1. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a lakásépítési tevékenységben résztvevő érdekeltségek részére, feltéve, hogy üzérkedést kizáró, csakis a lakásinség megszüntetését célzó építkezéseket létesítenek, az adó- és illetékkirovás terén a következő kedvezményeket engedélyezhesse:
a) Az újonnan emelt épületeket és épületrészeket a lakásépítés előmozdításáról szóló 1921. évi LI. tc. második fejezetében (6-9. §) meghatározott házadómentesség abban az esetben is megilleti, ha ezek az épületek és épületrészek 1924 évi január hó 1. után, de 1926. évi november hó 1-éig helyeztettek lakható állapotba.
b) Az újonnan emelt épületek és épületrészek után a házadómentesség (a) pont) tartama alatt kincstári haszonrészesedés nem jár.
c) Ha az épületet és épületrészeket társulati adó alá eső vállalat emelte, a házadómentesség (a) pont) időtartama alatt a társulati adó alapjának megállapításánál az adómentes épületből vagy épületrészből származó jövedelmet a mérleg szerinti jövedelemhez nem szabad hozzászámítani.
d) Ha az épületet és épületrészt társulati adó alá eső vállalat építette, úgy az épület és épületrész előállítására fordított költségeket a vállalat 3 éven belül tetszés szerinti részletekben vagy 5 év alatt egyenlő részletekben adómentesen leírhatja, vagy tartalékolhatja. Indokolt esetekben a pénzügyminiszter az 5 évet - a törlesztés tartama alatt is - meghosszabbíthatja.
e) Ha kizárólag az akció keretébe tartozó épületek és épületrészek emelése céljából több vállalat külön részvénytársaságot alakít, a külön részvénytársaságnak a társulati adó alá eső vállalat tulajdonában levő részvényeiből eredő jövedelemre a c) pont, a részvények megszerzésére fordított költségek leírására, illetve tartalékolására pedig a d) pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
f) Azok a részvénytársaságok vagy szövetkezetek, amlyek alapítási tervezetük és alapszabályaik értelmében kizárólag e tevékenység keretébe tartozó épületek és épületrészek létesítése és azok fentartása céljából alakultak, az 1920. évi XXIV. tc. 14. és 15. §-ai szerint illeték alól mentesek.
g) Arra a természetes személyre, aki az épületet vagy épületrészt építette, az épületbe vagy épületrészbe befektetett tőke után utólagosan a jövedelem, vagy a vagyon eltitkolása miatt ellene eljárás nem indítható azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet vagy vagyont az építtető a jogszerű időn belül nem vallotta be. E mentesség elismerésének azonban csak akkor van helye, ha az építkező igazolja, hogy a befektetett tőke az 1923. évi január hó 1. napját megelőző időben szerzett jövedelemből vagy a megjelölt napot megelőző időben már tulajdonában volt vagyonból származik.
Az előző bekezdés a)-g) pontjaiban biztosított kedvezmények csak olyan épületekre és épületrészekre adhatók meg, amely épületekre vagy épületrészekre nézve a népjóléti és munkaügyi miniszter elnöklete alatt e célra alakítandó bizottság, melynek tagjai: a népjóléti minisztérium állami lakásépítési központi szervének, a pénzügyminiszternek, a kereskedelemügyi miniszternek és a Pénzintézeti Központnak egy-egy kiküldöttje, az Országos Lakásépítési miniszteri biztosság vezetője, megállapította, hogy az építési tevékenység keretében épültek és a kedvezmények az f) és g) pontban foglaltak kivételével megszünnek, mihelyt az épületek és épületrészek az említett céloktól elvonatnak. A bizottság tárgyalásaiban a mindenkor érdekelt vállalat képviselője részt vehet.
2. § Az 1. § a), b) és g) pontjában biztosított adókedvezményeket a pénzügyminiszter bárki által építendő lakóházakra is kiterjesztheti, ha azok a jelen törvény rendelkezéseinek mindenben megfelelnek.
3. § A népjóléti és munkaügyi miniszter tartozik minden negyedévben részletesen beszámolni a nemzetgyűlésnek az épitési tevékenység állásáról, különösen arról, hogy kiknek, minő érdekeltségeknek mennyi hitel engedélyeztetett.
4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásáról a pénzügyminiszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg gondoskodik.
