1923. évi XI. törvénycikk

a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról * 

1. § Az 1898:XXIII. tc., továbbá az ezt módosító és kiegészítő 1920. évi XXX. tc. alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet (O. K. H.) keretében túlnyomóan hivatásos földmunkásokból alakult vagy alakuló földmunkásvállalkozó szövetkezetek, valamint az O. K. H. kötelékébe tartozó szövetkezetek, amennyiben kebelükben hasonló célból munkavállalkozó csoportok alakulnak - ennek a törvénynek a rendelkezései szerint - állami támogatásában részesíthetők.

2. § Az állami támogatás módjai lehetnek:

a) a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek alapításával és megszerzésével járó költségek fedezése, továbbá egyszersmindenkorra szóló berendezkedési (felszerelési) segély adományozása;

b) meghatározott időn belül visszatérítendő kamatmentes üzleti forgótőke kölcsönnyujtása;

c) az O. K. H. által vállalati célokra a munkások elhelyezésére szükséges férőhelyek (barakkok) felállítására vagy munkaeszközök beszerzésére nyujtott vagy annak hozzájárulásával, más pénzintézetnél felvett szövetkezeti kölcsönökért való állami szavatosság;

d) állami szakközegeknek államköltségen, valamint állami munkaeszközöknek kölcsönképen a szövetkezet céljaira való esetenkénti átengedése;

e) távolabbi vidékeken való munkavállalás esetén a munkavállaló szövetkezeti tagok utazási és a munkaeszközök szállítási költségeinek megtérítés kötelezettsége mellett való előlegezése;

f) ennek a törvénynek életbeléptetésétől számított első öt évben a földmívelésügyi miniszter az ezen törvény hatálya alá eső szövetkezetek földmunkásvállalkozó tagjait az 1898:XXIII. tc. 15. §-ában előírt ötszörös felelősség kötelezettsége alól indokolt esetben részben felmentheti, a felelősség kötelezettségét kétszeresre szállíthatja le s a leszállítás arányában helyettük meghatározott időre állami szavatosságot vállalhat.

Az ebben a §-ban felsorolt kedvezményeket az O. K. H. indokolt előterjesztése alapján és mindenkor az O. K. H. útján a m. kir. földmívelésügyi miniszter nyujthatja az egyes szövetkezeteknek.

3. § Az előbbi §-ban felsorolt kedvezményben nem részesíthető és a már nyujtott kedvezmény visszatérítésére kötelezhető az a szövetkezet, amely az állami kedvezményekből folyó kötelezettségeinek eleget tenni vonakodik, a nyujtott kedvezményeket nem rendeltetési céljaira fordítja vagy azzal visszaélést követ el.

4. § A szövetkezetek támogatásából eredő folyó kiadásokat a költségvetés keretében a földmívelésügyi tárcánál a „Gazdasági munkás- és cselédügyek” cím terhére kell elszámolni.

Felhatalmaztatik a m. kir. pénzügyminiszter, hogy a földmunkásvállalkozó szövetkezetek támogatásához szükséges forgótőke céljaira - a szükséghez mért részletekben - az 1922/1923. költségvetési évre 5,000.000 koronát, az 1923/1924. költségvetési évre pedig 20,000.000 koronát bocsásson a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére.

A 2. § a) pontja értelmében engedélyezhető állami támogatás csak a mindenkori állami költségvetésben e célra engedélyezett hitel keretei között engedélyezhető.

A 2. § c) pontja értelmében való szavatosságvállalás csak a legrendkívülibb esetekben egész kivételesen alkalmazható és minden esetben a m. kir. pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával gyakorolható.

5. § Az 1. §-ban említett szövetkezetek bármely közmunkák nyilvános versenytárgyalásán szóval vagy írásban minden bánatpénz vagy biztosíték letétele nélkül részt vehetnek és ajánlatot tehetnek, tekintet nélkül arra, hogy a versenytárgyalási feltételek szerint a bánatpénz, óvadék vagy biztosíték letétele kötelező volt-e vagy sem.

Formahibák miatt az 1. §-ban említett szövetkezetek ajánlatai nem mellőzhetők (közszállítási szabályzat 28. §)

Oly közmunkáknál, ahol az óvadék letétele elkerülhetetlen, a szükséges vállalkozói óvadék a munkabérek egy részének visszatartása útján is képezhetők. Az óvadékképzés feltételei a vállalati szerződésben mindenkor minden kétséget kizárólag állapítandók meg.

6. § Egyenlő ajánlat esetén a közmunkák versenytárgyalásain az első §-ban említett szövetkezetek mindenkor előnyben részesítendők. Méltányos esetben pedig, ha az árajánlatok közötti különbözet 10 (tíz)%-nál nem nagyobb, a közmunkák elvégzésére a kedvezőbb ajánlatok dacára ugyancsak az 1. §-ban említett szövetkezetek bízhatók meg.

7. § A jelen törvényben említett szövetkezetek alakulására vonatkozólag az 1920:XXX. tc. 2. §-ának a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek alakulására vonatkozó rendelkezései irányadók.

Az 1. §-ban említett szövetkezetek kötelesek a szabályszerű megalakulástól számított 30 napon belül megalakulásukat az O. K. H. útján a szövetkezet székhelyére illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenteni, aki a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állandó nyilvántartásáról s egyszersmind arról is gondoskodni köteles, hogy minden a törvényhatóság területén vállalati úton foganatosítandó közmunkák versenytárgyalási hirdetményeiről úgy az O. K. H., mint a törvényhatóság területén működő szövetkezetek is értesülést szerezzenek.

8. § A m. kir. földmívelésügyi miniszter az 1. §-ban említett szövetkezetek ügymenetét és számadásait megbízottja útján bármikor ellenőrizheti, megvizsgáltathatja, a szövetkezet igazgatósági ülésein és közgyűlésein bármikor résztvehet, kifogásokat emelhet, javaslatokat tehet, melyeket a szövetkezet napirendre tűzni és tárgyalni köteles; szükség esetén a határozatok ellen óvást emelhet s az ülést felfüggesztheti.

9. § Ez a törvény kihirdetése napján azonnal életbelép és végrehajtásáról a belügy-, pénzügy- és kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter gondoskodik.