1923. évi XVII. törvénycikk

a mérnöki rendtartásról * 

I. CÍM

Képesítés és gyakorlat

1. § A technikai tudományok bármelyik ágában szerzett főiskolai képesítés egységes megjelölésére a „mérnök” cím, a képzettség közelebbi megjelölésére pedig az illetékes technikai főiskolák által kiadott oklevelekben szereplő cím (mérnök, építész, gépészmérnök, vegyészmérnök, bányamérnök, kohómérnök, erdőmérnök, közgazdasági mérnök) szolgál.

A „mérnök” címet vagy a képzettség közelebbi megjelölésére való, valamint a „mérnök” és „építész” szavakkal összetett címeket csak az használhatja:

1. aki valamely hazai műegyetemtől a mérnöki tudományok valamelyik ágazatára vonatkozólag oklevelet kapott; vagy

2. aki a m. kir. bányászati és erdészeti főiskolától (akadémiától) oklevelet kapott; vagy

3. aki az 1. vagy 2. pontban említett képesítés valamelyikének megfelelő minősítést külföldön szerezte meg és oklevelét az illetékes hazai főiskola honosító záradékkal ellátta; vagy

4. aki a mérnökök nyilvántartásába a 69. vagy 70. § kivételes intézkedései alapján felvétetett.

Külföldi állampolgár, amennyiben nem felel meg az előbbi bekezdés rendelkezéseinek, kereseti tevékenysége körében a „mérnök” címet vagy a képzettség közelebbi megjelölésére való rokon címeket csak akkor használhatja, ha erre a jogszabályaink szerint megkívánt feltételekkel egyenértékű képesítés alapján saját hazájának jogszabályai szerint jogosult. A jogosultság kérdésében kétség esetében az illetékes főiskola meghallgatása után a viszonosság szempontjait is figyelembe véve s a netán érdekelt társminiszterekkel egyetértően a kereskedelemügyi miniszter végérvényesen dönt.

2. § Közszolgálati alkalmazottak (beleértve a hivatásos katonai szolgálatban állókat is) e törvény életbelépte után hivatali állásuknak megnevezésében a „mérnök” címmel - az 1883. évi I. tc. 31. §-ában említett eset kivételével - csak akkor ruházhatók fel, ha ez a cím őket e törvény 1. §-a értelmében megilleti.

E törvény hatályon kivül helyezi az 1883. évi I. tc. 10. §-ának, az 1884. évi XIV. tc. 10. §-ának és az 1885. évi XXIII. tc. 97. §-ának a fentiekkel ellenkező rendelkezéseit.

Azok a tisztviselők, akiket a „mérnök” cím e törvény 1. §-a értelmében meg nem illet ugyan, de akik a „mérnök” címmel való kinevezésüket a jelen § második bekezdésében idézett intézkedések alapján e törvény életbelépte előtt nyerték, e címnek hivatalos minőségük megjelölésére való használatára továbbra is feljogosíttatnak s e tisztviselők fokozatosan „mérnök” címmel felruházott magasabb állásokra is kinevezhetők.

3. § Önálló magángyakorlatot a mérnökök közül csak az folytathat, akit a mérnöki kamara tagjai sorába felvett. (6. §)

Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök szolgálata körébe tartozó mérnöki munkákat, alkalmazója részére, végezhet akkor is, ha nem tagja a mérnöki kamarának.

E törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy az olyan mérnöki munkák végzését, amelyekre nézve azt a közbiztonsági vagy egyéb közérdekű szempontok indokolttá teszik s amelyek a technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezhetők, a mérnöki kamara, illetve kamarák meghallgatása után s az érdekelt társminiszterekkel egyetértően rendeletileg - a második bekezdésben említett esetektől eltekintve - a mérnöki kamara tagjainak fenntarthassa.

Magánvállalat az ekként fenntartott munkakörben harmadik személyek részéről az önálló magángyakorlat körébe tartozó mérnöki megbizást csak akkor fogadhat el, ha a vállalat tulajdonosa, mérnöke vagy magánmérnöki irodájának felelős vezetője a mérnöki kamara tagja.

Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló magángyakorlatot csak akkor folytathat, ha a reá mértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkalmazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes miniszter) ezt megengedik s ha a kamara tagja.

Az ilyen alkalmazott mérnök a kamarába való belépését tartozik szolgálatadójának bejelenteni.

Egyes kivételes esetekben a köz- és magánalkalmazásban levő mérnök magánmunkát a kamarának a megbizás elfogadásától számított tizenöt napon belül való bejelentés mellett teljesíthet anélkül is, hogy a kamarának tagja lenne, feltéve, hogy a kamara a bejelentéstől számított tizenöt napon belül a megbízatás elfogadása ellen kifogást nem emel.

Ha valamely mérnöki munkálat végzésére való jogosultság vitássá válik, a vitás kérdésben a kamara, illetve kamarák meghallgatása után s a netán érdekelt szakminiszterekkel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter dönt.

E törvény felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a mérnöki kamara, illetve kamarák meghallgatása után az érdekelt társminiszterekkel egyetértőleg rendeleti úton részletesen szabályozza azt a kérdést, hogy a fennálló törvények korlátai közt kik jogosultak technikai szakkérdésekben bíróságok előtt szakértői működésre.

II. CÍM

Mérnöki kamara és mérnöki tanács

4. § A mérnökök erkölcsi és anyagi érdekeinek a közérdekkel összhangzásban való oltalma és előmozdítása céljából Budapesten mérnöki kamara szerveztetik, amelynek hatásköre a vidéki kamarák felállításáig a magyar állam egész területére kiterjed.

A kereskedelemügyi miniszter a budapesti kamara megalakulásától számított három év elteltével a budapesti kamara meghallgatásával és az illetékes társminiszterekkel egyetértőleg intézkedik, hogy külön mérnöki kamara szerveztessék minden olyan helyen, amelynek körzetébe legalább nyolcvan kamaratag tartozik s külön kamara felállítását ezeknek legalább kétharmadrésze kívánja. Úgy a fenntemlített időpontban, mint a szükséghez képest később hasonló módon szervezendő vidéki kamarák megalakulása alkalmával az egyes kamarák hatáskörének területi határait a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza.

Nyolcvannál kevesebb tagból álló kamara nem alkotható.

Ha valamely már megalakított kamara tagjainak száma tartósan nyolcvan alá leszáll, joga van a kereskedelemügyi miniszternek a fennforgó körülmények mérlegelésével azt a kamarát feloszlatni és területét és tagjait a szomszédos kamara vagy kamarák közt felosztani.

A 11., 71. és 72. §-ban említett nyilvántartások országos egybefoglalása vidéki kamarák alakítása esetén is a budapesti kamara feladata.

5. § A mérnöki kamara rendeltetése, hogy a mérnöki karnak erkölcsi tekintélye és hazafiassága felett őrködjék; a kamara tagjainak jogait és érdekeit védje; a mérnökök működésének jog- és szabályszerűségét ellenőrizze; tagjai, valamint a mérnökhelyettesek (10. §) felett e törvény korlátai közt a fegyelmi hatóságot gyakorolja; a kar erkölcsi színvonalának emelését és érdekeinek fejlesztését véleményadás és javaslattétel útján előmozdítsa.

6. § A kamara tagjai sorába föl kell venni azt az állandóan a kamara területén lakó magyar állampolgárt, aki a „mérnök” cím viselésére az 1. § és a 2. § harmadik bekezdése értelmében jogosult s a felvételt kéri és ezenfelül a 7. §-ban a gyakorlat igazolására megállapított feltételeknek megfelel, feltéve, hogy nem esik a 8. §-ban említett kizáró okok valamelyike alá.

Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a kamara tagjai sorába egyes olyan mérnököket is felvehet, akik nem magyar állampolgárok s mérnöki gyakorlatuk eltér a 7. § határozmányaitól. Az ilyen esetek elbírálásánál a viszonosság szempontjai is kellően figyelembe veendő.

7. § A mérnöki kamarába való felvételre jelentkező mérnöknek képesítő oklevele megszerzését követőleg rendszerint három évi mérnöki gyakorlatot kell igazolnia.

Azt, hogy mily munkakörben töltött időt s - kivételesen - a képesítő oklevél megszerzése előtti gyakorlat mily hányadrészét lehet ily gyakorlatul beszámítani, a kereskedelemügyi miniszter a kamara meghallgatása után, az illetékes társminiszterekkel egyetértően rendeleti úton szabályozza s a gyakorlati időt egyes foglalkozási ágakat illetően három évnél hosszabb vagy rövidebb időben is megállapíthatja.

8. § A mérnöki kamara tagjai sorába nem lehet felvenni azt a mérnököt:

1. aki nem önjogú;

2. aki az 1878. évi V. tc. második részének I-IV., VI., VII., XLI. fejezetében, az 1912. évi XXX. tc. V. fejezetében, az 1912. évi LXIII. tc. II. fejezetében, az 1913. évi XXXIV., az 1914. évi XL., az 1915. évi XIX., az 1921. évi III. és az 1922. évi XXVI. törvénycikkben, illetőleg az idézett jogszabályok helyébe lépő vagy azokat kiegészítő későbbi jogszabályokban meghatározott bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt vizsgálati fogságban van, vád alá van helyezve, vagy ezzel egyenlő erejű bírói határozat hatálya alatt áll;

3. aki a jelen § 2. pontjában említett bűntett vagy vétség miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, addig, amíg büntetésének kiállása után - ha pedig a büntetés végrehajtása felfüggesztetett, az ítélet jogerőre emelkedésének napja után - ha kegyelmet kapott, az erre vonatkozó elhatározás keltének napja után - végül, ha a büntetés végrehajtása elévült, az elévülés időpontjának beállta után, bűntett miatti elítélés esetében öt év, vétség miatti elítélés esetében három év el nem telt;

4. akit jogerős büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre ítéltek, a hivatalvesztés tartama alatt, továbbá, akit jogerős büntetőbírósági ítélettel a mérnöki hivatás gyakorlatától eltiltottak, a tilalom ideje alatt.

A mérnöki kamara tagjai sorába felvett mérnököt az előbbi bekezdés 1., 3. vagy 4. pontjában említett esetben a kamara tagjai sorából törölni kell, a 2. pontjában említett esetben pedig a mérnöki gyakorlattól fel kell függeszteni.

Ezenfelül a kamara választmánya az eset súlyához képest egy évtől öt évig terjedhető időre megtagadhatja oly mérnök felvételét, illetőleg a kamara tagjai közül az említett időre kizárhatja az oly mérnököt, aki felvételi kérelmének beadását, illetőleg felvételét megelőző tíz éven belül a mérnöki hivatással vagy a kar tekintélyével össze nem férő magatartást (37. §) tanúsított, így különösen a háború idején, a forradalmakban s a forradalmak előkészítésében, valamint az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt hazaellenes magatartást tanusított.

9. § A kamara tagjai sorába való felvétel kérdésében a kamara választmánya a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül indokolt határozatot hoz és azt az érdekelttel közli.

Ha a kamara választmánya a felvételt képesítés hiánya miatt tagadja meg, határozata - a 70. §-ban említett esetektől eltekintve - végérvényes.

Ha a választmány az elutasítást a 8. §-ban említett okok valamelyikére alapítja, határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésének van helye a mérnöki tanácshoz. (27. §)

Ha a 8. § 1-4. pontjában felsorolt kizáró okok valamelyike olyan mérnökre áll elő vagy derül ki, aki a kamara tagjainak sorába már fel van véve, a választmány a 8. § 1., 3. és 4. pontjai alatt említett esetekben a kamara tagjai sorából való törlést, a 2. pont alatti esetekben pedig a felfüggesztést - a kizáró okot megállapító hivatalos értesítés alapján - fegyelmi eljárás nélkül rendeli el. Ugyancsak fegyelmi eljárás nélkül határoz a választmány a 8. § utolsó bekezdésének esetében, ha az ott említett magatartás miatt oly mérnök ellen merül fel panasz, aki a kamarának tagja. A választmánynak a jelen bekezdésben említett határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezéssel lehet élni a mérnöki tanácshoz. (27. §)

A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

Ezeken az eseteken, továbbá az érdekelt mérnök saját kérelmének vagy elhalálozásának esetén kívül azt, aki a kamara tagjai sorába felvétetett, abból csak jogerős fegyelmi határozat alapján lehet törülni.

A választmány ama határozata ellen, amellyel valakit a kamara tagjai sorába felvett, a határozat kifüggesztésétől számított 30 nap alatt a kamara bármely bejegyzett tagja élhet fellebbezéssel a mérnöki tanácshoz.

A jogerős felvételt és törlést az állam hivatalos lapjában közzé kell tenni.

10. § Azt, aki az 1. §-ban megkívánt mérnöki képesítő oklevelek valamelyikével rendelkezik, de a 7. §-ban megkövetelt gyakorlatot nem tudja igazolni, köteles az a kamarai tag, akinél mérnöki tennivalók végzésére alkalmazva van - helyettesként - a mérnöki kamaránál bejelenteni.

A mérnökhelyettesek sorába való felvétel és az abból való törlés eseteit és módozatait a kamara ügyrendje szabályozza.

A mérnökhelyettes önálló mérnöki gyakorlat folytatására nem jogosult, annak a mérnöki kamarai tagnak ügyeiben azonban, akinek helyetteseként be van jegyezve, mérnöki szakkérdésekben eljárhat.

11. § A kamara választmánya a kamarai tagok sorába felvett mérnökökről és a mérnökhelyettesekről külön törzskönyveket vezettet (mérnökök törzskönyve, mérnökhelyettesek törzskönyve) és ezekben a tagokra és a mérnökhelyettesekre vonatkozóan bejelentett, a hivatalosan tudomására jutott vagy a fegyelmi úton megállapított változásokat bevezetteti és e törzskönyvek kiigazított másolati példányát minden év január havában a szükséges példányszámban a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti.

A vidéki kamarák a törzskönyvek egy példányát ugyanakkor a budapesti kamarának is rendelkezésére bocsátják.

A törzskönyvek közhitelűek és nyilvánosak.

A választmány ezenkívül nyilvántartást vezettett azokról is, akik a mérnökök vagy mérnökhelyettesek törzskönyvébe ugyan nincsenek felvéve, de a mérnök cím viselésére az 1. § értelmében jogosultak. (Mérnökök nyilvántartása.)

E nyilvántartás első összeállítása alkalmával annak másolata, azontúl pedig évente a nyilvántartás kiegészítésének másolata a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztendő.

12. § A kamarai tag köteles lakóhelyének változtatását, valamint a kérelmére bejegyzett mérnökhelyettes alkalmazásának bármily okból bekövetkezett megszűnését a törzskönyvbe való bevezetés végett a kamarához 15 napon belül bejelenteni.

A bíróságok és a közigazgatási hatóságok kötelesek azokat a jogerős ítéleteket és határozatokat, amelyek a kamara törzskönyveibe bejegyzett mérnökökre vagy mérnökhelyettesekre a 8. §-ban említett kizáró okok valamelyikét megállapítják, a kamarával haladék nélkül közölni.

A halálesetet felvevő közeg köteles a kamara törzskönyvébe bejegyzett mérnök vagy mérnökhelyettes elhalálozásáról a kamarát azonnal értesíteni és ennek megtörténtét a haláleset-felvételi ívben megjegyezni. (1894. évi XVI. törvénycikk 17. §-a.)

A mérnöki cím viselésére jogosultak nyilvántartásának vezethetése végett szükséges adatszolgáltatás rendjét a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg rendeleti úton szabályozza.

13. § A kamara, kiadásainak fedezésére, tagjaira évi tagsági díjakat róhat ki.

Köz- és magánalkalmazásban levő olyan mérnök által, aki nem tagja a kamarának, a 3. § hetedik bekezdésében foglalt engedély alapján teljesített magánmunkák után a kamara esetről-esetre a díjazás 1%-áig terjedhető kamarai illetéket róhat ki.

A kamarai tagsági díjakat és illetékeket közigazgatási úton, közadók módjára kell behajtani.

A kamara a második bekezdésében említett illetékeket teljes összegükben a tagsági díjakból és egyéb bevételi forrásaiból eredő jövedelmeinek pedig legalább 20%-át segítő alap létesítésére fordítja.

A kamara a segítőalapból keresetképtelen tagjait, valamint elhalt tagjainak özvegyeit és árváit, amennyiben ezek reá vannak utalva, segélyezi. A segítőalap létesítésének, kezelésének és felhasználásának szabályait a közgyűlés állapítja meg és érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges.

14. § A mérnöki kamara ügyeit a közgyűlés, a választmány és az elnök a kamarai tisztviselők és a segédszemélyzet közreműködésével intézi.

15. § A közgyűlés a kamara összes tagjaiból áll és hatáskörébe tartozik:

1. az elnöknek, két alelnöknek, titkárnak, pénztároknak, ügyésznek és a választmány tagjainak megválasztása;

2. az ügyrend megállapítása;

3. a tagsági díjak kérdésében való határozás;

4. a tisztviselők tiszteletdíjának megállapítása;

5. az évi költségvetés megállapítása és a fedezetről való döntés;

6. az évi zárszámadás megvizsgálása és a felmentés megadása;

7. a kormányhoz felterjesztendő évi jelentés megállapítása;

8. a választmánynak a kamara vagyoni ügyeiben hozott határozatai ellen beadott fellebbezések eldöntése;

9. a választmány által vagy ennek útján előterjesztett indítványok tárgyalása és azok felett való határozás.

Az ügyrendnek és minden esetleges módosításának érvényességéhez szükséges, hogy azt a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg jóváhagyja.

16. § A közgyűlések nyilvánosak. A napirendet az elnök előzetesen közzéteszi. A közgyűlés jegyzőkönyvét másolatban a kereskedelemügyi miniszterhez fel kell terjeszteni.

A közgyűlés határozatképességéhez, választás eseteit kivéve, a kamara tagjai legalább egy ötödének jelenléte szükséges.

Határozatképtelenség esetén harminc napon belül új közgyűlés tartandó, amely a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozhat.

A közgyűlés összehívásának módját és a tárgyalás rendjét egyebekben az ügyrend állapítja meg.

17. § A választmány áll a kamara tisztviselőiből (elnök, két alelnök, titkár, pénztárnok és ügyész) és a választmányi tagokból. A budapesti kamara választmányi tagjainak száma a tisztviselőkön kívül negyven.

Vidéki kamarák választmányi tagjainak számát az illető kamara rendeleti úton való szervezése alkalmával a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg, e szám azonban a tisztviselőkön kívül tizennégynél kevesebb nem lehet.

18. § A kamara elnökét, alelnökét, titkárát és pénztárnokát, továbbá a kamara választmányi tagjait a közgyűlés a kamara tagjai sorából, a kamara ügyészét pedig a kamara székhelyén levő ügyvédek sorából titkos szavazással, viszonylagos szótöbbséggel három évre választja.

A kamarában képviselt foglalkozási körök mindegyikéből annyi választmányi tag választandó, hogy a választmányban minden foglalkozási kör aránylagos képviseletet találjon.

A kamara tisztviselőinek és a választmányi tagok legalább felének állandó lakása a kamara székhelyén kell, hogy legyen.

A választmánynak legfeljebb egy hatodrésze lehet olyan mérnök, aki a 70. § alapján jutott be a kamarába.

19. § A választás eredményességéhez szükséges, hogy a szavazati joggal bíró tagoknak legalább egyharmad része részt vegyen a szavazásban és hogy a tisztviselők és a választmányi tagok mindenikére a beadott szavazatoknak legalább egyharmad része essék.

Azt a választást, amelyiknél e feltételek valamelyike hiányzik, meghiusultnak kell tekinteni és harminc napon belül új választást kell elrendelni, amelynél a viszonylagos szótöbbség feltétlenül dönt. Az új választást elrendelő hirdetményben az első választás meghiusultát és ennek okát is meg kell említeni.

Ha többen egyenlő számú szavazatot kaptak és valamennyien nem lehetnek tisztviselőkké vagy választmányi tagokká, azt, hogy közülük ki legyen azzá, az elnök sorshúzás útján dönti el.

A szavazás személyesen leadott szavazólappal történik; a székhelyen kívül lakó tagok azonban szavazólapjukat pecsétjükkel lezárt és sajátkezű névaláírásukkal ellátott borítékban is beküldhetik. A választás lezárása után sem a személyesen leadni szándékolt, sem a borítékban érkezett szavazatot nem lehet többé figyelembe venni.

A választási eljárás további részleteit az ügyrend szabályozza.

20. § A választás eredményét a kereskedelemügyi miniszterhez az eredmény megállapításától számított nyolc nap alatt be kell jelenteni.

A választás során előfordult szabálytalanság miatt a szavazásban résztvett legalább tíz tag tizenöt napon belül együttes fellebbezéssel élhet a mérnöki tanácshoz, amely a választás érvényessége felett végérvényesen dönt.

21. § Ha a tisztviselő állások valamelyike a három évi időtartam alatt megüresedik, ennek betöltése iránt a közgyűlés intézkedik.

Ha időközben a választmányi tagok sorában áll be üresedés, a megüresedett helyre a hátralevő időre a 18. §-ban foglalt korlátozások figyelembevételével azt kell behívni, aki a választáskor a legközelebbi legtöbb szavazatot kapta.

22. § Kamarai tisztviselővé vagy választmányi taggá nem választható meg az a kamarai tag, aki a jelen törvény 8. §-ának 2. pontjában említett bűntett vagy vétség miatt vizsgálati fogságban van, vagy vád alá van helyezve, vagy azzal egyenlő erejű bírói határozat hatálya alatt áll, vagy akit ily bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésére ítéltek, vagy aki fegyelmi eljárás alatt vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

Az a kamarai tisztviselő vagy választmányi tag, aki ellen fegyelmi, vagy a 8. § 2. pontjában említett bűntett vagy vétség miatt bírói eljárás van folyamatban, vagy aki szabadságvesztés büntetését tölti, kamarai tisztviselői vagy választmányi tagsági minőségben nem működhetik.

Aki ellen a 8. §-ban említett kizáró okok valamelyikét megállapították, elveszti kamarai tisztviselői állását, valamint választmányi tagságát és ezeknek betöltése iránt intézkedni kell.

23. § A választmány hatáskörébe tartozik:

1. a közgyűlés határozatainak végrehajtása;

2. a mérnökök és mérnökhelyettesek törzskönyvébe való felvétel kérdésében határozás és a törzskönyvek állandó kiigazítása;

3. a mérnökök és a mérnökhelyettesekek felett az állandó felügyeletnek és a törvény keretein belül a fegyelmi hatóságnak gyakorlása;

4. a mérnökök nyilvántartásának vezetése;

5. a kamara vagyonának kezelése;

6. a közgyűlés elé tartozó ügyek (költségvetés, zárszámadás, évi jelentés stb.) előkészítése;

7. a mérnöki hivatás körében észlelt hiányok orvoslása céljából javaslattétel;

8. mindazok a tennivalók, amelyeknek intézése a kamara működési körébe tartozik és a közgyűlés hatáskörébe nincs utalva.

A választmány határozatképes, ha a tisztviselőkön kívül a választmányi tagok egy negyedrésze jelen van.

24. § Azt, hogy a kamarában képviselt egyes foglalkozási köröket érdeklő esetekben az illető foglalkozási kör különleges szempontjai mily módon érvényesítendők, az ügyrend határozza meg.

25. § Az elnök jogkörét az ügyrend állapítja meg. Az elnököt akadályoztatása esetében az alelnökök egyike helyettesíti.

A kamara törvényszerű működéséért az elnök elsősorban felelős.

A kamarát a bíróságokkal és a közigazgatási hatóságokkal szemben az elnök képviseli.

Az elnök az egyes mérnökök, vagy a mérnök és mérnökhelyettes között hivatásszerű működésükből felmerülő egyenetlenségeknek békés úton való elintézését megkisérli; evégből jogosult az érdekelt feleket megidézni és esetleg a kamara oly más tagjait is meghívni, akiknek közbenjöttétől jó eredményt vár.

26. § A kamara minden év első negyedében előző évi működéséről kimerítő jelentést tesz a kereskedelemügyi miniszternek, amelyben a mérnöki foglalkozás körében tett tapasztalatairól és fegyelmi joghatóságának gyakorlásáról részletesen beszámol.

27. § A kamara választmányának határozatai ellen vagyonkezelési ügyekben a közgyűléshez, más ügyekben úgy a budapesti kamarára, mint a vidéki kamarákra kiterjedő hatáskörrel Budapesten alakítandó mérnöki tanácshoz van helye fellebbezésnek. Úgy a közgyűlésnek, valamint a mérnöki tanácsnak a hozzájuk fellebbezett ügyekben való határozatai végérvényesek.

A mérnöki tanács az elnökön és két alelnökön kívül harminc tagból áll. A tagok közül huszat, arra való figyelemmel, hogy a tagok sorában a mérnöki, foglalkozási körök mindegyike legalább két-két taggal képviselve legyen, a kereskedelemügyi miniszter három évre nevez ki; és pedig tizenöt tagok a mérnöki kamarák választmányainak jelölése alapján a kamarák oly tagjai közül, akik már legalább tíz év óta folytatnak mérnöki gyakorlatot, öt tagot pedig a technikai főiskolák jelölése alapján oly szakférfiak sorából, akik nem kamaratagok. A kamaratagok sorából veendő tizenöt tagból ötöt a közalkalmazásban levő kamaratagok közül kell kinevezni. A tanács további öt tagját, bírói képesítésű tagjai közül, a magyar királyi közigazgatási bíróság, öt tagot pedig, mérnökbírái közül a magyar királyi szabadalmi bíróság küld ki, ugyancsak három évre.

Az elnököt és alelnököket a tanács által jelölt öt egyén közül szintén három évre a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. Ha a kinevezés a tanács tagjai sorából történt, ugyanekkor a tagok létszámát az előbbi bekezdés értelmében ki kell egészíteni.

Nem nevezhető ki a mérnöki tanács tagjává az, aki valamelyik kamara választmányának tagja, továbbá az, aki a 8. §-ban felsorolt kizáró okok miatt nem lehet a mérnöki kamara tagjává, valamint az, aki a 38. § harmadik bekezdésének rendelkezése alá esik.

A mérnöki tanács az elnökön kívül hattagú fellebbezési tanácsban határoz, akik közül hármat a kamarai tagok, egyet a kamarákon kívül álló tagok, egyet a magyar királyi közigazgatási bírósági tagok, egyet pedig a magyar királyi szabadalmi bíróság mérnökbírái sorából az elnök hív be.

A tanács megalakulásának és a behívásnak módozatai, nemkülönben a fellebbezési tanácsnak eljárási szabályait a tanács ügyrendje állapítja meg. Ez az ügyrend akkor válik joghatályossá, ha azt a kereskedelemügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg jóváhagyta.

28. § A kamara működése felett a felügyeleti jogot az érdekelt társminiszterekkel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter gyakorolja és ebben az ügykörben a kamarához rendeleteket és utasításokat intézhet.

A mérnöki kamara köteles a kereskedelemügyi miniszter hozzá intézett rendeleteit és utasításait végrehajtani, illetőleg azokra figyelemmel lenni.

Ha a kamara valamely rendeletet önkormányzati jogköre szempontjából sérelmesnek vagy jogszerűtlennek tart, joga van a végrehajtás előtt a kereskedelemügyi miniszterhez fordulni felterjesztéssel. A miniszter újabb rendeletét azonban köteles haladék nélkül végrehajtani, de az ellen birtokon kívül panasszal élhet a magyar királyi közigazgatási bírósághoz.

III. CÍM

A mérnöki kamara tagjainak jogai és kötelességei

29. § A mérnöki kamara tagja mérnöki (építészi stb.) irodát tarthat. Belföldön egynél több állandó irodát senki sem tarthat.

A mérnök a hatóságok vagy a magánosok részéről felajánlott megbízást - kivéve, ha jogszabály máskép rendelkezik - nem köteles elfogadni.

Közalkalmazásban álló mérnök nem vállalhat megbízást oly magánmunkára, amelynek megbírálására vagy tárgyalására az a hivatal illetékes, amelyhez ő tartozik. Az illetékesség értelmezésére vonatkozik kétség esetén e törvény 3. §-a utolsó előtti bekezdésének határozmányai mértékadók.

A tervező mérnök saját tervének anyagi végrehajtásában általában nincs korlátozva; e törvény azonban felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy e tekintetben a kamara meghallgatásával, s az illetékes társminiszterekkel egyetértően bizonyos esetekre közérdekből rendeleti úton korlátozásokat állapíthasson meg.

30. § A mérnök köteles az elvállalt megbízást legjobb szaktudása szerint lelkiismeretesen és gondosan ellátni.

A mérnök az elvállalt mérnöki megbízás keretein belül megbízója nevében a közigazgatási hatósághoz beadványokat intézhet és előttük személyesen is eljárhat.

31. § A mérnöki kamara tagjai kötelesek az általuk elvállalt ügyekről, ez ügyekben tett intézkedéseikről és kiadásaikról, nemkülönben megbízójuktól nyert fizetésekről rendes jegyzéket vezetni, s úgy e jegyzéket, valamint fölvételi adataikat és a felek által átadott, vagy az ezeket illető iratokat a munka befejezésétől számított húsz éven át gondosan megőrizni.

32. § Ha a mérnöki kamara választmánya a kamara valamelyik tagját a törvényben meghatározott esetekben gondnokul rendeli ki, az köteles ezt a közérdekű megbízást elfogadni és lelkiismeretesen teljesíteni. A kirendelt gondnokot ugyanolyan felelősség terheli, mint azt a kamaratagot, aki a megbízást önként fogadta el. (30. §)

Közalkalmazásban levő mérnök gondnokul csak akkor rendelhető ki, ha a kirendeléshez hivatali felebbvaló hatósága hozzájárul.

A gondnokul kirendelés alól a kamarai tag csak akkor kérhet felmentést, ha a gondnoki minőségben ellátandó ügyekben közvetlenül vagy közvetve érdekelve van, vagy ha azok valamelyik ügyfelének érdekével ellentétesek, továbbá ha azokat lakhelyén kívül kellene ellátnia és ez reá aránytalanul terhes, fáradságos vagy költséges lenne, vagy ha már más ügyben kapott és teljesít gondnoki megbízást; végül ha 60-ik életévét már betöltötte.

IV. CÍM

A mérnöki kamara tagjainak díjazása

33. § A mérnöki kamara tagját a teljesített munkáért és az e körül szükséges eljárásokért díjazás illeti.

A díjazás mértékére nézve a felek szabadon egyezkedhetnek.

Megegyezés hiányában a mérnök akkora díjazást követelhet, amilyen a kereskedelemügyi miniszter által - a mérnöki kamara meghallgatása mellett az érdekelt szakminiszterekkel egyetértőleg - rendeleti úton megállapított díjszabás tételeinek megfelel.

Ha a szabad egyezkedéssel megállapított összeg magasabb annál, amely az előbb említett díjszabás szerint járna, a megállapodásszerű összeg csak akkor érvényesíthető, ha a megállapodás írásban jött létre.

34. § A mérnöki kamara a mérnöki díjazás tekintetében keletkezhető vitás ügyek eldöntésére állandó választott bíróságot létesíthet.

A választott bíróság csak azokban az ügyekben járhat el, amelyekben a felek azt az 1911. évi I. tc. 767. §-a értelmében írásban kikötötték.

A választott bíróság megalakítására és eljárására vonatkozó szabályokat a mérnöki kamara ügyrendben állapítja meg. Az ügyrendben gondoskodni kell arról, hogy abban az esetben, ha a választott bírósági szerződést olyan fél kötötte, aki nem tagja a kamarának, ez a fél az állandó választott bíróság tagjain kívül álló bírót is választhasson.

V. CÍM

A mérnöki kamara tagjainak felelőssége

35. § A kamara tagjai mérnöki magángyakorlatukat illetően a kamara fegyelmi hatósága alá tartoznak akkor is, ha reájuk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed.

Ha valamelyik fegyelmi hatóság olyan mérnökre vonatkozóan indított fegyelmi vizsgálatot, vagy hozott fegyelmi határozatot, akire más fegyelmi hatóság hatásköre is kiterjed, köteles a jogerőssé vált fegyelmi határozatot azzal a másik fegyelmi hatósággal haladék nélkül közölni.

36. § Kisebb mulasztások vagy rendetlenségek esetében a mérnöki kamara választmánya a kamara tagját - meghallgatás után, de alakszerű eljárás mellőzésével - írásbelileg megintheti, vagy 5000 koronáig terjedhető rendbírsággal sujthatja.

Ilyen rendbírság ellen nincs jogorvoslat. A kamaratagnak azonban a rendbírság kiszabására vonatkozó értesítés vételétől számított 15 napon belül benyujtható kérelmére a szabályszerű fegyelmi eljárást folyamatba kell tenni, amely esetben a rendbírság hatályát veszti.

A jogerősen megállapított rendbírságot a kamara törzskönyvébe be kell jegyezni. A bejegyzést egy év mulva törölni kell, ha ezalatt a mérnök ellen újabb panasz nem merült fel.

37. § Fegyelmi vétséget követ el az a mérnök:

1. aki önként elvállalt vagy valamely jogszabállyal reá rótt kötelességeit hanyagul vagy szabályellenesen teljesíti, vagy azokat szándékosan vagy vétkesen megszegi;

2. aki eljárásával, magaviseletével vagy nemzetellenes magatartásával a mérnöki állásnak vagy a mérnöki karnak tekintélyét sérti.

Fegyelmi vétséget követ el különösen, ha:

a) a hatóság iránt szóval vagy beadványaiban tiszteletlenséget tanusít;

b) a kamara vagy elnöke részéről kapott megbízásokat hanyagul vagy éppen nem teljesíti;

c) a reá bízott ügyekben a megbízással ellenkezően, avagy hanyagul vagy lelkiismeretlenül járt el; kiváltképen ha mérési vagy tervezési adatai megbízhatatlanoknak bizonyulnak;

d) a felet tudva céltalan mérnöki munkálatok végzésére biztatja vagy annak az elvállalt megbízás teljesítése közben nyilvánvalóan felesleges költségeket okoz;

e) díjazott közbenjárók útján vagy más meg nem engedett módon megbízó feleket keres;

f) a mérnöki kar tekintélyét sértő tisztességtelen versenyt űz;

g) olyan mérnöki feladatot vállal és végez, amelyre megfelelő szaktudása hiányzik;

h) szándékosan, avagy gondatlanságból segítséget nyujt e törvény vagy valamely más jogszabály rendelkezéseinek kijátszására; különösen ha kamarai tagságának felhasználásával jogosulatlanoknak tiltott működését segíti elő.

38. § A fegyelmi vétségek büntetései:

1. feddés;

2. 50,000 koronáig terjedhető pénzbírság;

3. a mérnöki gyakorlat folytatásától határozott időre, de legfeljebb egy évre terjedhető felfüggesztés;

4. a mérnöki gyakorlattól való eltiltás.

Ha a mérnök újabb fegyelmi büntetés alá nem esett, a feddés hatálya két év után, a pénzbírságé pedig három év után elenyészik és az arra vonatkozó feljegyzést a törzskönyvből törölni kell.

Az, akit a mérnöki gyakorlat folytatásától felfüggesztettek, a felfüggesztés lejártától számított három éven át a kamara közgyűlésén nem szólalhat fel és nem gyakorolhat szavazási jogot; ugyanazon idő alatt nem lehet a kamara választmányának tagja vagy a kamara tisztviselője és a kamara részéről semminemű megbízásban nem részesülhet.

Az, akit a mérnöki gyakorlattól fegyelmi határozattal eltiltottak, az eltiltó ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével kérheti a kamara tagjai közé újból való felvételét.

A kérelem felett a kamara választmánya határoz. A megtagadó határozat ellen fellebbezésnek van helye a mérnöki tanácshoz. (27. §)

Újból való felvétel esetében az e § harmadik bekezdésében megállapított mellékbüntetés három évi tartama az újból való felvétel napjától számít.

39. § Ha a kamara választmányának véleménye szerint a panaszolt cselekmény valamely bűncselekmény tényálladékát látszik kimeríteni, azt a választmány az illetékes büntető bírósággal vagy a királyi ügyészséggel haladék nélkül közli.

A büntető bíróság eljárása a fegyelmi eljárástól teljesen független és a fegyelmi eljárás folytatására s a fegyelmi büntetés kiszabására semminemű befolyással nincs. A fegyelmi bíróság azonban a fegyelmi eljárást a büntető bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

40. § Ha a kamara választmánya a kamara valamely tagjának szabályellenes cselekményéről vagy mulasztásáról panasz útján vagy egyéb módon tudomást szerez, a felett, hogy van-e eljárásnak helye, az érdekelt mérnöknek és a kamara ügyészének meghallgatása után, harminc napon belül határoz.

Kisebb mulasztás vagy rendetlenség esetében a 36. § alapján rendbírságot ró ki; súlyosabb esetben a fegyelmi eljárás folyamatba tételét határozza el. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Ha a kamarai tag a törzskönyvből való töröltetését a panasz megtétele, vagy az eljárásnak hivatalból történt megindítása után kérte, kérelme az eljárásnak folytatását és rendbírság vagy fegyelmi büntetés kiszabását nem akadályozza.

41. § A kamara választmánya, ha az eljárás folyamatba tételét határozta el, az iratokat további eljárás végett a kamara fegyelmi bíróságának küldi meg, amely a fegyelmi eljárást lefolytatni köteles.

A fegyelmi bíróság elnökből és négy tagból áll, akiket a kamara választmánya megválasztását követő első ülésén három év tartamára saját kebeléből választ. Ugyanekkor választja meg az elnök helyettesét és négy póttagot, akik az akadályozott vagy kizárt tagok helyett járnak el. A póttagokat szükség esetén az elnök váltakozva hívja meg.

Fegyelmi ügyekben a vádat és a mérnöki kar érdekeit a kamara ügyésze képviseli.

A panaszolt védőt nevezhet, aki vagy a mérnöki kamara tagja, vagy ügyvéd lehet.

42. § A fegyelmi bíróság elnöke és tagja nem járhat el olyan fegyelmi ügyben, amelyben vele szemben az 1911. évi I. törvénycikk 59. §-ában a bírákra nézve megállapított kizáró okok valamelyike fennáll.

A kizáró ok fennforgását a bíróság hivatalból vagy a fegyelmi bírónak, a kamara ügyészének, a panaszosnak vagy a panaszlottnak kívánságára állapítja meg. A fegyelmi bíróság eme határozatának meghozatalában az érdekelt tag nem vehet részt.

A fegyelmi bíróság határozata ebben a kérdésben végérvényes.

43. § A fegyelmi bíróság, ha azt a tényállás felderítése végett szükségesnek tartja, vizsgálatot rendel el.

A vizsgálat teljesítésével a fegyelmi bíróság elnöke a kamara választmányának egyik tagját bízza meg. A fegyelmi bíróság elnöke, elnökhelyettese, tagjai és póttagjai a vizsgálat teljesítésével nem bízhatók meg.

44. § A vizsgálóbiztos a panaszlottat, a panaszost és az érdekelt feleket kihallgathatja, szükség esetén a panaszlott kamarai tagnak a panasz tárgyára vonatkozó könyveit és iratait megtekintheti, esetleg zár alá is veszi, továbbá kinyomozza és megállapítja mindazt a körülményt, amely a tényállás felderítésére szolgál.

Ha tanuk vagy szakértők kihallgatása szükséges, ennek foganatosítása végett a vizsgálóbiztos az illetékes királyi járásbíróságot keresi meg, amely a megkeresésnek eleget tenni és az evégből kitűzött határidőről a vizsgálóbiztost értesíteni köteles.

A vizsgálóbiztos a kihallgatásnál jelen lehet és a tanukhoz intézendő kérdésekre, valamint a tanuk megesketésére indítványt tehet.

A tanukat ha megesketésük ellen nincs aggály, a vizsgálat során meg kell esketni, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem jelenhetnek meg, vallomásuk pedig döntő súlyúnak látszik.

45. § A vizsgálóbiztos a vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet és ezt a vizsgálatot befejezése után az összes iratokkal együtt a fegyelmi bírósághoz terjeszti be.

A fegyelmi bíróság a vizsgálat befejezéséről a kamara ügyészét, a panaszost és a panaszlott kamarai tagot értesíti, akiknek joguk van az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt az iratokat megtekinteni, azokra észrevételeket tenni és esetleg a vizsgálat kiegészítését kérni.

46. § Az észrevételek vagy a vizsgálat kiegészítésére irányuló javaslat, valamint a vizsgáló biztos eljárása ellen tett esetleges panasz felett a fegyelmi bírósághoz határoz.

Ha a fegyelmi bíróság a vizsgálatot befejezettnek jelenti ki, valamint akkor is, ha a tényállás megállapítása végett vizsgálatot egyáltalában nem tart szükségesnek, az iratokat a kamara ügyészének küldi meg, aki azok vételétől számított harminc nap alatt köteles indítványát a fegyelmi bíróságnál előterjeszteni.

47. § A kamara ügyészének indítványa felett a fegyelmi bíróság határoz. Ha vádhatározatot hoz, a tárgyalásra határnapot tűz ki és arra a kamara ügyészét, a panaszost és a panaszlottat közvetlenül, a tanukat és a szakértőket pedig illetékes járásbíróságuk útján megidézi.

A panaszlott elmaradása a tárgyalás megtartását és az ítélethozatalt nem gátolja, ha azonban a panaszlott a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja, hogy a kitűzött határnapon komoly ok miatt nem jelenhetik meg, az elnök a tárgyalást - a panaszlott kérelmére és indokolt esetben költségére - egy ízben elhalasztja.

Ha a panaszlott a tárgyalást követő tizenöt napon belül igazolja, hogy elmaradása vétlen volt, kérelmére és indokolt esetben költségére a fegyelmi bíróság a tárgyalás megismétlését egy ízben elrendelheti.

A szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent tanukra és szakértőkre az 1911. évi I. törvénycikk 296., 297. és 357. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kamarai taggal szemben a fegyelmi bíróság 5000 koronáig terjedhető pénzbírságot közvetlenül maga is kiszabhat.

48. § A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A fegyelmi bíróság közerkölcsiségi, vagy más fontos okból a nyilvánosságot hivatalból vagy az érdekeltek bármelyikének kérelmére kizárhatja.

49. § A tárgyalást az elnök az ügy rövid ismertetésével nyitja meg. Azután kihallgatja a panaszlottat és az iratoknak felolvasása, továbbá tanuknak, szakértőknek, esetleg a panaszosnak kihallgatása útján megállapítja mindazokat a körülményeket, amelyek a vád és a védelem szempontjából jelentősek.

A tanukhoz és a szakértőkhöz - az elnökön és a bíróság tagjain kívül - az elnök útján a kamara ügyésze, a panaszos és a panaszolt, valamint védője is intézhet kérdéseket és mindezek tehetnek indítványt a bizonyítás kiegészítésére.

A bizonyításfelvétel befejezése után a kamara ügyésze indítványt tesz a panaszlott felmentésére, avagy megbüntetésére. Az ügyész indítványára a panaszlott és, ha védője van, ez is válaszolhat. További szóváltásnak nincs helye.

Ha a kamara ügyésze felmentésre tesz indítványt, a panaszos a vád képviseletét átveheti, amely esetben a kamara ügyészének jogaiba lép.

50. § A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni és abban a bíróság összes tagjait, továbbá a jelen volt összes érdekelt feleket és képviselőket meg kell nevezni.

A jegyzőkönyvnek a tárgyalás minden lényeges mozzanatát fel kell tüntetnie.

A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá.

51. § Ha valamely lényeges körülmény tisztázása újabb tanuk kihallgatását, vagy más bizonyíték beszerzését teszi indokolttá, a fegyelmi bíróság a tárgyalást elhalaszthatja és a vizsgálat kiegészítését rendelheti el, vagy a tanuk kihallgatása végett újabb tárgyalásra tűzhet határnapot.

52. § A fegyelmi bíróság a tárgyaláson beszerzett vagy előadott bizonyítékok alapján határoz.

A határozatot rögtön a tárgyalás befejezése után meg kell hozni. Azt az elnök, az indokok rövid közlésével, azonnal szóval kihirdeti és indokaival együtt legfeljebb nyolc nap alatt írásba foglalja.

53. § A fegyelmi határozatban a felmentést vagy a vétkességet kell megállapítani. Utóbbi esetben a fegyelmi bíróság a 38. § keretein belül kirójja a fegyelmi büntetést.

A fegyelmi eljárás költségeit a vétkesség megállapítása esetében az elítélt, felmentés esetében a panaszos viseli. A fegyelmi bíróság e szabálytól eltérően csak rendkívüli méltánylást érdemlő kivételes esetben határozhat és ily határozatát tüzetesen indokolnia kell.

Ha a fegyelmi eljárás a 36. § második bekezdésében említett kérelem folytán indult meg, a fegyelmi bíróság rendbírságot is alkalmazhat. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás költségeiben a panaszlottat kell elmarasztalni.

Egyébként ha a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás adatai alapján csak rendbírság alkalmazását látja megokoltnak, a panaszlott felmentése mellett az iratokat a 36. § értelmében való eljárás végett átteszi a kamara választmányához.

54. § A fegyelmi határozatot és indokolását a feleknek az illetékes járásbíróság útján kell kézbesíteni.

A határozat ellen az érdekelt felek, valamint a kamara ügyésze a kézbesítéstől számított 15 nap alatt írásbeli fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezést a fegyelmi bíróságnál kell benyujtani.

55. § A fegyelmi bíróság határozata ellen benyujtott fellebbezés felett másod- és végső fokon a mérnöki tanács dönt. (27. §)

A 42. § rendelkezései fegyelmi ügyek tárgyalása esetén a mérnöki tanács tagjaira is irányadók.

56. § A mérnöki tanács az iratok alapján határoz. A határozat hozatala végett tartott ülésen a vád képviselője, továbbá a panaszlott vagy védője egy ízben felszólalhatnak.

Ha fegyelmi ügyekben valamely lényeges körülmény felderítését tartja szükségesnek, a mérnöki tanács a fegyelmi bíróság határozatát feloldhatja és a fegyelmi bíróságot a vizsgálat kiegészítésére és újabb határozat hozatalára utasíthatja, vagy a szükséges kiegészítést, a határozat feloldása nélkül, saját kiküldötte vagy a fegyelmi bíróság útján, vagy valamely hatóság megkeresésével pótolhatja.

57. § A fegyelmi határozat ellen az elmarasztalt fél a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül újrafelvételi kérelemmel élhet, ha az ügy érdemére döntő olyan új bizonyíték birtokába jut, amelyet az eljárás során önhibáján kívül nem használhatott. Az újrafelvételi kérelmet a kamara választmányánál kell benyujtani.

58. § A jogerőre emelkedett fegyelmi határozatokat a mérnökök törzskönyvébe fel kell jegyezni. Ezenfelül azokat a határozatokat, amelyek a mérnöki gyakorlat folytatásának felfüggesztésére vagy eltiltására szólnak, az összes mérnöki kamarákkal, valamint a kereskedelemügyi miniszterrel esetről-esetre közölni kell és az állam hivatalos lapjában is közhírré kell tenni.

59. § A 36. §-ban említett kisebb mulasztások és rendetlenségek büntethetősége megszűnik, ha a mulasztásnak a sértett fél, illetőleg az eljárásra hivatott hatóság tudomására jutásától számított hat hónap eltelt anélkül, hogy a feljelentés megtörtént, illetőleg az eljárás hivatalból folyamatba tétetett volna.

A fegyelmi vétség büntethetősége megszűnik, ha a vétkes cselekvésnek a sértett fél, illetőleg az eljárásra hivatott hatóság tudomására jutásától számított három év eltelt anélkül, hogy a feljelentés megtörtént, illetőleg az eljárás hivatalból folyamatba tétetett volna.

A mulasztás elkövetésétől számított egy év és a vétkes cselekvéstől számított tíz év eltelte után eljárásnak egyáltalán nincs helye.

A fegyelmi eljárás során azonban súlyosbító körülményként hivatkozni lehet olyan cselekményre, vagy mulasztásra is, amelyet a panaszolt két évnél régebben, de tíz éven belül követett el.

60. § A jogerősen megállapított rendbírságot, pénzbírságot és eljárási költségeket közigazgatási úton, közadók módjára kell behajtani. A behajtott bíróság a mérnöki segítő alapot (13. §) illeti.

61. § A mérnökhelyettesekre vonatkozóan a mulasztások és fegyelmi vétségek eseteit, azok büntetését, s a fegyelmi eljárás részleteit a kamara által e törvény 35-60. §-aiban foglaltak szem előtt tartásával készítendő s a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását igénylő külön fegyelmi szabályzat állapítja meg.

VI. CÍM

A kamarai tagság megszüntetése és szünetelése

62. § A kamarai tagság megszűnik, ha a kamarai tag:

1. meghal;

2. önként lemond;

3. elveszti magyar állampolgárságát anélkül, hogy reá a 6. § második bekezdése alapján kivételt megállapítanának;

4. fegyelmi határozattal a mérnöki gyakorlat folytatásától eltiltatott;

5. a 8. § 1., 3. és 4. pontjaiban, valamint utolsó bekezdésében felsorolt okok valamelyike miatt a kamara tagjai sorából töröltetett. (9. § negyedik bekezdése.)

63. § A kamarai tagság szünetel:

1. ha a kamarai tag eltűnt;

2. ha a jelen törvény rendelkezései értelmében a mérnöki gyakorlattól felfüggesztették;

3. ha jogerős fegyelmi határozattal a mérnöki gyakorlat folytatásától határozott időre eltiltották, a tilalom megszűnéséig.

64. § A kamarai tagság megszűnését vagy szünetelését a kamara választmánya kérelmére vagy hivatalból állapítja meg.

Ha a mérnök kamarai tagsága megszűnt (62. §), a választmány a törzskönyvből való törlés és ennek közhírré tétele iránti intézkedik.

Ha a kamarai tagság szünetel (63. §), ezt a mérnökök törzskönyvébe fel kell jegyezni és az állam hivatalos lapjában közhírré kell tenni.

Az a mérnök, akinek kamarai tagsága megszűnt, önálló mérnöki gyakorlatot nem folytathat. (3. §) Ugyanaz áll arra a mérnökre, akinek kamarai tagsága szünetel, a szünetelés tartama alatt.

65. § Ha az a mérnök, akinek kamarai tagsága megszűnt vagy szünetel, ügyeinek továbbvitelét - megbízóinak hozzájárulásával - más kamarai tagra nem bízta és ezt a kamarához be nem jelentette, a halaszthatatlan tennivalók ellátására - elhalálozás és eltűnés esetén a család meghallgatásával - a kamara rendel ki gondnokot.

Szükség esetében gondnok kirendelésének van helye akkor is, ha a kamarai tag ismeretlen helyen tartózkodik vagy eltűnt.

A kirendelt gondnok a gondnokolt mérnök megbízásairól és az ezekre vonatkozó tervekről, tanulmányokról és egyéb fontos iratokról leltárt készít és a megbízókat felhívja, hogy ügyeik továbbvitele felől gondoskodjanak.

Ennek megtörténtéig a folyamatban levő megbízások lebonyolítása céljából halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket a gondnok teszi meg.

66. § A kamara választmánya a gondnoknak - a végzett munkákhoz arányított - díjazást állapít meg.

A gondnoki díj a gondnokoltat, halála esetében pedig örököseit terheli.

VII. CÍM

Büntető rendelkezések

67. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el

1. az, aki „mérnök” címet, vagy a képzettség közelebbi megjelölésére szolgáló rokon címet (1. §), vagy megtévesztésre alkalmas hasonló címet jogosulatlanul használ;

2. az a mérnök, aki a törvénynek a följegyzések vezetésére és a megbízók iratainak megőrzésére vonatkozó rendelkezéseit megszegi (31. §);

3. a köz- vagy magánalkalmazásban álló az a mérnök, aki e törvény rendelkezései ellenére végez mérnöki munkálatokat (3. és 29. §);

4. az, aki a kamara tagjainak fenntartott mérnöki feladat teljesítését jogosulatlanul elfogadja, vagy ilyenekkel jogosulatlanul keresetszerűen foglalkozik (3. §);

5. az, aki a mérnökök vagy a mérnökhelyettesek törzskönyvébe való felvétel céljából tudva hamis vagy hamisított okiratot vagy egyéb valótlan adatot használ, vagy ilyenek használatát megkisérli (1., 7., 69. és 70. §)

68. § A 67. § 1-3. pontjaiban meghatározott kihágás büntetése 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés; a 4. pontban meghatározott kihágás büntetése 15 napig terjedhető elzárás és az egész munkáért díjszabásszerűen megállapítandó összegig terjedhető pénzbüntetés; az 5. pontban meghatározott kihágás büntetése pedig egy hónapig terjedhető elzárás és 20,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés.

Ha valaki a 67. §-ban meghatározott valamely kihágás miatt már büntetve volt és a büntetés kiszabásának jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül újból ily kihágást követ el, annak büntetése az 1-3. pontok alá eső kihágások esetében 30,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés; a 4. pont alá eső kihágás esetében egy hónapig terjedhető elzárás és az egész munkáért díjszabásszerűen megállapítandó összeg kétszereséig terjedhető pénzbüntetés; az 5. pont alá eső kihágás esetében két hónapig terjedhető elzárás és 40,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés.

A 67. §-ba ütköző kihágások miatt az eljárás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Az eljárásról az illetékes kamarát értesíteni kell, amely magát az eljáráson ügyésze által képviselteti, aki a sértett jogait gyakorolhatja.

A 67. §-nak, valamint a jelen § első két bekezdésének rendelkezéseit a katonai büntető bíráskodásnak alávetett egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell. (1912:XXXII. és 1912:XXXIII. tc. 7. § 2. bekezdése.) Az eljárásra a katonai bíróságok a hivatottak.

VIII. CÍM

Átmeneti és vegyes rendelkezések

69. § A törvény hatálybalépésétől számított három éven belül a mérnökök nyilvántartásába az 1. § 1-3. pontjaiban felsorolt képesítéssel bíró mérnökökön kívül okmányai bemutatása alapján fel kell venni még azt is:

1. akinek a budapesti magyar tudományegyetemen fennállott mérnöki intézettől kiállított mérnöki oklevele van;

2. akinek a királyi József-műegyetemtől vagy a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémiától kiállított, mérnöki oklevéllel egyenértékű végbizonyítványa (absolutoriuma) van;

3. aki külföldi technikai főiskolán az 1906. év előtt mérnöki oklevelet vagy oklevéllel egyenlő értékű képesítő okmányt szerzett;

4. akinek valamely külföldi technikai főiskolától kiállított, mérnöki oklevéllel egyenértékű végbizonyítványát valamely hazai technikai főiskola honosító záradékkal látta el;

5. aki e törvény hatálybalépte előtt a volt cs. és kir. közös hadsereg, vagy a m. kir. honvédség mérnöki tisztikarának, továbbá, aki a volt cs. és kir. közös hadsereg hadmérnöki törzsének, avagy tüzértörzskarának tényleges állományába tartozott;

6. aki e törvény hatálybaléptekor 35. életévét betöltötte s a kir. József-műegyetem valamelyik szakosztályán az első szigorlatot sikerrel letette, az azután hallgatandó összes kötelező tárgyakat hallgatta, s azokból az 1918. év előtt sikeresen kollokvált.

Az előbbi 1-6. alatt felsorolt egyéneket a kamara tagjai sorába is fel kell venni, ha jelentkezésük idején legalább hat évi mérnöki gyakorlatot igazolnak és a felvétel egyéb feltételeinek (6. §) is megfelelnek.

70. § A kamara a mérnökök nyilvántartásába és - a felvétel egyéb feltételeinek teljesítése esetén - a kamara tagjai sorába mérnöki képesítés nélkül is felveheti és pedig:

1. e törvény hatálybaléptétől számított tizenkét éven belül azt, aki a felvételre való jelentkezéskor igazolja, hogy valamelyik hazai felső ipariskolának sikeres elvégzése óta legalább nyolc éve fejt ki mérnöki természetű munkásságot, s e téren önálló vagy vezető állást tölt be;

2. e törvény hatálybaléptétől számított három éven belül azt, aki a felvételre való jelentkezéskor igazolja, hogy legalább tizenkét éve fejt ki mérnöki természetű munkásságot, s e téren legalább négy év óta önálló vagy vezető állást tölt be.

E törvény hatálybaléptétől számított három éven túl is bármikor felveheti a kamara a mérnökök nyilvántartásába és - a felvétel egyéb feltételeinek teljesítése esetén - a kamara tagjai sorába azokat:

1. akik a vegyészeti, fizikai vagy geológiai szakmából valamely hazai tudományegyetemen tanári képesítést vagy doktorátust szereztek és annak megszerzése után legalább hat éven át fejtettek ki akár önállóan, akár köz- vagy magánalkalmazásban mérnöki természetű munkásságot;

2. akik gyakorlati vagy tudományos téren kifejtett munkásságukkal mérnöki hivatottságuknak a mérnöki tanács és az illetékes technikai főiskola egybehangzó megállapítása szerint kétségtelen bizonyítékait szolgáltatták.

A jelen §-ban felsorolt esetekben a kamara választmányának a felvételt megtagadó határozata ellen az érdekelt fél, a felvételt megengedő határozat ellen pedig a kamara bármely tagja élhet a határozat kifüggesztésétől számított 30 nap alatt fellebbezéssel a mérnöki tanácshoz; ennek határozata végérvényes.

71. § A birtokrendezési vagy más földmérői ügyek körébe eső mérnöki tennivalók ellátására - a fennálló jogszabályoknak megfelelő módon - felhatalmazott földmérők ebben a feladatkörben mérnöki képesítés hiányában is eljárhatnak és a földmérő címet használhatják.

A magángyakorlatot folytató földmérőkről a kamara nyilvántartó jegyzéket vezet. Evégből a földmérő köteles jogosítványát a kamara megalakulásától számított 30 napon belül, illetőleg a magángyakorlat megkezdésekor a kamaránál a szükséges személyi adatok bejelentése mellett eredetiben bemutatni. A bejelentési kötelességének meg nem felelő földmérőt a kamara választmánya arra rendbírsággal (36. §) szoríthatja.

A földmérő ellen felmerülő panaszokat a kamara megvizsgálás és határozás végett az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.

A földmérő jogosítványának megvonását, valamint a reá rótt büntetéseket az igazságügyminiszter a kamarával a nyilvántartó jegyzékbe leendő bejegyzés végett esetről-esetre közli.

A földmérőket kamarai díjjal nem lehet megróni.

72. § A kereskedelemügyi miniszter az érdekeltek képviseleteinek meghallgatása után az illetékes szakminiszterekkel egyetértőleg megbízhatja a kamarát azzal, hogy a 71. §-ban említett földmérőkön kívül, a mérnöki cím használatára nem jogosult és a kamaratagoknak fenn nem tartott műszaki munkákkal foglalkozó más egyenértékről, valamint az e szakmában működő technikai segéderőkről is nyilvántartásokat vezessen.

Ezeket a nyilvántartásokat szakcsoportonkint elkülönítve kell vezetni.

A szükséges adatok szolgáltatásának módozatait a kamara és az érdekeltek meghallgatása után, s az illetékes társminiszterekkel egyetértően a kereskedelemügyi miniszter ugyancsak rendeleti úton szabályozza.

73. § A mérnöki kamara első megalakítására a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt társminiszterekkel egyetértően, s a hazai technikai főiskolák és az Országos Középítési Tanács által javaslatba hozott szakférfiak sorából harminc tagú bizottságot nevez ki, figyelemmel egyrészt a 8. § határozmányaira, másrészt arra, hogy a bizottságban a mérnöki gyakorlat minden foglalkozási köre képviselve legyen.

A bizottság elnöke, akit ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter nevez ki, felhívja mindazokat, akik igényt tarthatnak a kamarába való felvételre, hogy felvételi kérvényüket igazoló okirataikkal együtt az elnökhöz a felhívásnak az állam hivatalos lapjában való közhírré tételétől számított 30 nap alatt nyujtsák be.

A 30 napi határidő eltelte után a bizottság a jelentkezők felvétele kérdésében újabb 30 napon belül határoz. A bizottság az olyan jelentkezőket, akik kétséget kizáró módon igazolják, hogy a kamara tagjaira e törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, a kamarába felvenni tartozik; a meg nem felelőket és kétségeseket pedig indokolt végzéssel elutasítja. Az elutasított kérvényező kérelmét csak a véglegesen megalakuló kamara előtt újíthatja meg.

A bizottság elnöke a tagként felvett mérnököket, ha számuk legalább százra rúg, további 30 napon belül alakuló közgyűlésre hívja össze, amely a kamara végleges választmányának tagjait és a tisztviselőket megválasztja és a kamara működésének megkezdése érdekében szükséges intézkedések kérdésében határoz.

A végleges választmány megválasztásával a bizottság megbízása megszűnik.

74. § E törvény hatálybaléptének, valamint a kamara megalakulásának időpontját a kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeleti úton állapítja meg.

E törvényt a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt társminiszterekkel egyetértőleg hajtja végre.


  Vissza az oldal tetejére