1. § Ennek a törvénynek célja a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk (T.) kiegészítése és ezzel kapcsolatban szabatos és gyors végrehajtásának biztosítása, hogy mielőbb földhöz jussanak azok, kiket a törvény földhöz juttatni kíván és ennek következtében mielőbb kialakuljon a mezőgazdasági termeléshez szükséges nyugodt helyzet.
Az előző bekezdésben említett cél mielőbbi elérése érdekében köteles a közreműködésre hivatott minden hatóság, hatósági közeg vagy bármely szerv soronkívül eljárni és eljárásánál jogszabályban elő nem írt, minden olyan felesleges alakszerűséget mellőzni, mely a törvény gyors végrehajtását hátráltatná.
2. § A törvény a földhözjuttathatók lehető kielégítésére törekszik, ennélfogva a juttatásnál (T. 2. §) a következő szabályok is irányadók:
1. Házhelyet kaphat az is, akinek - vele ténylegesen együttélő házastársát ide nem számítva - mással vagy másokkal közösen van háza vagy házhelye.
2. A földhöz juttatás mértékének megállapításánál a jelentkező meglévő birtokán felül csak vele ténylegesen együttélő házastársának birtokát lehet számításba venni, továbbá reménybeli örökségképpen csak azt a földet, amit a földhözjuttatható vagy vele ténylegesen együttélő házastársa a saját felmenőjétől vagy örökbefogadójától várhat.
3. A földhöz és házhelyhez juttatásnak nem akadálya az a körülmény, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó jelentkező nem önállóan kereső vagy nem önjogú, feltéve, hogy katonai szolgálatát híven teljesítette és mezőgazdasággal önállóan foglalkozni képes. Méltánylást érdemlő esetben az utóbbi feltételtől függetlenül a nem felnőtt hadiárva is juttatható házhelyhez.
Földhöz juttatható továbbá a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló törvény végrehajtása következtében állását vesztő érdemes mezőgazdasági cseléd is. Evégből a megváltási eljárás során meg kell állapítani a jövőben tartandó legkisebb cselédlétszámot, kizárólag azon az alapon, hogy a birtoknak mezőgazdaságilag művelt eredeti területe, a legelőt be nem számítva, milyen arányban van a megmaradó területtel. Az így megállapított cselédlétszámot a földhözjuttatandók birtokbahelyezésétől számított hat év eltelte előtt más helytálló gazdasági indok nélkül csökkenteni nem szabad, kivéve, ha a gazdasági üzem megváltoztatása a cselédlétszám csökkentését vonja maga után, amely üzemváltozás a birtokos vagy haszonbérlő által a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának bejelentendő s a cselédlétszám csökkentése csak annak jóváhagyása után vihető keresztül. Az a birtokos, aki a kötelező cselédlétszámot az említett hat év eltelte előtt e § ellenére csökkenti, a T. 97. és 98. §-ainak büntető rendelkezései alá esik. A megállapított legkisebb cselédlétszámot a földbirtok haszonbérlője is köteles betartani, ellenkező esetben őt ugyancsak a T. 97. §-a szerint kell büntetni. Amennyiben azonban a cselekményt a birtok haszonbérlője követi el, ebben az esetben a T. 98. §-a alkalmazást nem nyer, de a haszonbérbeadó haszonbérlőjével szemben a haszonbérleti szerződést a gazdasági év végére megszüntetheti anélkül, hogy a haszonbérlő tőle bárminemű kártérítést igényelhetne.
4. A törpebirtoknak kiegészítésére irányadó szabályok szerint juttatható földhöz méltánylást érdemlő esetben az a kishaszonbérlő földmíves is, akinek kis családi birtok megfelelő műveléséhez kellő vagyoni ereje és képessége van, amennyiben haszonbérletét megtartani nem kívánja, vagy haszonbérlete különben is megszűnik. Ha az összefüggően kiadott kishaszonbérletek közül egyeseknek meg nem tartása vagy egyéb okból megszűnése következtében az okszerű gazdálkodás a megmaradó haszonbérletek áthelyezését tenné szükségessé, a földbirtokos kérésére eziránt az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezik.
5. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodó kis családi birtok akkora föld, amekkora egy átlagos földmíves családnak kellő szorgalom és megfelelő gazdasági felszerelés mellett a helyi viszonyok szerint kielégítő megélhetést biztosít. A T. 2. §-a első bekezdésének 3. pontja alapján földhözjuttathatók között törpe-, illetve kisbirtokos minőség tekintetében, amennyiben az említett törvényszakaszban felsorolt egyéb feltételek fennforognak, különbséget tenni nem lehet. Az ugyanennek a bekezdésnek 1. pontja alapján elsőbbségképpen való részesítés nem jelenti azt, hogy a törpebirtokos hadirokkant, hadiözvegy és felnőtt hadiárva a T. 2. §-a első bekezdésének 3. pontja alapján is földhöz juttatható nem volna.
6. A T. 2. §-ának 1-6. pontjai szerint felmerülő szükséglet kielégítése után a megváltásnál feleslegként fennmaradó területből a körülményekhez képest lehetőleg gondoskodni kell olyan megfelelő vagyoni erővel bíró törekvő kisbirtokosok erősítéséről is, akik a kellő felszereléssel rendelkeznek és a nekik juttatott föld vételárának legalább 50%-át a birtokbavétel előtt, a vételár többi részét pedig legkésőbb tíz éven belül egyenlő részletekben kifizetik. A 19. § második bekezdése szerint megüresedő ingatlanok erre a célra is szolgálnak.
7. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földhözjuttatandókat lehetőleg a községek közelében iparkodjék kielégíteni.
3. § A földhöz vagy házhelyhez juttatás végett jelentkezőket a községi előljáróság írja össze. Az összeírást közszemlére kell kitenni és ez után azt a tárgyalás vezetésére kiküldött bíró (T. 41. §) a községi képviselőtestület és a tárgyaló bizottság meghallgatásával, tekintettel az előterjesztett észrevételekre és a kataszteri birtokívek alapján is felülvizsgálja, kiigazítja, a kiigazított névjegyzéket közszemlére kitéteti és ennek megtörténtét a községben szokott módon kihirdetteti. A kiigazított névjegyzék ellen az említett kihirdetéstől számított 15 napon belül a tárgyalást vezető bíró útján felszólalásnak van helye az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Az összeírásba felvétel és a juttatás mértéke tekintetében véglegesen az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt.
A tárgyalást vezető bíró eljárásának megkezdéséig a községi előljáróság a pótlólag jelentkezőket is felveszi az összeírásba; azután már az összeírásba való felvétel végett a tárgyalást vezető bíróhoz kell fordulni. A tárgyalást vezető bíró az utólagos jelentkezésre legfeljebb 15 napi határidőt tűz ki. Ennek elteltével további jelentkezésnek helye nincsen.
4. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagjainak állására a földmívelésügyi miniszter nem egy, hanem négy rendes tagot jelöl. A kisgazdaügyi miniszter által történt jelölésről szóló rendelkezés, mint tárgytalan, elmarad. (T. 6. § 4. pont.)
A Kúria és a Közigazgatási Bíróság teljes ülése pedig még egy-egy rendes tagot jelöl. (T. 6. § 1. pont.) Ehhez képest a T. 5. §-a első bekezdésében említett 36 tagszám 40-re emelkedik.
5. § A T. 11. §-a első bekezdésének első mondata a következőképpen módosul: Az Országos Földbirtokrendező Bíróság teljes ülésében, az elnöki tanácsban vagy az egyes tanácsok ülésében hoz határozatot. Ugyanezen § első bekezdésének utolsó mondatában „a teljes ülés” helyébe „az elnöki tanács” lép.
Az elnöki tanácsnak állásuknál fogva tagjai: az elnök, a másodelnök és a bíróság tanácselnökei. Ezeken kívül van még hat tagja és pedig a bíróságnak a pénzügyminiszter jelölése alapján kinevezett tagja, továbbá a teljes ülés választ a bírói tagok közül kettőt, a gazdatagok közül szintén kettőt, a földmívelésügyi miniszter jelölése alapján kinevezettek közül pedig egy tagot. Az elnököt a másodelnök, a másodelnököt valamelyik tanácselnök, a tanácselnököt a tanácsvezetés jogával felruházott tag helyettesítheti. Póttagokul az elnök szükséghez képest hívja be a bíróság tagjait. Annak a tanácsnak a tagjai, amely az elnöki tanács által tárgyalt ügyben a határozatot hozta, az elnöki tanácsban felszólalhatnak, ha az elnöki tanácsnak nem is tagjai. Határozat hozatalához az elnöki tanács legalább hét tagjának jelenléte szükséges, úgy azonban, hogy az elnöklő tanácstagot nem számítva, a megjelent tagoknak legalább fele bírói minősítéssel bíró tag legyen.
A bíróság egyes tanácsai által eldöntött ügyeknek az elnöki tanács elé vitelét (T. 11. §) a határozat hozatalától számított 15 napon belül a földmívelésügyi miniszter is indítványozhatja. Az indítványt a miniszter csak személyesen írhatja alá, vagy az a helyettese, akit e célra külön megnevez. Az indítvány felett az elnöki tanács hoz indokolt határozatot. Arról, hogy a kikézbesített tanácsi határozatot az elnöki tanács felülbírálat alá fogja venni, az érdekelt feleket értesíteni kell, akiknek ebből kifolyólag az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül joguk van észrevételeiket írásban előterjeszteni.
Az egyes tanácsok az elnöklő tanácstagon kívül három bíró (T. 6. § 1. pont.), egy gazda (T. 6. § 2. pont.), egy földmívelésügyi és egy más miniszteri, vagy pénzintézeti jelölés alapján kinevezett tagból (T. 6. § 3. és 4. pont.) alakulnak.
Az igazságügyminiszter jelölése alapján kinevezett azok a tagok, akiknek kúriai vagy közigazgatási birói állásra képesítésük van, az egyes tanácsok alakításánál szükséghez képest bírói tagoknak számíthatók.
Kellőképpen meghívott tagok meg nem jelenése esetében az egyes tanácsok a törvényben meghatározott számú tagszámra az éppen jelenlevő bírósági tagokból egészíthetők ki, úgy azonban, hogy a bírói tagok száma háromnál kevesebb nem lehet.
Az 1922:I. törvénycikk 30. §-ának első és második bekezdését, melyek a tárgyaló és előadó bírák számának szaporításáról szólnak, a felmerülő szükség mérvéhez képest alkalmazásba kell venni. Fokozatosan állandó bírói tagok is nevezhetők ki az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Ezeknek kúriai bírói vagy közigazgatási bírósági ítélőbírói állásra kell képesítésüknek lenni s őket a kúriai, illetve a közigazgatási bírósági ítélőbírákéval egyenlő rang, jelleg és javadalmazás illeti. Az így kinevezettek a bíróságnak bírói tagjai közé számítanak.
6. § A T.-nek az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló 18. §-a és 22. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Olyan esetben, amelyben az államot illető elővásárlási jog gyakorlását kizáró valamely körülmény fennforgását a felek a megszabott módon hitelt érdemlőn nem bizonyítják, a telekkönyvi hatóság a kért bejegyzés elrendelése kérdésében való határozat hozatala előtt az elidegenítő jogügyletről szóló okirat egy példányát vagy másolatát 8 nap alatt felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez, a tulajdonjog bejegyzését kérő beadványt pedig mellékleteivel együtt átteszi a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához és erről az ingatlan fekvése szerint illetékes községi előljáróságot, valamint a vármegyei gazdasági felügyelőséget is értesíti. A jogügyletről szóló okiratnak vagy másolatának egy példányát azonban irattárában egyelőre visszatartja avégből, hogy ott az érdekeltek megtekinthessék. Ha az okirat vagy másolat nem áll rendelkezésre a kellő példányszámban, azt a telekkönyvi hatóság a fél költségére pótolja. A telekkönyvi hatóság a földmívelésügyi miniszterrel és a gazdasági albizottsággal közli a bejegyzés elrendelésének esetleges telekkönyvi akadályát is.
A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a jogügylet tudomásulvétele kérdésében köteles legközelebbi ülésében, de legkésőbb 15 napon belül határozatot hozni s az iratokat a határozattal együtt az elővásárlás gyakorlásának kérdésében való nyilatkozás végett a földmívelésügyi miniszterhez kell felterjeszteni és arról a feleket értesíteni. Az érdekelt felek a határozatra észrevételeket adhatnak be a földmívelésügyi miniszternél mindaddig, míg a miniszter az elővásárlás gyakorlása kérdésében nem nyilatkozik. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának elnöke köteles az iratokat saját véleménye nyilvánításával a földmívelésügyi miniszterhez nyomban felterjeszteni, ha az albizottság az említett határidőn belül határozatot nem hoz. Ezek a szabályok irányadók a T. 25. §-a esetében is.
A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlása kérdésében az iratok felérkezésétől számított 45 napon belül nyilatkozik s nyilatkozatát az összes iratokkal együtt hozzájárulás végett az Országos Földbirtokrendező Bírósággal közli. A nyilatkozattéttelre megszabott határidő indokolt esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával egyszer legfeljebb további 45 napig meghosszabbítható. Amennyiben a fölmivelésügyi miniszter az elővásárlási jogot gyakorolni kívánja, nyilatkozatával együtt közli az Országos Földbirtokrendező Bírósággal azt a célt is, amelyet az elővásárlás gyakorlásával elérni kíván. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a nyilatkozathoz való hozzájárulás és amennyiben ahhoz hozzá nem járulna, az ügylet tudomásulvétele kérdésében az iratok vételétől számított 30 napon belül dönt és erről az érdekelteket, valamint a telekkönyvi hatóságot is értesíti. A határidők elmulasztása esetében a jogügyletet úgy kell tekinteni, hogy a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jogot gyakorolni nem kívánja, illetőleg hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszter nyilatkozatához hozzájárul, vagy hogy amennyiben a földmívelésügyi miniszter nem nyilatkozott, az ügyletet tudomásul veszi.
Ha a földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával valamely szervezetnek (T. 20. §) engedi át, a szervezet az elővásárlás folytán megszerzett ingatlan felhasználására vonatkozó tervezet elkészítésénél köteles a földmívelésügyi miniszter utasítására is figyelemmel lenni és tervezetét egyidejűleg a földmívelésügyi miniszterrel is közölni. A tervezet előkészítésére vonatkozó helyszíni tárgyaláshoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a földmívelésügyi miniszter esetleges észrevételét a döntésnél való figyelembevétel végett közli az Országos Földbirtokrendező Bírósággal, mely végérvényesen dönt. A jóváhagyott tervezet kellő végrehajtása felett a földmívelésügyi miniszter is felügyeletet gyakorol. A szervezet az elővásárlás gyakorlása után elszámolni s elszámolását a földmívelésügyi miniszterrel és az Országos Földbirtokrendező Bírósággal közölni köteles; az esetleges többlet a szokásos illő jutalék levonása után az Országos Földbirtokrendezőalapot illeti. Az átszámolást az alapba legalább minden naptári félév végén teljesíteni kell. A jutalékot az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg.
Az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő minden vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. Amennyiben a szerződésben a vételár csak koronaértékre szól ugyan, de nincs megmondva, hogy mely időpont koronaértéke irányadó, ebben az esetben az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg, hogy a kikötött vételárnak a pénz vásárló erejében bekövetkezett változás folytán az elővásárlásról szóló nyilatkozat keltekor, szemben a szerződésnek megfelelő esedékesség időpontjával, mekkora összeg felel meg. Nem illeti meg a szerződésben kikötöttnél nagyobb összeg azt, akivel szemben az elővásárlást azért kell gyakorolni, mert a földdel üzérkedik, vagy azt nem gazdálkodás, hanem nyilvánvalóan továbbadás céljára szerezte. A T. 23. §-ának második bekezdését a megállapítás vételétől számított 30 napon belül a földmívelésügyi miniszter alkalmazásba veheti.
Az államot illető elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatosan a T. 23., 24. és 26. §-ai értelmében felmerülhető értékmegállapítási kérdésekben az első- és másodfokú eljárásra a jelen törvény 13. §-ában megállapított szabályok irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy elsőfokon az idézett szakaszban megnevezett tárgyaló bizottságot vezető bíró helyett külön erre a célra kiküldött bíró jár el.
7. § A T. 17. §-a a következőkép módosul:
1. Kis- vagy nagyközségben elővásárlási jognak van helye a község belterületén fekvő belsőségre is, ha az üres telek vagy olyan beépített ingatlan, mely mezőgazdasági művelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtest és az építmény a mezőgazdasági üzem céljait szolgálja.
Az előző bekezdés esetében is azonban elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor van helye, ha a T. 17. §-ának 2-7. pontjában megállapított mentesítő körülmények egyike sem forog fenn.
2. Elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye a község (város) belterületén, sem annak külterületén fekvő ingatlanra, ha azt gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep létesítése, kibővítése vagy fenntartása céljára szerzik meg. Ez a szabály azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha a telepengedélyezésre illetékes hatóságnak az iparfelügyelőség meghallgatása után hozott jogerős határozatával igazolják, hogy a megszerzett ingatlanokból az említett célra mekkora terület szükséges.
A telepengedélyezésre illetékes hatóság köteles megállapítani, hogy a tulajdonjognak a szerző fél javára való jogerős bekebelezésétől számítva mely határidőn belül kell a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep céljára szolgáló ingatlanon a tervezett ipari létesítményt befejezni. Az ingatlant az állam megválthatja a határidő be nem tartása esetén, úgyszintén abban az esetben is, ha azt nem arra a célra használják, amelyre a telepengedélyezésre illetékes hatóság határozata értelmében használni kellene.
8. § Megváltásnak a T. 28. §-a alapján helye van azokra az ingatlanokra nézve is, amelyeket ugyan 1914 július 28. napja előtt árvereztek el, de az árverés csak a megjelölt időpont után emelkedett jogerőre, valamint a belsőségre is, ha a belsőség az egészen megváltható földbirtok nélkülözhetetlen kiegészítő része.
A T. 28. §-ának 4. pontjában említett határidő a T. életbelépésének napjáig terjed és a mentesítés a jelen törvény életbelépése után 100 kat. hold helyett csak 50 kat. holdra terjed ki, kivéve azt az esetet, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozik.
A T. 28. §-ában említett mentesítő körülmények nem alkalmazhatók, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a mentesítő körülmény visszaélésnek vagy a törvény kijátszására irányuló törekvésnek eredménye. Ez a szabály áll a törvényben említett minden más mentesítő körülményre is.
Hivatásos gazdának nem lehet tekinteni azt, aki maga csak a T. 28. §-a alá eső földbirtok megszerzése óta folytat élethivatás gyanánt gazdálkodást, kivéve, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozó hivatásos gazda leszármazója.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a T. 28. §-a alapján egész terjedelmében megváltható földbirtoknak a megváltását méltánylást érdemlő esetben mellőzheti, de csak akkor, ha a megváltást szenvedő hitelt érdemlően igazolja, hogy a földbirtok szerzésére szolgált vagyoni erő nem a háborús szerzési lehetőségek kifogásolható kihasználásával jött létre és ha egyúttal a szerző fél földmíves, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája, avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva, vagy ha a megváltást szenvedő, vagy a T. 28. §-a 3. pontjában megjelölt családtagja régi családi birtokát szerezte ily módon vissza, vagy a birtokot régi családi birtok helyébe szerezte, vagy az új birtok szerzése előtt vagy végett régebbi birtokát eladta.
Az egészen megváltható földbirtokhoz tartozó erdőnek az egész birtokkal együttes megváltását a T. 83. §-a nem gátolja. Az ilyen módon megszerzett erdőt azonban feldarabolni nem szabad, hanem üzemterv szerint kell kezelni s amennyiben ezt máskép nem lehetne biztosítani, állami kezelésbe kell adni.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszternek a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága meghallgatása után nyilvánított hozzájárulásával kivételesen arra kötelezheti az olyan terület birtokosát, amely területet az erdészeti hatóság erdő gyanánt tart nyilván (T. 83. §-a), de amely terület a valóságban nem erdő, hogy a legeltetésre alkalmas és erre a közérdek sérelme nélkül használható említett területéből meghatározott időre haszonbérbe adjon közös legeltetésre annyit, amennyit saját okszerű gazdálkodására és az erdészeti érdekekre figyelemmel nélkülözhet, még pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapított feltételek mellett azoknak, akiket az Országos Földbirtokrendező Bíróság erre érdemesnek ítél. Ez a rendelkezés azonban csak kivételesen és akkor nyerhet alkalmazást, ha máskép egyáltalán nem volna lehetséges közlegelőt biztosítani s ennek következtében a közérdek kárával is a helyi állattenyésztés hanyatlásától kellene tartani.
Ha az elengedhetetlenül szükséges közlegelőt még az előbbi bekezdés alapján sem lehetne biztosítani, egészen kivételesen arra is kötelezhető az erdő tulajdonosa, hogy fával tényleg borított erdőterületéből, ha az nem véderdő, engedjen át haszonbérbe az előző bekezdésben említetteknek megfelelő területet, de csak olyant, amelyen a legeltetés a faállománynak és a talajnak károsítása, valamint az erdőfelújítás sérelme nélkül gyakorolható és csak akkor, ha a visszamaradó erdő üzeme okszerűen tovább folytatható és a fatermelés országos érdeke sem szenved. Ez a haszonbérlet csak addig tarthat, ameddig az illető terület kitermelésére kerül a sor, de legfeljebb tíz évig. Ezen a bekezdésen alapuló haszonbérlet makkoltatásra nem terjed ki.
9. § A T. 31. §-a első bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
A kis- és középbirtoknak a T. 31. §-a szerinti mentesítésétől az Országos Földbirtokrendező Bíróság az idézett § első bekezdésében jelzett kivételes esetben a szükséghez képest eltekinthet, kivéve, ha az ingatlan tulajdonosa kizárólag hivatásos földmíves vagy ilyennek leszármazója, vagy ha az ingatlan tulajdonosa vagy az a hozzátartozója, akiről a birtok reá szállott, a birtokot régi családi birtok helyébe szerezte, bármily időtartam telt el a régi családi birtok elidegenítése és az új birtok szerzése között. A T. 31. §-a alá eső birtok megváltását sem gátolja olyan körülmény, mely az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint visszaélésnek vagy a törvény kijátszására irányuló törekvésnek az eredménye.
Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy a törvényesen bevett vallásfelekezetek felügyelete, illetve kezelése alatt álló kultúrális célt szolgáló közérdekű alapok és alapítványok, avagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt álló középiskolát fenntartó tanítórendek legalább tíz év óta birtokolt ingatlanait kénytelen igénybevenni, ez a házhelyekre szükséges területek kivételével lehetőleg ne megváltás útján, hanem hosszú lejáratú kishaszonbérletek útján történjék. A jelen bekezdés alá eső birtokokból középbirtok alakítása céljából igénybevételnek helye nincs és a más célból belőlük igénybevett ingatlanok pótlásáról a 27. § rendelkezései keretében kell intézkedni.
Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott városokban a szabályozási tervbe bevont vagy a városi hatóság által ipari, kereskedelmi vagy más közérdekű célra már kijelölt területekre megváltási eljárásnak csak a törvényhatósági bizottság hozzájárulásával van helye.
A T. 34. §-ának 1. pontja értelmében Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruházott városokban a megváltás alól mentesítendő kert forgalmába az öntözőművel és öntözőberendezéssel ellátott konyhakert és zöldségeskert is beletartozik.
A T. 34. § 2. pontjában megjelölt fürdőügyi célt szolgálja az a terület is, amely gyógyfürdőnek minősített fürdőtelep céljaira beépíthető. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az olyan megváltási ügyekben, amelyek fürdőügyi érdekeket is érintenek, érdemi határozat hozatala előtt a fürdőügyet érintő kérdésre nézve az illetékes minisztert meghallgatni köteles.
A Balaton mentén a normális vízszéltől 500 méter szélességű körzetben lévő területek megváltás útján csakis a fürdőügyet intéző miniszter hozzájárulásával és csakis földbirtokpolitikai célokra vehetők igénybe. Az 500 méteres védvonalon kívül eső, de fürdőügyet szolgáló területek megváltása előtt az illetékes községi képviselőtestület véleménye is meghallgatandó.
10. § A T. 33. §-ának harmadik bekezdése alkalmazást nyer magukra a haszonbérleti szerződésekre is, ha nem is terjednek ki arra az egész birtokra, amelyből az Országos Földbirtokrendező Bíróság megváltást foganatosít, de a birtok megmaradó, házilag kezelt részén a célszerű gazdálkodást lényegesen megnehezítenék.
Amennyiben a birtokos vagyonváltságba olyan földet ajánl fel, amely az 1920:XXIX. törvénycikk életbelépte előtt létrejött magánjogi szerződéssel van kishaszonbérlet útján hasznosítva és amennyiben a kizárólagosan mezőgazdasággal foglalkozó kishaszonbérlők kezén, a már meglévő saját földeket is ideszámítva, a felajánlás elfogadása esetében egyenkint 15 kat. hold sem maradna, az ilyen felajánlott földek alkalmasságuk dacára is csak a kishaszonbérlők beleegyezésével fogadhatók el vagyonváltságba, a kishaszonbérlők beleegyezése nélkül pedig csak akkor, ha a jelen törvény 2. §-ának 4. pontja alapján megfelelő földterülethez nem juttatható kishaszonbérlőnek az illető birtokos másutt biztosít megfelelő kishaszonbérletet legalább hat évi időtartamra. Erre a célra a gazdasági év végén az 50 kat. holdat meghaladó haszonbérleteknek a kishaszonbérletek céljára alkalmas területe is felhasználható, mely esetben a jelen § első bekezdése megfelelő alkalmazást nyer.
Amennyiben az említett feltételek teljesítésével vagyonváltságba elfogadott földekből egyeseknek jutott megfelelő részletek az említett kishaszonbérletek tartama alatt utóbb akár lemondás, akár kimozdítás következtében megürülnek, a birtokos kérésére az Országos Földbirtokrendező Bíróság elsősorban az áthelyezett régi kishaszonbérlőknek juttatja a megürülő részleteket és az illetőknek fent biztosított kishaszonbérlete a juttatás mértékének erejéig megszűnik.
A második bekezdés azonban nem nyer alkalmazást, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a birtokból még több terület elvonása a megmaradt részen az okszerű gazdálkodást gátolná, vagy ha a vagyonváltságnak földben leadására köteles birtokot a megváltás sorrendjében olyan birtok előzi meg, amelyből akkora területet lehet elvonni, hogy az említett kishaszonbérlők is megfelelő területhez juttathatók.
11. § A földbirtok jellegének megállapításánál a birtokos két vagy több helyen fekvő minden mezőgazdasági földbirtokát össze kell számítani. Amennyiben a birtokos nem kívánja azt, hogy ezek közül a birtokok közül egyet vagy egyeseket egészben váltsanak meg, a megváltható terület megállapításánál minden egyes különálló birtokra nézve tekintettel kell lenni az okszerű gazdálkodás lehetőségére.
Az olyan birtok, amelynek területe, az erdőt és földadó alá nem eső részt kivéve, az 1000 kat. holdat eléri és amelynek legalább 8000 korona kataszteri tiszta jövedelme van, középbirtoknak nem minősíthető.
A T. 35. §-a második bekezdésének értelme az, hogy öt éven túl a megváltási eljárás megindításának megengedése nem rendelhető el.
12. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszter indítványára a megváltási eljárás megindításának megengedése kérdésében külön előzetes eljárás nélkül határoz.
Amennyiben a megváltási eljárásban érdekelt két vagy több földbirtokos nem közös szakértőt alkalmaz, az az érdekeltség, amelynek javára a megváltási eljárás megindult, vagy helyette a községi előljáróság is annyi szakértőt nevezhet a tárgyaló bizottságba, ahány szakértőjük a földbirtokosoknak együttvéve van. Az állam, törvényhatóság, község, mezőgazdasági kamara vagy állami felügyelet alatt álló más szervezet tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottja, továbbá az Országos Földbirtokrendező Bíróság tagja a feleknek sem szakértője, sem képviselője nem lehet. Ez a rendelkezés a kincstári, közalapítványi, törvényhatósági és községi birtokot érintő eljárásnál nem alkalmazható.
Ha a földmívelésügyi miniszter a tárgyaló bizottságba külön szakértőt nevez, a gazdasági felügyelő a tárgyaló bizottság eljárásában csak a földmívelésügyi miniszter külön utasítására vesz részt. A földmívelésügyi miniszter szakértőül csakis fennhatósága alá tartozó állami alkalmazottat nevezhet meg.
A tárgyaló bizottság előtt kötött, minden körülményre kiterjedő, ellenmondással meg nem támadott egyesség tárgyában felterjesztett ügyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság által különválasztva és soron kívül intézendők el.
Ha a megváltási eljárás eredményére nézve minden irányban egyesség nem jön létre, a tárgyalást vezető bíró az egyességgel el nem döntött kérdésekre javaslatot készít. A tárgyaló bizottság eljárásának a javaslat megállapítására vonatkozó része zárt. A zárt tárgyaláson a tárgyalást vezető bíró vezetése alatt csak a felek megnevezett szakértői, az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldöttje, vagy a földmívelésügyi miniszter külön szakértője és ilyen szakértő hiányában a gazdasági felügyelők vehetnek részt. Mindezek a javaslat tartalmára nézve előterjesztéseket tehetnek, melyeket egyértelmű állásfoglalás hiányában meg kell vitatni. Egyértelmű állásfoglalás létre nem jötte esetében szavazásnak helye nincs, hanem a javaslatot a tárgyalás anyagának lelkiismeretes figyelembevételével az eljáró bíró legjobb tudása szerint egymaga állapítja meg. A többi bizottsági tag külön véleményét azonban jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy ha írásban terjesztik elő, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A javaslatot indokolni is kell. A javaslatot a megjelent érdekeltek előtt nyilvánosan ki kell hirdetni és a javaslatba hozott juttatásokat feltüntető kimutatásokkal együtt a községben 15 napon át közszemlére tenni s ennek megtörténtét a községben és netán még érdekelt más községekben is a szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétel alatt a javaslatot és mellékleteit bármely érdekelt a hivatalos órák alatt megtekintheti s arról költségére a községi jegyzőtől (városi polgármestertől vagy az általa megbízott tisztviselőtől) másolatot kérhet vagy felügyelete alatt lemásolhatja. A tárgyalást vezető bíró engedélyével az érdekelt felek igazolt képviselője a többi iratokat is megtekintheti.
A választmány tagjainak megválasztásakor a tárgyalást vezető bíró figyelmeztesse az érdekelteket, hogy a választmány tagjai egyességkötésre is jogosultak. Amennyiben a jelen törvény életbelépése előtt történt megválasztásuk alkalmával egyességkötésre felhatalmazást nem nyertek, egyességi ajánlat esetében a tárgyalást vezető bíró intézzen kérdést az érdekeltekhez, hogy a választmányt az egyességkötésre felhatalmazzák-e vagy evégből új választmányi tagokat választanak-e? Ha az egyesség megkötése előtt az érdekelteknek fejszám szerint számított kétharmad többsége a tárgyalást vezető bírónál bejelenti, hogy a választmány tagjainak egyességkötésre szóló jogosultságát visszavonja, abban az esetben új választmányi tagokat kell választani.
Részleges egyesség esetében a megállapodásokat a javaslatba teljes szövegükkel bele kell foglalni.
A közszemlére tétel határidejének leteltével a tárgyalást vezető bíró a javaslatot az esetleges észrevételekkel és az összes tárgyalási iratokkal együtt az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz haladéktalanul felterjeszti és erről az összes érdekelteket a megszabott módon értesíti. A javaslat lényeges tartalmáról a gazdasági felügyelő vagy a földmívelésügyi miniszternek más megbízottja a földmívelésügyi miniszternek a kihirdetés után azonnal jelentést tenni, a tárgyalást vezető bíró pedig a gazdasági felügyelőnek vagy a földmívelésügyi miniszter külön megbízottjának a szükséges adatok tekintetében felvilágosítást adni köteles.
A javaslat vagy egyesség ellen bármely érdekelt észrevételeket adhat be. A kihirdetéskor szóval nyomban bejelentett észrevételeket a tárgyalást vezető bíró, a közszemlére tétel alatt bejelentett ilyen észrevételeket pedig a községi jegyző (városi tanács kijelölt tagja) köteles díjtalanul jegyzőkönyvbe foglalni. Az észrevételek írásban is beadhatók, még pedig közvetlenül az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál is, a javaslat közszemlére tételének utolsó napjától számított 15 napon belül; az írásban beadott észrevételek egy példányát azonban az ellenérdekű féllel is közölni és a közlés megtörténtét igazolni kell. Az olyan észrevétel, amelyre az ellenérdekű félnek megjegyzést tenni közlés hiánya miatt módjában nem állott, az ügy eldöntésénél figyelembe nem vehető. Az észrevételek megtekintésére az Országos Földbirtokrendező Bíróság határnapot is tűzhet. A kitűzött határnap után érkező észrevételeket vissza kell utasítani. Észrevételekkel élhet a földmívelésügyi miniszter is. A földmívelésügyi miniszter észrevételeiben foglalt javaslat esetleges mellőzését a bíróság indokolni köteles.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tárgyaló bírák által hozzá felterjesztett megváltási ügyekben - kivéve a házhelyek juttatását - a megválthatóság és annak terjedelme kérdésében érdemi határozatot nyilvános előadás alapján hoz. Az ennek következtében szükséges, valamint a nyilvános előadáson való felszólalásra vonatkozó részletes szabályokat a minisztérium rendeletileg állapítja meg.
13. § A megváltási tárgyalások vezetésére állandóan kijelölt bírákat ebbeli megbizatásuk lehető gyors teljesítésétől más foglalkoztatással elvonni nem szabad.
A T. 43. §-ában, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban említett vegyes bíróságokra, továbbá felebbezés esetében a m. kir. Kúria vegyes tanácsára ruházott hatáskör (így az ingatlan ellenértékének, az ellenérték megállapításának elhalasztása esetében a haszonbérnek vagy évi járadéknak, a törvény értelmében járó kártérítő összegeknek, haszonbérlet alakítására kötelezés esetében a törvény rendelkezései szerint fizetendő haszonbérnek stb. megállapítása) ennek a törvénynek életbelépésével elsőfokon a tárgyaló bizottságot vezető bíróra, másod- és végsőfokon pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróságra megy át. Ebben a hatáskörben úgy a jelen §-ban megjelölt módozat szerint eljáró tárgyaló bíró, mint az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eset minden körülményének gondos számbavételével a méltányossághoz képest a T. 44. §-a rendelkezéseinek szem előtt tartásával határoz. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg vitás esetben az ellenérték szolgáltatásának módozatait, valamint a megváltási árra történő időközi törlesztéseket is. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a földhözjuttatottaknak módjukban legyen a megváltási árat hosszabb időtartamon át évi egyenlő részletekben törleszteni. Ebből a célból azokban az esetekben is, amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság ennek a törvénynek életbelépte előtt a megváltási át megállapítását elhalasztotta (T. 42. §-ának második bekezdése), bármelyik érdekelt fél kérelmére a megváltási ár megállapítása iránt az eljárás ennek a §-nak alapján, szükség szerint a 6. § utolsó bekezdése értelmében külön bíró kiküldésével, folyamatba teendő. A megváltási árat s általában a vitás szolgáltatást bármelyik fél kérelmére búzamennyiségben, illetőleg annak mindenkori pénzbeli egyenértékében kell megállapítani.
A tárgyalást vezető bíró bármelyik érdekelt fél kérelmére a jelen § szerint hatáskörébe utalt kérdés tekintetében az elsőfokú ítéletet két érdektelen szakértő közreműködésével hozza meg. A két szakértőt a bíró azok közül a gazdasági szakértők közül hívja meg, akiket az ingatlan nagyobb részének fekvése szerint illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság titkos szavazással évenként választ. A szakértők az eljárás kezdetén a polgári perrendtartás 358. §-ában előírt esküt letenni tartoznak s indokolt szakvéleményüket írásba kell foglalni. Az elsőfokú ítéletet a tárgyalás során előterjesztett kérelemre a megváltást szenvedővel, illetőleg annak a tárgyaláson résztvett képviselőjével, valamint a földhözjuttathatók által kijelölendő megbízottal írásban közölni kell. Az ítélet ellen annak írásbeli közlésétől számított 30 napon belül az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz felebbezéssel lehet élni. Az érdekelt felek és pedig a földhözjuttathatók bármely esetben két megbízottjuk által az Országos Földbirtokrendező Bíróság felebbviteli tárgyalásán az ügy előadásánál személyesen vagy jogi képviselőjük által jelen lehetnek és ott az ügy előadásával kapcsolatban esetleges észrevételeiket szóbelileg előterjeszthetik, illetve a bíróság által esetleg felteendő kérdésekre szóbelileg nyilatkozhatnak.
Az elsőfokú ítéletet a felebbviteli határidő lejártával felülvizsgálat végett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz akkor is fel kell terjeszteni, ha az ellen az érdekeltek felebbezéssel nem élnek. Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság ilyen esetben az elsőfokú ítéletet helybenhagyhatónak nem találja, ítéletének meghozatala előtt póteljárást rendel el, vagy a vitás kérdésre nézve az érdekelt feleket közvetlen nyilatkozattételre hívja fel. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság tárgyalásán az érdekelt felek ilyen esetben is az előző bekezdésben foglalt rendelkezések szerint megjelenhetnek és felszólalhatnak.
Amennyiben a méltányossággal nem ellenkezik, a T. 28. §-a alapján megváltott ingatlanért járó megváltási ár megállapításánál különös figyelemmel legyen a bíróság az ingatlan megszerzésekor adott vételárnak az ingatlan akkori valóságos értékéhez való arányára, a kifizetett vételár eredetére, a hitelezett vételár vagy a netán átvállalt terhek kifizetésének időpontjára, a fennálló terheknek az ingatlan egész értékéhez viszonyított arányára s az említett körülmények, valamint az ingatlan időközi hasznai következtében elért nyereségekre és általában arra, hogy a megváltást szenvedő a megváltás következtében nyereséghez egyáltalában ne jusson.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a T. 47. §-a első bekezdésének második mondatában a haszonbérlő (alhaszonbérlő) részére biztosított kárpótlás megtérítésének kötelezettségét indokolt esetben úgy az ingatlanvagyonváltság természetben való lerovása útján az állam tulajdonába jutott földek, mint az egyébként megváltásra kerülő területek után a megváltást szenvedő javára is megállapíthatja.
14. § Amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság földbirtokpolitikai érdekből ingatlancserét foganatosít, a cserébe adott ingatlanok minden vonatkozásban egymás helyébe lépnek. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az eset körülményei szerint állapítja meg, hogy a helyébe lépésnek milyen hatása van a telekkönyvbe bejegyzett terhekre s a telekkönyv kiigazítását ehhez képest hivatalból rendeli el.
Amennyiben a földbirtokpolitikai célok megfelelő kielégítése végett közelebbi fekvésénél fogva olyan birtokot kell igénybe venni, amely a megváltás törvényes sorrendjében hátrább áll, mint egy másik, távolabb fekvő birtok, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a törvényes sorrendben hátrább álló birtok részére a sorrendben előbb álló birtokból indokolt esetben kárpótlásul megfelelő területet juttathat, mely terület minden vonatkozásban az igénybevett terület helyébe lép.
A bányavállalatok által kisbirtokosoktól bányászati célokra kisajátított vagy a bányaüzem tartamára tíz évet meghaladó időleges használatra igénybevett mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróság egyesség hiányában szükség szerint a helybeli vagy környékbeli megváltható birtokokból a T. által megállapított sorrend betartásával megváltás útján az említett ingatlanok értékének megfelelő csereföldeket juttathat. Amennyiben a bányászati célokra szükséges ingatlanok ideiglenes igénybevétele a tíz évet meg nem haladja, amit vitás esetben végérvényesen az illetékes bányakapitányság állapít meg, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a csereingatlanokat a megfelelő időtartamra haszonbérletekként juttathatja, melyekre nézve, egyesség hiányában, a haszonbérfeltételeket is ítéletileg állapítja meg. A nagybirtokra esetleg fennálló haszonbérleti szerződés tekintetében a T. 47. §-ában és a jelen törvény 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. Ezeket a szabályokat szükség szerint akkor is alkalmazni kell, ha a megváltási eljárás az illető községben már befejezést nyert.
A megváltás útján vagy egyébként megszerzett területek könnyebb megközelítéséhez szükséges utakról az Országos Földbirtokrendező Bíróság szükséghez képest megváltás útján, esetleg a meglevő utak használatának megengedésével gondoskodik. Tulajdoni illetőségből történő megváltás esetén szintén ez a bíróság jelöli ki az igénybevételnek megfelelő területet. Ez a rendelkezés megfelelő értelemben alkalmazást nyer az államot illető elővásárlási jog alapján megszerzett tulajdoni illetőségre is.
15. § Azoknak az ártéri birtokosoknak, akiktől az Országos Földbirtokrendező Bíróság akár vagyonváltság fejében, akár megváltás útján ártérbe eső ingatlant vesz igénybe, térítés jár azokért a költségekért, melyeket valamely vízrendező társulat erre az ingatlanra olyan munkálatok költségszükségleteinek beszerzésére vetett ki, amely munkálatok befektetésként minősülő költségei fedezésére a társulat nem vett fel törlesztéses kölcsönt.
A megtérítés módozatainak kérdését a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.
16. § A T. 28. §-a alapján megváltható ingatlanokra nézve az Országos Földbirtokrendező Bíróság elrendelheti járadéktelkek alakjában való átengedésüket is. Ebben az esetben a jogviszonyt a járadéktelkes és a járadékélvező között az Országos Földbirtokrendező Bíróság szükséghez képest ítélettel szabályozhatja.
A T. 28. §-a alá nem eső birtokokból az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltást szenvedő fél hozzájárulása nélkül csak akkor rendelheti el járadéktelkek alakítását, ha az állam megfelelő intézmény szervezése vagy már meglévő intézmény, illetve intézmények igénybevétele és a szükséges pénzügyi feltételek megvalósítása útján a birtokost az évi járadékok megváltásával (T. 43-45. §-ai) kérésére kártalanítja, illetve a járadéktelkesnek is lehetővé teszi, hogy járadéktartozását megváltás okából tőkésíthesse (T. 64. §) Az e tekintetben szükséges részletes szabályokat a minisztérium a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter egyetértő előterjesztésére rendelettel állapítja meg. A rendeletet a nemzetgyűlésnek be kell mutatni.
Az ingatlanvagyonváltság természetben való lerovása útján az állam birtokába jutott földeket az állam a pénzügyminiszter által a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg megállapított feltételek szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróság útján juttatja földbirtokpolitikai célokra. Ezeket az ingatlanokat a földhöz jutók kérelmére járadéktelekként is lehet átengedni. Az első bekezdés utolsó mondata ezekre a járadéktelkekre is alkalmazást nyer.
Középbirtok járadékbirtokként csak a jelen § első és harmadik bekezdése, továbbá a T. 30. §-ának második bekezdése alá eső ingatlanból és csak akkor juttatható,
1. ha a középbirtokot mintagazdaságként (T. 2. § 7. pont) kizárólag gazdálkodással foglalkozó okleveles vagy hivatásos gazda kapja;
2. ha a középbirtok valamely közérdekű célt vagy intézményt szolgál, - vagy
3. ha a nagyságánál fogva középbirtoknak tekinthető földterület juttatása községi vagy birtokossági legelő céljára történt.
Bármely esetben középbirtok csak a más összes helyi földbirtokpolitikai célok kielégítése után és csak oly magánegyén részére juttatható, aki az annak rendes megműveléséhez szükséges gazdasági felszereléssel rendelkezik, illetve hitelt érdemlőleg igazolja, hogy azt megszerezni anyagilag képes. További feltétele az ilyen ingatlan örök áron való juttatásának vagy a már juttatott ingatlan birtokbaadásának, hogy az illető magánegyén a birtokbavétel előtt az ingatlan megváltási árának legalább 50%-át a föld tulajdonosának készpénzben megfizetni köteles.
Az olyan közép- vagy nagybirtokokból, illetve ezek oly részeiből, amelyeket legalább hat év óta a kisbirtok méreteit meg nem haladó földrészletekben hivatásos gazdák haszonbérben bírnak, a megváltási eljárás során középbirtok nem alakítható, kivéve, ha a juttatott s nagyságánál fogva középbirtoknak tekinthető terület a jelen § negyedik bekezdésének 2. vagy 3. pontjában megjelölt célt szolgálja.
Magánegyén részére középbirtokot bármely esetben csakis az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsa juttathat.
17. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatainak végrehajtásával megbízott szervezetek (T. 20. §) felett a földmívelésügyi miniszter is fölügyeletet gyakorol. E végből a végrehajtással megbízott szervezetek kötelesek a végrehajtás befejezéséről a földmívelésügyi miniszternek is jelentést tenni. A földmívelésügyi miniszter észrevételeit az Országos Földbirtokrendező Bírósággal közli. A végrehajtással megbízott szervezetek a határozatok műszaki végrehajtását az állami földmérés szabályai szerint tartoznak foganatosítani.
A végrehajtási költségeket az Országos Földbirtokrendező Bíróság állapítja meg. A beszedett összegekről a végrehajtással megbízott szervezet köteles elszámolni és számadását a földmívelésügyi miniszterrel is közölni. A tényleg felmerült költségeket és az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapítandó illő jutalékot meghaladóan beszedett többletet a befizetők részére vissza kell téríteni.
A felmerülő minden vitás kérdésben az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt.
18. § Az olyan földbirtokra, amelyre nézve az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltási eljárást ítélettel vagy határozattal befejezte, újabb megváltási eljárás elrendelésének nincs helye, kivéve a T. 28. §-a alapján megváltható birtokokat és a házhelyekre szükséges megváltást. Folytatólagos eljárásnak van helye, ha a megváltást a bíróság fenntartotta, vagy ha a törvény rendelkezéséből más következik (pl. T. 50. §), vagy ha a megváltást a bíróság valamely kötelezettség-vállalás miatt korlátozta és a birtokos az elvállalt kötelezettséget nem híven teljesíti és végül a jelen törvény életbelépésének napjától, illetve a jelen törvény életbelépése után ítélettel eldöntött megváltási ügyekben az ítélet meghozatalának napjától számított egy éven belül, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsa különös méltánytalanság fennforgása esetében kivételesen megengedi. Fenntartásával a bíróság ennek a törvénynek életbelépése után csak telepítés céljából élhet. A jelen bekezdés rendelkezéseinek alkalmazását a T. 28. §-ának hatálya alá eső birtokokra nézve az ilyen birtokoknak a T. 37. §-a alapján a rendes megváltási eljárás lefolytatása nélkül történt mentesítése nem akadályozza.
Folytatólagos eljárásnak helye nincs, ahol az eljárást az Országos Földbirtokrendező Bíróság a jelen bekezdés alapján befejezetté nyilvánítja. Az eljárás befejezetté nyilvánítását és ennek a telekkönyvben feljegyzését a megváltást szenvedő kérheti. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az előterjesztett kérelemre köteles 60 napon belül nyilatkozni, különben azt teljesítettnek kell tekinteni. A határidőt a bíróság egy ízben meghosszabbíthatja. Az eljárás befejezésének kimondására irányuló kérelmet nyilatkozattétel céljából a földmívelésügyi miniszterrel és az érdekelt községek előljáróságával kellő időben közölni kell.
19. § A földmívelésügyi miniszter hatályos felügyeletet gyakorol a felett, hogy a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezések alapján földhözjutottak földjeiket okszerűen és gondosan műveljék s az azokkal való minden üzérkedéstől tartózkodjanak. Indítványára vagy anélkül is az Országos Földbirtokrendező Bíróság a juttatással járó előnyöket vagy kedvezményeket attól teheti függővé, hogy az érdekeltek szövetkezeteket (beszerző-, földbérlő-, hitel- stb. szövetkezetet) alakítsanak vagy már meglevő ilyen szövetkezetbe belépjenek.
Aki a vételármegállapítás elhalasztásának kedvezményével haszonbérbe, járadékbirtokként vagy részlettörlesztéssel neki juttatott föld megműveléséről hatósági figyelmeztetés dacára nem gondoskodik, vagy a földdel üzérkedik, a föld után járó egy évi haszonbérrel vagy egy évi járadékkal, illetve törlesztési részlettel felszólítás dacára elfogadható ok nélkül hátralékban marad, vagy olyan magatartást tanusít, mely miatt földhöz nem lett volna juttatható (T. 3. §), attól az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földet a hátralék követelésének fenntartásával és hasznos befektetései meglévő értékének megtérítésével haladéktalanul elveheti és a törvény szerint arra érdemes egyénnek juttathatja, ideértve a jelen törvény 2. §-ának 6. pontjában megjelölteket is. Más érdemeseknek juttatja az Országos Földbirtokrendező Bíróság azokat a földeket vagy házhelyeket is, amelyeket azok, akiknek részére juttatta, elállás vagy más ok következtében át nem vesznek.
20. § A törvény végrehajtása során kiküldött közegek részére kívánságukhoz képest köteles a községi előljáróság (községi jegyző és bíró) megtérítés ellenében a vasúti állomáshoz, illetőleg szállóhelyükhöz s a határjáráshoz megfelelő fuvarról, továbbá illő szállásról és ellátásról gondoskodni. A megváltást szenvedőtől vagy haszonbérlőjétől hatósági odautalás nélkül szállás és ellátás igénybe nem vehető, a fuvar pedig csak annyiban, amennyiben a fennálló szabályok értelmében a fuvar szolgáltatására a megváltást szenvedő köteles, vagy amennyiben határjárásról van szó. Ha ekként a fuvart a megváltást szenvedő szolgáltatta, a kiküldött fuvardíjat nem számíthat fel.
A kiküldöttek mindenkori kiküldési illetményeiken felül még teljes napidíjukkal felérő földbirtokrendezői pótdíjat is számíthatnak fel az eljárás minden egyes megkezdett naptári napjára. Az említett napidíj és a földbirtokrendezői pótdíj a jelenléti díjon felül megilleti az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az ülésekre a vidékről meghívott tagjait is.
21. § Ha a 100 kat. holdat meghaladó területekre kötött haszonbérleti szerződést egészben átvenni nem célszerű és a T. 51. vagy 52. §-a, avagy az 1922:I. törvénycikk 31. §-a sem alkalmazható, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszter indítványára vagy a nélkül is arra kötelezheti a haszonbérleti szerződés tudomásul vételekor a haszonbérlőt, hogy haszonbérlete mezőgazdasági területének legfeljebb 15%-át haszonbérleti szerződésének megfelelő feltételek alatt és szerződése időtartamára közvetlenül adja át kishaszonbérletekbe. A kiadandó terület megállapításánál a bíróság legyen figyelemmel a visszamaradó területen az okszerű gazdálkodás követelményeire. Az említett 15%-nál nagyobb terület kiadása csupán közös legelő céljára eddig is legelőnek használt területből rendelhető el. A gazdasági célszerűséghez képest a kishaszonbérletek szokásos nagyságát meghaladó haszonbérletek is alakíthatók.
A birtokos birtokának tervbe vett haszonbérbeadását az ajánlattevő haszonbérlők megnevezésével és a döntéshez szükséges adatok, nevezetesen a haszonbérlet tárgyát pontosan megjelölő telekkönyvi és kataszteri adatoknak, a birtok állagát feltüntető leírásnak és a községi képviselőtestület nyilatkozatának szolgáltatásával a haszonbérleti szerződés megkötése előtt is bejelentheti közvetlenül az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál avégből, hogy az a földmívelésügyi miniszter meghallgatása után nyilatkozzék, vajjon a tervbe vett haszonbérleti szerződés megkötése esetében annak átvételét egészben vagy részben kishaszonbérletek alakítása végett elrendeli-e, vagy a helyett a jelen § első bekezdésének alkalmazásával mekkora és mely területet milyen feltételek alatt kíván kishaszonbérletekbe kiadatni. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszter megkérdezésétől számított 60 napon belül köteles nyilatkozni; ezt a határidőt, ha nagybirtokról van szó, egy ízben meghosszabbíthatja. Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság a határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell venni, hogy a tervezett haszonbérbeadáshoz hozzájárul és abból kisbérletek alakítását nem kívánja. Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság a határidőn belül azt jelenti ki, hogy a birtoknak egészben vagy részben kishaszonbérletekbe adását kívánja, a birtokos a tervezett haszonbérleti szerződés megkötését mellőzheti; a mellőzést azonban az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozatának vételétől számított 30 napon belül a bíróságnak bejelenteni köteles.
Az első bekezdés megfelelő értelemben alkalmazást nyer a jelen törvény életbelépésekor már folyamatban levő haszonbérletekre is, feltéve, hogy az illető haszonbérlet időtartamából még legalább hat gazdasági év van hátra és a haszonbérlet mezőgazdasági művelés alatt álló része legalább 2000 kat. holdra terjed ki, amennyiben a haszonbérelt ingatlan mezőgazdasági területéből a teljes ingatlanvagyonváltságot természetben, illetve a terület 15%-át a T. alapján földbirtokpolitikai célra még igénybe nem vették. Ennél a területnél kisebb haszonbérletre az első bekezdés csak akkor nyerhet alkalmazást, ha az illető birtok évtizedek óta haszonbérbe van adva és egyúttal az illető birtokos arra nézve sem tud biztosítékot nyújtani, hogy a birtokot a haszonbérleti szerződés lejártakor házi kezelésbe veszi. A birtokos és a haszonbérlő együttesen az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól nyilatkozatot kérhetnek arra nézve, hogy a jelen bekezdést az illető haszonbérletre mennyiben kívánja alkalmazni. A második bekezdés vonatkozó szabályai ebben az esetben is megfelelő alkalmazást nyernek.
Ha a jelen § alkalmazásánál a szerződés értelmében járó haszonbérnek arányos elosztása szerint fizetendő haszonbérre és a fizetési módozatokra nézve vita merül fel, az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. Bármelyik fél kívánságára a nem terményben megállapított szolgáltatásokat is terményre kell átszámítani.
A jelen §-nak kishaszonbérletek alakításáról szóló rendelkezései alkalmazását egyéni jogcímen senki sem követelheti és nem követelhető a kishaszonbérleteknek a haszonbérleti szerződés lejárta után való meghosszabbítása sem, valamint az sem, hogy a kishaszonbérletekre való tekintettel a T. 51. §-a alkalmazást nyerjen.
Nincs helye e § alkalmazásának azokban az esetekben, mikor a T. 49. §-ának második bekezdése szerint is az állam az elővásárlás jogát az illető földbirtoknak eladása esetén sem gyakorolhatná.
22. § Amennyiben valamely község határában vagy közelében elővásárlás vagy megváltás útján sem lehet akkora földterületet megszerezni, amekkora az ott jelentkező földbirtokpolitikai célok megvalósítására közérdekből szükséges volna, vagy ha az ekként megszerezhető földek a községtől olyan távolságra vannak, hogy mívelésük a községből nehézségekbe ütköznék, az ekként egyáltalában nem, vagy megfelelően ki nem elégíthető földbirtokpolitikai célok megvalósítását telepítés útján kell megkísérelni ott, ahol erre megfelelő területet a helyi célok kielégítése után is még igénybe lehet venni. E végett a helyi célok kielégítése után fennmaradó terület, amennyiben az a földmívelésügyi miniszter írásbeli nyilatkozata szerint a telepítés céljaira alkalmas, más célokra fel nem használható, hanem a telepítés megvalósításáig kis- és középhaszonbérletek útján hasznosítandó. Ahol a megváltásnak törvényes feltételei fennforognak, azok telepítése végett is lehet földeket megváltás útján is igénybe venni, akik a helyi földbirtokpolitikai célok kielégítésére saját meg nem váltható birtokait engedik át annak ellenében, hogy azok helyébe másutt megfelelőbb gazdasági egységeket kapjanak.
A telepítés foganatba vételét az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendeli el s állapítja meg azt is, hogy az ilyen telepítésekre az 1894:V. és 1911:XV. törvénycikk rendelkezései mennyiben nyerjenek alkalmazást és a telepítés mikor történjék.
Aki az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezése ellenére áttelepülni nem hajlandó, azt földhözjuttatásra irányuló kérelmétől ellátottnak kell tekinteni.
23. § A T. 92. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Azokban a községekben, amelyekben a jelen törvény alapján megváltás vagy más olyan művelet történik, amelynek következtében nagyobb számú új birtokrészlet keletkezik, az Országos Földbirtokrendező Bíróság a szükséghez képest a tagosítás lefolytatását hivatalból is elrendelheti, előzőleg azonban ki kell kérnie a földmívelésügyi miniszternek az Állandó Gazdasági Szakbizottság véleménye alapján az 1908:XXXIX. törvénycikk értelmében a tagosítási eljárásba bevonható terület megjelölése, a tagosítás hasznossága, célszerű keresztülvihetősége kérdésében és a tagosítási tervezetre vonatkozó gazdasági tanács tekintetében hozandó határozatát.
Az ilyen tagosítási helyszíni tárgyalások megtartásakor a határbejáráshoz szükséges fuvarokat, minthogy tagosítást kérelmező nincs, a község tartozik díjtalanul kiállítani.
A tagosításnak a T. végrehajtása során hivatalból való elrendelése iránt a földmívelésügyi miniszter az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál indítványt tehet.
A tagosítás céljait szolgáló oly birtokcserék, amelyekhez a földmívelésügyi miniszter az Állandó Gazdasági Szakbizottság véleménye alapján előzetesen hozzájárul, az állami elővásárlási jog alá nem esnek.
24. § Méltánylást érdemlő esetben, különösen ha a földbirtok szerzésére szolgált vagyoni erő - akár részben is - a háborús szerzési lehetőségek kihasználásával jött létre, visszajuttatás vagy vagyoni előny megosztása végett az eljárás a T. 28. §-a értelmében megváltható ingatlanra csupán a visszajuttatást vagy vagyoni előny megosztását kérő fél érdekében is megindítható, ha kérelmét a jelen törvény életbelépését követő egy év eltelte előtt terjeszti elő. A visszajuttatásról vagy vagyoni előny megosztásáról szóló rendelkezések nagybirtokra is alkalmazhatók. A T. 91. §-ának első bekezdéséből ezek a szavak: „aránylag olcsó áron”, valamint második bekezdésének első mondatából ez a szó: „alacsony” - kimaradnak, viszont a T. 91. §-a első bekezdésének szövege az első mondatban a „körülmények” szó után kibővül azzal, hogy: „vagy az azokból származott nehéz gazdasági és feszült pénzügyi helyzet”.
Amennyiben a visszajuttatás, illetőleg vagyoni előny megosztása helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróság indokoltabbnak látja, megfelelő részterület visszaadását is kimondhatja. A bíróság különösen akkor éljen ezzel a jogával, ha egyrészről nem volna méltányos a földet egészen megváltani attól, aki azt megszerezte, másrészről pedig az elidegenítő, illetőleg annak a T. 91. §-a első bekezdésében megjelölt jogutódai és a szerző fél gazdasági helyzetében az ügylet következtében mégis olyan feltűnő aránytalanság állott be, amely az osztó igazság szerint orvoslást követel.
A jogosult fél kérelmére az Országos Földbirtokrendező Bíróság a megváltást és a visszajuttatást, illetve a részbeni visszajuttatást és a vagyoni előny megosztását különösen kimondhatja akkor, ha gyámoltak és gondnokoltak ingatlanát a háború alatt idegenítették el és a gyámhatóság a vételárat, vagy annak nagy részét hadikölcsönkötvényekbe, vagy lényeges értékcsökkenést szenvedett más állampapírokba fektette, vagy bebizonyíthatólag készpénzben tartotta és ennek következtében az eladó, ennek elhalálozása esetén házastársa vagy lemenő örökösei és a háborús szerző anyagi helyzetében aránytalanul nagy eltolódás állott be.
A T. 91. §-ának, valamint a jelen §-nak rendelkezései a T. 34. §-ának 1. pontjában felsorolt ingatlanokra nem alkalmazhatók.
25. § A T. 97. és 98. §-a alá eső kihágást követ el az is, aki a törvényben említett kivétel vagy kedvezmény, mentesítés vagy mellőzés alkalmazására vonatkozó körülmény tekintetében akár az adatok előterjesztése során, akár a szolgáltatni köteles adatok előterjesztésének elfogadható indok nélkül való megtagadásával olyan cselekményt követ el, amely a törvénybe ütközik, avagy a földbirtok helyesebb megoszlásának meggátlására irányuló törekvés célzatával a törvény rendelkezéseinek kijátszására irányul.
Az, aki a földhözjuttathatóktól vagy általában földmívesektől azzal az igérettel, hogy javukra valamely földbirtokra nézve megváltási eljárást kezdeményez, avagy részükre haszonbérletet eszközöl ki, a maga számára akár előleg, akár költségbiztosítás, akár munkadíj címén pénzösszeget szed be: a T. 97. §-ában megállapított kihágást követi el s ugyane szakasz rendelkezései szerint büntetendő.
Az állami elővásárlás vagy visszajuttatás végett folyamatba tett eljárás megindításától, illetve megváltás esetében az annak céljaira igénybeveendő terület felajánlásától vagy a tárgyaló bizottsági javaslat előterjesztésétől az eljárás befejezéséig az eljárás tárgyául szolgáló ingatlan alkatrészét képező élőfát letarolni, s azt vagy az ingatlan bármely alkatrészét az eljárás tartama alatt elidegeníteni nem szabad, az alkatrészek ellenértékét azonban a megváltási, illetve visszajuttatási ár megállapításánál figyelembe kell venni. Aki ez ellen a rendelkezés ellen vét, az 1878:V. törvénycikk 421. §-a szerint büntetendő s ezen felül az okozott kárt megtéríteni köteles. Az államnak jutott vagyonváltságföldek utáni ilyen ármegállapítás a volt tulajdonost ugyancsak megilleti.
A letarolási tilalom nem vonatkozik a gazdasági üzem rendes vezetéséhez szükséges szokásos faszükséglet erdészeti hatósági engedély alapján való kivágására és felhasználására.
26. § Az Országos Földbirtokrendező Bíróság, valamint a fölmívelésügyi miniszter által hatáskörében eldöntött kérdések más bírói intézkedéssel felül nem bírálhatók.
Egyfelől az Országos Földbirtokrendező Bíróság, másfelől a rendes bíróság vagy a Közigazgatási Bíróság közt felmerülő hatásköri összeütközés eseteire az 1907:LXI. törvénycikknek és a kapcsolatos jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek a rendes bíróság és a Közigazgatási Bíróság közt felmerülő hatásköri összeütközés esetére szólanak. Azokban a hatásköri összeütközési esetekben, melyekben egyik részen az Országos Földbirtokrendező Bíróságot érinti az összeütközés, a Hatásköri Bíróság tanácsában aszerint, amint az összeütközés a rendes bírósággal vagy mással szemben történt, a kir. Kúriának, illetőleg a Közigazgatási Bíróságnak egyik ítélőbírája helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak egyik bírói tagja vesz részt. Ezt a bírót és két helyettesét az Országos Földbirtokrendező Bíróság teljes ülése a bíróság tagjai sorából a Hatásköri Bíróság többi tagjának megbizatása tartamára titkos szavazással választja. A választott a megbízást elfogadni köteles és a hatásköri bírósági tagságról nem mondhat le. A megválasztott nem lehet tovább tagja a Hatásköri Bíróságnak, mint ameddig tagja az őt megválasztó bíróságnak.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata a közigazgatási hatóságokra a hatáskör kérdésében kötelező.
Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az igazságügyminiszter főfelügyelete (1891:XVII. tc. 1. §) alatt áll. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság számvevőségének személyzete tekintetében is az igazságügyminiszter intézkedik.
27. § Az 1920:XXXVI. törvénycikknek ezzel a törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. Egész terjedelmében hatályát veszti továbbá a T. 3. §-ának utolsó bekezdése, 14. §-ának harmadik bekezdése, 18. §-a, 22. §-ának első bekezdése, 35. §-ának utolsó bekezdése, 43. §-ának második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdése, továbbá 92. §-a, 84. §-ából pedig a „teljes ülésében hozott” szavak elmaradnak. A T. 84. §-a alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földbirtokpolitikai célokra rendelkezésre álló ingatlanokból az egyházközségeken kívül magasabb fokozatú egyházi közületeknek, illetve intézményeknek, továbbá azoknak az intézeteknek és intézményeknek céljaira is juttathat, amelyek az igazságügyminiszter tárcájának terhére létesültek. Amennyiben a magasabb egyházi közület földhözjuttatása vagyonváltságföldekből vagy a T. 28. §-ának hatálya alá eső ingatlanból nem járadékbirtokként történik, a juttatott ingatlan vételárát az állammal szemben, illetve annak elszámolását, az illetékes egyházi főhatóság előzetes meghallgatásával, a vallás- és közoktatásügyi, a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter egyetértőleg tett előterjesztésére a minisztérium állapítja meg. Olyan esetben, amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság a magasabb egyházi közület részére nem vagyonváltságföldet vagy nem a T. 28. §-ának hatálya alá eső ingatlant juttat, az igénybevett ingatlan tulajdonosának vagyonváltságföldből vagy a T. 28. §-ának hatálya alá tartozó ingatlanból megfelelő csereingatlannal való kárpótlásának is helye lehet. A T. 28. §-ának hatálya alá eső csereingatlanra nézve a jelen törvény 16. §-ának a járadékbirtok kötelező alakítására vonatkozó rendelkezései ebben az esetben is alkalmazhatók. Az ilyen juttatások befejezte és az egyéb földbirtokpolitikai célok kielégítése után még rendelkezésre álló ingatlanokból az Országos Földbirtokrendező Bíróság a 9. § harmadik bekezdésében megjelölt ingatlanok netán igénybevett területeinek megfelelő és lehető pótlásáról gondoskodik, amennyiben ily pótlásra a 14. § második bekezdése alapot nem nyujtana. A csereingatlan eddigi tulajdonosa, illetve vagyonváltságföldből való kárpótlás esetében az állam, csakis oly feltételek mellett igényelheti a megváltási árnak megfizetését, mint amilyen feltételek mellett a 9. § harmadik bekezdésében körülírt kárpótolandó jogi személy földbirtoka igénybevétetett.
A T. 28. §-a alá eső ingatlanok és a vagyonváltságföldek igénybevétele alkalmával mindenkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a helyi földbirtokpolitikai célok kielégítése után a jelen § első bekezdésében felsorolt célokra elegendő és megfelelő ingatlan álljon rendelkezésre.
A magyar királyi Kúria vegyes tanácsa intézi el még a jelen törvény hatálybaléptekor hozzá már felterjesztett ügyeket; a vegyes bíróságok pedig azokat az ügyeket, amelyekben az eljárást már megkezdték, az eljárás befejezése és ítélethozatal után a netán beadott felebbezésekkel együtt felülvizsgálás végett, amelyekben már ítéletet hoztak, felebbezés beadása esetében elintézés végett az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz terjesztik fel.
28. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe s alkalmazást nyer a már folyamatban levő ügyekre is.
A jelen törvény végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, szükség szerint az eddig kiadott rendeletek megfelelő módosításával a minisztérium az Országos Földbirtokrendező Bíróság meghallgatása után rendeletileg állapítja meg.
