1. § Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1922:XVII. törvénycikk 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezéseknek hatálya az 1923. évi június hó végéig meghosszabbíttatik.
2. § Az 1897:XX. törvénycikk 18. §-ának az 1915:XII. törvénycikk 4. §-ával módosított az a rendelkezése, hogy a legfőbb állami számvevőszék a számadási év folyamán előfordult túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról félévenkint a minisztertanács útján az országgyűlésnek jelentést tenni tartozik, az 1920/21. számadási évre alkalmazást nem nyer.
Az 1922:XVII. törvénycikk 3. §-ának az a rendelkezése, hogy az 1921/22. évi zárszámadás az 1921/22. évi költségvetési előirányzat rovatrendszere alapján szerkesztendő, kiegészíttetik azzal, hogy az 1921/22. számadási évben történt utalványozások és bevételi előírások az 1921/22. évi költségvetési előirányzat hitelösszegeivel hasonlítandók össze.
3. § A bányailletékek (mértékilleték, felügyeleti illeték, szénjogi térilleték) fennálló törvényes (1920:XII. törvénycikk, 1921:XVII. törvénycikk és 1922:XVII. törvénycikk) díjtételei 1923. évi január hó 1-jétől kezdve következőleg módosíttatnak: a mértékilleték évenkint fizetendő összege minden rendes bányamérték és külmérték után az 1922:XVII. törvénycikk 15. §-ának I. pontjában megállapított kettőszáz (200) koronáról nyolcszáz (800) koronára emeltetik fel; a rendesnél kisebb terjedelmű külmértékek, valamint a határközök után ezen felemelt mértékilletéknek a kisebb terjedelmű külmérték, illetőleg az adományozott határköz területéhez mért arányszerű része fizetendő; a minden zártkutatmány után évenkint fizetendő felügyeleti illeték összege az eddigi kettőszáz (200) koronáról hatszáz (600) koronára emeltetik fel. - A szénjogi térilletéknek a lefoglalt terület nagyságához mérten az 1922:XVII. törvénycikk 15. §-ának I. pontjával kataszteri holdankint három (3), hat (6), kilenc (9), tizenkettő (12) és tizenöt (15) koronában megállapított díjtételei 1923. évi január hó 1-től kezdve tizenkettő (12), huszonnégy (24), harminchat (36), negyvennyolc (48) és hatvan (60) koronára emeltetnek fel.
Felhatalmaztatik a m. kir. pénzügyminiszter, hogy a belföldön készített, valamint a külföldről behozott arany-, ezüstárúszerek, huzalok és rudacsok finomsági tartalmának megvizsgálásáért és fémjelzéseért - az 1867:XVI. törvénycikk XVIII. Cikkével, valamint az 1868:XVIII. törvénycikk 1. §-ával érvényben tartott szabályzat, illetőleg az 1922:XVII. törvénycikk 15. §-ának II. pontja alapján - járó fémjelzési illetékeket a mindenkori viszonyokhoz képest rendelettel állapítsa meg.
4. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az osztalékpapírokra (részvények stb.) és a nyereménykötvényekre vonatkozó ügyletekre nézve az 1920:XXIV. tc. 44. §-ának második bekezdése 2. pontjában 1000 koronánként 3 K-ban megállapított értékpapirforgalmi adót 1000 koronánként 5 koronára felemelhesse.
5. § Ez a törvény 1923. évi január 1-ével kezdődő hatállyal kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a m. kir. pénzügyminiszter bízatik meg. Az 1. §-ban foglalt rendelkezésnek hatálya az 1922/23. évi állami költségvetésről megalkotandó törvény életbeléptével megszűnik.
