1. § Bor az a szeszes ital, amely szőlő levéből (szőlőmustból vagy szőlőcefréből) szeszes erjedés útján származik.
Szőlőmust (must) a szőlőnek a fürt többi részétől elválasztott ki nem erjedt leve.
Szőlőcefre (törkölyös must) a zúzott szőlőfürtök alkatrészeit tartalmazó, erjedésnek még nem indult vagy még teljesen ki nem erjedt must.
Szőlőtörköly (törköly) a szőlőnek kisajtolása után megmaradó héjat, magvakat és kocsányt tartalmazó terméke.
Borseprő (folyékony borseprő) a kierjedt és megtisztult bor lefejtése után megmaradó üledék.
Kemény borseprő (seprőtészta) a folyékony borseprő leszínelése és kisajtolása után megmaradó termék.
2. § A szőlő és a must okszerű feldolgozása, úgyszintén a must és a bor okszerű kezelése céljából szükséges eljárások alkalmazása - ideértve a hibás bor vagy must helyreállítására irányuló eljárásokat is - amennyiben nem jár hamisítással vagy a közönség egyéb megtévesztésével és amennyiben ezúton egészségre ártalmas anyagok nem kerülnek a borba, a jelen törvény alábbi korlátai közt meg van engedve.
Nevezetesen meg van engedve:
1. a must besűrítése;
2. a must javítása besűrített musttal vagy hazai szárított szőlővel az 5. §-ban megállapított korlátok között;
3. hordók, palackok és dugók tisztítása, borderítőszerek előkészítése, beteg vagy hibás borok kezelése (gyógyítása) céljából legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpárlat használata oly mértékben, hogy ezáltal 1 térfogat %-nál több alkohol ne kerüljön a borba;
4. a must vagy a bor, valamint a hordók és a tartályok kénezése tiszta (99%-os) arzénmentes kénnel vagy tiszta arzénmentes cseppfolyósított kénessavval, úgy azonban, hogy a kénezett bor literje legfeljebb 200 milligramm összes, illetőleg 20 milligramm szabad kénessavat tartalmazhat, s hogy az e mértéken felüli kénessav-tartalmat csupán ászokolás, szellőztetés vagy házasítás útján szabad csökkenteni;
5. a must vagy a bor savtalanítása tiszta (precipitált) szénsavasmésszel;
6. a bor derítése, egészségre ártalmatlan, következő derítőszerekkel: viza- és harcsahólyag, zselatin, csersav, tojásfehérje, lefölözött friss tej, tiszta kazein készitmények, spanyolföld és kaolin;
7. égetett cukor (karamel) vagy szaflór használata a must vagy a bor színének javítása végett;
8. a hibás ízű vagy színű must vagy bor szűrése vegyileg tiszta állati vagy növényi eredetű szénnel;
9. a bor felfrissítése tiszta szénsavval;
10. a tisztán tenyésztett borélesztő (kultúrélesztő) használata a musthoz vagy a borhoz erjesztés, áterjesztés vagy a tökéletlenül kiterjedt bor tovább erjesztése céljából;
11. a mustnak vagy a bornak valamely más bor friss egészséges törkölyére vagy seprőjére felöntése, megjavítás vagy áterjesztés céljából, - a tokajhegyaljai borvidékre nézve a 23. §-ban foglalt korlátozással;
12. a must vagy a bor fejtése, szűrése, felmelegítése (pasztörözése), általában a must és a bor eltarthatóvátételére és érlelésére szolgáló minden olyan művelet, amellyel a mustba vagy a borba idegen anyag nem jut;
13. a must vagy a bor fagyasztása töményítés céljából;
14. egészséges mustok vagy borok házasítása (keverése); ellenben fehér bort vörös borral, bort vagy mustot törkölyborral (csigerrel, lőrével) vagy gyümölcsborral, illetőleg ezeknek a mustjával, avagy általában egészséges bort hibás (romlott) borral házasítani nem szabad.
Ennek a §-nak az okszerű borkezelésre vonatkozó korlátozásai nem érintik az illetékes hatóságtól vagy állami intézettől kapott engedély alapján magánosok által végzett kísérleteket.
3. § A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvénynek az okszerű must- és borkezelési eljárásra s az ennek körében megengedett anyagok használatára vonatkozó rendelkezéseit a fejlődő szükséghez képest a jelen törvény elvi korlátai között rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse.
4. § A must besűrítésének, valamint a bor fagyasztásának módját, úgyszintén a besűrített must felhasználásának módozatait a must javítása (5. §), csemegebor készítése (31. §), továbbá mustméz, szőlőzselé, szőlőlekvár, általában minden egyéb szőlő- és mustkészítmény előállításának céljára a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
5. § A musthoz, borhoz, úgyszintén vörösbor cefréjéhez a természetes cukorhiány pótlására bármely hazai borvidéken termett szőlőből készült besűrített mustot vagy szárított (fonnyasztott) szőlőt (a tokajhegyaljai borvidéken csak az ott termett szőlőből származó besűrített mustot vagy fonnyasztott szőlőt) a jelen § rendelkezése értelmében kapott engedéllyel oly mennyiségben szabad hozzáadni, hogy az így megjavított mustból származó bor teljesen kierjedt állapotban legfeljebb 3 térfogat % szesztartalommal emelkedhessék, de 14 térfogat % szesztartalmat meg ne haladjon.
Más borvidékről származó besűrített musttal vagy fonnyasztott szőlővel javított must vagy bor borvidékre, termelési helyre vagy szőlőfajtára való utalás nélkül hozható csak forgalomba.
Termelők ugyanazon község szőlőterületéről származó fonnyasztott szőlővel jelen § elvi korlátjai között mustjukat engedély nélkül is javíthatják.
A must javítása csakis a szüret kezdetétől az engedélyokiratban esetről-esetre megállapítandó időben végezhető.
A must javításának engedélyezése iránti kérelmet az illetékes szőlészeti és borászati hatósághoz kell benyujtani. Az e tárgyban hozott elutasító határozat ellen mind a folyamodó, mind az illetékes borellenőrző bizottság a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt fellebbezhet a földmívelésügyi miniszterhez. A fellebbezést annál a hatóságnál kell benyujtani, amely az elsőfokú határozatot hozta.
6. § A földmívelésügyi miniszter megengedheti a bor szesztartalmának emelését legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpárlat hozzáadásával:
1. állandó minőségű, jellegű és összetételű, úgynevezett típusboroknak - állami ellenőrzés alatt - előállítása céljából;
2. általában az országos m. kir. központi szőlő- és borgazdasági kísérleti állomás és az illetékes mezőgazdasági kamara véleménye alapján, egyes borvidékeken a kedvezőtlen évjáratok termésének javítása céljából legfeljebb oly mértékben, hogy ezzel a bor szesztartalma az illető borvidék kedvező évjáratának szesztartalmát meg ne haladja.
Besűrített musttal vagy hazai szárított szőlővel javított mustból (5. §) erjedt borra azonban ily engedély nem adható.
A tokajhegyaljai borvidékre a 20. §-nak, a különleges borokra a 31. §-nak rendelkezései irányadók.
A borpárlat alkalmazásának, valamint a párlási célra szolgáló bor (Brennwein) előállításának módozatait a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
7. § A jelen törvény 2., 3., 5. és 6. §-a értelmében megengedett anyagokon kívül bármely más anyagot a musthoz vagy borhoz hozzáadni vagy kezelésükhöz felhasználni tilos.
Különösen tiltott anyagok:
1. víz;
2. bármely nem borból előállított szesz;
3. mindennemű külföldi eredetű mesterségesen aszalt (szárított) szőlő, mazsola, aprószőlő, malaga, szárított gyümölcs (füge, datolya, szentjánoskenyér stb.), bármiféle gyümölcsnedv, gyümölcskocsonya, gyümölcslekvár;
4. gabonaneműekből készült maláta vagy más cukros dextrines vagy keményítős és növényi alkatrészeket vagy ezek főzetét vagy kivonatát tartalmazó anyagok;
5. mindennemű cukor (répacukor, nádcukor, vegytiszta vagy technikai szőlőcukor, burgonya-, keményítő-, gyümölcs-, maláta- és tejcukor stb.), méz vagy mesterséges édesítő szer (saccharin, dulcin, krystallin, sucrovin, tamarinda-készítmények, édesgyökérkivonat stb.);
6. a bor testességének, extrakt- és ásványanyagtartalmának mesterséges növelését célzó különféle anyagok, úgymint növényi mézgák, gummi- és nyálkaanyagok, glycerin, dextrinfélék, mesterséges mustanyagok, borpárlásból és pálinkafőzésből megmaradt kifőtt cefre (bormoslék, pálinkamoslék, gyümölcsmoslék), magnéziumvegyületek, alkálisók s egyéb vegyi készítmények és titkos szerek;
7. különféle ízesítő, zamatosító és szagosító anyagok, úgymint borolaj, gyümölcseszterek, illóolajok, aromás tinkturák, esszenciák, fűszerdrógok, vanilia, keserű mandula, kozmásolajtartalmú nyers szesz, titkos szerek stb.;
8. a bor savtartalmának növelését célzó anyagok, úgymint borkősav, borkő, citromsav, almasav, tejsav s más szerves és ásványi savak, valamint ezek savanyú sói;
9. a szénsavas mészen )2. § 5. pont) kívül minden egyéb savtalanító anyag, úgymint alkálikarbonátok, lúgok, neutrális borkősavaskáli stb.;
10. különféle borjavító szerek, úgymint gipsz, foszfátok stb.;
11. az erjedés gyorsítását célzó anyagok, úgymint ammoniumsók és foszfátok stb.;
12. a tiszta kénen és kénessavon (2. § 4. pont) kívül kénezést célzó minden egyéb anyag, úgymint alkáli- és földfémszulfitok, biszulfitok stb.;
13. a kénessavtartalom csökkentését célzó vegyi szerek;
14. mérgező hatású anyagok, úgymint rézbizmut, ólom, ón, cink, arzén, antimon és báriumsók stb.;
15. a bor színének javítására megengedett égetett cukron (karamel) és szaflóron (2. § 7. pont) kívül minden más ásványi vagy növényi festőanyag, úgymint kátrányfestékek, meggy-, mályva-, áfonya-, bodza-, alkörmös-, festőfák-, sáfrány-, karthamin-, stb. kivonat;
16. a megengedett derítőszereken (2. § 6. pont) kívül a bor derítését célzó minden más anyag, úgymint friss vagy szárított marhavér vagy egyéb állati vér, titkos szerek stb.
8. § Bor, must, csemegebor, aszúbor, pezsgő, habzóbor, törkölybor, borpárlat (magyar konyak) és gyümölcsbor néven csakis a jelen törvényben megállapított kellékeknek megfelelő és egészséges állapotban levő italt szabad forgalomba hozni.
Beteg, romlott, nemkülönben az olyan ecetesedésnek induló bort, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenkint 1.8 grammot meghalad, közfogyasztás céljára forgalomba hozni tilos. Ily borok csupán ipari feldolgozásra, párlatkészítésre, borecetgyártásra stb. használhatók fel.
9. § Bort (vagy mustot) csak arra a borvidékre, helységre, bortermő helyre, oly szőlőfajtára és borminőségre s annak a termelőnek nevére vagy pincéjére utaló elnevezéssel és megjelöléssel szabad forgalomba hozni amely a bor (vagy must) valóságos származásának, jellegének és előállítási módjának megfelel.
A tokajhegyaljai borvidék zárt területének meghatározását a jelen törvény 18. §-a tartalmazza, a többi hazai borvidék beosztását a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Ugyanazon a borvidéken termett borokból (vagy mustokból) házasított borokat (vagy mustokat) az illető borvidékről elnevezni szabad, azonban valamely szőlőfajtáról (jellegzetes borfajtáról) csak abban az esetben, ha a házasított borok mindegyike ugyanolyan fajtájú szőlőből származik.
Különböző borvidékeken termett borokból (vagy mustokból) házasított borok (vagy mustok) csupán általános elnevezéssel (pl. asztali bor, pecsenyebor stb.) hozhatók forgalomba, ellenben valamely borvidékre utaló megjelölésük tilos.
10. § Vörösbor néven csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely kék szőlő levének a héjakon történt erjesztése útján származik.
Sillerbor néven pedig csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amelyet kék szőlőből, de a héjakon való erjesztés nélkül szűrtek.
11. § Úgynevezett közvetlenül (direkt) termő amerikai szőlőből (pl. Delaware, Noah, Jaquez, Othello stb.) szűrt bort csak az illető közvetlenül termő amerikai fajta neve alatt szabad forgalomba hozni. Az ilyennel házasított bor pedig borvidékre vagy származási helyre való utalás nélkül hozható forgalomba a direkt termő szőlőfajtának kötleveleken, levelezésben, számlákon, cimkéken stb. megnevezése mellett (Pl. Othello borral kevert vörösbor, vagy Delaware-borral házasított fehér asztali bor.)
12. § Mind a besűrített musttal vagy hazai szárított szőlővel (5. §) mind a borpárlattal (6. §) javított bornak (mustnak) ezt a tulajdonságát köteles az átadó fél az átvevő félnek kívánatára ügyletkötés előtt kétséget kizáró módon tudomására hozni.
Nem vonatkozik ez a rendelkezés bornak (mustnak) a közvetlen fogyasztó részére kicsinyben történő forgalomba hozatalára.
13. § A jelen törvény rendelkezései irányadók a külföldről behozott borra, mustra és borpárlatra (Cognac) is.
Az egyes külföldi bortermő országok különlegességeiként a világpiacon szereplő édes vagy szeszezett csemegeborok (pl. Sherry, Malaga, Madeira, Marzalai, Xeres, Corinthusi, Cyprusi, Port stb.) forgalomba hozhatók, ha a származási helyükön érvényben levő jogszabályoknak minden tekintetben megfelelnek és alkoholtartalmuk 22 1/2 térfogatszázalékot meg nem halad.
Az ily borokat mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartásuk alatt, mind forgalombahozataluk alkalmával külföldi származásukra, fajtájukra és minőségükre mutató megjelöléssel kell ellátni.
Külföldi édes vagy szeszezett csemegebort hazai termésű borral házasítani, továbbá egyéb külföldi borral házasított hazai termésű bort hazai bor gyanánt forgalomba hozni tilos.
14. § Olyan anyagokat, amelyek használata a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez nincs megengedve, erre a célra forgalomba hozni is tilos.
Nemkülönben tilos a jelen törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni vagy ilyet bármi módon terjeszteni.
15. § Ahol a jelen törvényben forgalombahozatalról van szó, ez alatt nemcsak az árú eladását, hanem visszteherrel vagy a nélkül történő bármily elidegenítését, továbbá az erre irányuló hirdetést, ajánlást vagy bármely más kínálatot avagy mindezek közvetítését is érteni kell.
16. § Mindazok, akik a jelen törvény rendelkezései alá eső italok kismértékben való forgalombahozatalával foglalkoznak (kereskedők, vendéglősök, korcsmárosok, kimérők stb.), kötelesek a pincéjükben, raktárukban vagy egyéb helyiségükben levő italokat tartályukon (hordó, palack stb.) származásukat, fajtájukat és minőségüket feltüntető, kétséget kizáró megjelöléssel ellátni.
Beteg vagy hibás bort (8. § 2. bek.) kifejezetten „beteg” vagy „romlott” megjelöléssel kell ellátni.
A jelen § rendelkezései kiterjednek a termelőre is, amennyiben borait pincéjéből vagy raktárából kicsinyben forgalomba hozza.
17. § Mindazokat a helyiségekben (pince, présház, erjesztő, kimérő stb.), amelyek a jelen törvény hatálya alá eső italok kereskedelmi raktározása vagy forgalombahozatalára szolgálnak, szembetünő helyen és könnyen olvasható módon kifüggesztve kell tartani a jelen törvény vonatkozó rendelkezéseinek azt a kivonatát, amelyet a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapít meg és nyomtatványban rendszeresít.
18. § A tokajhegyaljai borvidékhez tartoznak:
1. Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Károlyfalva, Kisfalud, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Tálya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek;
2. Abauj-Torna vármegye területén: Abaújszántó község.
A tokajhegyaljai borvidék zárt területet alkot.
Amennyiben a jelen II. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, a törvény I. fejezetének általános rendelkezései a tokajhegyaljai borvidéken termő borok előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is irányadók.
19. § A tokajhegyaljai borvidéken termett mustot csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével szabad besűríteni (2. § 1. p.) vagy besűrített musttal, illetve szárított szőlővel javítani (2. § 2. p., 5. §).
20. § A tokajhegyaljai borvidéken termett aszú és édes szamorodni borok szesztartalmának emelése legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpárlat hozzáadásával szabad, úgy azonban, hogy legalább 4 térfogat % mennyiségű borpárlat használható és hogy ekként a bor szesztartalma 18 térfogat %-ot meg ne haladjon.
A tokajhegyaljai borvidéken termett egyéb boroknak borpárlattal javítása tekintetében e törvény 6. §-ának rendelkezései irányadók.
21. § A tokajhegyaljai borvidéken termett borokat (vagy mustokat) egymással házasítani csak úgy szabad, hogy hegyi szőlőben termett borral (vagy musttal) házasítható, ellenben hegyi szőlőben termett bort (vagy mustot) sík fekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett vagy általában másodtermésből (canko) származó borral (vagy musttal) házasítani tilos.
A tokajhegyaljai borvidéken termett bort (vagy mustot) más borvidéken termett borral (vagy musttal) csak a tokajhegyaljai borvidék területén kívül eső helyen szabad házasítani.
22. § A tokajhegyaljai borvidéken az ott termett szőlőcefrére, borseprőre vagy törkölyre csakis a tokajhegyaljai borvidéken termett bort (vagy mustot) szabad felönteni, még pedig hegyi szőlőből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csak hegyi szőlőben termett bort (vagy mustot), síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőből vagy általában másodtermésből származó cefrére stb. csakis ugyanolyan származású bort (vagy mustot).
23. § „Tokajhegyaljai”, „tokaji”, „tokaji aszú”, „szamorodni”, „hegyaljai”, „máslás” vagy „fordítás” néven, avagy általában a tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermő helyre utaló elnevezéssel csakis olyan bort (vagy mustot) szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett.
Ehhez képest „tokajhegyaljai” stb. elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni:
1. a tokajhegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett, vagy általában másodtermésből származó bort vagy mustot (cankó);
2. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. § első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak;
3. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. § második bekezdése szerint a tokajhegyaljai borvidéken kívül eső helyen más borvidékről származó borral (vagy musttal) házasítottak.
A tokajhegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) vagy homoktalajú szőlőben termett bor (vagy must) elnevezésében csupán az illető helységet (bortermőhelyet) szabad feltüntetni (pl. „Rizling, Bodroghalászi termés”).
24. § A tokajhegyaljai borvidék területére más borvidékről származó - akár hazai, akár külföldi - bort (vagy mustot) csakis a földmívelésügyi minisztertől erre felhatalmazott tarcali kerületi szőlészeti és borászati felügyelő engedélyével szabad bevinni, illetőleg ott raktáron tartani.
Beviteli engedély, egy évre szóló hatállyal, csakis az ottani helyi fogyasztás céljára - akár a házi szükséglet közvetlen fedezésére, akár saját üzlethelyiségben kimérésre vagy kismértékben elárúsításra - és csak oly mennyiségre adható, amely a folyamodónak egy évi szükségletét (forgalmát) nem haladja meg.
Aki a jelen törvénybe vagy ennek életbelépte előtt az 1908:XLVII. törvénycikkbe ütköző kihágás miatt jogerősen büntetve volt, beviteli engedélyt nem kaphat.
Az engedélyezés tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen - kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt - a folyamodó Zemplén vármegye alispánjához, ennek határozata ellen pedig a földmívelésügyi miniszterhez fellebbezhet. A borellenőrző bizottságnak vagy elnökének a kézbesítéstől számított három nap alatt kifejezett kívánságára az engedélyezés tárgyában hozott határozatot felülvizsgálat végett hivatalból kell felterjeszteni a másodfokú hatósághoz, illetőleg a földmívelésügyi miniszterhez.
A tarcali kerületi szőlészeti és borászati felügyelő köteles az engedély megadását az ellenőrzésre hivatott hatósági közegekkel (33. §), valamint az illetékes borellenőrző bizottsággal (53. §) a határozat jogerőre emelkedése után közölni.
A tokajhegyaljai borvidék területén levő gyógyszertárak számára helyi forgalmuk fedezésére közvetlenül szállított, valamint a fogyasztók által saját szükségletük kielégítésére közvetlenül beszerzett palackolt gyógyborok (35. §) beviteléhez engedély nem szükséges.
A bevitelre vonatkozó rendelkezések tekintetében a m. kir. postát és a nyilvános közlekedési vállalatokat csupán a 28. és az 52. §-ban megállapított kötelességük teljesítéséért terheli felelősség.
25. § A tokajhegyaljai borvidékre behozott idegen bort (vagy mustot) a tokajhegyaljai borvidéken termett bortól (vagy musttól) elkülönítve kell tartani és tartályán (hordó, palack stb.) oly megjelöléssel kell ellátni, amely a bor (vagy must) idegen származását kétséget kizáróan feltünteti.
Az engedélyes köteles a tokajhegyaljai borvidékre behozott bor (vagy must) megérkezését és elhelyezését a községi előljáróságnak a beviteli engedély felmutatásával bejelenteni. A községi előljáróság erről nyilvántartást vezet.
26. § A tokajhegyaljai borvidék területéről tilos olyan bort (vagy mustot) kivinni, amely nem ott termett.
A tokajhegyaljai borvidéken kívül eső helyen termett bornak (vagy mustnak) a tokajhegyaljai borvidék zárt területén átmenő (transito) forgalmát a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
27. § Mindazoknak, akik a tokajhegyaljai borvidéken bornak (vagy mustnak) forgalomba hozatalával foglalkoznak (termelők, kereskedők stb.), tilos a tokajhegyaljai borvidék területére sűrített mustot, mazsolaszőlőt aprószőlőt, aszúszőlőt vagy borhamisításra alkalmas déli gyümölcsöt behozni vagy ott készletben tartani.
Azonban fűszer-, csemege- stb. kereskedők, ha boreladással nagyban nem foglalkoznak, továbbá vendéglői, kávéházi vagy ezekhez hasonló üzemet folytatók, végül közvetlenül a fogyasztók a tokajhegyaljai borvidékre is behozhatnak, beszerezhetnek vagy ott készletben tarthatnak az első bekezdésben említett termékekből oly mennyiséget, amely rendes üzleti forgalmuk fedezéséhez, üzemük folytatásához, illetőleg háztartásuk ellátásához szükséges.
28. § A tokajhegyaljai borvidék területén fekvő vasúti, hajó- és postaállomások kötelesek az egy métermázsát meghaladó sűrített must-, mazsolaszőlő-, aprószőlő-, aszúszőlő- és déli gyümölcs-, cukor- vagy cukorszörp- továbbá az egy hektolitert meghaladó szeszszállítmányok megérkezéséről, a feladónak és a címzettnek feltüntetésével, a tarcali kerületi szőlészeti és borászati felügyelőt esetről-esetre értesíteni.
29. § A földmívelésügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek a jelen II. fejezetben foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzéséhez szükségesek.
30. § Amennyiben a jelen III. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a csemegeborok, az aszúborok, a pezsgő, a habzóbor és a borpárlat előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is megfelelően irányadók.
31. § Csemegeborok a közönséges boroktól nagyobb extrakt-, cukor- és szesztartalmuknál, továbbá jellegzetes ízüknél, illatuknál vagy zamatuknál fogva különböznek.
Csemegeborok előállításához a földmívelésügyi miniszter által rendelettel megállapítandó módozatok szerint belföldi szárított szőlő, sűrített must, legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpárlat és esetleg - édes ürmöshöz - egyes fűszerek használhatók.
Az ily módon készült csemegebort tilos más, akár bel-, akár külföldi borral házasítani.
Csemegebort csak kifejezetten „csemegebor”, „édes csemegebor” vagy „likőrbor” néven szabad forgalomba hozni.
A külföldi származású csemegeborok tekintetében a 13. § rendelkezései irányadók.
A forgalomba hozott (15. §) csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő nevét és telepe helyét is fel kell tüntetni.
32. § Aszúborok az olyan borok, amelyek a tőkén aszúsodott, töppedt vagy nemesen rothadt szőlő cefréjére ugyanazon a bortermő helyen termett mustnak vagy bornak felöntéséből keletkező lé szeszes erjedése útján származnak.
Az aszúboroknak - kivéve a tokaji aszúborokat (20. § első bekezdés) csakis a kezeléshez és csak a 2. § 3. pontjában megállapított korlátok között szabad borpárlatot használni.
A forgalomba hozott (15. §) aszúborok címkéjén az „aszú” elnevezéssel egyenlő nagyságban a származás helyét is fel kell tüntetni (pl. Kecskeméti aszú).
33. § Pezsgő természetes borból készült szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukor hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján fejlődött és visszafojtatott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos ú. n. likőrt is hozzá szabad adni.
Habzóbor természetes borból készült, pezsgőhöz hasonló bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve.
Habzóbort csakis ezzel az elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A „Habzóbor” elnevezést ennek a szónak idegen nyelvű fordításával helyettesíteni tilos.
Pezsgőt és habzóbort csak úgy szabad forgalomba hozni, ha a palack címkéjén és dugóján a készítő neve és telepének helye fel van tüntetve.
Ennek a §-nak a rendelkezései a külföldi származású pezsgőre és habzóborra is irányadók (13. §)
34. § Borpárlat az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyers anyag).
Az e törvény 2. §-ának 3. pontjában, továbbá a 6., 20. és 31. §-aiban említett borpárlat alatt legalább 70 térfogat %-os, ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni.
Borpárlat mint szeszes ital az ezelőtt „Cognac” néven ismert az az ital, amely kizárólag borpárlatnak mint nyers anyagnak kellő érlelése, esetleg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása útján készül s az ezáltal keletkező zamatanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza.
A borpárlatnak mint szeszes italnak, valamint a borpárlatot tartalmazó egyéb szeszes italoknak előállítására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozatalára, továbbá a francia „Cognac” forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
35. § A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai irányadók.
Más gyógyborkülönlegességek készítésére engedélyt csakis a népjóléti és munkaügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve adhat.
Gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyárúüzletekben szabad árúsítani.
A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra (gyógyborkülönlegességekre) annyiban mégis irányadók, hogy ezek készítéséhez alap- vagy nyersanyagokul csak a jelen törvényben megszabott kellékeknek megfelelő természetes bort szabad használni.
36. § Mind a sajáttermésű, mind a mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprő) szabad a benne levő bort (seprőbor) kisajtolni és forgalomba hozni.
Magát a borseprőt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni, ellenben kisajtolás céljára forgalomba hozni vagy beszerezni, beszerzett borseprőből a borsajtolást üzletszerűen folytatni, vagy a beszerzett borseprőből kisajtolt bort forgalomba hozni egyaránt tilos.
Borseprőből víz hozzáadásával borhoz hasonló italt előállítani tilos.
37. § A törkölybor (csiger, csinger, lőre) borhoz hasonló az az ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik.
Törkölybor előállítására háromnaposnál régibb törkölyt használni tilos.
Törkölybor előállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a színmustja volt.
Törkölybor előállításához törkölyön és vízen kívül semmi más anyagot nem szabad használni.
A törkölybor okszerű kezelése céljából csakis a kénezés (2. § 4. pont), de csupán tiszta kénnel, továbbá a derítés (2. § 6. pont), végül a fejtés, a szűrés és a bor eltarthatóvá tételére szolgáló műveletek (2. § 12. pont) vannak megengedve.
A már kierjedt törkölyborhoz vizet keverni tilos.
38. § Törkölybor (csiger vagy lőre) készítése a 37. §-ban foglalt korlátok között is, csak saját termésű szőlőtörkölyből, kizárólag a házi fogyasztás céljaira és csakis azoknak engedtetik meg, akiknek négy kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs.
Házi fogyasztás alá az a törkölybormennyiség esik, amelyet maga a termelő és családja, továbbá cselédei és munkásai fogyasztanak el.
A házi fogyasztás céljaira évenkint készíthető törkölybor összes mennyisége nem haladhatja meg az ebbeli egy évi szükségletet és semmiesetre sem lehet több 20 hektoliternél.
Oly termelőknek azonban, akik bornak (vagy mustnak vagy szőlőcefrének) vagy bor előállítására szolgáló szőlőnek adásvételével, avagy bornak kimérésével vagy kicsinyben eladásával foglalkoznak, törkölybort készíteniök nem szabad.
A törkölybort tartályán (hordó stb.) mindenkor „törkölybor” elnevezéssel kell ellátni.
Törkölybort forgalomba hozni tilos.
39. § Az a termelő, aki törkölybort akar készíteni, köteles ezt a szándékát előzetesen a községi előljáróságnál - a készítés helyének és a készítendő mennyiségnek feltüntetésével - bejelenteni.
A községi előljáróság a bejelentésekről nyilvántartást vezet, ennek alapján a törkölyborkészítést a jelen törvény 38-40. §-aiban foglalt rendelkezések megtartása szempontjából ellenőrzi, a nyilvántartást a község területén folyó szüretelési munkálatok befejezése után harminc nappal lezárja és másolatban az illetékes m. kir. pincefelügyelőnek megküldi.
40. § Gyümölcsbor borhoz hasonló az az ital, amely nem szőlőnek, hanem más friss gyümölcsnek levéből erjesztés útján származik.
Gyümölcsbor erjesztéséhez vizet vagy cukros vizet használni szabad. Egyébként azonban a jelen törvénynek a bor okszerű kezelésére (2. §), úgyszintén a tiltott anyagokra (7. §) vonatkozó általános rendelkezései a gyümölcsborra is megfelelően irányadók.
Gyümölcsbor készítéséhez szőlőt, szőlőcefrét, szőlőtörkölyt, szőlőmustot, bort vagy borseprőt használni, a gyümölcsbort borral vagy törkölyborral házasítani, továbbá a már kierjedt gyümölcsborhoz vizet keverni tilos.
A gyümölcsbort tartályán (hordó, palack stb.) mindenkor vagy „gyümölcsbor” megjelöléssel, vagy a származását feltüntető gyümölcs megnevezésével (almabor, körtebor, ribizkebor stb.) kell ellátni és csak ily jelzéssel szabad forgalomba hozni.
Gyümölcsborból is szabad szénsavval természetesen vagy mesterségesen telített (33. §) italt készíteni, azonban az ilyen italt csak a gyümölcsborból származását kifejezetten és világosan feltüntető oly elnevezéssel ellátva szabad raktáron tartani és forgalomba hozni, amely a pezsgőtől vagy a habzóbortól (33. §) kétséget kizáróan megkülönbözteti.
41. § Nem esik a jelen törvény rendelkezései alá a „méhsör” vagy „mézbor”, ha készítéséhez vagy kezeléséhez szőlőt, mazsolaszőlőt, mustot vagy bort (csemegebort, borpárlatot, törkölybort, gyümölcsbort) nem használtak és nem bor gyanánt hozzák forgalomba.
42. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s három hónapig terjedhető elzárással és hatszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső, forgalombahozatalra szánt ital előállításához vagy kezeléséhez a jelen törvényben vagy ennek alapján kibocsátott rendeletben tiltott anyagot használ (hozzáad) - ideértve a megengedettől eltérő mennyiségű vagy minőségű anyagok alkalmazását is - vagy aki az említett italok valamelyikének előállításánál vagy kezelésénél tiltott eljárást alkalmaz, úgyszintén aki az említett italokhoz hasonló s e törvényben meg nem engedett italt állít elő (hamisítás);
2. aki az 1. pontba ütköző módon hamisított italt, e minőségét tudva, forgalomba hoz vagy forgalombahozatal céljából raktáron tart;
3. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső ital hamisítására (1. pont) tanácsot ad, útmutatást készít vagy ilyet bármi módon terjeszt.
43. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s egy hónapig terjedhető elzárással és háromszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő;
1. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső italt oly elnevezéssel vagy megjelöléssel hoz forgalomba, amely valóságos származásának, jellegének vagy előállítási módjának nem felel meg, vagy amelyet a jelen törvény vagy az ennek alapján kibocsátott rendelet kifejezetten tilt, vagy amely a megengedett vagy kötelező elnevezéstől vagy megjelöléstől eltér;
2. aki a jelen törvény rendelkezései alá eső italt, a 42. § 2. pontjának esetén kívül, a jelen törvényben vagy az ennek alapján kibocsátott rendeletben megállapított kellékeknek meg nem felelő vagy hibás állapotban hoz forgalomba;
3. aki a tokajhegyaljai borvidék területére engedély nélkül visz be vagy ott raktáron tart más borvidékről származó bort (vagy mustot), vagy a jelen törvény 27. §-ában eltiltott anyagot;
4. aki a tokajhegyaljai borvidék területéről nem ott termett bort (vagy mustot) visz ki;
5. aki borseprőt kisajtolás céljára forgalomba hoz vagy beszerez, beszerzett borseprőből borsajtolást üzletszerűen folytat vagy beszerzett borseprőből kisajtolt bort forgalomba hoz;
6. aki a 38. § ellenére vagy bejelentés nélkül törkölybort készít vagy forgalomba hoz;
7. aki az ellenőrző hatóságnak vagy közegnek eljárását bármi módon akadályozza.
44. § Kihágást követ el és harminchatezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a pincéjében, raktárában vagy egyéb helyiségében levő italoknak köteles megjelölését elmulasztja (16. §);
2. aki a jelen törvény rendelkezéseinek kivonatát a 17. §-nak megfelelően ki nem függeszti;
3. aki a tokajhegyaljai borvidékre behozott bor vagy must megérkezését és elhelyezését a községi előljáróságnak kellő időben be nem jelenti;
4. aki gyógybort gyógyszertáron vagy gyógyárúüzleten kívül árúsít.
45. § A munkaadó vagy a felügyelettel megbízott egyén a 42-44. §-okba ütköző cselekményekért büntetőjogi felelősséggel tartozik, ha a cselekményt az ő tudtával alkalmazottja követi el, úgyszintén ha alkalmazottjának köteles ellenőrzését elmulasztotta.
A 42. § 1. pontja és a 43. § 1. pontja alá eső ital kimérése esetében a csapos kimérő is felelős.
46. § A jelen törvényben meghatározott kihágások miatt az elzáráson felül megállapított pénzbüntetés behajthatatlanságának esetére az elzárás tartama három hónappal felemelhető.
47. § Az ítéletben a lefoglalt italokról is intézkedni kell.
Lefoglalt italok átmeneti kezeléséről (töltögetés, átfejtés stb.) az érdekelt kérelmére és költségére a lefoglalást elrendelő hatóság tartozik gondoskodni.
Elkobzás esetében az ipari célokra felhasználható italokat az ítélet jogerőre emelkedése után a borvizsgáló szakértő bizottság szakvéleménye alapján denaturálni és értékesíteni kell.
Az elítéltet a denaturálás költségének viselésére kell kötelezni.
Különös méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a lefoglalt italokat a denaturálás megtörténte után ipari célra felhasználás végett a jogosultnak visszaadhatja.
Azokat a hamisított italokat, amelyek ipari célra való felhasználására nem alkalmasak, vagy amelyeket denaturálni nem érdemes, meg kell semmisíteni.
Ha az elkobzást a miatt, mert az ital fel nem található, vagy más okból nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az elítéltet oly összeg megfizetésére kell kötelezni, amely az elkobzás elől elvont ital forgalmi értékének megfelel.
A jelen § rendelkezései a borhamisításra szolgáló tiltott anyagok készletére is vonatkoznak.
A jelen § rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a kihágást ismeretlen egyén követte el vagy ha a büntető eljárást más ok miatt folytatni vagy a kiszabott büntetést végrehajtani nem lehet.
48. § A 42. és 43. § alá eső kihágások eseteiben el kell rendelni a büntető ítélet kivonatának az elítélt fél költségén hírlapban, valamint a községi előljáróság és a helyi szakegyesületek hirdető tábláin való közzétételét. Az ítéletben meg kell nevezni azt a lapot (lapokat), amelyekben az ítélet kivonata közzéteendő; az ítélet jogerőre emelkedése után a hatóság a hatóság a közzététel iránt azonnal intézkedik.
49. § A jelen törvény alapján befolyó büntetéspénzeket, valamint az elkobzott javak értékesítéséből, úgyszintén a 47. § 7. bekezdése alapján befolyó egyéb összegeket a földmívelésügyi miniszteri tárca javára az illetékes m. kir. állampénztárba kell beszolgáltatni.
50. § A szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárúsítására szóló engedélyt el kell vonni attól, akit a 42. § 1. vagy 2. pontjába ütköző kihágás miatt jogerősen elítéltek. Akit pedig a jelen törvény 42. §-ának 3. pontjába, a 43. § 1-7. pontjába, végül a 44. § 1-4. pontjaiba ütköző kihágás miatt ítéltek el jogerősen, attól a szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárúsítására szóló engedély elvonható.
Az állami italmérési jövedékről szóló 1921:IV. tc. 3. § 1. pontjában említett 1908:XLVII. tc. 39-40. §-ai helyett a jelen törvény 50. §-ának első bekezdését,
az 1921:IV. tc. 17. § második bekezdésének d) pontjában említett 1908:XLVII. tc. 38. §-ának 2-8. pontja és 42. §-ának 1-2. pontja helyett a jelen törvény 42. §-ának 3. pontját és 43. §-ának 1-7. pontjait, az 1908:XLVII. tc. 41. és 42. §-ai helyett a jelen törvény 44. §-át,
az 1921:IV. tc. 17. §-ának nyolcadik bekezdésében említett 1908:XLVII. tc. 39-40. §-ai helyett pedig a jelen törvény 50. §-ának első bekezdését kell érteni.
Az, akit a jelen törvénybe ütköző kihágás miatt jogerősen megbüntettek, köteles a készletben talált vagy forgalomba hozott hamisított italok egész mennyiségeért a természetes bor után járó állami boritaladót megfizetni.
51. § A jelen törvénybe ütköző kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságoknak, mint rendőri büntető bíróságoknak, az államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg bíráskodik.
52. § A jelen törvény rendelkezéseinek megtartása felett az ellenőrzést gyakorolják:
1. a közigazgatási hatóságok;
2. a földmívelésügyi miniszter által közvetlenül megbízott állami vagy törvényhatósági közegek.
Az ellenőrző hatóságok és közegek jogosultak bármely olyan helyiségben, amely a jelen törvény rendelkezései alá eső italok előállítására, kezelésére, elhelyezésére és forgalombahozatalára, vagy mindezek irányítására szolgál - a felmerülő szükséghez képest rendőri segédlettel - megjelenni, hivatali titoktartásra kötelezett szakértőkkel helyszíni szemlét tartani, italokból és anyagokból mintát venni, tovább üzleti könyveket, feljegyzéseket, számadásokat és egyéb iratokat megtekinteni és azokról másolatot venni.
A m. kir. posta és a nyilvános közlekedési vállalatok kötelesek a hatósági ellenőrzés elősegítése céljából a jelen törvény rendelkezései alá eső italok és egyéb anyagok szállítására vonatkozó adatokat az eljáró közegekkel közölni.
A hatósági ellenőrzés során követendő eljárásra, különösen a helyszíni szemlére, a mintavételre és az ezekkel kapcsolatos tennivalókra vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
Aki a jelen törvény alapján végzett hivatalos eljárása közben tudomására jutó üzleti vagy üzemi titkot a maga vagy más javára felhasználja, vétséget követ el s egy évig terjedhető fogházzal és nyolcvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
53. § A jelen törvény rendelkezései alá eső italok és egyéb anyagok szakértői vizsgálatára borvizsgáló szakértő bizottságot,
a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás érdekeinek képviseletére, valamint borforgalmi és borértékesítési kérdésekben véleményezésre borellenőrző bizottságokat,
a szőlészeti és borászati szak- és gazdaságpolitikai kérdések megvitatására, szakvélemények felülbírálására és elvi jelentőségű szakkérdésekben véleményezésre és javaslattételre az érdekelt miniszterek képviselőinek bevonásával szőlő- és borgazdasági tanácsot kell létesíteni.
Megalakításukat, szervezetüket és eljárásukat a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozza.
54. § Ez a törvény a földmívelésügyi miniszter által rendelettel megállapított napon lép életbe.
E törvény életbelépésével az 1908:XLVII. törvénycikk hatályát veszti.
Ahol korábbi jogszabály az 1908:XLVII. törvénycikk valamely rendelkezésére hivatkozik, ahelyett ezentúl a jelen törvénynek megfelelő rendelkezéseit kell érteni.
55. § Ezt a törvényt az érdekelt miniszterekkel egyetértve, a földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
