1. § Ennek a törvénynek az alapján a vizektől állandóan vagy időszakosan borított olyan területek lecsapolása iránt lehet intézkedni, amely területek a lecsapolás által mezőgazdasági mívelésre alkalmasokká tehetők (mocsár, nádas) vagy amelyeknek termelőképessége a lecsapolás által gazdaságosan fokozható.
2. § Ha belvíztől károsított vagy emiatt mezőgazdaságilag nem mívelhető területek valamely ármentesítő társulat árterébe tartoznak, a belvizek levezetése az ármentesítő társulat feladata.
Az ármentesítő társulatok kötelesek a belvíz levezetésére alkalmas mindazokat a viziműveket kiépíteni és fenntartani, amelyeknek létesítése által az elérhető évi átlagos gazdsági haszon arányban áll a művek költségeivel.
Hogy a társulatok kötelezettsége a tekintetben mennyire terjed, azt elsőfokon a társulat közgyűlése, másod- és végsőfokon a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg.
3. § Azok az ármentesítő társulatok, amelyek eddig a belvízelvezetést feladatuk körébe be nem vonták, a jelen törvény életbelépésétől számított egy év alatt kötelesek az árterük belvízmentesítésére alkalmas munkálatok terveit a földmívelésügyi miniszterhez bemutatni. Indokolt esetben a földmívelésügyi miniszter halasztást adhat.
Ha a miniszter a tervet műszaki szempontból nem kifogásolja, leiratának kézhezvételétől számított három hónap alatt a tervet a vízjogról szóló törvény értelmében hatósági megállapítás alá kell bocsátani. (1885:XXIII. tc. 74. §)
4. § Ha valamely társulat a 2. vagy a 3. §-ban megállapított kötelezettségének önhibájából meg nem felel vagy a kapott építési engedély alapján a belvíz levezetésére szolgáló munkálatok végrehajtását a kitűzött határidő alatt meg nem kezdi és kellő időre való befejezésüket nem biztosítja, a földmívelésügyi miniszter a végrehajtásra miniszteri biztost küld ki.
Ha a miniszteri biztos által e célból összehívott társulati közgyűlés a munkálatok költségére szükséges fedezetről kellőképen nem gondoskodik, a miniszteri biztos a földmívelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg adott külön engedélye alapján a szükséges költségek fedezetét a társulat terhére felveendő kölcsön útján biztosíthatja.
Az ily módon felvett kölcsön tekintetében az 1885:XXIII. tc. 121-123. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
A miniszteri biztos hatáskörére nézve egyéb tekintetben az 1885:XXIII. tc. 124. §-a irányadó.
5. § A földmívelésügyi miniszter a munkálatok befejezte után azok felülvizsgálatát rendeli el, s ha a felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy valamely vizitársulatnak a belvíz elvezetése céljából végrehajtott munkálatai a kitűzött célt el nem érték, a munkálatok kiegészítését vagy átalakítását rendeli el.
Az ily társulatnak joga van ez ellen a rendelet ellen ugyanazon miniszter előtt 15 nap alatt felszólalni; ha azonban a miniszter a felszólalás dacára is ragaszkodnék rendeletéhez, a társulat azt végrehajtani köteles.
Ha a társulat a miniszter rendeletét a kitűzött záros határidő alatt indokolatlanul végre nem hajtja, a földmívelésügyi miniszter a munkálat végrehajtásáról és fenntartásáról az előző §-okban meghatározott módon gondoskodik.
6. § A belvízlevezetés költségének viselése és a hozzájárulás arányának megállapítása az 1884:XIV. tc. 15. §-ában, illetőleg az 1885. évi XXIII. tc. 107. és 108. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával történik.
7. § A földmívelésügyi miniszter a társulatok feladatává teheti a társulat árterén kívül fekvő ama magasabb területek belvizeinek levezetését, amely területeken keletkező víz gazdaságosan másként, mint az illető társulat árterén keresztül nem vezethető.
A vizek kártételeinek kitett és a társulati kötelékbe nem tartozó területek az egységes lecsapolás szempontjából valamely fennálló vizitársulathoz csatolhatók.
Mindkét esetben a mentesítendő területek csak a lecsapolás céljából teljesítendő munkálatok befektetési és fenntartási költségeivel, valamint a reájuk eső igazgatási és kezelési költségekkel terhelhetők meg, amelyeknek arányát megegyezés hiányában a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A földmívelésügyi miniszter határozata ellen a közigazgatási bírósághoz intézett panasznak van helye.
Abban az esetben, ha a mentesítés céljából már meglevő viziművek vétetnek igénybe, az ártéren kívül fekvő területek a meglévő munkálatok netán szükségessé váló átalakításának költségeit viselni, fenntartásuknak költségeihez pedig haszonaránylag hozzájárulni tartoznak. Az átalakítási költségek összegét, úgyszintén a fenntartáshoz való hozzájárulás arányát megegyezés hiányában a földmívelésügyi miniszter állapítja meg, akinek határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal lehet fordulni.
Ha valamely ármentesítő társulat árterén a belvíz levezetését külön lecsapoló (belvízszabályozó) társulatok teljesítik, ezek a lecsapoló társulatok az ármentesítő társulathoz csatolhatók, illetve vele egyesíthetők.
Ahol a belvizek rendezésének sikeresebb végrehajtása a lecsapolás egységét teszi indokolttá, joga van a földmívelésügyi miniszternek különálló belvízérdekeltségeket egymással egyesíteni.
A jelen § 2., 5. és 6. bekezdéseiben foglalt esetekben az eljárásra az 1885:XXIII. tc. 81. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (1886:XXVI. tc. 59. § 1. pont.)
8. § Állandóan vagy időszakosan vízborítással károsított területek tulajdonosait - tekintet nélkül arra, hogy természetes vagy jogi személyek - a földmívelésügyi miniszter a kártékony vizek lecsapolására kötelezheti. A kötelezés kihat a jogutódokra is.
Hogy a lecsapolás elrendelésére a kellő ok megvan-e, azt az 1. §-ban megállapított elv figyelembevételével a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszter meghallgatásával állapítja meg. Ily esetben a földmívelésügyi miniszter a helyszínére bizottságot küld ki, melynek véleménye alapján a birtokosok meghallgatása után határoz. A bizottsági tárgyalásra a földmívelésügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi miniszter küldöttjén felül az illetékes kulturmérnöki hivatal főnöke, a vármegyei gazdasági felügyelőség és az illetékes mezőgazdasági bizottság kiküldöttje, az érdekelt járások főszolgabírái, végül a szükséghez mérten a földtani intézet képviselője, esetleg más (pl. halászati) szakértő meghívandók.
Az egészségre ártalmas posványok lecsapolására nézve a közegészségügy rendezéséről szóló 1876:XIV. tc. rendelkezései irányadók.
Ha a mezőgazdasági érdekből végrehajtandó belvízelvezetés kapcsolatba hozható a mentesített területek közelében fekvő községek belterületén vagy ezek szomszédságában levő, az egészségre ártalmas állóvizek levezetésével: a belvízlevezetési tervet ilyen községi belvizek levezetésére is ki kell terjeszteni abban az esetben, ha a vizeknek levezetését a községek törvényhatósági jóváhagyást nyert határozatukban elhatározták vagy ha e vizek levezetését az 1876:XIV. tc. alapján a törvényhatósági bizottság elrendelte. Mindkét esetben a népjóléti és munkaügyi miniszter hozzájárulása is szükséges.
9. § Ha a földmívelésügyi miniszter valamely terület lecsapolását elrendelte, a lecsapolás tervét az illetékes kultúrmérnöki hivatallal vagy kirendeltséggel díjtalanul elkészítteti.
A földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott tervet, nemkülönben az érdekeltségi kimutatást a vízjogi engedélyezésre illetékes I. fokú hatóságnak kell megküldeni, a mely a terv és hozzájárulási arány felett az 1885. évi XXIII. tc. VI. fejezetében körülírt eljárás során akként határoz, mintha a terv által érintett terület tulajdonosa vagy tulajdonosai a munka engedélyezését kérték volna. Azokat az adatokat, amelyeket az 1885:XXIII. tc. 161. §-a és az 1913:XVIII. tc. 23. §-a értelmében a vízjogi engedélyt kérőnek kell előadni, a kultúrmérnöki hivatal mutatja be.
Abban az esetben, ha a lecsapolás több tulajdonos területén rendeltetik el, a vízjogi engedélyezésre illetékes I. fokú hatóság az érdekelteket a tárgyaláson nyilatkozatra hívja fel, hogy a munkálatokat vizitársulattá szervezve vagy társulaton kívül kívánják-e végrehajtani.
10. § A vízjogi engedélyezésre illetékes I. fokú hatóságnak az előző § értelmében hozott véghatározatát a földmívelésügyi miniszternek fellebbezés hiányában is be kell mutatni.
Ha az elrendelt munkálatokat a végrehajtásra kitűzött záros határidő alatt indokolatlanul meg nem kezdették és azoknak a kitűzött határidő leteltéig való elkészítését nem biztosították, a munkálatokat az érdekeltek terhére a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
11. § A lecsapolások előmozdítására és végrehajtására az 1923/24. költségvetési évre 200 millió korona engedélyeztetik, a jövőben elvégzendő lecsapolások előmozdításának és végrehajtásának további hitelszükségletéről pedig az állami költségvetésekben évenként fog gondoskodás történni.
Az engedélyezett hitel alapján teljesített kiadások és az annak keretében engedélyezett előlegek, továbbá az engedélyezett előlegek törlesztése és kamatai fejében befolyt összegek a földmívelésügyi tárcánál „Vizi munkálatok” cím alatt külön kiadási, illetve bevételi rovaton lesznek kiadásként, illetve bevételként elszámolandók.
Az állami hitel igénybevételével végrehajtandó belvízszabályozási munkálatok elvégzésére az Országos Központi Hitelszövetkezet útján - a földmunkások vállalkozó szövetekezeteinek állami támogatásáról szóló 1923:XI. törvénycikkben felsorolt kedvezmények biztosítása mellett - elsősorban a földmunkások vállalkozó szövetkezetei hivandók fel.
12. § Az előző szakaszban említett hitelek keretében rendelkezésre bocsátott összegekből a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény által érintett lecsapolások támogatására, még ha azokat tagosítással kapcsolatban hajtják is végre, előleget engedélyezhet.
Az előlegezett összegek után fizetendő kamatokat, a visszafizetés időtartamát és megkezdésének időpontját a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyminiszter állapítja meg.
Kivételes esetekben, midőn a lecsapolás gazdaságos voltát nagyobb méretű vagy különleges műtárgyak (aquaductok, szifonok stb.) kétségessé teszik vagy ha a lecsapolás csak vízemeléssel kapcsolatban oldható meg, a műtárgyak költségeinek részben való fedezésére az előleg egy része vissza nem térítendő segélyként engedélyezhető.
Abban az esetben, ha a földmívelésügyi miniszter által kötelezőleg elrendelt lecsapolásokat az érdekeltek vonakodása esetén az állam hajtja végre, az adott előleg és a munkálatok befejezéséig számítandó kamatok abban az időben válnak egy összegben esedékessé, amidőn a földmívelésügyi miniszter a munkálatoknak megtörtént állami végrehajtásáról az érdekelteket határozatilag és fellebbezés kizárásával értesíti. Az ily módon esedékessé vált tőke- és kamattartozás visszafizetésének módozatai iránt a lecsapolás által elért gazdasági eredmény mérlegelésével a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg határoz.
13. § Az előleg nyujtásával vagy anélkül is a kultúrmérnöki hivatalok közbenjöttével végrehajtott vagy fenntartott munkálatokból eredőleg az érdekelteket terhelő évi járulékokat a hatóságilag megállapított hozzájárulási arány alapján az illetékes kultúrmérnöki hivatal veti ki.
A hivatal által kivetett járulékokra az 1885:XXIII. tc. 121. és 122. §-ában foglalt rendelkezések irányadók azzal a módosítással, hogy az idézett törvényszakaszokban említett társulat alatt a kultúrmérnöki hivatalt kell érteni.
A kultúrmérnöki hivatalok ezeket a tennivalókat díjtalanul teljesítik és a lecsapolással kapcsolatosan minden tennivalóért a hivatal személyzete még az utazások költségeit sem számítja fel a munkálatok, illetőleg az érdekeltek terhére.
Ellenben a munkálatok, illetőleg az érdekeltek terhére esnek a külső munkálatoknál alkalmazott alsóbbrendű műszaki személyzet (vízmesterek, felvigyázók), nemkülönben a kisegítő személyzet (napidíjasok) illetményei és a felmerült dologi kiadások.
14. § Ha a lecsapolás tervének hatósági megállapításakor a törvény által megkívánt alakiságok megtartása a lecsapolás megkezdését huzamosan hátráltatná, a vízjogi engedélyezésre illetékes I. fokú hatóság az építés megkezdésére ideiglenes engedélyt adhat.
Az ideiglenes engedélyben ki kell mondani, hogy az érdekeltek kötelesek mindazokat a rendelkezéseket végrehajtani, amelyeket a hatóság az eljárás során törvényes hatáskörében utólagosan is jogerősen kibocsát.
Ha oly munkálatokra adatik ideiglenes engedély, amelyeket a földmívelésügyi miniszter az érdekeltek helyett hajtat végre, a kultúrmérnöki hivatal az érdekelteket terhelő évi járadékokat terület arányában szintén kimutatja.
Addig is, amíg a hozzájárulási kulcs a törvény alapján véglegesen meg nem állapíttatik, a járulékokat az előző bekezdésben említett kimutatás alapján lehet behajtani.
Az ideiglenes engedély jogot ad a lecsapoláshoz szükséges szolgalom vagy kisajátítás kérelmezésére.
15. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
Végrehajtásával a földmívelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter bizatnak meg.
