1. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy az 1884. évi XVII. törvénycikk hatálya alá eső olyan foglalkozási ágakban, amelyekben az üzem természete vagy valamely általános jelentőségű gazdasági érdek vagy más közérdek az éjjeli munkát nem teszi mulhatatlanul szükségessé, a munkának az esti nyolc órától reggeli hat óráig terjedő időben (éjjeli idő) való végzését rendelettel eltilthassa. E tilalom nem terjedhet ki olyan munkálatokra, amelyek kivételes vagy időnként visszatérő közszükséglet kiegészítésére irányulnak vagy pedig erőhatalom következményeinek megszüntetésére vagy valamely fenyegető veszély elhárítására szolgálnak; nem terjedhet ki továbbá nyersanyagoknak, egész vagy félgyártmányoknak romlástól való megóvása céljából elkerülhetetlenül szükséges munkálatokra sem.
A jelen § alapján kibocsátott rendeletek az egyes foglalkozási ágakon belül a versenyviszonyok egyenlőségét nem érinthetik.
2. § A kereskedelemügyi miniszter az 1. §-ban megjelölt rendeletek kiadása előtt a kereskedelmi és iparkamarákat, továbbá az érdekelt munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket meghallgatja.
3. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe s azt a kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.
