1. § Az Országos Erdei Alap közérdekű erdészeti célok előmozdítására szolgál.
2. § Az Országos Erdei Alap jövedelmei a következők:
1. az erdőrendészeti áthágások eseteiben befolyó pénzbírságok négyötöd része;
2. az 1901:XX. tc. 23. §-ának 4. bekezdése értelmében a földmívelésügyi tárca céljaira fordítandó összegnek az erdei kihágásokra eső hányadrésze;
3. az alap költségén kiadott szakmunkák jövedelmei;
4. azok az összegek, amelyek az 1884:XXVI. és 1913:XXXIII tc.-ben foglalt felhatalmazás alapján eladott ingatlanokért, továbbá az úrbéri elkülönítés, arányosítás, tagosítás, telepítés, feldarabolás, határkiigazítás vagy kisajátítás során értékesített, avagy a törvényhozás külön intézkedése alapján eladott vagy elcserélt állami erdőkért időnkint befolynak;
5. az 1904:XIV. tc. 13. § 4. m) pontjában foglalt rendelkezéssel az erdővásárlási alap gyarapítására engedélyezett 5.000,000 korona;
6. a törvényes rendelkezések útján az Országos Erdei Alap céljának vagy az alap rendeltetésének megfelelő céloknak előmozdítására rendelt vagy önkéntes adományok útján felajánlott összegek, valamint a Magyarországi Faértékesítő Hivatal tiszta jövedelme;
7. az alap gyümölcsözőleg elhelyezett pénzeinek kamatai.
3. § Az alap jövedelmei a következő közcélok előmozdítására szolgálnak:
1. az ország erdőgazdaságának fejlesztésére, erdőtelepítések és fásítások előmozdítására;
2. az erdészeti tudomány és szakirodalom előmozdítására, valamint az erdészeti szakismeretek terjesztésére és az erdészeti kísérleti ügy fejlesztésére;
3. az erdőrendészeti intézkedésekkel kapcsolatos kiadások ama részének előlegezésére vagy fedezésére, melyet az érdekeltek helyett - törvényes rendelkezések alapján - az államkincstár előlegez vagy visel; továbbá az erdőrendészeti áthágás miatt megindított eljárás, illetőleg a hivatalból üldözendő erdei kihágások miatt folyamatba tett rendőri büntető eljárás költségeinek fedezésére abban az esetben, ha a felmerült költségek be nem hajthatók vagy ha az erdőrendészeti hatóság vagy a rendőri büntető bíróság az eljárást jogerősen megszüntette vagy a terheltet jogerősen felmentette;
4. az állami erdőbirtokok kiegészítésére alkalmas erdőrészeknek, valamint erdészeti érdekeket szolgáló ingatlanoknak, kopár, illetőleg kopárosodó vagy vízmosásos, avagy futóhomok-területeknek és erdőbirtokossági arányrészeknek megszerzésére.
Az Országos Erdei Alap terhére vásárolt ingatlanok és erdőbirtokossági arányrészek az államnak - az alap jövedelmeztetésére szolgáló - tulajdonát képezik.
4. § Az Országos Erdei Alap évi kiadásait és bevételeit az állami költségvetésben a földmívelésügyi tárca „Állami erdészeti igazgatás” címénél külön rovat alatt kell előirányozni és olyképpen kell megállapítani, hogy az évi kiadások végösszege az illető évi bevételek végösszegének megfeleljen. Ennek az egyenlegnek úgy az állami költségvetésben, mint az állami zárószámadásban való biztosítására az alap kiadásai közt „Az alap tőkéjének gyarapítása” elnevezéssel külön alrovatot kell nyitni, amely alrovaton mindenkor olyan összeget kell előirányozni és elszámolni, amely összeggel az előirányzott, illetőleg (a zárószámadásban) a tényleg befolyt bevételek végösszege az alap rendeltetésszerű évi szükségletére előirányzott, illetőleg (a zárószámadásban) a tényleg lerótt kiadások végösszegét meghaladja.
5. § Az Országos Erdei Alap tőkevagyonát a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve kezeli és helyezi el gyümölcsözőleg. Ezt a tőkevagyont érinteni nem szabad. Felhatalmaztatik azonban a földmívelésügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszter hozzájárulásával kivételesen a tőkevagyont s igénybe vehesse a következő célokra:
a) kopárok, futóhomokterületek és erdőbirtokossági arányrészek, valamint erdészeti érdekeket szolgáló egyéb ingatlanok megszerzésére, továbbá kopár fásítások és az alföldi erdősítések munkálatainak költségeire akkora összeg erejéig, amekkora az illető év költségvetésében fedezetet nem talál;
b) erdők és erdőbirtokossági arányrészek megvásárlására akkora összeg erejéig, amekkora összeg erre a célra az igénybevételt közvetlenül megelőző költségvetési évben elő volt irányozva, de nem lett kiutalványozva és így a költségvetési év végén a tőkevagyon gyarapítására lett elszámolva;
c) az évi kezelésben fedezetet nem talált összeg erejéig annak a hiánynak fedezésére, amely a költségvetési évben amiatt állott elő, mert az alap bevétele fejében befolyt összegek a teljesített kiadások összegét el nem érték.
A földmívelésügyi miniszter az e szakaszban foglalt felhatalmazás alapján tett intézkedéséről a törvényhozásnak jelentést tenni köteles.
6. § Azok a költségek, amelyeket az államkincstár - a fennálló törvényes rendelkezések értelmében - az érdekelt erdőbirtokosok terhére hivatalból elrendelt munkálatok teljesítése fejében az érdekeltek helyett az Országos Erdei Alapból előlegezett, valamint ezeknek késedelmi kamatai olyan köztartozások, amelyeket az ingatlan mindenkori tulajdonosától az ingatlant terhelő egyes állami adók módjára kell behajtani. Az ingatlan bírói elárverezés esetében ennek a köztartozásnak a jogerőre emelkedett árverés napjától esedékes részletei az árverési vevőt terhelik. A köztartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részleteit az árverési vételárból minden más törvényes elsőbbséggel nem bíró, akár bekebelezett, akár be nem kebelezett követelés előtt kell kielégíteni.
Az előbbi bekezdésben említett köztartozásokról kiállított hátraléki kimutatás végrehajtható közokirat.
Az ingatlan mindenkori tulajdonosa személyesen is felel azokért az összegekért, melyek addig járnak le, míg az ingatlannak ő a tulajdonosa.
7. § Az 1884:XXVI. tc. 1. §-a alapján eladott erdők faállományáért e törvény életbelépéséig befolyt, még fel nem használt összegeket az idézett rendelkezés alapján elvállalt még fennálló tartozások törlesztésére kell fordítani. Erre a célra kell fordítani az 1904:XIV. tc. 13. §-ának 4. m) pontjában az erdővásárlási alap céljaira engedélyezett hitelnek e törvény életbelépéséig még fel nem használt részét is. E leszámolás után mutatkozó felesleget vagy hiányt az Országos Erdei Alap javára vagy terhére kell bevételként vagy kiadásként elszámolni. Ennek megtörténte után az 1884:XXVI. törvénycikk hatályát veszti.
8. § Az 1913:XXXIII. tc. 1. és 4. §-ában engedélyezett ingatlaneladásokból és cserékből a jelen törvény életbelépése után befolyó összegeknek azt a részét, amelyet az 1913:XXXIII. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezés szerint az 1884:XXVI. tc. értelmében az erdővásárlási alapban, illetőleg külön alapban kellene kezelni, az Országos Erdei Alap javára kell bevételként elszámolni.
9. § A jelen törvény életbelépésével az 1879:XXXI. tc. ötödik címe (208-209. §) hatályát veszti.
10. § Ahol korábbi jogszabály a 7. vagy 9. § rendelkezései szerint hatályát vesztő törvényre vagy tövényszakaszra hivatkozik, ott ennek a törvénynek megfelelő rendelkezését kell érteni.
11. § A jelen törvényt a földmívelésügyi miniszter hajtja végre, aki a törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket, amennyiben más miniszter ügykörét is érintik, vele egyetértve, rendelettel állapítja meg.
12. § A jelen törvény életbelépésének idejét a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
