajta levelezések csak ama hajó tiszti vagy legénységi személyzetének lehetnek címezve, vagy csak ezektől származhatnak, amely hajó részére címezve vannak, illetőleg amelytől erednek a levélzárlatok; az ezekre alkalmazandó díjszabást és szállítási feltételeket a saját belföldi szabályai szerint annak az országnak postaigazgatása határozza meg, amely országhoz a hajó tartozik.
3. Hacsak az érdekelt igazgatások közt ellenkező megállapodás nincs, az a postaigazgatás, mely a szóbanforgó zárlatokat indítja vagy kapja, az átszállító postaigazgatásnak a 4. Cikk határozmányai értelmében kiszámított tranzitdíjat téríti meg.
1. A jelen szerződésben és a foganatosító szabályzatban megállapított kivételektől eltekintve nem szállíthatók azok a küldemények, amelyek a levélpostai küldemények egyes fajára előírt feltételeknek nem felelnek meg.
2. Tilos továbbítani:
a) azokat az árúmintákat és egyéb küldeményeket, amelyek természetüknél fogva a postai alkalmazottakra nézve veszélyesek lehetnek, vagy a levelezéseket bepiszkíthatják vagy megrongálhatják;
b) robbanó, gyulékony és veszélyes anyagokat; a jelen egyezmény foganatosító szabályzatában említett kivételektől eltekintve, az élő és nem élő állatokat és rovarokat;
c) az árúmintákat, ha az ugyanazon feladó által, ugyanazon címzett részére feladott küldemények száma azt a nyilvánvaló szándékot árulja el, hogy ily módon elkerüljék a rendeltetési országnak járó vámdíjak kivetését;
d) vámdíjak alá eső tárgyakat;
e) ópiumot, morfiumot, kokaint és más kábító szereket;
f) trágár és erkölcstelen tárgyakat;
g) mindazokat a tárgyakat, melyek bevitele vagy forgalma a felvevő vagy a rendeltetési országban tilos.
3. A jelen cikk tilalmai alá eső és helytelenül továbbított küldeményeket vissza kell küldeni a feladási helyre, kivéve azt az esetet, amikor a rendeltetési ország postaigazgatása jogosult a belföldi törvényei vagy szabályai alapján azokra vonatkozólag másként rendelkezni.
Mindazonáltal a robbanó, gyúlékony, vagy egyébként veszélyes, valamint a trágár és erkölcstelen tárgyakat nem kell feladási helyükre visszaküldeni, hanem ezeket az az igazgatás, amely jelenlétüket megállapítja, a helyszínen megsemmisítteti.
4. Egyébként az egyesülethez tartozó országok kormányai saját területükön az átszállítást vagy a kézbesítést megtagadhatják a díjmérséklést élvező azoktól a küldeményektől, amelyek az illető országban a kiadásra és forgalomba hozatalra vonatkozó törvényeknek, szabályoknak és rendeleteknek nem felelnek meg, valamint mindennemü levelezéstől, amelyeken szembeötlően ugyane ország érvényes törvényei vagy rendeletei szerint tiltott felírás vagy rajz látható.
5. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy rendszabályokat hoznak vagy törvényhozásuknak javaslatot tesznek az ópiumnak, morfiumnak, kokainnak és más kábító szernek a jelen szerződés 2. Cikkében említett küldeményekbe való elhelyezésének megakadályozása és az adott esetben megtorlása iránt.
1. Az egyesületnek amaz igazgatásai, melyek az egyesületeken kívül álló országokkal összeköttetést tartanak fenn, az egyesület mindegyik igazgatásának rendelkezésre állanak a következőkben:
1-ször, közvetítésükkel átszállítják az egyesületen kívüli országba szóló vagy onnan eredő levelezést, akár egyenként * akár közvetlen zárlatokban, ha az átszállítás eme módját a felvevő és a rendeltetési igazgatások közös egyetértéssel elfogadták.
2-szor, az egyesületen kívüli országok területén átmenő vagy a tőlük függő szolgálatok közvetítésével akár egyenként, * akár közvetlen zárlatokban történő váltása tekintetében.
3-szor, a tekintetben, hogy a levelezések az egyesületen kívül a 4. Cikkben meghatározott tranzitdíj alá essenek épúgy, mint az egyesület területén.
2. Az egyesület területén és az egyesületen kívül végzett tengeri szállítás összdíja kilogrammonként nem lehet több levelek és levelezőlapok után 15 franknál és egyéb küldeményeknél 1 franknál. Ezeket a díjakat a szállításban résztvevő igazgatások közt a távolságok arányában kell megosztani.
3. E cikk határozmányai alá eső ama küldeményekért úgy az egyesület határain kívül, mint azon belül végzett szárazföldi, vagy tengeri tranzitdíjat ugyanoly módon kell megállapítani, mint az egyesületi országok közt egy másik egyesületi ország közvetítésével váltott levelezések tranzitdíját.
4. Az egyesületen kívül álló országba szóló levelezések tranzitdíja a származási * ország igazgatását terheli, amely megállapítja a szóbanforgó levelezésekért a szolgálatában szedendő bérmentesítési díjakat, amelyek nem lehetnek alacsonyabbak az egyesületi rendes díjszabásnál.
5. Az egyesületen kívül álló országból eredő levelezések tranzitdíjai nem terhelik a rendeltetési ország igazgatását. Ez az igazgatás portó nélkül kézbesíti azokat a levelezéseket, melyeket neki teljesen bérmentesítve adnak át; a teljesen, vagy részben bérmentetlen levelezést megportózza ama szabályok szerint, amelyeket saját szolgálatában alkalmaz abba az országba szóló küldeményekre, ahonnan a szóbanforgó levelezés ered.
6. Az ajánlott küldeményekért való szavatosság tekintetében a levelezést a következőképpen kell elbírálni:
az egyesület terén való szállítást illetően a jelen szerződés határozmányai szerint;
az egyesület határain kívül végzett szállítást illetően, a közvetítő egyesületi igazgatás által közzétett feltételek szerint.
A magas szerződő felek kötelezik magukat a szükséges intézkedések megtételére, vagy törvényhozásuknál annak javaslatba hozására, hogy a küldemények bérmentesítésére utánzott, vagy már használt postabélyegeknek, valamint az utánzott, vagy már használt bérmentesítő géplenyomatoknak csalárd használatát megtorolják. Hasonlóképpen kötelezik magukat, hogy a szükséges rendszabályokat meghozzák, vagy törvényhozásuknak javaslatot tesznek aziránt, hogy megtiltsák és megtorolják a póstai szolgálatban használatos postai értékjegyeknek és értékjelzéseknek csalárd gyártását, eladását, vételre kínálását, vagy szétosztását, amennyiben a hamisítás vagy utánzat a csatlakozó államok bármelyikének igazgatása által kibocsájtott postai értékjegyekkel és értékjelzésekkel összetéveszthető.
Az értéklevelekre és értékdobozokra, a postautalványokra, a nemzetközi póstacsomagokra, a megbízásokra, a hírlapelőfizetésekre, a postai átutalásokra vonatkozó szolgálatok az egyesület különböző országai, vagy országcsoportjai közt külön egyezmények tárgyát képezik.
1. Az egyesületet alkotó különböző országok póstaigazgatásai illetékesek arra, hogy közös megegyezéssel foganatosító szabályzatban állapítsák meg a szükségesnek vélt általános és részletes utasításokat.
2. Az egyes igazgatások ezenkívül az egyesület összességét nem érintő kérdések tekintetében egymásközt egyezményeket köthetnek, de ezek az egyezmények a jelen szerződéssel ellentétben nem állhatnak.
3. Az érdekelt igazgatásoknak emellett joguk van kölcsönösen megegyezni 30 kilométeres övön belül leszállított díjak alkalmazása iránt.
1. A jelen szerződés egyáltalában nem érinti az egyes országok törvényhozási jogát mindazokban a kérdésekben, amelyekre nézve a jelen szerződés határozatai nem intézkednek.
2. Nem korlátozza a jelen szerződés a szerződő felek azt a jogát, hogy a díjak leszállítása, vagy a postai viszonylatok minden más javítása céljából külön megállapodásokat tartsanak fenn és kössenek, vagy hogy ily célból szűkebb körű egyesületeket tartsanak fenn vagy létesítsenek.
1. Az egyetemes postaegyesület nemzetközi irodája elnevezés alatt továbbra is fennáll egy központi hivatal, amely a svájci postaigazgatás legfelsőbb felügyelete alatt működik és amelynek költségeit az egyesület valamennyi igazgatása viseli.
2. Ennek az irodának feladata továbbra is a nemzetközi póstaszolgálatot érdeklő tudosítások gyűjtése, rendezése, közzététele és szétosztása, az érdekelt felek kívánságára vitás kérdésekben való véleményadás, a kongresszusi határozatok módosítására vonatkozó kérelmeknek tárgyalásra való előkészítése, az elfogadott változások közzététele és általában mindama tanulmányok és munkálatok, amelyek megtétele iránt a postaegyesület érdekében megkeresik.
1. Abban az esetben, ha az egyesület két vagy több tagja közt a jelen szerződés magyarázása, vagy valamely igazgatásnak a szóbanforgó szerződésből folyó szavatossága tekintetében véleménykülönbség merül fel, a vitás kérdést választott bírói ítélettel kell eldönteni. E célra az érdekelt igazgatások mindegyike oly egyesületi tagot választ, aki az ügyben közvetlenül nincs érdekelve.
Abban az esetben, ha az érdekelt igazgatások egyike a választott bíróság iránti javaslatra az első felszólítás keltjét követő naptól számított 12 hónapon belül nem válaszolna, a nemzetközi iroda hozzáintézett megkeresésre kívánhatja, hogy a mulasztó igazgatás jelöljön ki választott bírót, vagy ezt hivatalból maga a nemzetközi iroda jelölheti ki.
2. A választott bírák határozatához a szavazatok abszolut többsége szükséges.
3. A szavazatok megoszlása esetében a választott bírák a vita eldöntésére, egy a vitás ügyben szintén nem érdekelt igazgatást választanak.
4. A jelen cikk határozmányait kell alkalmazni az előző 21. Cikk alapján létrejött minden egyezményre vonatkozóan.
1. Azoknak az országoknak, amelyek a jelen szerződésnek nem részesei, kívánságukra megengedik, hogy ahhoz csatlakozzanak.
2. Ezt a csatlakozást a svájci szövetség kormányánál és eme kormány útján az egyesület minden országánál diplomáciai úton kell notifikálni.
3. Ennek a csatlakozásnak a következménye, hogy a csatlakozó mint teljesjogú fél a jelen szerződésben megállapított minden feltételt elfogad és minden előnyben részesedik.
4. Azt a hányadot, amellyel az érdekelt ország igazgatása a nemzetközi iroda költségeihez járul, valamint adott esetben az előző 12. Cikknek megfelelően az ezáltal az igazgatás által szedhető díjakat az érdekelt ország kormányával egyetértve a svájci szövetség kormánya illetékes megállapítani.
1. A megoldandó kérdések fontosságához képest a szerződő országok meghatalmazottainak kongresszusát, vagy egyszerű igazgatási értekezletét kell összehívni aszerint, amint azt a fentieknek megfelelően vagy a kormányoknak, vagy az igazgatásoknak kétharmad kívánja, vagy a kívánságot támogatja.
2. Mindazonáltal kongresszust kell tartani az utolsó kongresszuson hozott megállapodások életbeléptétől számítva legkésőbb öt év mulva.
3. Mindegyik ország képviseltetheti magát akár egy vagy több meghatalmazott által vagy egy más ország képviselete által. Megjegyzendő azonban, hogy egy ország meghatalmazottja, vagy meghatalmazottai nem bizhatók meg csak két ország képviseletével beleszámítva saját országukat is.
4. A határozathozatalnál minden országnak csak egy szavazata van.
5. Mindegyik kongresszus meghatározza a legközelebbi kongresszus összejövetelének helyét.
6. Az értekezletet illetően, az összejövetel helyét a nemzetközi iroda javaslatára az igazgatások állapítják meg.
1. Az összejövetelek közé eső időszakban az egyesület országainak minden postaigazgatása jogosult az egyesület ügykörére vonatkozóan a nemzetközi iroda közvetítésével a többi résztvevő igazgatáshoz javaslatokat tenni.
Ahhoz, hogy valamely javaslatot tárgyalás alá vegyenek, kell, hogy azt, nem számítva a javaslatot tevőt, legalább két igazgatás támogassa. Ha a nemzetközi iroda nem kapja meg a javaslattal egyidejűleg a kellő számú támogató nyilatkozatokat, a javaslat nem kerül tárgyalás alá.
2. Minden javaslat a következő eljárás alá esik:
Az egyesület igazgatásainak 6 hónapi határidőt adnak, hogy megvizsgálják a javaslatokat és hogy esetleges észrevételeiket a nemzetközi irodával közöljék. Módosító javaslat nincs megengedve. A válaszokat a nemzetközi iroda összefoglalja és azzal a felhivással közli az igazgatásokkal, hogy mellette, vagy ellene nyilatkozzanak. Azokat az igazgatásokat, amelyek a nemzetközi irodának a beküldött észrevételeket közli e második körözvénye keltétől számított hat hónapi határidőn belül nem küldik be szavazatukat, úgy kell tekinteni, mint akik a szavazattól tartózkodnak.
3. Ahhoz, hogy a javaslatok határozattá váljanak, szükséges:
1-ször, szavazatok összessége, ha új határozmányok létesítéséről vagy a jelen cikk, továbbá a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15., 17., 20., 29., 30. és 31. Cikk határozmányainak módosításáról van szó,
2-szor, a szavazatok kétharmada, ha a szerződésnek nem az előbb említett cikkeiben foglalt határozmányok módosításáról van szó,
3-szor, az egyszerű abszolut szótöbbség, ha a jelen szerződés határozmányainak értelmezéséről van szó, kivéve az előbbi 25. Cikkben említett vitás esetet.
4. Az elfogadott határozmányok az első két esetben a svájci szövetség kormánya által kiadott s valamennyi szerződő ország kormányának megküldött diplomáciai nyilatkozat által, a harmadik esetben pedig a nemzetközi iroda által az egyesület valamennyi igazgatásához intézett egyszerű hivatalos közléssel válnak érvényesekké.
5. Minden elfogadott módosítás és határozmány legkorábban csak a hivatalos notifikálástól számított három hónap mulva hajtható végre.
Az előző 24., 27. és 28. Cikkek határozmányainak alkalmazása tekintetében külön országnak, illetve igazgatásnak kell tekinteni:
1. a Belga-Kongo gyarmatot;
2. Brit-India Császárságot;
3. Kanadát;
4. az Ausztráliai Commonwealthet brit Új-Guineával együtt;
5. a Délafrikai Uniót;
6. az egyéb brit birtokokat, valamint a gyarmatok és protektorátusok összeségét;
7. a Fülöp-szigeteket;
8. az Amerikai Egyesült-Államok egyéb szigetbirtokainak összeségét, értvén ez alatt a Hawai, Porto-Rico, Guam szigeteket, valamint az Amerikai Egyesült-Államok Szüzek (Vierges) szigeteit;
9. a spanyol gyarmatok összességét;
10. Algirt;
11. az indo-kínai francia gyarmatokat és protektorátusokat;
12. a többi francia gyarmatok összességét;
13. az olasz gyarmatok összeségét;
14. Chosent;
15. a Japántól függő többi területek összességét;
16. Németalföldi Indiát;
17. az amerikai németalföldi gyarmatokat;
18. az afrikai portugál gyarmatokat;
19. az ázsiai és ausztráliai portugál gyarmatokat.
A jelen szerződés 1922. január 1-jével lép életbe és bizonytalan ideig marad érvényben, de mindegyik szerződő fél jogosult kiválni az egyesületből, ha erről kormánya a svájci szövetség kormányát egy évvel előbb értesíti.
Mindazonáltal, a postai díjak tekintetében mindegyik ország jogosult a díjtételeket a jelzett idő előtt is életbe léptetni, ha erről legalább egy hónappal előbb, a szükséghez képest táviratilag a nemzetközi irodát értesíti.
1. A jelen szerződés életbeléptének napjától kezdve a Rómában 1906-ban kötött és az egyetemes postaegyesületre vonatkozó szerződés határozmányai hatályukat vesztik.
2. A jelen szerződést mielőbb ratifikálni kell. A ratifikálás okmányait Madridban kell kicserélni.
3. Minek hiteléül a fent felsorolt országok meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták Madridban, ezerkilencszázhúsz évi november hó harmincadikán.
(Következnek az aláírások.)
Alulírott meghatalmazottak a madridi egyetemes postakongresszus által elfogadott szerződések aláírása előtt a következőkben egyeztek meg:
I. A szerződés 11. Cikkének határozmányai nem nyernek alkalmazást Nagy-Britannia, a brit birtokok, gyarmatok, protektorátusok területén, amelyeknek belföldi törvényei nem engedik meg a feladó kívánatára a levélpostai küldemény visszavételét.
II. Az egyesület mindegyik országának akár frank, akár más a pénzegysége, megvan a joga, hogy a svájci postaigazgatással egyetértően megállapítsa a jelen szerződésben meghatározott díjaknak saját belföldi pénzében kifejezett egyenértékét.
Ezek az egyenértékek nem lehetnek nagyobbak a jelen szerződésben megállapított díjaknál és nem lehetnek alacsonyabbak azoknál, amelyek 1920. október 1-én voltak érvényben. Az egyenértékek azonban megváltoztathatók az illető ország törvényes pénzértéke esésének, vagy emelkedésének megfelelően, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek nem lehetnek a római szerződés hatályba léptekor érvényben volt díjaknál kisebbek.
III. Ha valamely országban érvényben levő díjak - az aranyfrankhoz viszonyítva - annyival alacsonyabbak egy más ország díjainál, hogy előnnyel jár a levélpostai küldeményeket az elől említett országba bérmentetlenül, vagy elégtelenül bérmentesítve küldeni, s másodsorban említett ország igazgatása e küldemények teljes bérmentesítését kötelezővé teheti.
Ama ország igazgatása, amellyel szemben a rendszabályt életbe léptették, jogosult kölcsönösség címén és ugyanarra az időszakra ugyanezt a rendszabályt alkalmazni az illető országba szóló küldeményekre nézve.
Mindegyik igazgatásnak meg van a joga arra, hogy a válaszos levelezőlapok használatát ne engedje meg oly más országokkal való forgalomban, amely országgal való viszonylatban a két ország díjai közt oly nagy a különbség, hogy e levelezőlapok használata a közönség részéről visszaélésre adhat alkalmat.
IV. Az egyesület országai jogosultak 20 grammonként vagy ennek töredékeért legfeljebb 30 centime pótdíjat szedni, minden oly küldemény után, amelyre nézve a feladó azt kívánja, hogy azt a postahajó fedélzetén elhelyezett úszó páncélszekrényben továbbítsák. A pótdíj a küldeményt felvevő országot illeti meg.
Az úszó páncélszekrények használatára vonatkozó rendelkezéseket azok az igazgatások, amelyek kölcsönös forgalmukban a szolgálat fenntartása tekintetében megegyeznek, közös egyetértéssel állapítják meg.
V. Tudomásul szolgál a brit képviseletnek a kormánya nevében tett az a nyilatkozata, hogy a szerződés 29. Cikkének 6. pontja szerint az egyéb brit birtokokat, valamint a brit gyarmatok és protektorátusok összeségét megillető szavazati jogot átruházta Új-Zélandra, hozzája számítva a Cook-szigeteket és a hozzátartozó egyéb szigeteket.
VI. Ama országok részére, amelyek képviselői a mai napon csak a főszerződést vagy a kongresszuson létrejött egyezményeknek csak némelyikét írták alá, a jegyzőkönyv nyitva marad a célból, hogy részükre lehető legyen a mai napon aláírt többi megállapodáshoz vagy ezek egyikéhez vagy másikához való csatlakozás.
VII. A szerződések érvényesek lesznek a ratifikáló országokra nézve akkor is, ha a szerződő felek közül egy vagy több, akik Madridban a postai szerződéseket ma aláírták, e szerződések egyikét vagy másikát nem is ratifikálják.
Minek hiteléül az alólírott meghatalmazottak felvették a jelen zárójegyzőkönyvet, melynek ugyanolyan ereje és érvénye lesz, mintha határozmányai magában a vonatkozó szerződésnek szövegében lennének felvéve; és ezt a zárójegyzőkönyvet a meghatalmazottak egy példányban írták alá, amelyet a spanyol kormány levéltárában helyeznek letétbe és ennek egy másolatát mindegyik félnek megküldik.
Kelt Madridban, ezerkilencszázhúsz évi november hó harmincadikán.
(Következnek az aláírások.)
