1. § Az Akadémia rendes évi segélyezése.
A nemzet jövőjébe vetett tántorithatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanúságot tesz, hogy a magyar tudományos munka folytonosságát mostoha helyzetében is biztositja. Ennek előmozditására az állam a magyar tudományosság legfőbb szervének, a Magyar Tudományos Akadémiának (könyvkiadásra, folyóiratok fenntartására, tudományos pályadíjakra és tudományos megbízásokra stb.) évi 12 millió korona rendes segélyt biztosít az állammal szemben való elszámolás kötelezettsége nélkül. A segélyezés az 1923/1924. költségvetési évvel kezdődik.
2. § Az Akadémia állandó alkalmazottainak a Gyüjteményegyetem személyzetének összlétszámába való felvétele.
A Magyar Tudományos Akadémia ténylegesen szolgáló állandó alkalmazottai a főtitkár, az osztálytitkárok és a főkönyvtárnok kivételével az Országos Magyar Gyüjteményegyetem személyzetének összlétszámába felvétetnek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Akadémia meghallgatásával, a Gyüjteményegyetem Tanácsának előterjesztésére a személyzetet, figyelemmel elméleti minősitésére és az Akadémiánál az átvétel időpontjában elfoglalt állására, az 1922. évi XIX. tc. 4. §-ának 1-3. pontjaiban felsorolt csoportokba és a megfelelő fizetési osztályokba kinevezi és az összlétszám rangsorába megfelelően elhelyezi.
Az Akadémia és a Gyüjteményegyetem Tanácsa időről-időre egyességileg állapitja meg, hogy jövőben a Gyüjteményegyetem összlétszámából hány és milyen minőségű alkalmazott osztassék be szolgálattételre az Akadémiához. Ehhez az egyességhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges.
Az Akadémia elnökének hozzájárulása nélkül sem a Gyüjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottait az Akadémiától más közgyüjteményhez áthelyezni, sem a Gyüjteményegyetem személyzetéből új erőt az Akadémiához beosztani nem lehet.
3. § Az Akadémia részvétele a Gyüjteményegyetem Tanácsában.
A Gyüjteményegyetem Tanácsába pótlólag felvétetik
1. az Akadémia főtitkára, aki azokkal a jogokkal bír, mint a nemzeti nagy közgyüjtemények első tisztviselői s így az igazgatótanácsnak is hivatalból tagja. Az ügyvezető alelnökség tisztét azonban nem viseli;
2. az Akadémia által választott két tag.
Az 1922. évi XIX. tc. 3. §-ának 2-4. pontjaiban felsorolt azokban az esetekben, melyekben a Gyüjteményegyetemnek az Akadémiához beosztott alkalmazottairól van szó, a szaktanácsot (az 1922. évi XIX. tc. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése) úgy kell megalakítani, hogy a Gyüjteményegyetem Tanácsának elnökén kivül az Akadémia főtitkárából, az Akadémia által választott két tagból és a Magyar Királyi Országos Levéltár vagy a Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselőjéből álljon.
Abban az esetben, ha az 1922. évi XIX. tc. 2. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében szervezendő szaktanácsok határozatai között ellentét mutatkozik, az ügyet a Gyüjteményegyetem igazgató-tanácsa dönti el.
4. § Bírói jogvédelem.
Az Akadémia vagy a Gyüjteményegyetem panasza alapján a m. kir. közigazgatási bíróság hivatott mindazoknak a vitás jogi kérdéseknek eldöntésére, melyek a magyar állam, illetve a Gyüjteményegyetem és az Akadémia között e törvény alapján létrejött jogviszonyból kifolyólag felmerülnek.
Eljárásnak van továbbá helye a m. kir. közigazgatási bíróság előtt a miniszternek vagy a miniszter bármely közegének az 1922. évi XIX. törvénycikkel létesített Országos Magyar Gyüjteményegyetemre sérelmes rendelete, határozata és intézkedése ellen is azon az alapon, hogy azzal a miniszter vagy a miniszternek közege a Gyüjteményegyetemnek, a Gyüjteményegyetem szerveinek vagy közegeinek törvényes hatáskörét sérti, a Gyüjteményegyetemmel szemben valamely hatósági jogot törvényellenesen gyakorol, törvényt vagy más törvényes szabályt sért. Az e szakasz alapján emelhető panasz joga megilleti a Gyüjteményegyetem Tanácsának teljes ülését, ha pedig az határozatképes számmal nem gyűlt volna össze, az igazgató-tanácsot.
E szakasz mindkét bekezdésének esetében a m. kir. közigazgatási bíróság előtti eljárásban, az 1907. évi LX. tc. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A közigazgatási bíróság az e törvény által hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben a panasznak helyt ad, a megtámadott rendeletet, a határozatot vagy intézkedést csak megsemmisítheti, de érdemlegesen nem intézkedhetik, kivéve azt az esetet, ha a miniszter az e törvény 1. §-ában megállapított államsegélyt törvényellenesen nem szolgáltatja ki, amikor is a közigazgatási bíróság a minisztert erre kötelezi. *
5. § A Gyüjteményegyetem Tanácsa szervezeti és ügyviteli szabályrendeletének kiegészítése.
E törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a Gyüjteményegyetem Tanácsának szervezeti és ügyviteli szabályrendeletét megfelelően ki kell egészíteni.
6. § Végrehajtási záradék.
E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg.
