1. § Felhatalmaztatik a m. kir. minisztérium arra, hogy a magyar korona értékének védelmére rendeleti úton intézkedhessék aziránt, hogy:
a) a m. kir. állami jegyintézet alapszabályszerű (1921:XIV. tc. 20. §) ügyleteit általában, vagy azok meghatározott részét takarékkoronában, mint számolási értékben is köthesse s különösen, hogy a m. kir. állami jegyintézet takarékkoronáról szóló váltókat leszámítolhasson s pénzeket takarékkoronáról szóló folyószámlára (giróüzletre) átvegyen;
b) a m. kir. állami jegyintézet a takarékkoronáról szóló hitelműveletekre a koronára szóló hitelműveletektől eltérő kamatlábat és fizetési feltételeket állapíthasson meg.
Ha a felek közötti szerződés az adós által fizetendő kamattételt a m. kir. állami jegyintézet vagy a helyébe lépő intézmény mindenkori kamattételéhez viszonyítva állapítja meg, a takarékkoronára át nem alakuló tartozásokra nézve 1924. évi február hó 20. napjától kezdődőleg a m. kir. állami jegyintézet által 1924. évi február hó 19. napján alkalmazott kamattétel irányadó.
Felhatalmaztatik a m. kir. pénzügyminiszter, hogy ezt a kamattételt a m. kir. állami jegyintézet vagy a helyébe lépő intézmény előterjesztésére a viszonyok változásához képest rendeletileg felemelhesse vagy leszállíthassa.
Felhatalmaztatik továbbá a m. kir. minisztérium, hogy rendelettel intézkedhessék arra nézve, hogy fizetési kötelezettséget takarékkoronában mint számolási értékben (1875:XXXVII. tc. 326. § és 1876:XXVII. tc. 37. §) is meg lehessen állapítani és telekkönyvileg bejegyezni, valamint, hogy a takarékkoronának, mint számolási értéknek alkalmazásával kapcsolatos egyéb intézkedéseket tehessen.
2. § A takarékkorona az a számolási érték, amelynek az 1921. évi XIV. tc. 2. §-a alapján kibocsátott koronára szóló államjegyekhez való mindenkori értékviszonyát a m. kir. pénzügyminiszter részéről rendeletben meghatározott elvek szerint a m. kir. állami jegyintézet képviselőjének vezetése alatt működő, a m. kir. kormánytól független bizottság állapítja meg.
A takarékkoronára szóló pénztartozásokat - más kikötés hiányában - a megállapított értékviszony figyelembevételével a törvényes fizető eszközt alkotó magyar államjegyekben kell teljesíteni. Az átszámításnál a tényleges teljesítés napját megelőző utolsó hétköznapon megállapított értékviszony az irányadó. Ha a teljesítés átutalás útján történik, más kikötés hiányában a tényleges fizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a teljesítés helyén az átutalt összeg a hitelező rendelkezésére jut.
3. § Ha a jelen törvény végrehajtása folytán az államjegyforgalom fedezetében (ideértve a giró-, valamint más azonnal lejáró tartozásokat is) netalán hiány mutatkoznék, az államnak a jegyintézettel szemben fennálló tartozása a hiánynak megfelelő összeggel növekszik. Az állami adósságnak ezt a többletét a jegyintézet heti kimutatásaiban és mérlegében külön tétel alatt kell kimutatni.
4. § Jóváhagyatik a m. kir. pénzügyminiszternek az az intézkedése, hogy egy külön törvény alapján felveendő államkölcsönre az 1923. évi jövedelemadó négyszeresét és a vagyonadó hatszorosát kitevő összegnek előlegképen való befizetése iránt intézkedett.
5. § Jóváhagyatnak a kormánynak jelen törvény 1-3. §-aival kapcsolatosan kiadott intézkedései.
6. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a m. kir. pénzügyminiszter hajtja végre.
