1. § A nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. évi XLIV. törvénycikk 27-ik szakaszát a következő rendelkezések egészítik ki:
Az olyan kir. járásbíróságnál és kir. törvényszéknél, valamint az olyan állami és önkormányzati hatóságnál és hivatalnál, amelyek területén a lakosságnak legalább egyötöd része ugyanahhoz a nyelvi kisebbséghez tartozik, olyan személyeket kell alkalmazni, akik az illető nyelvben jártasak.
Az említett helyeken alkalmazásban álló személyzet köteles a működése területén az előző bekezdésben említett arányban élő kisebbség nyelvét ennek a törvénynek életbelépésétől számított két éven belül elsajátítani.
Aki e határidőben e nyelvet kellő mértékben el nem sajátítja, tekintet nélkül a bármilyen törvényben különben fennálló korlátozásra, hivatalból áthelyezhető vagy szabályszerű elbánás alá vonható. Ezeknek az intézkedéseknek az ítélőbírákkal szemben csak a két év lejártát követő egy éven belül van helye.
E rendelkezések alkalmazása szempontjából annál az állami hatóságnál és hivatalnál, amelynek működési köre egy községre terjed, az illető község, annál, amelynek működési köre egy járásra vagy ennél kisebb területre terjed, az illető járás, minden más állami hatóságnál vagy hivatalnál azon törvényhatóság lakosságának nyelvi viszonyai mérvadók, melynek területén az illető állami hatóságnak vagy hivatalnak a székhelye van.
2. § Ezt a törvényt a minisztérium hajtja végre.
