1923. évi XXIX. törvénycikk

az Országos Közlekedési Bizottságról * 

1. § Magyarország területére kiterjedő hatáskörrel Országos Közlekedési Bizottság alakíttatik, amely a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek vasúti, hajózási, közúti, gépkocsi (automobil) közlekedési, valamint légi forgalmi kérdésekben véleményadó és javaslattevő szerve.

A Bizottság székhelye Budapest.

2. § Az Országos Közlekedési Bizottságot vasúti és hajózási díjszabások ügyében, főleg ha fontosabb elvi jelentőségű díjszabási ügyekről van szó, - tartozzanak azok akár a kereskedelemügyi minisztérium, akár a magyar kir. államvasutak igazgatóságának ügykörébe, - a kereskedelemügyi miniszter kellő időben meghallgatni köteles.

3. § A Bizottság elnöke a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, alelnöke a minisztertől kijelölt kereskedelmügyi államtitkár vagy a kereskedelemügyi minisztérium valamely főtisztviselője.

A Bizottság tagjainak száma az elnökön és alelnökön kívül: 30.

A tagokat a m. kir. kereskedelemügyi miniszter nevezi ki, még pedig egy-egy tagot a belügyi, a pénzügyi, a földmívelésügyi, az igazságügyi, a honvédelmi és a közélelmezési miniszterek kijelölése alapján, a többi 24 tagot a gazdasági életben résztvevők sorából.

A kinevezés három évre szól.

Ha haláleset, lemondás vagy az 5. § második bekezdésének rendelkezése folytán e három éven belül új kinevezés válik szükségessé, az új megbízatás csak a hároméves időszak lejártáig tart.

A tagok állása tiszteletbeli. A Budapesten kívül lakó tagok az ülések alkalmából lakóhelyükről Budapestre és vissza történő utazásaik céljaira a m. kir. államvasutak vonalain esetről-esetre díjmentes vasúti utazási kedvezményben részesülnek.

4. § A Bizottság ülése nem nyilvános.

A Bizottság ülésén tárgyalás alá kerülő ügyeket a m. kir. kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.

Indítványt tag is tehet.

Az ülést a bizottság elnöke hívja össze; a tagok egyharmadának írásban kifejezett kívánságára nyolc napon belül az ülést össze kell hívnia.

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Bizottság ülésére alája rendelt tisztviselőt is kirendelhet és az ülésre a Bizottság körén kívül álló más szakértőt is meghívhat.

Szavazati joga csak kinevezett tagnak van.

A Bizottság előadója rendszerint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által kirendelt és erre kijelölt tisztviselő, azonban a Bizottság saját kebeléből is választhat előadót.

5. § A Bizottság minden tagja köteles részt venni az üléseken.

Ha a tag öt egymásután következő ülésről indokolatlanul távol marad, tagsága megszűnik és helyének mással betöltéséről a m. kir. kereskedelemügyi miniszter intézkedik.

6. § A Bizottság irodai munkáját a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium segédhivatala látja el és költsége a kereskedelemügyi tárcát terheli.

7. § A Bizottság szervezetét és működését egyebekben a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől rendelettel megállapítandó ügyviteli szabályok határozzák meg.

8. § A Bizottság hatóságokkal és magánosokkal csak a m. kir. kereskedelemügyi miniszter útján érintkezhetik.

9. § Az Országos Közlekedési Tanácsról szóló 1907:XXXVI. törvénycikk hatályát veszti.

10. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hajtja végre.