1. § A magyar államnak francia hitelezői részéről engedélyezett fizetési halasztás tárgyában Párizsban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függeléke, valamint a szerződés 1. Cikkében említett alapszabályok a magyar állam törvényei közé iktattatnak.
A szerződés és függeléke, valamint a szerződés 1. Cikkében említett alapszabályok eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Az alulírottak: Kállay Tibor m. kir. pénzügyminiszter úr ő nagyméltósága, aki a magyar kormány nevében és képviseletében jár el, Schóber Béla úr, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal elnöke, aki a nevezett Hivatal nevében és képviseletében jár el, egyrészről és Tascher B. úr a Francia Magánjavak és Érdekek Hivatala budapesti irodájának kiküldötte és igazgatója, aki megfelelő megbízás és meghatalmazás alapján Alphand K. úrnak, a magánjavak és érdekek a francia külügyminisztériumban szervezett hivatala igazgatójának nevében és az említett hivatal képviseletében, valamint azon francia hitelezők csoportjának képviselőjeként is jár el, akik a magyar állammal szemben a trianoni szerződés X. része 3., 4., 5., 6. és 7. címeinek rendelkezései és az 1921. évi január hó 31-i francia-magyar egyezmény rendelkezései alapján a magyar állam ellen követelésekkel bírnak, az említett csoport nevében és képviseletében, nemkülönben „a magyar állam 6 1/2%-os kötvényei birtokosainak Magánjogi Társasága” című francia hitelezői társulat képviseletében is másrészről.
Abból a célból, hogy Magyarország pénzügyi terhein könnyíttessék és a folyamatban levő kölcsön elhelyezése lehetővé tétessék, a következőkben állapodtak és egyeztek meg:
A magyar kormány a trianoni szerződés X. része 3., 4., 5., 6. és 7. címeinek, valamint az 1921. évi január hó 31-i francia-magyar egyezménynek rendelkezéseiből eredő azon tartozásainak rendezése céljából, amelyek francia hitelezők javára akár a magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalhoz történt közvetlen bejelentés alapján, akár a Vegyes Döntőbíróságok ítéletei, akár pedig a magyar kormánnyal létesítendő egyességek alapján elismertettek vagy el fognak ismertetni, kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi cikkek rendelkezései értelmében kötvényeket bocsát ki és azokat hitelezői rendelkezésére bocsátja.
1. Cikk. A jelen szerződés végrehajtása céljából kiszolgáltatandó kötvények „a magyar állam 1924. évi 6 1/2%-os kötvényei” elnevezést nyerik.
Ezeket a kötvényeket két csoportban lehet kibocsátani. Az első csoport, amelynek névértéke mintegy 80 millió francia frankban van megállapítva és amelyet azonnal ki kell bocsátani, az alábbi franktartozások rendezésére van fenntartva:
a Budapest főváros 1911. évi 4%-os kötvényeinek francia birtokosaival szemben fennálló szelvénytartozás rendezésére, amennyiben ezek a szelvények 1914. évi május hó 1-én vagy ezt megelőzőleg jártak le és kellő időben nem váltattak be, valamint az 1914. évi december hó 1. napjától az 1921. évi május hó 1. napjáig bezárólag lejárt ily szelvények céljaira, továbbá
a „Banque de Paris et des Pay-Bas” cég,
a „Société Générale pour favoriser le développement du commerce et de l'industrie en France” cég,
a „Comptoir d' Escompte de Mulhouse á Paris” cég,
a Lebaudy párizsi nagyiparos cég és
a Lehideux et Cie. párizsi cég
a Magyar Jelzálog-Hitelbankkal szemben fennálló és az 1921. évi január hó 31-i magyar-francia egyezmény rendelkezései alá eső tőke és kamatok tekintetében az 1924. évi január hó 15. napjával lezárt követeléseinek rendezésére, annak a megjegyzésével, hogy az angol fontra szóló követelések angol fontonként 36 frank átalánykulcs alapján lesznek átszámítandók és hogy az említett követelések után járó kamatok 4%-kal és kamatok kamatja nélkül lesznek számítandók.
A kötvények második csoportja szükség esetén abból a célból lesz kibocsátandó, hogy azok felhasználásával a magyar honosok vagy magyar jogi személyek ellen fennálló azok a követelések legyenek rendezhetők, amelyekért a magyar állam a trianoni békeszerződés X. része 3., 4., 5., 6. és 7. címei alapján és az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar egyezmény értelmében felelősséggel tartozik és amelyek akár a Magyar Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalhoz történt közvetlen bejelentés alapján, akár a Vegyes Döntőbíróságok ítéletei, akár a magyar kormánnyal létesített egyességek alapján oly francia hitelezők javára ismertettek el vagy fognak elismertetni, akik követeléseiknek a jelen szerződés értelmében való rendezéséhez az 1925. évi január hó 1. napja előtt hozzájárultak, mindazonáltal a Magyar Jelzálog Hitelbank hátralékos szelvényei és kisorsolt, de be nem váltott címletei francia birtokosai követeléseinek kivételével, amennyiben ezek a követelések külön megállapodásban rendezést nyernének. Ennek a második csoportnak névértéke legkésőbben az 1925. évi január hó 1. napján és figyelemmel a még el nem ismert követelésekre és a még folyamatban levő perekre lesz megállapítandó.
Az így kibocsátandó kötvények ezen két csoportjához tartozó címletek, az alábbi különös rendelkezések fenntartásával, azonosak lesznek.
Az itt tárgyalt kibocsátás mindkét csoportjához tartozó kötvények birtokosai kötelező módon tagjai lesznek annak a Magánjogi Társaságnak, amelynek alapszabályai a jelen szerződéshez vannak csatolva.
2. Cikk. Ezek a kötvények a bemutatóra és egyenként 500 frank névértékre, vagy a Magánjogi Társaság kívánságához képest ezen összeg többszörösére fognak szólni.
A rendezés szükségleteihez képest egy-egy 500 frankos névértékű címlet névértékénél alacsonyabb összegről részigazolványt lehet kibocsátani.
A birtokosok Magánjogi Társasága a magyar kormánnyal közölni fogja a szükségesnek mutatkozó részigazolványok számát és névértékét.
3. Cikk. A jelen kibocsátáshoz tartozó kötvények a névérték után évi 6 1/2% kamatot hajtanak, amelyek fele-felerészben évente január hó 15. és július hó 15. napján fizetendők.
Az első csoport első szelvénye (az 1. számú szelvény) 1924. évi július hó 16. napján és a második csoport első szelvénye (a 2. szelvény) az 1925. évi január hó 15. napján fog beváltatni.
A következő évek szelvényei évente július hó 15. napján fognak beváltatni.
A szelvényívek megújításáról, ha elfogytak, a magyar kormány saját költségén fog gondoskodni.
4. Cikk. A jelen kibocsátás törlesztése csak abban az időpontban veszi kezdetét, amikor Magyarország a jóvátétel terhére megállapított kártérítés fizetése alól felszabadult.
A törlesztés az említett időponttól kezdve félévi sorsolások útján, a címletek hátlapjára nyomtatott táblázat értelmében 30 éven át tartandó félévi sorsolások útján történik.
A sorsolások Párizsban lesznek.
Az első sorsolás időpontját a magyar kormány a Magánjogi Társasággal egyetértve a párizsi sajtó útján és szükség esetén egyebütt is a címletbirtokosok tudomására fogja adni.
5. Cikk. A kisorsolt címletek abban az időpontban lesznek fizetendők, amikor a sorsolást követően a legközelebbi szelvény esedékessé válik.
A kisorsolt címletek számjegyzékét a kötvénybirtokosok Magánjogi Társaságával közölni kell és a Magánjogi Társaság részéről megállapítandó országok hivatalos vagy bírósági hirdetmények közlésére rendelt lapjaiban is közzé kell tenni.
A beváltás céljából bemutatott minden kötvénynek a beváltás időpontjában még le nem járt összes szelvényekkel kell bírnia és abban az esetben, ha egy vagy több szelvény hiányoznék, ezeknek az összegét a bemutatónak járó tőkéből levonásba kell hozni.
6. Cikk. A szelvények és a kisorsolt címletek Párizsban, névértékben lesznek francia frankokban kifizetendők, a kötvénybirtokosok Magánjogi Társaságának pénztáránál, vagy oly egyéb pénztáraknál, amelyeket az utóbbi jelölhet ki.
7. Cikk. A lejárt szelvényeket és a kisorsolt címleteket beváltásuk után a kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága vagy az utóbbi részről kijelölt intézetek át fogják lyukasztani. Azután a magyar kormány költségére az utóbbi részére lesznek megküldendők.
8. Cikk. A kormány fenntartja azt a jogát, hogy az 1930. évi január hó 15. napjától kezdve rendkívüli sorsolásokat tarthasson; ezeket a sorsolásokat ugyanolyan módon kell megtartani, mint a rendes sorsolásokat; a kormány az ilyen sorsolásokról a Magánjogi Társaságot három hóval előbb és az ekként törleszteni kívánt kötvények mennyiségének megjelölésével értesíteni fogja; ezenkívül a jelen szerződés 16. Cikkében megállapított határidőkben az ilyen rendkívüli törlesztések céljára szükséges ellátmányt is részére át fogja utalni.
A rendkívüli törlesztések címén beváltásra felhívott címleteket elsősorban az utolsó évben törlesztendő, majd pedig a megelőző években törlesztendő címletmennyiségekre és így tovább kell betudni évről-évre visszafelé, a címletek hátlapjára nyomtatott törlesztő terv sorrendjében haladva.
Az 5. Cikkben foglalt határozmányokat a rendkívüli törlesztések eseteire is alkalmazni kell.
9. Cikk. A jelen kibocsátáshoz tartozó címleteket a birtokosok Magánjogi Társaságával egyetértésben kell megszövegezni és a magyar kormány költségén kell kinyomtatni. A címletek a magyar kormány részéről négy aláírással lesznek ellátandók, amelyek közül az egyik: a magyar kormány képviselőjéé, aki egyúttal ellenőrző közeg gyanánt is fog eljárni, kézzel írandó, míg a magyar pénzügyminiszternek, a m. kir. központi állampénztár igazgatójának és a pénzügyminiszteri számvevőség hitelügyi osztálya főnökének aláírásai nyomtatásban is alkalmazhatók. A címleteket azonkívül a Magánjogi Társaság képviselőjének sajátkezű aláírásával is el kell látni.
A címleteket a Magánjogi Társaság részéről megállapítandó arányban és a magyar kormány költségén francia okmánybélyeggel kell ellátni és azok a magyar bélyeg alól mentesek lesznek, amely utóbbi mentességet a szövegben meg kell említeni.
10. Cikk. A magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy mihelyt ez a szerződés hatályba lép, a kötvénybirtokosok Magánjogi Társaságának kívánságára át fogja szolgáltatni mindazokat az okmányokat, amelyek a kibocsátásnak a párizsi tőzsdén való hivatalos lajstromozásához szükségesek.
11. Cikk. A kötvények kamata és törlesztése szolgálatának ellátására visszavonhatatlanul és a kibocsátás egész tartamára a kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága nyer megbízást. Az utóbbinak szabadságában áll, hogy ebből a célból helyettesítésével egy vagy több, részéről megjelölendő pénzintézetet bízzon meg.
A magyar állam a nevezett Magánjogi Társaságnak minden egyes esedékesség alkalmával jutalék címén a kisorsolt címletek összege után egyötöd százalék és a lejárt szelvények összege után kétötöd százalék kezelési díjat fog fizetni. Abban az esetben, ha ezeknek a jutalékoknak a szokásos tétele Franciaországban módosulna, a Magánjogi Társaság az eset körülményei szerint a magyar kormányt részesíteni fogja a módosításból eredő előnyökben, vagy az ebből eredő terhet reá fogja hárítani.
12. Cikk. A címletek és szelvények egyszersmindenkorra mentesek mindennemű, a magyar törvényekben megállapított vagy a jövőben megállapítandó adó, illeték, díj vagy mindennemű egyéb közteher alól.
13. Cikk. Az akár magyar, akár idegen állampolgárok birtokában levő lejárt szelvényeket és kisorsolt címleteket frank névértéküknek a budapesti tőzsde napi árfolyamán számított magyar koronaellenértékén, névértékben minden magyar állampénztárnál az állam javára beszedett mindennemű adó, illeték és egyéb köztartozás fizetése fejében el kell fogadni, még pedig akkor is, ha az említett szelvények és címletek beváltása nem történhetik a magyar állampénztárnál.
Ami a még ki nem sorsolt címleteket illeti, ezeket franknévértéküknek erejéig vagy a névértéknek a budapesti tőzsde napi árfolyamán számított koronaellenértéke erejéig a magyar állammal létesített vagy létesítendő mindennemű szerződés üzletbeli biztosítéka fejében, valamint a Magyarországon működni jogosult külföldi biztosító társaságok működési biztosítéka címén el kell fogadni.
14. Cikk. A lejáratukat követő hat év alatt beváltásra be nem mutatott szelvények a magyar állam javára elévülnek; ez a határidő a kisorsolt címletek tekintetében húsz évre terjed.
Hat hónappal azon utolsó sorsolás után, amely a jelen kibocsátáshoz tartozó kötvények még fenn maradt mennyiségét törlesztésre fel fogja hívni, a beváltás céljából be nem mutatott szelvényeknek és az itt kisorsolt címleteknek összege a magyar államkincstár részére vissza lesz térítendő, amely utóbbi a még nem teljesített fizetések terhét magára vállalja.
A címletek elvesztése, ellopása, megsérülése vagy megsemmisülése esetére a jogosult köteles lesz az értékpapírok bírói megsemmisítésére vonatkozó magyar törvénynek, jelenleg tehát az 1881. évi XXXIII. törvénycikknek rendelkezéseihez alkalmazkodni.
15. Cikk. A végleges kötvénycímletek tartalmazni fogják a jelen szerződés kivonatát.
16. Cikk. A jelen kibocsátás a magyar állam egyenes fizetési kötelezettségét állapítja meg. A magyar állam a jelen szerződésben vállalt kötelezettségek megszűnte időpontjáig azt a frankösszeget, amely a kamatoknak, továbbá amennyiben ilyeneknek helye van, a törlesztéseknek és a jelen kibocsátás szolgálatával kapcsolatos egyéb járulékos költségnek (ideértve a Magánjogi Társaság működésének fenntartásához közös megegyezéssel szükségesnek ítélt költségeket is) fedezetére két féléven át szükséges, államadóssági költségvetésébe évenként Magyarország pénzügyi újjáépítési tervezetéből folyó kötelező kiadás gyanánt be fogja állítani.
A magyar kormány az államkincstár általános bevételei terhére legkésőbb minden egyes esedékességet tíz nappal megelőzően a kötvénybirtokosak Magánjogi Társaságának francia frankokban meg fogja fizetni az előző bekezdésben említett félévi szolgáltatásokhoz szükséges összeget, mindazonáltal a jelen szerződés 19. Cikkében foglalt határozmányok fenntartásával, amelyeknek alkalmazása azonban csupán a félévi szolgáltatás ama részének, amely a még szét nem osztott kötvényekre vonatkozik, a magyar kormány javára félévenként való visszaszolgáltatását eredményezheti, mivel a Magánjogi Társaság javára félévenként fizetendő szolgáltatásnak a művelet bármely szakában állandónak kell lennie.
Az első csoporthoz tartozó kötvényekre vonatkozó első félévi fizetésnek legkésőbben az 1924. évi július hó 5. napján, a második csoporthoz tartozó kötvényekre vonatkozónak pedig legkésőbben az 1925. évi január hó 5. napján kell történnie.
17. Cikk. A kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága a minden egyes esedék céljából külön nyitott számlát minden, a kibocsátás pénzszolgálatával kapcsolatban teljesített fizetéssel el fogja ismerni.
Ezek a számlák a magyar állam javára a megállapítandó kamattétel mellett fognak kamatozni.
A számlákat minden egyes esedékességet tíz nappal megelőzően az említett szolgálat céljaira szükséges összegekkel és a velük kapcsolatos mindennemű költséggel és jutalékkal, nevezetesen pedig a fenti 10. és 16. Cikkekben említett járulékokkal meg fogják terhelni.
18. Cikk. A Magánjogi Társaság, amely azon jelenlegi vagy a jövőben belépő tagjai nevében szerződik, akik a magyar állam hitelezői, a jelen kibocsátás tárgyát alkotó címleteket mindazon követelések kiegyenlítéséül névértéken fogja elfogadni, amelyeknek összege a jelen egyezményben van megállapítva, vagy akár a Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok útján, akár a magyar kormánnyal létesített barátságos egyességek, akár pedig a Vegyes Döntőbíróságok ítéletei alapján fognak megállapítást nyerni. A Társaság a tagjai sorába tartozó jogosultak között a magyar kormány részéről neki átadandó kötvényeket fel fogja osztani. Abban az esetben, ha a jogosultak közül egyesek címleteiket nem vennék át, az említett címletekre eső kamatokat és esetleg törlesztett tőkeértéküket a Magánjogi Társaság fogja beszedni. A Társaság az így beszedett összegeket nem kamatozó külön számlán fogja kezelni a számla folyósításáig, amely csak az érdekelt kérelmére fog megtörténni.
A követelések összegét a Vegyes Döntőbíróságok ítéleteiben, vagy az egyességekben és az 1921. évi január 31-iki francia magyar Egyezmény 7. Cikke b) pontjában megállapított kamatokra való figyelemmel kell meghatározni. Ezeket a kamatokat a címletek kiszolgáltatására vonatkozó rendelvény kiszolgáltatása napjáig kell számítani.
A címletek kiszolgáltatására vonatkozó első rendelvényeket az első csoporthoz tartozó kibocsátás tekintetében az 1924. évi április hó 1. napja előtt és a második csoport tekintetében az 1924. évi november hó 1. napja előtt kell átadni.
Mindazonáltal, az említett időpontig és azon naptól számított egy hónapon belül, amelyen a Magánjavak és Érdekek Hivatala az ítéletet vagy az egyességet a magyar kormánnyal közölte, ez utóbbi a Magánjogi Társaságnak ideiglenes bizonylatot fog kiszolgáltatni, amelynek levél-alakja lesz és tartalmazni fogja az eset körülményei szerint, az 1924. évi január hó 15. vagy az 1924. évi június hó 15. napján fennálló tartozás teljes összegét és annak megemlítését, hogy ez a tartozás a jelen szerződésben körülírt kötvények átadásakor fog rendezést nyerni. Ha az ítélet vagy egyesség a francia franktól különböző pénznemre szóló összegekre vonatkozik, az átszámítás az ítélet vagy az egyesség napját megelőző napon a párizsi tőzsdén jegyzett árfolyam szerint fog történni.
19. Cikk. A kibocsátás a jelen szerződésnek a magyar nemzetgyűlés részéről történt megerősítésétől számított hat hónap alatt történik. A címleteket a Magánjogi Társaságnak, amennyiben az első csoportba tartoznak, haladék nélkül, amennyiben pedig a második csoportba tartoznak, a Vegyes Döntőbíróság ítéletei, vagy a magyar kormánnyal létesített barátságos egyességek, vagy a Francia Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal javára történt jóváírások előrehaladásához képest, fokozatosan kell kiszolgáltatni.
A hitelezők javára kiszolgáltatandó, még fennmaradó címleteket a magyar államadóssági szolgálat külön pénztárában kell kezelni. Ezeket a címleteket a Magánjogi Társaság képviselője csak az utóbbi részére történt átadás időpontjában fogja aláírásával ellátni. A címleteket felhasználásuk napjáig és a 18. Cikk második bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával, a magyar kormány tulajdonának kell tekinteni.
Valamennyi peres kérdés elintézése után a fennmaradó címleteket a magyar kormány el fogja hamvasztani.
20. Cikk. Abban az esetben, ha azoknak a követeléseknek összege, amelyeknek tu lajdonosai a jelen szerződés alkalmazásával való rendezést kérték, az 1925. évi január hó 1. napján nem éri el mindazoknak a követeléseknek legalább 60%-át, amelyeknek francia állampolgárok javára való megfizetése a trianoni békeszerződés X. részének 3., 4., 5., 6. és 7. címei, valamint az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezmény szerint a magyar kormányt terheli, minden egyes olyan hitelezőnek, aki a jelen szerződésben szabályozott rendezési módhoz hozzájárult, jogában fog állani, hogy hozzájárulását három havi határidőn belül visszavonhassa.
Abban az esetben, ha egyes hitelezők fenti jogosultságukkal élnének, azok a fizetések, amelyekben már részesültek, birtokukban fognak maradni és beszámítandók lesznek azon évi szolgáltatások összegébe, amelyeknek megfizetését a trianoni békeszerződés X. része, 3., 4., 5., 6. és 7. címei, valamint az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezmény alapján a magyar kormánytól követelhetnék.
Másfelől ugyanebben az esetben a magyar kormányt is meg fogja illetni az a jog, hogy az előző bekezdésben említett 3 havi határidő leteltét követő egy hónapon belül a jelen szerződéshez való hozzájárulását visszavonhassa. A magyar kormánynak az előző bekezdésben említett nyilatkozatát a Magánjavak és Érdekek francia Hivatalához vagy a budapesti francia követséghez kell intézni és az ilyen közlés helyettesíti a Magánjogi Társasághoz intézendő külön nyilatkozatot.
Azon követelések végösszegének az 1925. évi január hó 1. napján történő kiszámításánál, amelyek a magyar kormányt a trianoni szerződés előbb említett rendelkezéseinek és az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezménynek végrehajtásából kifolyólag terhelik, figyelemmel kell lenni a még el nem ismert követelésekre és a még folyamatban lévő perekre is.
21. Cikk. A szelvények rendszeres pénzszolgálatának biztosítása céljából az egy fél évben fizetendő kamatoknak megfelelő összeg a Magánjogi Társaság tagjai sorába tartozó francia hitelezők veszélyére biztosíték gyanánt a magyar kormány részéről a Magánjogi Társaságnál lesz készpénzben elhelyezendő. Ezt az összeget a Magánjogi Társaság a magyar kormány számlájára francia kincstári kibocsátványok vásárlására fogja saját választása szerint felhasználni.
Ezek az értékek a kibocsátás egész pénzszolgálatának biztosítékául a Magánjogi Társaság, vagy a részéről kijelölt valamely pénzintézet pénztárában lesznek kezelendők.
Abban az esetben, ha a magyar kormány részéről félévenként teljesítendő fizetések teljes összege valamely esetben kellő időben nem fizettetnék ki, a Magánjogi Társaságnak jogában lesz, hogy minden előzetes értesítés vagy megintés nélkül ebből a tartalékból a különbözet kiegyenlítéséhez elegendő értéket levonhasson. Ebben az esetben az említett tartalékot alkotó értékeket a rendezendő félévi szolgáltatás kiegészítéséhez szükséges összegek erejéig a magyar kormány kockázatára és veszélyére értékesíteni fogják.
Abban az esetben, ha ezt a tartalékot csökkenteni kellene, a magyar kormány köteles lesz haladék nélkül újból kiegészíteni.
22. Cikk. Mindazokat a jogokat, amelyek a jelen kibocsátáshoz tartozó kötelezvényekkel kapcsolatosak, a birtokosok nevében és számlájára egy, a Magánjogi Társaság részéről kijelölendő bizottság fogja gyakorolni. Ennek a bizottságnak szabadságában áll, hogy jogkörét vagy annak egy részét egy vagy több kiküldöttére ruházza át. Ilyen esetben erről a magyar kormányt a francia követség útján kell értesíteni.
23. Cikk. A magyar kormány a kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága mellé kormánybiztost rendel, aki a Társaság és a magyar hatóságok közt összekötőként fog eljárni. A pénztárban levő okmányok és a könyvvitel ellenőrzése, minden más magyar hatósági közeg kizárásával, kizárólag a kormánybiztost illeti meg.
24. Cikk. A kötvénybirtokosok Magánjogi Társaságának kívánságára és a közös megegyezéssel megállapítandó feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy a magyar kormány részéről a francia pénzpiacon kibocsátandó kölcsönök aláírásainak teljesítésére a jelen kibocsátáshoz tartozó és forgalomban maradó kötvényeket fel lehessen használni, ami azonban nem vonatkozik a Nemzetek Szövetsége pártfogása mellett legközelebb kibocsátandó kölcsönre.
25. Cikk. A magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy azon egyéb tartozásai tekintetében, amelyekért a trianoni békeszerződés X. részének 3., 4., 5., 6. és 7. címei és az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezmény alapján felelősséggel tartozik, nem fog kedvezőbb elbánást biztosítani, amely szempontból azonban az összes rendelkezéseket a maguk összefüggő egészében kell mérlegelni. Ellenkező esetre a magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a Magánjogi Társaság kívánságára a francia hitelezőket egyenlő értékű kedvezményekben fogja részesíteni.
A Magánjogi Társaság tudomásul veszi azoknak az egyezményeknek és azon egyezménytervezeteknek tartalmát, amelyeket Magyarország egyrészről és a Brit Birodalom, Belgium és Olaszország másrészről létesítettek, illetőleg létesíteni szándékoznak és amelyeknek alapvonalait vele közölték, amihez azonban meg kell jegyezni, hogy a magyar állam részéről az említett egyezmények vagy tervezetek alapjául értesítendő barátságos egyességek a megelőző bekezdésben foglalt rendelkezésekkel összhangban fognak állni.
26. Cikk. Azokat a nézeteltéréseket, amelyek a jelen szerződés egyes intézkedéseinek értelmezése körül felmerülhetnének, választott bíróság fogja elbírálni; az egyik választott bírót a magyar kormány, a másikat pedig a kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága rendelné ki. Ha ezek a választott bírák nem jutnának közös megegyezésre, közöttük harmadik választott bíró döntene, akit az előbb nevezett kettő választana. Arra az esetre, ha ezek ebben a kérdésben sem tudnának megegyezni, a Nemzetek Szövetségének vezértitkárát kell megkeresni az említett harmadik döntőbíró kinevezése iránt.
27. Cikk. A magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ezt a szerződést a lehető legrövidebb időn belül és legkésőbb a Magyarország pénzügyi újjáépítésére vonatkozó tervezettel egyidejűleg megerősítés céljából a magyar nemzetgyűlés elé terjeszti.
28. Cikk. Minthogy ennek a szerződésnek célja, hogy Magyarország pénzügyi újjáépítését előmozdítsa, annak hatálybalépte attól van függővé téve, hogy az említett terv megvalósuljon és hogy a végrehajtásához szükséges hiteleknek a költségvetésbe való beállítása az említett tervben előforduljon.
29. Cikk. Ez a szerződés két példányban állíttatott ki és mindennemű bélyeg és illeték alól mentes; a szerződésnek kizárólag francia szövege tekintendő hitelesnek.
Az alólírottak, nevezetesen Kállay Tibor úr ő nagyméltósága, m. kir. pénzügyminiszter, aki a magyar kormány nevében és megbízásából jár el és Schóber B. úr, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal elnöke, aki a nevezett hivatal nevében és képviseletében jár el, egyrészről és Tascher B. úr, a Magánjavak és Érdekek Francia Hivatala budapesti irodájának kiküldötte és igazgatója, aki megfelelő meghatalmazás alapján a Magánjavak és Érdekek Francia Hivatala igazgatójának nevében és képviseletében, továbbá azoknak a francia hitelezőknek csoportja képviseletében is jár el, akik a magyar kormánnyal szemben a trianoni szerződés X. része 3., 4., 5., 6. és 7. Cikkeinek rendelkezései és az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezmény rendelkezései alapján a magyar állam ellen követelésekkel bírnak, az említett csoport nevében és képviseletében, nemkülönben „a magyar állam 6 1/2%-os kötvényei birtokosainak Magánjogi Társasága” című francia hitelezői társulat képviseletében is másrészről,
a következőkben állapodtak és egyeztek meg:
1. Cikk. Azon címletek törlesztésének előmozdítása és meggyorsítása céljából, amelyeknek kibocsátására a magyar kormány az alulírottakkal a mai napon létesített szerződéssel kötelezettséget vállalt, a kötvénybirtokosok Magánjogi Társasága a kötvények után járó félévi kamatszolgáltatás egy részét le fogja vonni és az ebből eredő összegekkel el fogja látni az alább következő 2. Cikkben foglalt rendelkezések szerint létesítendő törlesztő alap pénzszolgálatát.
A mai napon létesített szerződésben említett kötvények kibocsátása jelenleg nem fog megtörténni. A magyar kormány ezek helyébe a jelen Függelék alapján kibocsátandó kötvényeket fogja rendelkezésre bocsátani.
Ezeknek az új kötvényeknek névértéke, elnevezése, aláírásai, címletbeosztása, létesítésének, kibocsátásának és kiszolgáltatásának feltételei, szelvényei, esedékességei, bemutatásuknak és beváltásuknak módozatai, valamint az említett szelvények szolgálatára rendelt évi pénzszolgáltatás azonosak lesznek. Ezeket az új kötvényeket is el kell látni a magyar kormány költségén francia okmánybélyeggel.
Egyszóval a jelen Függelék értelmében kibocsátandó és kiszolgáltatandó módosított kötvények a mai napon létesített szerződésben körülírt kötvények helyébe lépnek és mindazokban a jogokban és előnyökben fognak részesülni, amelyek az utóbbiakhoz fűződnének, mégis törlesztésük kivételével, amely szempontból a jelen Függelék kifejezett módosítást alkot, az alábbi hetedik cikk rendelkezéseinek fenntartásával.
A jelen Függelék rendelkezéseinek kivonata, amely a mai napon létesített szerződés rendelkezéseit módosítja a végleges címleteken közlendő lesz.
2. Cikk. Az az összeg, amelyet a félévi kamatszolgáltatáskor vissza kell tartani és amely a törlesztő alap pénzszolgálatának biztosítására szolgál, az említett félévi szolgáltatás 20%-ában van megállapítva. Ennek a hányadnak 17.3%-a szolgál a törlesztő évi részlet megalkotására, amelyhez járulnak még a sorsolás vagy tőzsdén való visszavásárlás útján már törlesztett kötvények szerelvényeit illető összegek is.
A fennmaradó 2.7% a törlesztő alap működésének fenntartásához szükséges költségfedezetül szolgál; abban az esetben azonban, ha ezt az illetményt az említett alap költségei nem emésztenék fel teljességgel, a felesleg a jelen kibocsátás törlesztésének meggyorsítása céljaira fog szolgálni.
Az említett 20% visszatartása a következő módozatok mellett történhetik:
Abban az időpontban, amikor a Magánjogi Társaság a kötvényeket a magyar kormány hitelezőinek azon összegek erejéig kiszolgáltatja, amelyek javukra akár a mai napon létesített szerződés, akár a Vegyes Döntőbíróságok ítéletei, akár barátságos egyességek értelmében járnak, a Magánjogi Társaság a kötvények azon mennyiségéből, amelyre a hitelezőknek igényük lesz, 20%-ot vissza fog tartani.
A Magánjogi Társaság részéről visszatartott és megőrzött kötvényekre vonatkozó kamatokat a törlesztő alap azon kötvények törlesztésére fogja felhasználni, amelyek a hitelezők közt a 3. Cikkben jelzett feltételek szerint szétosztandók lesznek.
Abban az esetben, ha a hitelezők javára végleg megállapított kötvények összege, ideértve a Magánjogi Társaság részéről visszatartott darabokat is, alatta maradnak a Magánjogi Társaságnak a kormány részéről átadott kötvények összegének, a feleslegként jelentkező címletek átlyukasztandók, megsemmisítendők és elhamvasztás céljából a magyar kormánynak visszaszolgáltatandók.
3. Cikk. A törlesztő alapot a Magánjogi Társaság fogja igazgatni és kezelni. Az utóbbi ebből a célból bizottságot küld ki, amely a Társaság egy képviselőjéből és a Társaság mellé rendelt magyar kormánybiztosból fog állani.
A kötvények beváltása, vagy névértéken, évenként tartandó sorsolás útján, vagy a tőzsdén, névértéken alul történő visszavásárlás útján foganatosítható. Az első csoport törlesztése az 1925. július hó 15. napján, a másodiké pedig az 1926. év január hó 15. napján veszi kezdetét.
Az egész kibocsátás tekintetében 34 éven át való törlesztésre szóló táblázatot kell kiszámítani és a címletek hátlapján feltüntetni.
A törlesztési húzásokra szóló kerékben a kibocsátáshoz tartozó összes címletek számait el kell helyezni.
Minden oly kihúzott számot, amely a mai napon létesített szerződés 19. Cikke szerint elhamvasztott valamelyik kötvénynek felel meg, semmisnek kell tekinteni és helyébe más számot kell kihúzni.
Minden oly kihúzott számot, amely a fenti 2. Cikk értelmében visszatartandó valamely kötvényre vonatkozik, a kerékbe vissza kell helyezni és helyette más számot kell kihúzni.
Minden olyan kihúzott számot, amely valamely a tőzsdén már visszavásárolt címletekre vonatkozik, félre kell helyezni és helyébe pótszámot kell kihúzni, mindaddig, míg a törlesztő alap rendelkezésére álló pénzfedezet kimerül.
Abban az esetben, ha a forgalomban már csak oly címletek maradnak, amelyek visszatartott kötvénysorozat számainak felelnek meg, a 2. Cikk utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések fenntartásával, ezeket a címleteket a magyar kormány hitelezői részére vissza kell szolgáltatni és ezek a vonatkozó kamatokat a Magánjogi Társaság közvetítésével fogják megkapni; ezenkívül ezeket a címleteket az egész kibocsátás összes szelvényei szolgálatának ellátására rendelt évi pénzszolgáltatás teljes tiszta összege erejéig és mindaddig, amíg ezek a címletek teljesen kimerülnek, félévenként sorsolás útján kell törleszteni.
4. Cikk. A sorsolás útján törlesztett, vagy tőzsdén visszavásárolt kötvényeket a Magánjogi Társaság, vagy az utóbbi részéről kijelölt pénzintézetek át fogják lyukasztani és a magyar kormány költségére az utóbbinak megküldik. A vonatkozó számokat a kormányhoz áttett számjegyzéken meg kell állapítani.
Az ekként forgalomból kivont kötvények számai a Magánjogi Társaság kívánságára a részéről kijelölendő pénzügyi szaklapokban évenként közzé fognak tétetni.
A magyar kormány ugyanezeket az adatokat a magyar hivatalos lapban fogja közhírré tenni.
5. Cikk. A jelen Függelékhez csatolt törlesztő tervben felsorolt, évenként törlesztendő kötvénymennyiség kötelező alsó határt jelent, de a Magánjogi Társaság fenntartja azt a jogot, hogy amennyiben a törlesztő alap pénzeszközei ezt részére lehetővé teszik, soronkívüli, illetőleg rendkívüli törlesztéseket foganatosíthasson.
6. Cikk. A magyar kormány ugyancsak fenntartja azt a jogot, hogy a mai napon létesült szerződés 8. Cikkének rendelkezései szerint rendkívüli törlesztéseket eszközölhessen.
7. Cikk. Abban az esetben, ha a mai napon az 1924. évi 6 1/2%-os magyar állami kötvények kibocsátására vonatkozólag létesült szerződés 16. Cikkében körülírt félévi szolgáltatások befizetése a magyar kormány hibájából több mint egy éven át elmaradna, a jelen Függelék a fizetések említett felfüggesztésének tényénél fogva úgy lesz tekintendő, mintha létre sem jött volna.
Az ilyen hatályvesztés erejénél fogva a kötvénybirtokosok újból mindazon jogok élvezetébe lépnének, amelyek részükre a mai napon létesült szerződésben fenn vannak tartva és az említett szerződésben említett félévi szolgáltatásokat az egész kibocsátás teljes törlesztéséig a maguk teljességében kellene fizetni, mert abban az esetben a mai napon létesített szerződés újból egész terjedelmében hatályba lépne.
Ennek következtében a Magánjogi Társaság abban az esetben a mai napon létesített szerződésben körülírt kötvények kibocsátását fogja követelhetni és erre az esetre a magyar kormány kötelezi magát az említett kötvények kiszolgáltatására, valamint arra is, hogy a kinyomatásukkal, bélyegükkel és kicserélésükkel kapcsolatos költséget viseli.
Ezeket a kötvényeket a Magánjogi Társaság a birtokosoknak a jelen Függelék értelmében kibocsátott kötvények visszaszolgáltatása ellenében fogja kiszolgáltatni és az utóbbi kötvényeket meg kell semmisíteni, át kell lyukasztani és a magyar kormánynak visszaszolgáltatni.
A Magánjogi Társaság a forgalomból kivont kötvényeket maga fogja kicserélés végett a magyar kormánynak bemutatni.
Erőhatalom esetében a meg nem fizetett hátralék a magyar kormány tartozását fogja alkotni, a nélkül, hogy a jelen Függelék hatályát vesztené. A jelen bekezdésben említett erőhatalom kérdésének elbírálását döntőbíróra lehet ruházni, akit a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke nevez ki.
8. Cikk. A mai napon létesített szerződésnek minden olyan intézkedése, amelyet a jelen Függelék nem módosít kifejezetten, hatályban marad.
9. Cikk. Utalással a mai napon létesített szerződés 28. Cikkére és mivel a jelen Függelék megalkotásának célja az, hogy Magyarország pénzügyi újjáépítésének tervét előmozdítsa, hatálya az említett terv megvalósításától és attól a feltételtől van függővé téve, hogy a végrehajtásához szükséges hiteleknek a költségvetésbe való beállítása az említett tervezetben szerepeljen.
10. Cikk. A jelen Függelék két példányban, mindennemű bélyeg- és illetéktől mentesen kelt.
Ennek a Függeléknek kizárólag francia szövegét kell hitelesnek tekinteni.
1. Cikk. Az 1923. évi december hó 21. napján Tascher Benjamin úr, a Magánjavak és Érdekek Budapesti Hivatalának képviselője közt egyrészről, aki a Francia Magánjavak és Érdekek Hivatala nevében és részére, valamint azon francia hitelezők csoportjának képviselőjeként járt el, akiknek a trianoni békeszerződés X. része 3., 4., 5., 6. és 7. címei, valamint az 1921. évi január hó 31-iki francia-magyar Egyezmény rendelkezései alapján a magyar állam ellen követeléseik vannak és Kállay m. kir. pénzügyminiszter úr, valamint Schóber úr, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal elnöke közt másrészről, akik a magyar kormány, illetve a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal nevében és részére jártak el, az 1923. évi december hó 21. napján szerződés létesült, melynek alapján egyenkint 500 frank névértékű 6 1/2%-os kötvények lesznek kibocsátandók, melyeknek jelenlegi és jövőbeli tulajdonosai közt magánjogi társaság alakult.
2. Cikk. A magánjogi társaság céljai:
1. hogy a magyar kormánytól átvegye, tagjai közt pedig felossza mindazokat az összegeket, amelyek az 1. Cikkben említett kötvények pénzszolgálatának ellátásához szükségesek;
2. hogy az említett címletekkel jelenleg vagy a jövőben kapcsolatos összes jogoknak, cselekményeknek és biztosítékoknak felhasználását az összes kötvénybirtokosok érdekében összefoglalja, egyesítse és összpontosítsa, akként, hogy egyedül a Magánjogi Társaság az összes kötvénybirtokosok egyenként való fellépésének kizárásával élhessen ezekkel a jogokkal, cselekményekkel és biztosítékokkal. Önként értetődő, hogy a kötvényekkel kapcsolatos jogok, cselekmények és biztosítékok ezen összefoglalása ellenére minden egyes kötvénybirtokos megtartja kötvényeinek személyes és kizárólagos tulajdonjogát és azzal belátása szerint rendelkezhetik, a nélkül, hogy tartoznék a Magánjogi Társasághoz fordulni vagy azt erről értesíteni.
3. Cikk. A társaság címe:
„A magyar állam 1924. évi 6 1/2%-os kötvényei birtokosainak Magánjogi Társasága.”
4. Cikk. A Társaság székhelye Párizs, Avenue de l'Opéra, 41. sz. A székhelyt a Magánjogi Társaság végrehajtó bizottságának határozatával Franciaország bármely községébe át lehet helyezni, amely bizottság erről a kötvénybirtokosokat a bírósági hirdetmények közlésére szolgáló bármely párizsi lapban közzéteendő hirdetménnyel köteles értékesíteni.
5. Cikk. A Társaság fennállása és tartama arra az egész időre terjed, amely a kötvények törlesztésére és a Társaság teljes felszámolásához szükséges.
Valamely kötvény törlesztésével az azzal kapcsolatos összes jogok megszűnnek.
Ellentétben a francia polgári törvénykönyv 1865. Cikkével az említett cikkben felsorolt valamely ok nem szolgálhat a társaság megállapított tartamának eltelte előtt való felszámolására alapul.
6. Cikk. Valamely kötvénynek jegyzése vagy bármely címen való birtoklása egymagában a jelen alapszabályokhoz és a kötvénybirtokosok közgyűlése határozataihoz való hozzájárulást jelenti. A kötvénnyel kapcsolatos jogok, cselekmények és biztosítékok a címletekkel együtt a mindenkori birtokosra szállnak át.
A Társaság saját címleteket nem bocsát ki, de a kötvénycímleteken az a körülmény, hogy a birtokosok már a birtoklás tényénél fogva a magánjogi Társaság tagjai, fel lesz tüntetve.
7. Cikk. A társaság ügyeit öt tagból álló végrehajtó bizottság intézi.
A végrehajtó bizottság első tagjai gyanánt a jelen alapszabályok erejénél fogva a következők vannak kijelölve:
A külföldi értékpapírok francia birtokosainak Nemzeti Egyesülése,
Dacher úr, a Banque de Paris et des Pays Bas képviselője,
Ardant úr, a Société Générale pour le Développement du Commerce et de l'Industrie en France képviselője,
Scheffer úr, a francia iparosok és kereskedők szövetségének elnöke és
Tascher Benjamin úr
Ezt a kijelölést három évenként a 13. Cikkben foglalt rendelkezések szerint a kötvénybirtokosok közgyűlésének kell megerősítenie.
A végrehajtó bizottság tagjainak megbízatása elhalálozásukig, lemondásukig vagy a kötvénybirtokosok közgyűlése részéről történt elmozdításig tart.
Egy vagy több végrehajtó bizottsági tag megbízatásának megszűnte esetében hivatalban maradó kartársaik vagy kartársuk 3 hónapon belül kötelesek helyetteseik meghívásáról gondoskodni, akiknek kiválasztása azonban a kötvénybirtokosoknak a 10. Cikk rendelkezései szerint tartandó legközelebbi közgyűlése részéről való megerősítésre szorul. Az új kinevezések megerősítésének elmaradása esetében a közgyűlés megtartása előtt hozott határozatok és teljesített cselekmények hatályosak maradnak.
A végrehajtó bizottság minden tagja évi tiszteletdíjban részesül.
8. Cikk. A végrehajtó bizottság teljes hatáskörrel bír arra, hogy a Magánjogi Társaság képviseletében cselekedjék, a társasági a cél elérése érdekében mindennemű műveletet elvégezhessen és a Társaságot a magyar kormánnyal, valamint harmadik személyekkel szemben képviselje.
A végrehajtó bizottság hatásköre nevezetesen kiterjed a következő cselekményekre, amely hatáskörét egyszerű határozattal egészben vagy részben egy tagjára is átruházhatja.
A magyar kormánnyal való mindennemű egyezmény és egyesség létesítése és végrehajtása, a kötvényekkel kapcsolatos mindennemű jog és cselekmény gyakorlása, valamint a közgyűlés részéről adott mindennemű meghatalmazás és megbízás; mindennemű biztosíték átvétele, harmadik személyeknek a zálogok kezelése céljából való kirendelése, az évi részletek beszedése, a kötvények szolgálatához szükséges ellátmányok központi kezelése, rendkívüli törlesztések esetén a még forgalomban maradó kötvények törlesztésére vonatkozó terv módosítása, mindennemű nyugtatvány, feloldó és felmentő nyilatkozat kiállítása és fedezetekről fizetés ellenében vagy enélkül való lemondás; a Társaságnak felperesi vagy alperesi minőségben bíróságok előtt való képviselete, ítéleteknek és végzéseknek kieszközlése és végrehajtása, a Magánjogi Társaságnak vagy tagjainak bármely címen járó összegek átvétele, mindennemű rendelkezés vagy pénzfelosztás teljesítése, a Magánjogi Társaság vagy tagjai javára elhelyezett mindennemű összegek felvétele, tárgyalások folytatása, egyezségek és megegyezések létesítése, mindennemű eljárás folyamatba tétele és lefolytatása, mindennemű, részéről szükségesnek vélt biztosítási és végrehajtási intézkedés foganatosítása: fent előadott hatásköre vagy egy részének a bizottsági tagok közül, vagy harmadik személyek sorából választott kiküldött képviselőre való átruházása; a kiküldött bizottsági tag illetményeinek megállapítása, mindennemű okirat kiállítása és aláírása és általában minden oly cselekmény teljesítése, amely a kötvénybirtokosok érdekében szükségesnek mutatkozik.
9. Cikk. A végrehajtó bizottság elnökének vagy a kiküldött bizottsági tagnak meghívására mindannyiszor ülést tart, ahányszor a Társaság érdeke megköveteli.
A végrehajtó bizottság határozóképességéhez szükséges hivatalban lévő tagjai legalább felerészének jelenléte.
A határozatokat a megjelent tagok szótöbbségével hozzák. A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök szava dönt. Minden ülésről külön könyvben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jelenlévő bizottsági tagok írnak alá és a jegyzőkönyveknek bíróság előtt vagy máshelyt felmutatandó másolatait vagy kivonatait a végrehajtó bizottság valamelyik tagja hitelesíti.
A végrehajtó bizottsági tagok ügyvitelükből kifolyólag sem egyenként, sem egyetemleg nem szavatolnak és csak megbízatásuk végrehajtásáért felelnek.
10. Cikk. A francia kormány a társaság mellé a Magánjavak és Érdekek Hivatalának igazgatóját szaktanácsadóként kirendelheti.
Ez a kiküldött a kötvénybirtokosok közgyűlésén és a végrehajtó bizottság ülésein tanácskozó joggal részt vehet.
Ezenkívül az említett bizottság azzal is megbízhatja a kiküldöttet, hogy a Társaságot a külügyminisztérium utasításai szerint a magyar kormánnyal szemben képviselje és hogy nevezetesen az adott esetekben szükségesnek mutatkozó egyezményeket és egyességeket tárgyalhassa és megköthesse.
A szaktanácsadó a Társaság ügyviteléért semmiféle szavatossággal nem tartozik.
11. Cikk. A kötvénybirtokosok, valahányszor közös érdekeiket kell megtárgyalni és azok tárgyában határozni, közgyűlést tartanak.
A közgyűlést vagy a Magánjogi Társaság végrehajtó bizottsága, vagy pedig oly kötvénybirtokosok hívhatják egybe, akik a még forgalomban lévő kötvényeknek legalább 10%-át képviselik.
A meghívót legalább 15 nappal előbb valamely Párizsban megjelenő, a bírósági hirdetmények közzétételére szolgáló lapban hirdetéssel kell közölni, amelynek a közgyűlés célját is röviden tartalmaznia kell.
A kötvénybirtokosok magukat a közgyűlésben csak más kötvénybirtokosokkal képviseltethetik.
Tanácskozás alá csak a napirendre tűzött tárgyakat lehet bocsátani.
A közgyűlésen a végrehajtó bizottság elnöke, vagy ennek akadályoztatása esetén a kiküldött bizottsági tag elnököl, szavazatszedő gyanánt a két legnagyobb érdekeltséggel bíró kötvénybirtokos működik. A jegyzőkönyvvezetőt, akinek nem kell kötvénybirtokosnak lennie, az elnökség jelöli ki.
12. Cikk. A határozatokat a megjelenő tagok szótöbbségével hozzák. Minden egyes kötvénybirtokost annyi szavazat illeti, ahány kötvénye van, vagy ahány kötvényt képvisel.
Minden közgyűlésről el kell készíteni a megjelentek jegyzékét, valamint jegyzőkönyvet is, amelyet az elnökség tagjai írnak alá; a jegyzőkönyv másolatait vagy kivonatait a végrehajtó bizottság egy tagja írja alá és hitelesíti.
13. Cikk. A közgyűlés a Magánjogi Társaságot érdeklő és a meghívóban megjelölt minden kérdésben és tárgyban belátása szerint tanácskozik és határoz.
A szabályszerűen hozott határozatok az összes kötvénybirtokosokat kötelezik, ideértve a meg nem jelenteket, a cselekvőképteleneket és az ellentétes véleményűeket is.
14. Cikk. A közgyűlés a 15. Cikkben említettek kivételével minden kérdésben határozatképes, ha a megjelent vagy képviselt kötvénybirtokosok a forgalomban lévő, még törlesztésre váró kötvényeknek legalább negyedrészét képviselik. Ha az első meghívásra ennek a feltételnek nem lehet eleget tenni, hétnapi időközre új meghívót kell közzé tenni és a közgyűlés, tekintet nélkül a megjelent vagy képviselt kötvénybirtokosok számára, érvényesen határozhat, de csak az első közgyűlés napirendje tárgyában.
A végrehajtó bizottság tagjait a fentiek szerint határozóképes közgyűlés választja és helyettesíti. A felmentést részükre, ha ennek helye van, a közgyűlés adja meg és ugyancsak ez ad részükre külön megbízást vagy meghatalmazást, a következő cikkben foglalt esetek kivételével.
15. Cikk. Ha oly indítványokról van szó, amelyek tartozás elengedésére, a szelvények fizetése tekintetében halasztás engedésére, a törlesztő terv feltételeinek módosítására, vagy a kötvénybirtokosoknak a magyar állammal szemben fennálló jogai módosítására vonatkoznak, a közgyűlés csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha a megjelent kötvénybirtokosok a közgyűlés tartása időpontjában még nem törlesztett kötvényeknek legalább felerészét képviselik. Ha az első meghívás alapján a határozatképességhez a fentiek szerint szükséges számot nem lehet elérni, 15 napi időközre új közgyűlést kell egybehívni; ez a közgyűlés csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha az első közgyűlés tekintetében az imént mondott feltételnek megfelel; ha a határozatképességhez a fentiek szerint szükséges számot a második meghívásra sem lehet elérni, 15 napi időközre új közgyűlésnek, valamint minden más folytatólagos közgyűlésnek határozatképességéhez az szükséges, hogy annyi kötvénybirtokos legyen jelen, akik a közgyűlés tartása időpontjában még nem törlesztett kötvényeknek legalább egyharmadát képviselik.
16. Cikk. A kötvények sorsolása alkalmával a Magánjogi Társaságot végrehajtó bizottságának egy tagja fogja képviselni, aki a sorsolásról készített jegyzőkönyvet aláírja.
17. Cikk.Minden közlést, idézést és halasztást érvényesen lehet a végrehajtó bizottság kezéhez kézbesíteni.
Egy kötvénybirtokos sem indíthat egyénileg keresetet sem a magyar kormány, sem a jelen Magánjogi Társaság, sem végrehajtó bizottságának tagjai ellen.
A jelen alapszabályokkal kapcsolatban felmerülő minden vitás kérdés elbírálására a szajnai polgári törvényszék illetékes.
Amennyiben a Társaság valamelyik Tagja nem választ az említett törvényszék területén kézbesítési megbízottat, minden iratot és kiadmányt részére az említett törvényszék mellett működő ügyészségnek lehet érvényesen kézbesíteni.
Minden kötvénybirtokost úgy kell tekinteni, mintha arról a jogelvről, hogy „Franciaországban senki sem jelenhetik meg a bíróságnál megbízott útján”, lemondott volna és mintha hozzájárult volna ahhoz, hogy a jelen Magánjogi Társaságot minden perben végrehajtó bizottsága képviselje.
Másrészről a magyar kormány is lemond arról, hogy a jelen Magánjogi Társasággal és bizottsági tagjaival szemben az említett elvet érvényesítse.
2. § Jóváhagyatnak a kormány és a francia Magánjavak és Érdekek Hivatala közt az 1923. évi december hó 12. és 21. napjain létesült jegyzőkönyvek, valamint a kormánynak a Magyar Jelzálog Hitelbank francia kötvény- és részvénybirtokosai képviseletével: az Értékpapírok Francia Birtokosai Nemzeti Egyesülésével (Association Nationale des Porteurs Francais de Valeurs Mobilieres) Párizsban 1923. évi december hó 21-én kötött az a megállapodása, amely a nevezett intézetnek a trianoni békeszerződés X. része III. címe 231. Cikke 1-2. pontjai alá eső tartozásaiért a magyar államot a hivatkozott 231. Cikk b) pontja alapján terhelő kötelezettség enyhítését és rendezését célozza; egyben felhatalmaztatik a kormány, hogy a magyar állam által a trianoni békeszerződés X. része III-VII. címeiben foglalt rendelkezések alapján a Magyar Jelzálog Hitelbank helyett teljesített tartozások végleges rendezése érdekében a Magyar Jelzálog Hitelbankkal a jelen szakaszban idézett jegyzőkönyvekben és 1923. évi december hó 21. napján létesült szerződésben foglalt elvek figyelembevételével megfelelő megállapodásokat létesíthessen.
3. § A magyar államnak a 2. § alapján létesített és létesítendő megállapodásaiból kifolyólag a Magyar Jelzálog Hitelbankkal szemben keletkező visszkereseti joga és az ehhez fűződő érdekei megóvása céljából a pénzügyminiszter felhatalmaztatik arra, hogy a Magyar Jelzálog Hitelbank mellé kormánybiztost rendeljen, kinek hatáskörét a 2. § alapján létesített és létesítendő megállapodások határozzák meg. A kormánybiztos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Jelzálog Hitelbank alapszabályaiba be kell iktatni.
4. § Mindaddig, amíg Budapest székesfőváros az 1. § szerint helyette teljesített fizetést a magyar államnak vissza nem térítette, a minisztérium a székesfőváros gazdálkodását pénzügyi szakközege útján állandóan ellenőriztetheti.
A pénzügyi szakközeg a székesfővárosnak és üzemeinek, valamint mindazon közérdekű vállalatainak, amelyekben a székesfővárosnak jelentékenyebb vagyoni érdekeltsége van, mégha a kezelést külön jogalany látja is el, gazdasági ügykezelését a helyszínén megvizsgálhatja, könyveibe és irataiba betekinthet, a székesfőváros tanácsának és bizottságának ülésein résztvehet, azokon felszólalhat és indítványokat tehet. Joga van különösen arra, hogy a székesfőváros egyes kiadásai ellen vagy azok magassága miatt kifogást tegyen és egyes bevételek emelését vagy új jövedelemforrások megnyitását javasolhassa.
A székesfőváros tanácsának azt a határozatát, amely a pénzügyi szakközeg észrevételeit vagy javaslatait figyelmen kívül hagyja, felülvizsgálat végett a törvényhatósági bizottsághoz, az utóbbinak ugyanilyen határozatait pedig döntés végett a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. Az utóbbi a pénzügyminiszterrel egyetértve határoz. A felterjesztés halasztó hatályú.
A pénzügyi szakközeg eljárását és a kormány képviselőjéhez (főpolgármester, kormánybiztos) való viszonyát a minisztérium rendelettel szabályozza.
Ennél a szabályozásnál azt kell szem előtt tartani, hogy a pénzügyi szakközeg szerepe a székesfővárosi gazdálkodás általános menetének csupán figyelemmel kísérésére szorítkozzék, mindaddig, amíg a székesfőváros által az 1. § szerint helyette teljesített fizetésnek a megállapítandó határidőkben az állam részére való visszafizetése, a székesfőváros és annak külföldi hitelezői közötti megállapodások rendelkezésének pontos végrehajtása, végül az állam által a székesfővárosi alkalmazottak illetményeihez ideiglenesen elvállalt hozzájárulásnak a székesfővárosi költségvetés terhére a vonatkozó törvényes határozmányok szerinti visszahárítása a már teljesített vagy folyamatban levő szolgáltatások folytán biztosítottnak mutatkozik. A pénzügyi szakközeg észleleteinek eredményéről és eljárásáról havonta köteles a felügyelő hatóságnak jelentést tenni.
5. § A jelen törvény kihirdetése napján, de az 1. § csak a becikkelyezett szerződés és függeléke életbelépése napjától kezdődő hatállyal lép életbe. Ezt a napot a pénzügyminiszter rendelettel teszi közzé. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.
