1. § A záloglevelek biztosításáról szóló 1876:XXXVI. tc., illetve a jelen törvény 2. §-a értelmében záloglevelek kibocsátására jogosított intézetek javára a jelzálogjogot meghatározott mennyiségű búza mindenkori egyenértéke erejéig is be lehet jegyezni a telekkönyvbe, ha a telekkönyvi hatóság az 1876:XXXVI. tc. 17. és 18. §-a alapján az 1912:VII. tc. 31. §-a szerint egyúttal a kölcsönkövetelések azt a jogi természetét is feljegyzi, hogy az az ily kölcsönkövetelések alapján kibocsátható búzazáloglevelek biztosítékául szolgál. A jelzálogintézeteknek a jelen törvény alapján bejegyzett jelzálogjoggal biztosított kölcsönkövetelései, amelyeknek alapján búzazálogleveleket bocsátanak ki, a búzazáloglevelek összességének biztosítékául szolgálnak, azokra végrehajtást intézni nem lehet és azokra vonatkozólag, a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalában nem szerezhetnek.
A búzazáloglevelek fedezetét képező kölcsönök búzazáloglevelekben folyósíttatnak.
A kölcsön törlesztési részletei fizetésénél s a záloglevelek kamatszelvényei beváltásánál a búzamennyiségnek a törvényes fizetési eszközül szolgáló pénznemre való átszámítása alapjául a szokványbúzának az esedékességet megelőző hónap 15. napjától visszafelé számított két hónapi átlagárfolyama veendő olyképen, hogy a budapesti tőzsdén ezen idő alatt az egyes tőzsdenapokon előfordult legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamok számtani középarányosainak átlaga szolgáljon a átszámítás kulcsául.
Az átszámításnak ezt a módját a kötelezvényben kell feltüntetni.
Az átszámítás kulcsát a Pénzintézeti Központ állapítja meg és köteles azt minden hónap 20-ik napjáig a Budapesti Közlönyben közzétenni. Az így közzétett átszámítási kulcs a közzétételt követő naptári hónapra érvényes.
Úgy a kölcsön törlesztési részleteinek, mint a záloglevelek kamatszelvényeinek esedékessége ugyanannak a naptári hónapnak valamely napjára teendő.
A kölcsön törlesztési részleteinek fizetésére s a záloglevelek kamatszelvényeinek beváltására arra a naptári hónapra megállapított búzaegyenérték irányadó, amely hónapban a fizetés, illetőleg a beváltás történik.
Ha az adós a törlesztési részletet nem az esedékesség napján, hanem később fizeti és a fizetés idejében érvényes búzaegyenérték az esedékesség napján érvényes búzaegyenértéknél kisebb, az esedékesség napján érvényben volt búzaegyenértéket kell megfizetni; ha ellenben a fizetés idejében érvényes búzaegyenérték az esedékesség napján érvényben volt búzaegyenértéknél nagyobb, a fizetés idejében érvényes búzaegyenértéket kell megfizetni. Ha a záloglevél kamatszelvényét nem az esedékesség idejében, hanem később mutatják be beváltás végett, a szelvényt minden esetben az esedékesség napján érvényben volt búzaegyenérték szerint kell beváltani.
2. § Az 1. § értelmében bejegyzett jelzálogjog alapján a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó azok a pénzintézetek, amelyeknek ezidőszerint már vannak forgalomban olyan záloglevelei, amelyek az 1889. évi XXX. tc. 11. §-ában felsorolt befektetési célokra alkalmasoknak nyilváníttattak, valamint a külön törvény alapján alakult idézetek a búzának mindenkori pénzbeli egyenértékére szóló zálogleveleket bocsáthatnak ki.
Ily zálogleveleknek egy-egy darabja öt métermázsa búzának mindenkori egyenértékénél kisebb összegre nem szólhat.
Az átszámításnak az 1. §-ban meghatározott módját a záloglevélben is fel kell tüntetni.
3. § Az 1876:XXXVI. tc. 13. §-ának rendelkezései azzal egészíttetnek ki, hogy a jelen törvény szempontjából csak a termőföldet (talajértéket) lehet az ingatlan értékelésének alapjául venni.
4. § A kibocsátó intézet a jelen törvény alapján kibocsátandó záloglevelek biztosítására a jelzálogjoggal biztosított kölcsön öt százalékának megfelelő értékű záloglevelek visszatartásával biztosítéki alapot köteles létesíteni, amely biztosítéki alapot mindenkor külön kell kezelni.
A biztosítéki alapra visszatartott záloglevelek sorsolás alá nem eshetnek, szelvényjövedelmüket annak, akitől visszatartották, a kölcsön egyes részleteinek törlesztésekor ki kell szolgáltatni és amennyiben rendkívüli veszteség pótlására igénybe nem vették, a kölcsön utolsó öt százalékába be kell számítani.
5. § A kibocsátó intézet tartozik a kölcsönnek rendkívüli törlesztését vagy egészben való visszafizetését három hónapi előzetes felmondással búzazáloglevelek természetbeni szolgáltatásával is bármely szelvényesedékességi napon elfogadni.
Ily esetekben a kibocsátó intézet a kölcsönről szóló kötelezvény keltétől számított tíz éven belül legfeljebb két százalék, a további tíz év alatt legfeljebb egy százalék, azután pedig legfeljebb fél százalék kártalanítási díjat számíthat fel a tőkemaradvány után az adós terhére.
6. § A jelen törvény alapján kibocsátott záloglevelek, amennyiben azok a budapesti tőzsdén állandóan jegyeztetnek, óvadékképesek és alkalmasak arra, hogy azokba községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885:VI. tc. 13. §-a) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letétpénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végre, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékokat az ezekre fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni.
Alkalmasaknak nyilváníttatnak továbbá a búzazáloglevelek arra is, hogy ezekbe a m. kir. postatakarékpénztárnak a folyó szükségleteket meghaladó takarékbetétei (1885:IX. tc. 5. §-a) és a csekk- és clearingforgalomban befolyó betétösszegek, valamint a betétmaximumot meghaladó betétrészösszegei és kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek; végre arra is, hogy záloglevelek (1876:XXXVI. tc. 6. §-a) és az 1897:XXXII. tc. hatálya alá eső kötvények (1897:XXXII. tc. 9. §-a) külön biztosítására rendelt alapok elhelyezésére és jövedelmezővé tételére szolgáljanak.
7. § Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a búzazáloglevelekre is az 1876:XXXVI. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § A jelen törvény alapján kibocsátott búzazáloglevelek és az ezekhez kiadott kamatszelvények illetékmentesek.
A jelen törvény alapján kibocsátott búzazáloglevelek kamatai tőkekamat- és járadékadó alá nem esnek.
9. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtásával a pénzügyi, a földmívelésügyi és az igazságügyi miniszter bízatik meg. A végrehajtás céljára netán szükséges részletes szabályokat az említett miniszterek rendelettel állapítják meg.
