1923. évi X. törvénycikk

az állatforgalmi szavatosságról * 

1. § Aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskét vagy sertést elad, az eladott állat hibáiért és egyéb hiányaiért a jelen törvény szerint szavatol. Egyéb állatok tekintetében a szavatosságra vonatkozó általános jogszabályok irányadók.

A jelen törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az állatok iránt kötött csereügyletekre is.

2. § Az eladó törvényeknél fogva szavatol, ha az állat tényleges átadásától számított hat héten belül (szavatossági idő) az állaton már az átadáskor meglevő olyan betegség vagy egyéb jelentékeny hiba mutatkozik,

1. amelyet a minisztérium rendelettel főhibának nyilvánított;

2. amely nem tartozik ugyan a főhibák közé, de annak következtében az állat a szavatossági idő alatt elhullott vagy leöletvén, hatósági intézkedés miatt a vételárban kifejezett értékét legalább egynegyed résznél nagyobb mértékben elvesztette vagy pedig a hiba oly természetű, hogy az állat értékét vagy rendeltetésszerű használhatóságát egyébként tetemesen csökkenti vagy kizárja.

Az előadó az előbbi bekezdésben megállapított korlátozások nélkül szavatol az állatnak mind az 1. és a 2. pontban megjelölt, mind bármely egyéb olyan jelentékeny hibájáért, amelyet az eladáskor ismert s a vevő előtt csalárdul elhallgatott.

A szavatossági időt írásban meg lehet hosszabbítani vagy rövidíteni; továbbá a szavatosságot írásban a jelen §-ban nem említett hibák vagy egyéb hiányok eseteire is ki lehet terjeszteni (13. §) és kizárását vagy korlátozását a jelen § 1. és 2. pontjában említett hibák tekintetében is ki lehet kötni (15. §)

3. § Ha a főhiba (2. § 1. pontja) a szavatossági idő kezdő szakában bizonyos határidőn belül (vélelmi időszak) mutatkozik, az ellenkező bizonyításáig a vélelem az, hogy már az átadáskor megvolt az állatban. A vélelmi időszakokat az egyes főhibák természetének figyelembevételével a minisztérium rendelettel állapítja meg.

E vélelemre a vevő csak akkor hivatkozhatik, ha az eladót a főhiba felismerése után legkésőbb a vélelmi időszak lejártától, vagy ha az állat már előbb elhullott vagy leöletett, ettől számított három nap alatt értesíti vagy az eladó távollétében részére az értesítést elküldi vagy az esetet a községi előljáróságnak bejelenti vagy az állatorvossal megvizsgáltatja. Minderre nincs szükség, ha az eladó a hibát a vevő előtt csalárdul elhallgatta.

Keresetindítás, perbehívás s előleges bizonyítási eljárás kérelmezése az értesítéssel egyenlő hatályú.

Ha a vevő a vélelem fenntartásához szükséges cselekményt a megszabott időben elmulasztja, vagy ha a főhibát csak a vélelmi időszakon túl, a szavatossági idő későbbi szakában ismeri fel, úgyszintén általában minden olyan esetben, ha a szavatossági hiba vagy egyéb hiány nem tartozik a főhibák közé, a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy a hiba vagy egyéb hiány az átadáskor már megvolt az állatban.

4. § Szavatosságnak nincs helye, ha a vevő a hibát vagy egyéb hiányt a szerződés megkötésekor ismerte.

Oly hiba vagy egyéb hiány miatt, amelyet a vevő kellő körültekintéssel felismerhetett volna, az eladó csak abban az esetben szavatol, ha a szavatossági hibát csalárdul elhallgatta, ha a hiba fenn nem állásáért vagy az állatnak szavatossági hibától mentességeért jótállott vagy ha az állatnak írásban kikötött valamely tulajdonsága hiányzik.

5. § Végrehajtási árverésen eladott állatok tekintetében szavatosságnak nincs helye.

Ugyanez áll, ha az állatot a törvényben meghatározott esetekben másnak rovására nyilvános árverésen végrehajtási eljáráson kívül adták el.

6. § Főhiba vagy egyéb szavatossági hiba esetében a vevő a vétel felbontását kérheti; árleszállítás követelésének nincs helye.

Ha a vétel tárgya a felek kétségtelen akarata szerint nem egyedileg, hanem csak faj (nem) szerint volt meghatározva, a vevő felbontás helyett azt kívánhatja, hogy az eladó a szavatossági hibában szenvedő állat helyett ugyanabból a fajból (nemből) középfajtájú és minőségű hibátlan állatot szolgáltasson neki. Ha e tekintetben a felek meg nem egyeznek, a bíróság a körülmények gondos figyelembevételével határoz.

7. § A vétel felbontása következtében mindegyik fél köteles a másiknak visszaszolgáltatni, amit a szerződés alapján tőle kapott; nevezetesen a vevő az állatot szaporulatával, az eladó a vételárt a felvétel napjától járó törvényes kamatával együtt.

A szerződés megkötésének költségét az eladó a vevőnek megtéríteni köteles.

A vevő ezenfelül követelheti, hogy az eladó az állat átvételének, elszállításának, tartásának, ápolásának, állatorvosi megvizsgálásának és kezelésének, valamint az eladó értesítésének és az előleges bizonyítási eljárásnak (3. §) költségét s amennyiben az állat leölése és értékesítése vagy eltakarítása vált szükségessé, ennek a költségét is térítse meg neki.

A vevő az állat szaporulatán felül egyéb időközi hasznok megtérítésére csak annyiban köteles, amennyiben az állatnak tényleg hasznát vette vagy veszély és nehézség nélkül hasznát vehette volna. Amennyiben azonban e hasznok rendszerinti értéke hozzávetőleg megfelel az állattartás költségének, a hasznok értékét a tartás költségével kiegyenlítettnek kell tekinteni.

8. § Ha a vétel felbontásának időpontjában az állatot a vevő saját hibáján kívül eső ok (például állategészségrendőri szempontból fennálló akadály, zárlat, forgalmi korlátozás) miatt nem adhatja vissza, az állat az akadály megszüntéig a vevő birtokában marad ugyan, de a vevő az állattal az eladó beleegyezése nélkül nem rendelkezhetik és a rendes gazda gondosságával köteles mindent megtenni, hogy az állatban kár ne essék; követelheti azonban, hogy az eladó a vételárt helyezze bírói letétbe.

9. § Ha az állat a vétel felbontása előtt, akár a szavatossági hiba következtében, akár véletlen folytán elpusztult vagy kényszervágás útján vagy hatósági intézkedésre leölték vagy a rajta hatósági intézkedésre végzett védőoltás következtében elhullott, a vevő csak a rendelkezésére netán fennmaradt használható részek értékét köteles az eladónak visszatéríteni. A leölt vagy elhullott állatért esetleg járó kártalanítás összege az eladót illeti, s ezt az összeget az eladó a visszatérítendő vételárból akkor is levonhatja, ha a kártalanításhoz való jog a vevő hibája miatt elenyészett.

A vétel felbontását az sem zárja ki, hogy a vevő az állatot leölette, elidegenítette vagy visszaadását egyéb módon maga tette lehetetlenné. Ilyenkor a vevő az állat helyett azt az értéket köteles megtéríteni, amely értéke volt annak a visszaadását lehetetlenné tevő cselekmény véghezvitelekor a szavatossági hiba figyelembevételével. Ha azonban a vevő a hiba felismerése után oly cselekményével vagy mulasztásával tette lehetetlenné az állat visszaadását, amely a rendes gazda gondosságának nem felel meg, az eladónak további kártérítéssel is tartozik.

10. § Ha egész nyájat (ménes, falka, csorda, gulya) vagy több állatot mint együvé tartozót adtak el, a vétel felbontását, bár összvételár volt is kikötve, rendszerint csak a szavatossági hibában szenvedő egyes állatra vagy állatokra nézve lehet követelni. Ha azonban az állatokat a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem lehet különválasztani, vagy ha a szavatossági hiba ragadós betegség, a vevő az együtt eladott valamennyi állatra nézve követelheti a vétel felbontását.

A vétel felbontásának valamennyi állatra nézve kimondását az eladó is követelheti, ha a részleges felbontás az ő érdekeit sérti.

Ha a szavatossági hiba ragadós betegség és egyik fél sem kívánja a vételt valamennyi állatra nézve felbontani, a vevő a vétel felbontását az együttesen megvett állatok közül olyanokra nézve is követelheti, amelyekre a betegség a megvett beteg állatokról az átadás után ragadt át, kivéve, ha ezt saját gondatlansága okozta.

11. § Az előleges bizonyítási eljárásnak vagy a vétel felbontása iránt indított pernek folyama alatt a felek bármelyikének kérelmére, amelyről a másik fél lehetőleg idejekorán előzetesen értesítendő, el kell rendelni az állat elárverezését s a befolyó vételárnak bírói letétbe helyezését, ha az állat megszemlélésére többé nincs szükség és ha az állatnak élő vagy leölt állapotban értékesítését a szavatossági hiba természete megengedi.

Árverésnek nem lehet helye, ha az eladó a vételárt kamatjával együtt bírói letétbe helyezi. Ebben az esetben, ha a vevő az állatot az eladó birtokába nem bocsátja, a 8. §-t kell megfelelően alkalmazni.

12. § A 7. § 3. és 4. bekezdésének és a 11. §-nak rendelkezései megfelelően irányadók oly esetben is, amidőn a vevő a szavatossági hibában szenvedő állat helyett hibátlannak szolgáltatását kívánja (6. § 2. bekezdése).

13. § Ha az eladó a szavatossági hibák közé nem tartozó valamely hibáért vagy egyéb hiányért a szavatosságot írásban (2. §) külön elvállalta, vagy ha az állatnak valamely tulajdonsága írásban külön ki van kötve, a szavatosság jogkövetkezményei tekintetében a 6-12. §-ok rendelkezései irányadók és ha szavatossági idő is van kikötve, erre - ellenkező kikötés hiányában - a 3. §-nak a vélelemmel kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni aképen, hogy az ott megállapított vélelem beáll, ha a hiba vagy a hiány a kikötött szavatossági időn belül mutatkozik.

14. § A 6. §-ban meghatározott jogai gyakorlása helyett a vevő nemteljesítés miatt kártérítést követelhet az eladótól, ha az eladó a meglevő szavatossági hibát előtte csalárdul elhallgatta, ha a hiba fenn nem állásáért vagy az állatnak szavatossági hibától mentességeért jótállott, vagy ha az állatnak írásban kikötött valamely tulajdonsága hiányzik.

15. § Az eladó szavatosságát kizáró vagy korlátozó kikötés hatálytalan, ha az eladó a hibát a vevő előtt csalárdul elhallgatta.

16. § A szavatossági hiba és egyéb szavatossági hiány miatt támasztható követelések a szavatossági idő elteltétől számított tizenöt nap alatt elévülnek.

Ezt az időt írásban meg lehet hosszabbítani vagy rövidíteni.

A hiány megállapítása végett kért előleges bizonyítási eljárás is félbeszakítja az elévülést. Az eljárás befejezése után az elévülés újra kezdődik.

Az eladó erre az elévülésre nem hivatkozhatik, ha a hiányt a vevő előtt csalárdul elhallgatta.

17. § A vevő kifogásképen az elévülés beállta után is hivatkozhatik a szavatossági hibára vagy hiányra s ezen az alapon különösen megtagadhatja a vételár kifizetését vagy beszámíthatja kártérítő követelését az eladó követelésével szemben, ha az elévülési idő eltelte előtt az eladót a hibáról vagy hiányról értesítette vagy az eladó távollétében az értesítést részére elküldte vagy az esetet a községi előljáróságnak bejelentette vagy az állatot állatorvossal megvizsgáltatta vagy a hiba vagy a hiány megállapítása végett előleges bizonyítási eljárást kért vagy az eladót perbe hívta oly perben, amely közte s az állat későbbi megszerzője között a hiba vagy a hiány miatt folyik.

E nélkül is fennmarad a vevő joga e kifogásra, ha az eladó a hibát vagy a hiányt előtte csalárdul elhallgatta.

18. § A 16. §-ban meghatározott elévülési időt azon követelések tekintetében, amelyek a jelen törvény életbelépte előtt kötött ügyletekből erednek, amennyiben a 16. § szerint az elévülés folyama már megkezdődött, a jelen törvény életbelépte napjától kell számítani. Ha azonban a korábbi jogszabály szerint az elévülés előbb állana be, a korábbi jogszabály irányadó.

19. § E törvény rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az ügylet akár az eladóra, akár a vevőre nézve kereskedelmi ügylet. Ily ügyletekre az 1875:XXXVII. tc. (kereskedelmi törvény) 346-350. §-ai csak annyiban irányadók, amennyiben a jelen törvény mást nem rendel.

20. § Ez a törvény 1923. évi március hó 1. napján lép életbe.

Ezt a törvényt a kereskedelemügyi miniszter, a földmívelésügyi miniszter és az igazságügyminiszter hajtja végre.