1. § A brit állampolgárokkal szemben fennálló és a trianoni békeszerződés 231. Cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a Brit Egyesült Királysággal 1921. évi december hó 20-án Londonban kötött egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.
Az egyezmény eredeti magyar és angol szövege a következő:
A Brit királyi kormány azon bejelentése folytán, hogy az egyrészt Magyarország, másrészt az Egyesült Királyság, India, valamint a brit gyarmatok és Egyiptom kivételével a brit védnökség alatt álló országok között kötött trianoni békeszerződés X. részének III. címét s a hozzátartozó függelékeket elfogadja, az angol és magyar kormányok abban állapodnak meg, hogy az említett cím és függelék végrehajtására nézve a következő rendelkezések lesznek irányadók:
1. A trianoni békeszerződés 231. Cikkének (a) pontjában foglalt rendelkezések ellenére, a két felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal beleegyezésével brit állampolgárok követeléseinek kiegyenlítése céljából az érdekelt felek egymással közvetlenül érintkezhetnek. Ily kiegyenlítések a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivataloknak esetenként adott beleegyezésével engedhetők meg.
2. Az angol felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal hajlandó a békeszerződés 232-ik cikke függelékének 4. §-a értelmében tartozások barátságos egyesség útján való rendezése céljából igénybevehető javaknak, jogoknak és érdekeknek leendő feloldása iránt 1922. évi március hó 31. napja előtt benyujtott kérelmeket figyelembe venni, feltéve, hogy az ily módon felszabaduló vagyonnak az egyesség következtében a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok rendelkezése alól kivont tartozás összegéhez való aránya nem olyan, mely az angol felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal nézete szerint az angol hitelezők javára általában igénybevehető magyar vagyonból fizethető hányadot csökkentené. Megállapíttatik, hogy a trianoni szerződés X. részének III. címében említett és ott „ellenséges tartozásoknak” nevezett pénzkövetelések nem tartoznak ama javak, jogok és érdekek közé, amelyek feloldása iránt a jelen bekezdés alapján kérelmezni lehet.
3. A brit birodalom azon területein, amelyekre nézve a kiegyenlítő hivatalok rendszerének elfogadása kijelentetett, az ott levő magyar javak, jogok és érdekek felszámolásából eredő összegek, valamint a magyar állampolgárok tulajdonát alkotó készpénzvagyon a 231. Cikk függelékének 11-ik §-ában említett elszámolásban a magyar kormány javára fognak íratni.
4. Hasonlóképen az említett elszámolásban az angol kormány javára írandók mindazon összegek, melyek angol alattvalók oly javainak jogainak és érdekeinek felszámolásából vagy készpénzvagyonából származnak, amelyekről a trianoni békeszerződés X. része IV-ik címe rendelkezéseinek értelmében a magyar kormány tartozik elszámolni (kivéve az angol birodalom valamely a jelen egyezményhez hozzá nem járult részében lakó brit állampolgárok és ott székhellyel bíró brit társaságok javait, jogait, érdekeit és készpénzvagyonát). Az angol kormány javára írandó még ugyanezen elszámolásban minden kártérítés is, amelyet a vegyes döntő bíróság a 232-ik cikk (e) pontja alapján ítél meg.
5. Félreértések kikerülése végett megállapíttatik, hogy az angol állampolgárok javaira, jogaira és érdekeire vonatkozó azokhoz a követelésekhez, melyeknek kielégítésére magyar alattvalóknak brit területen levő javai, jogai és érdekei, valamint az ezek eladásából, felszámolásából, vagy bármely ide vonatkozó műveletből eredő hozadék a békeszerződés X. része IV. címe függelékének 4. §-a alapján igénybe vehető, a békeszerződés 231. Cikkének 3. és 4. pontjaiban említett pénzbeli kötelezettségek különböző nemei is sorozandók.
6. Amennyiben a brit felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal ezt így kívánná, a fent említett elszámolás Indiát illetőleg elkülönítve eszközölhető.
7. A magyar kormány kötelezi magát tőle telhetőleg mindent elkövetni, hogy magyar állampolgároknak angol állampolgárokkal szemben fennálló s a kiegyenlítő hivatalok útján rendezendő tartozásai a lehető leggyorsabban behajtassanak.
8. Amennyiben az alább következő feltételek teljesíttetnek, az angol kormány a 231. Cikk függelékének 11. §-ában említett egyenlegek megfizetését az abban előírt időszakon belül nem fogja követelni. A magyar felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal 1922. évi március hó 31-től kezdődőleg, legkésőbb minden év március hó 31-én és szeptember hó 30-án az angol kiegyenlítő hivataloknak sterling értékben fogja megfizetni a magyar állampolgárok és magyar helyi hatóságok adósságai fejében az előző hat hónap alatt behajtott összegeket. Az ilyen adósságok és a magyar állam tartozásai fejében minden félévben fizetendő összeg nem lehet kevesebb, mint 550,000 font sterling, vagy pedig 225.000,000 koronának sterling egyenértéke, illetőleg a kettő közül a nagyobbik összeg. Mindazonáltal a két első minimális fizetés egyenként 150,000 font sterling és a két következő fizetés 250,000 font sterling lesz, tekintet nélkül a korona árfolyamára. A hat első minimális fizetés mindegyike azonban 100,000 font sterlingre, vagy az ötödik és a hatodik fizetés alkalmával 90.000,000 koronának sterling egyenértékére csökkenthető azokkal az összegekkel, amelyeket magyar adósok brit hitelezőknek ezt megelőzően a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatalok részéről jóváhagyott egyességek alapján közvetlenül készpénzben fizettek, és amelyek a békeszerződés értelmében igénybe nem vehető vagyonból erednek.
9. A szerződés X. része III. címe függelékének 22. §-ában az ellenséges tartozások után megállapított kamatonkon felül, az említett elszámolásban brit alattvalók javára írt minden összeg, vagy ilyenből egyelőre még ki nem fizetett egyenleg után, további évi 5%-os (egyszerű) kamat lesz fizetendő a jóváírás keltétől a hitelező vagy igénylő kielégítésének napjáig. Ezen további kamatok a magyar kormány által viselendők és a szóbanlevő elszámolásban annak terhére írandók.
10. A fent jelzett részletfizetések mindaddig teljesítendők, míg a fentebb említett elszámolásban Magyarország terhére mutatkozó egyenleg teljesen törlesztve nincs.
11. Az Osztrák-magyar bank oly aktivái és passzivái, melyek oly természetűeknek tekinthetők, mintha magyar állampolgár aktivái és passzivái volnának, a jelen egyezmény rendelkezései alá esnek.
12. Azon esetben, ha angol hitelezőknek magyar államkölcsönök és Budapest székesfővárosi kölcsönök hátralékos kamatszelvényeiből eredő követelései az ily címen esedékes összegek tőkésítése útján nyernének kiegyenlítést, az angol kormány elvben hajlandó a 8. pont szerint fizetendő minimális részletek összegét módosítani, tekintetbe véve az ezen tőkésítésből a magyar kormányra háramló azon terheket, melyek a felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal hatáskörén kívül esnek.
13. Fenntartva az angol hatóságok azon jogát, hogy az engedély bármily egyes esetben megtagadhassák és amennyiben az akkor érvényben levő törvények azt megengedik, magyar állampolgároknak az illetékes angol hatósághoz intézett kérelmére meg fog engedtetni, hogy az Egyesült Királyságban levő vagyonuknak árverés útján való minden eladásánál mint árverezők résztvehessenek.
14. A jelen egyezmény ratifikálásáig a két kiegyenlítő hivatal jóváhagyásával az érdekelt feleknek megengedtetik, hogy a jelen egyezmény 1. és 2. §-ában említett egyezkedés elérése céljából közvetlen érintkezésbe léphessenek,
Kiállíttatott angol és magyar nyelven azzal, hogy eltérés esetében az angol szöveg az irányadó.
2. § Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat a jelen törvénnyel becikkelyezett egyezmény alapján külföldi hitelezőivel létesített egyezség értelmében a rendezés alá eső tartozásai fejében az évi mérlegében kimutatott nyereségének egy részét külföldi hitelezőinek engedi át, a pénzügyminiszter a Pénzügyi Tanács meghallgatásával az ily vállalatra nézve megállapíthatja, hogy a nyereségének ezt a részét a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és nyereségtöbbletadójának kivetésénél a mérlegnek a törvény értelmében adóalapul veendő feleslegéből levonásba kell hozni.
3. § A m. kir. minisztérium a trianoni békeszerződés X. része III. címének függeléke értelmében felállított M. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal (Hivatal) hatáskörét, valamint szervezetének és eljárásának szabályait és a Hivatal intézkedései elleni jogorvoslatokat rendelettel állapítja meg. E rendeletben felhatalmaztatja a Hivatalt arra, hogy a hatásköréhez tartozó ügyekben bárkit maga elé idézhessen és kihallgathasson, egyes személy kihallgatása vagy hivatalos adatok közlése végett a bírósághoz vagy más hatósághoz megkeresést intézhessen.
A kihallgatott személyek megesketése végett az illetékes kir. járásbíróságot kell megkeresni.
A m. kir. minisztérium felhatalmazhatja a Hivatalt arra is, hogy idézésére meg nem jelenő vagy a hozzá intézett felhívásnak eleget nem tevő féllel szemben a mulasztásnak következményeit s különösen a követelés érvényesítésére vagy a tartozás elismerésére kiható következményeit is megállapíthassa.
4. § A Hivatal azoktól a felektől, akik követelésének vagy tartozásának rendezése végett tevékenységet fejt ki, a Hivatal költségeinek fedezésére szolgáló és közadók módjára behajtható eljárási díjakat szedhet. A díjak beszedésének és felhasználásának részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalhoz intézett beadványok, valamint a Hivatal részéről kiállított nyugták és elismervények illetékmentesek. Azok az egyességek és az egyezkedések céljait szolgáló jogátruházások, engedményezések, meghatalmazások, megbízások és egyéb ügyletek, amelyek a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal rendezése alá eső tartozásokat és követeléseket illetőleg létrejönnek, ha ez a körülmény magából az okiratból kitűnik, szintén illetékmentesek.
5. § Aki abból a célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni előnyt szerezzen, a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének állampolgára ellen a Hivatal útján akár egészben, akár részben koholt követelést érvényesít, vagy aki az említett célból a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének állampolgárával összejátszik avégett, hogy az utóbbi a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivataloknál ellene akár egészen, akár részben koholt követelést érvényesítsen, az, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal s az elérni szándékolt jogtalan vagyoni előny ötszöröséig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
E vétség kísérlete is büntetendő.
6. § A m. kir. minisztérium elrendelheti azoknak az ingóságoknak, javaknak, jogoknak és érdekeknek a békeszerződésnek megfelelő kisajátítását, amelyeket a békeszerződés 132. és 194. Cikke VIII. része, valamint X. részének IV. címe értelmében a Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének vagy valamely állampolgáruknak ki kell szolgáltatni vagy rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a m. kir. minisztérium másként nem rendelkezik, a kisajátítás elrendelésére saját ügykörén belül minden m. kir. miniszter akár közvetlenül, akár erre a célra felállított szerve útján jogosult. A kisajátítás külön kisajátítási eljárás nélkül az intézkedésre hivatott hatóságnak a tulajdonoshoz vagy birtokoshoz intézett határozatával vagy hirdetmény útján történik.
A kisajátított ingóságok, javak, jogok érdekek a határozat kézbesítésével vagy a hirdetmény közzétételének napjával az államra szállanak át.
7. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen törvény alapján foganatosított kisajátításokkal kapcsolatos kártalanítási kérdések végleges rendezéséig azokat a magyar állampolgárokat, akiknek valamely javuk, joguk, érdekük a békeszerződés 194. Cikke vagy X. részének IV. címe értelmében valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom rendelkezése alá jut, különös méltánylást érdemlő esetekben az illető miniszterrel (6. §) egyetértve, méltányos segélyben részesíthesse abban az esetben, ha a segélyezett a békeszerződés rendelkezései alapján oly mértékben károsodott, hogy károsodása vagyoni romlását idézné elő és ennek meggátlását a hazai közgazdaság, különösen a hazai termelés fontos érdeke megkívánja.
8. § A jelen törvény kihirdetése napján, de az I. Fejezet csak az egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal, lép életbe és annak végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.
