1. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetek (szakipari szövetkezetek) alakítására, irányítására, ügyeik előmozdítására, ellenőrzésére és felügyeletére, továbbá általában a kézmű-, kis- és középipar gazdasági érdekeinek felkarolására és az iparfejlesztésben való közreműködésre létesített „Iparosok Országos Központi Szövetkezete” alaptőkéjéhez 22 milliárd korona névértékű alapítványi üzletrész átvételével hozzájáruljon.
Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az átvett alapítványi üzletrészek után járó alapszabályszerű nyereségrészesedésről az alapítványi üzletrészek tényleges átvételétől számított tíz éven át az Iparosok Országos Központi Szövetkezete javára lemondjon. Az átengedett nyereségrészesedésnek 10%-át az első szervezés költségeire lehet fordítani, a nyereségrészesedésnek többi része pedig a mérlegszerű veszteségek fedezetére hivatott külön tartalékalap létesítésére és gyarapítására szolgál.
Az államkincstár az általa átvett alapítványi üzletrészek visszafizetését az Iparosok Országos Központi Szövetkezete fennállásának tartama alatt nem követelheti.
2. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a következő kedvezményekben részesül:
1. 1920. évi január hó 1-én kezdődő hatállyal felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a társulati adó és adópótlék, továbbá az ezek után kivethető törvényhatósági és községi adó, az útadó, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól.
2. Az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesül; ez a mentesség azonban a váltókra, utalványokra és az árúk be-, ki- és átviteli engedélyeiért benyujtott folyamodványokra nem terjed ki.
3. Mentes a cégjegyzékbe történt bejegyzéseknek a Központi Értesítőben való közzétételéért járó díj alól.
3. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének rendes tagjai (5. § második bekezdés) a következő kedvezményekben részesülnek:
1. 1920. évi január 1-étől kezdődő hatállyal felmentetnek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, illetőleg a társulati adó és adópótlék, továbbá az ezek után kivethető törvényhatósági és községi adók, az útadó, úgyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól.
2. Az alább meghatározott illetékmentességben részesülnek, és pedig illetékmentesek:
a) a szövetkezeti tagok üzletrészei vagy törzsbetétei, amennyiben a kincstárnak az illeték követeléséhez való joga a jelen törvény életbelépése után nyílik meg;
b) a szövetkezetek üzleti könyvei;
c) a szövetkezetek által a cégbírósághoz intézett beadványok - ideértve a cég bejegyzését kérő beadványokat is - mellékleteikkel együtt;
d) a szövetkezetek által közigazgatási hatóságokhoz intézett beadványok, az árúk be-, ki- és átviteli engedélyeiért benyujtott folyamodványok kivételével;
e) a szövetkezetek által az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével szemben a tőle kapott árúhitelekről vagy előlegekről kiállított okiratok - a váltók kivételével, továbbá az ilyen okiratokon alapuló követelések kielégítéséről kiállított nyugták;
f) a szövetkezetek által a saját tagjaik irányában fennálló követeléseiknek az Iparosok Országos Központi Szövetkezetére való átruházásáról kiállított okiratok, valamint az ilyen követelések kielégítéséről kiállított nyugták.
3. Mentesek a cégjegyzékbe történt bejegyzéseknek a Központi Értesítőben való közzétételéért járó díj alól.
4. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete és a kötelékébe tartozó szövetkezetek tekintetében a kereskedelmi törvénynek (1875. évi XXXVII. tc.) a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi szakaszokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagjai:
a) alapító tagok, akik a szövetkezet alaptőkéjéhez egy vagy több alapítványi üzletrésszel járulnak;
b) rendes tagok.
Rendes tagok azokon a szövetkezeteken kívül, amelyek a jelen törvény hatálybalépése előtt léptek be az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe, csak ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetek (szakipari szövetkezetek) lehetnek. Ennek folytán az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe a jelen törvénynek hatálybalépése előtt belépett tagok közül azok, akik az előbbi rendelkezés értelmében rendes tagok nem lehetnek, alapító tagokká minősülnek át és üzletrészeiket alapítványi üzletrészekre kell kicserélni.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete működését szövetkezetekbe még nem tömörült kézmű-, kis- és középiparosokra, valamint ezeknek gazdasági célt szolgáló alkalmi egyesüléseire is kiterjesztheti az érdekelteknek ezirányban előterjesztett kérelmére.
6. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelezettségeiért az alapító tagok csak alapítványi üzletrészeik erejéig, az államkincstár csak az általa átvett alapítványi üzletrészek erejéig, a rendes tagok pedig az általuk jegyzett üzletrészek névértékének ötszöröséig felelősek.
A szavatossági tőke lefizetése az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének fennállása alatt is követelhető, az erre vonatkozó közgyűlési határozat azonban a cégjegyzékbe bevezetendő. Az alapszabályok állapítják meg azt, hogy a szavatossági tőkét mikor és milyen feltételek mellett kell befizetni. A szavatossági tőke, illetve annak befizetett részletei után a befizetés napjától kamat jár. A kamat nagyságát az alapszabályok állapítják meg. A befizetett szavatossági tőke mint külön alap kezelendő.
7. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete könyveinek és azok alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatainak olyan bizonyító erejük van, mint a közokiratnak.
8. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tiszta nyereségéből elsősorban 10%-ot a mérlegszerű veszteségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap, továbbá 10%-ot a rendes tartalékalap létesítésére és gyarapítására, a fennmaradó összeget az alapítványi üzletrészek osztalékára és ennek fedezése után a rendes tagok üzletrészeinek osztalékára kell fordítani. A maradék a mérlegszerű veszteségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap és a rendes tartalékalap között a közgyűlés által megállapítandó arányban osztandó meg.
9. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének Igazgatósága a kötelékébe tartozó szövetkezetek igazgatóságaiba és felügyelőbizottságaiba egy-egy tagot nevezhet ki.
10. § Ha az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet a befizetett üzletrészek tőkeösszegének felét elvesztette, a Központ igazgatóságának jogában áll, amennyiben az esetleg még be nem fizetett üzletrészek befizetése záros határidőn belül meg nem történt, a szövetkezetet feloszlatni, felszámolását elrendelni és a felszámolókat kinevezni.
Ugyanez a jog megilleti a Központ igazgatóságát akkor is, ha a kötelékébe tartozó szövetkezet az ebben a törvényben vagy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete alapszabályaiban vagy saját alapszabályaiban megállapított kötelezettségeknek felhívás után sem tesz eleget.
A felszámolás elrendelését és a felszámolókat az első és második bekezdésben említett esetekben a Központ igazgatósága a cégbíróságnál bejelenteni köteles.
Amennyiben a kötelékbe tartozó szövetkezet nem a Központ igazgatóságának vagy a cégbíróságnak határozata vagy más szövetkezettel való egyesülés folytán oszlik fel, a felszámolás befejezte után a tartalékalapból még fennmaradó összeg 50%-át az Iparosok Országos Központi Szövetkezete külön és rendes tartalékalapjának (8. §) gyarapítására kell fordítani.
11. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a kötelékébe tartozó szövetkezetek ügykezelése felett ellenőrzést és felügyeletet gyakorol. Ennek az ellenőrzésnek és felügyeletnek módját és mérvét az alapszabályokban kell részletesen megállapítani.
A szövetkezetek a Központnak az ellenőrzés és felügyelet gyakorlásával felmerült költségeihez vagyoni erejük arányában hozzájárulni kötelesek. Megállapodás hiányában a hozzájárulás mértéke tekintetében a központi szövetkezet igazgatóságától időnkint megállapított és a kereskedelemügyi minisztertől jóváhagyott általános szabályozás az irányadó.
12. § Ha a kötelékbe tartozó szövetkezet felügyelőbizottsága a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) 195. §-a értelmében a közgyűlést összehívja, erről az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatóságát értesíteni köteles. Ilyen esetben az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága a szövetkezet igazgatóságát vagy egyes tagjait vagy cégvezetőjét vagy bármely alkalmazottját a közgyűlés megtartásáig felfüggesztheti és az ideiglenes ügyvezetés iránt intézkedhetik.
Általában ugyanígy járhat el a Központ igazgatósága akkor is, ha a szövetkezet igazgatóságának vagy egyes tagjainak vagy a kirendelt cégvezetőnek olyan magatartásáról szerez tudomást, amely a szövetkezet eredményes működését komolyan veszélyezteti.
13. § Ha a kötelékbe tartozó szövetkezet tekintetében a csődnyitás feltételei forognak fenn, a csőd elrendelését az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatósága is kérheti és a csődöt ilyen esetben tárgyalás nélkül kell elrendelni.
Ha a csődbíróság másnak csődnyitási kérelme folytán tárgyalást rendelne el, arra az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatóságát is meg kell idézni. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága jogosítva van a kirendelendő tömeggondnokot javaslatba hozni és vele díjazása tárgyában megállapodni. A megállapított tömeggondnoki díjat a csődbíróság leszállíthatja, de feljebb nem emelheti.
14. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének követelését a kötelékébe tartozó szövetkezet elleni végrehajtás, csőd vagy csődönkívüli kényszeregyezség esetében minden más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelés előtt kell kielégíteni. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a most említett követelései tekintetében, amennyiben azok lejártak, a birtokában lévő olyan pénzértékekből és vagyontárgyakból, amelyek az adós szövetkezetnek tulajdonai, magát, tekintet nélkül minden más igényre, bírói közbenjárás nélkül is kielégítheti.
15. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a kötelékébe tartozó szövetkezetekkel szemben fennálló lejárt követelései tekintetében főkönyveinek kivonata alapján kielégítési végrehajtást kérhet. A végrehajtás elrendelése esetében további eljárásra a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtásra vonatkozó szabályok (1912:LIV. tc. 39. §-ának c) pontja) irányadók.
16. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének alapszabályait, nemkülönben módosításukat a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve hagyja jóvá. Az alapszabályokat és módosításokat a cégjegyzékbe csak a jóváhagyás után lehet bejegyezni.
17. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kívül tizenkét tagból áll, mely utóbbiak közül az állam alapítványi üzletrészei alapján négy tagot a kereskedelemügyi miniszter, két tagot pedig a pénzügyminiszter nevez ki, a többi hatot pedig a közgyűlés választja az alapszabályokban meghatározott időre.
Az elnököt a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, az alelnökök közül az egyiket a pénzügyminiszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett egyének köréből a közgyűlés választja.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága vezérigazgatót nevezhet ki. A kinevezés csak a kereskedelemügyi miniszter megerősítése után válik érvényessé.
A felügyelőbizottságba egy tagot a kereskedelemügyi miniszter és egy tagot a pénzügyminiszter nevez ki.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közgyűlésén minden szövetkezeti tagot tíz üzletrészig üzletrészenkint egy-egy, tíz üzletrészen felül pedig tíz üzletrészenkint egy-egy szavazat illet meg.
18. § Olyan ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezet (szakipari szövetkezet), amely a jelen törvény által biztosított kedvezményekben részesülni kíván, csakis az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közreműködésével és csak oly feltétellel alakítható, ha az alakuló szövetkezet közgyűlése útján kijelenti, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belép és a belépő nyilatkozatot a Központ igazgatósága elfogadja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete az ilyen közreműködést meg nem tagadhatja.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének az előbbi bekezdésben említett közreműködése annak ellenőrzésére is kiterjed, hogy a megalakuláskor a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) és a jelen törvény rendelkezései megtartassanak.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereskedelemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye.
19. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetébe rendes tagként belépő szövetkezet alakuló közgyűlését az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kiküldöttje vezeti. A közgyűlés határozatképességéhez legalább hét aláíró jelenléte szükséges. Minden tagnak egy szavazata van. Érvényes határozathoz a jelenlévő tagok általános szótöbbsége szükséges.
Az alapszabályokat, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és a cégbejegyzési kérvényt a kiküldött is aláírja.
A cégbejegyzési kérvényben, a cégjegyzékben és a bejegyzés közzétételében világosan fel kell tüntetni, hogy a szövetkezet mint az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tagja alakult meg.
20. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet üzletrészei után kamatot fizetni nem szabad. A szövetkezet évi mérlege szerint mutatkozó tiszta nyereségből 10%-ot rendes tartalékalap képzésére és növelésére kell fordítani.
A tiszta nyereségnek az a része, mely a rendes tartalékalapra, továbbá az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazására fordított összeg levonása után még fennmarad, osztalékképpen az üzletrészek között az üzleti év elején mutatkozó befizetések arányában osztandó fel, úgy azonban, hogy az osztalék 5%-ot meg nem haladhat. Kivételesen, indokolt esetben a Központ hozzájárulásával magasabb osztalék is fizethető, azonban csak akkor, ha a szövetkezet az 5%-os osztalék kielégítése és az esetleges vásárlási, illetve forgalmi jutalék visszatérítése után még fennmaradt nyereség 30%-át a Központnak iparfejlesztő célokra szolgáló alap létesítésére, illetőleg gyarapítására beszolgáltatja.
A mérleg szerint mutatkozó veszteséget elsősorban a rendes tartalékalapból kell fedezni. Ha ebből ki nem kerül, a veszteség a tagok között az üzleti év elejéig jegyzett üzletrészek arányában osztandó fel és hajtandó be.
Ha a tartalékalap által nem fedezett veszteség az üzletrészkövetelést meghaladja, a további befizetéseket és a későbbi évek nyereségeit a veszteségből származó tartozás törlesztésére kell fordítani.
Az alapszabályokba felvehető, hogy a tartalékalapból és az üzletrészkövetelésekből ki nem került veszteségek fedezésére közgyűlési határozat alapján a tagoktól az üzletrészek névértékének még egyszeres összegéig terjedő befizetések is követelhetők.
21. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezetnek saját tagjai ellen fennálló követelését a tagok elleni végrehajtás, csőd vagy csődönkívüli kényszeregyezség esetében minden más törvényes elsőbbséggel fel nem ruházott követelést megelőzőleg kell kielégíteni. Ez az elsőbbség azonban a szövetkezetet csak azokkal a hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a szövetkezet névjegyzékébe bevezetése után keletkezett.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szövetkezetekből a kiválás az ok kitüntetése mellett a tagok névjegyzékébe bejegyzendő és erről a kivált tag vagy örökösei haladéktalanul értesítendők.
A halál esetét kivéve, a tagsági minőség a szövetkezet irányában a kiválás bejegyzéséről szóló értesítés elküldésével vagy ha azt elmulasztották, amikor a bejegyzés és értesítés rendes körülmények között megtörténhetett volna, harmadik személyekkel szemben a cégbíróságnál tett bejelentéssel szünik meg.
A kivált tag vagy örököse a bíróságnál a kiválás előzetes feljegyzését kérheti, melynek a szövetkezet részéről tett bejelentéssel egyenlő hatása van, feltéve, hogy ez a bejelentés utólag megtörtént vagy ha az előzetes feljegyzést kérő a kiválás szabályszerű megtörténtét igazolja.
Ha a kivált tag a szövetkezet irányában tartozásban maradt, a szövetkezet a tartozás lejárta előtt is beszámítással élhet. Amennyiben pedig akár tartozás címén, akár veszteség folytán a szövetkezet követelése a tag követelését meghaladja, a szövetkezet a tartozás kiegyenlítését követelheti.
A szövetkezeti tagok névjegyzékét a szövetkezet helyiségében bárki megtekintheti.
22. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet közgyűlését rendszerint az igazgatóság hívja össze.
A szövetkezet tagjainak egytizedrésze a közgyűlés összehívását az ok és cél kijelölése mellett bármikor követelheti.
Ha az igazgatóság ennek nyolc nap alatt meg nem felel, a tagok kérelmére a közgyűlést az illetékes cégbíróság hívja össze.
Az alapszabályok a közgyűlés összehívásának jogát a tagok kisebb számához köthetik.
23. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet közgyűlésén minden tagnak tíz üzletrészig üzletrészenkint egy-egy, tíz üzletrészen felül pedig tíz üzletrészenkint egy-egy szavazata van, száznál több szavazatot azonban egy tag sem gyakorolhat.
Az alapszabályok a szavazati jog gyakorlását az üzletrész teljes vagy meghatározott részben való befizetéséhez köthetik s kimondhatják, hogy csak annak van szavazati joga, ki a szabályszerű befizetésekkel hátralékban nincs.
24. § Amennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet közgyűlése határozatképes, ha azon személyesen vagy képviselve legalább a tagok negyedrésze jelent meg.
Ha kevesebb tag jelent meg, új közgyűlés hívandó össze, mely az előbb összehívott közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határoz.
25. § A cégbíróság köteles az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet közgyűlési jegyzőkönyvét haladéktalanul megvizsgálni, s ha az tűnik ki belőle, hogy a közgyűlés összehívása, vagy egyes közgyűlési határozat a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, köteles az összes vagy az illető határozatokat legfeljebb tizenöt nap alatt megsemmisíteni s a szövetkezetet új szabályszerű határozat hozatalára utasítani.
Ezen határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye.
26. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet minden egyes tagjának joga van a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozat megsemmisítését a közgyűlés megtartásától számított tizenöt nap alatt a cégbíróságnál kérni: fennmaradván kereseti vagy kifogásolási joga a szövetkezet ellen, ha a törvény- vagy alapszabályellenes határozat által jogaiban sérelmet szenved.
A tag kereseti joga a közgyűlés megtartásától számított három év alatt elévül.
27. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet igazgatósága legalább három személyből áll. Az igazgatók legalább egyharmad részének a szövetkezet tagjának kell lennie.
Az igazgatóság tagjai csak oly magyar honpolgárok lehetnek, kik írni tudnak és kiknek megbízhatósága idegen vagyon kezelése szempontjából kifogás alá nem esik.
Kik nyereségvágyból eredt bűncselekmény miatt elítéltettek, az igazgatóság tagjává meg nem választhatók. Felszólalás esetén a cégjegyzésre illetékes bíróság határoz.
Az igazgatóság tagjainak javadalmazása együttvéve a tiszta jövedelem 10%-át meg nem haladhatja.
28. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet igazgatóságának tagjai legfeljebb három évre választhatók s a közgyűlés által minden kártérítési igény kizárásával bármikor elmozdíthatók.
29. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet igazgatósága a szövetkezet cégét olyképpen jegyzi, hogy legalább két tagja vagy egy tagja és egy cégjegyzésre jogosított alkalmazott a céghez aláírását csatolja.
Nem írásban tett nyilatkozat érvényéhez két igazgatósági tag együttes hozzájárulása szükséges.
30. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet mérlegének felállításánál következő szabályok irányadók:
1. a szövetkezet vagyona azon összegben veendő fel, mely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel;
2. az árfolyammal bíró értékpapirok legfeljebb azon árfolyamban vehetők fel, mellyel azok az üzleti év utolsó napján bírnak;
3. az első szervezés költségeiből a követelések közé csak annyi vehető fel, amennyi azoknak legfeljebb öt évre való egyenlő felosztása mellett az illető üzleti év után fennmarad;
4. az üzletrészekre történt befizetések összege és a tartalékalap a tartozások közé sorozandó;
5. az üzletrészekre még befizetendő összegek a követelések közé csak annyiban vehetők fel, amennyiben már az üzleti évben esedékessé váltak;
6. a kétes követelések valószínű értékük szerint veendők számításba, a behajthatatlanok pedig lejegyzendők;
7. a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő nyereség vagy veszteség határozottan mint ilyen jelölendő meg.
31. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet igazgatósági tagjai ellen felelősségük alapján indítható keresetek három év alatt évülnek el azon naptól fogva, melyen az igazgatóságból kiváltak.
Amennyiben az igazgatóság által az egyes szövetkezeti tagnak okozott kár a szövetkezet kárában bennfoglaltatik, a szövetkezeti tag csak akkor követelhet önállóan kártérítést, ha a közgyűlés a kereset megindítására vonatkozó indítványt mellőzi.
32. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet igazgatósága a szövetkezet ügyeinek vitelével esetről-esetre vagy állandóan másokat is megbízhat, de ezeknek eljárásáért épúgy felelős, mintha maga járt volna el.
Az ily alkalmazottak jogaira és kötelességeire nézve a kereskedelmi, illetve ipartörvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra és segédszemélyzetre vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást.
33. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet felügyelőbizottságának tagjai az igazgatóság tagjaival sem fel- vagy lemenő ágban vagy az oldalágon első ízig rokonságban, sem első ízig sógorságban nem állhatnak.
Egyebekben az igazgatóságra vonatkozó 27., 28. és 31. §-ok a felügyelőbizottságra is alkalmazandók.
34. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet felügyelőbizottságának tagjai akár együttesen, akár egyenkint az igazgatóság üléseiben jelen lehetnek és az igazgatóságtól bármikor felvilágosítást kérhetnek.
A könyveket és a pénztárt minden évnegyedben legalább egyszer meg kell vizsgálniok.
35. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet felügyelőbizottságának előzetes hozzájárulása szükséges:
1. az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak adandó hitel engedélyezéséhez;
2. az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok által a szövetkezet irányában vállalandó jótállás elfogadásához.
Ilyen esetekben a felügyelőbizottság hozzájárulásán felül az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának engedélye is szükséges.
36. § Ha az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet felszámol, fontos okokból a felügyelőbizottság vagy a tagok egytized részének kérelmére, avagy hivatalból a cégbíróság rendelhet ki felszámolókat az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának meghallgatása után.
A felszámolói megbízást a bíróság minden kártérítési igény nélkül bármikor visszavonhatja.
37. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szövetkezet felszámolói a szövetkezet cégét olyképpen jegyzik, hogy legalább két felszámoló a felszámolási viszonyt kitüntető céghez aláírását csatolja.
Nem írásban tett nyilatkozat érvényéhez szintén két felszámoló együttes hozzájárulása szükséges.
A felszámolók hatásköre a harmadik személyek irányában, valamint azoknak felelőssége ugyanaz, mely az igazgatóságra nézve van megállapítva.
38. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, valamint a kötelékébe tartozó szövetkezeteknek igazgatósága köteles minden év január havában a tagoknak betűrendben összeállított névjegyzékét az üzletrészek feltüntetésével a törvényszéknek bemutatni. Minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének a törvényszékhez bemutatásával (1875. évi XXXVII. tc. 180., 240. §-ok) egyidejűen köteles továbbá az említett szövetkezetek igazgatósága oly kimutatást is beterjeszteni, amely a legutóbb benyújtott betűrendes évi tagnévjegyzék összeállításának napjától az illető közgyűlés napját közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időben be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát feltünteti.
39. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéből az oda belépett szövetkezet csak abban az esetben léphet ki, ha a kilépést a közgyűlés az összes tagok négyötöd részével elhatározza.
A felmondási időt az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének alapszabályai határozzák meg, de egy évnél hosszabb idő nem állapítható meg.
A kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tc.) 239. §-a második és harmadik bekezdései az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének rendes tagjaival szemben nem alkalmazhatók.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének alapszabályai határozzák meg, hogy a központi szövetkezet milyen feltételek mellett zárhat ki valamely szövetkezetet.
Ha a kilépő szövetkezetnek az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével szemben tartozása van, a központi szövetkezet a tartozás azonnali kifizetését és biztosítását követelheti.
40. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete rendes tagjai más szövetkezetekkel csupán a központi szövetkezet igazgatóságának engedélyével és az általa kiküldött szakértő vagyonbecslése alapján egyesülhetnek.
41. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szövetkezetek alapszabályai és azok módosításai csupán a Központ igazgatóságának jóváhagyása után vezethetők be a cégjegyzékbe. E szövetkezetek üzletvitelét és ügykezelését az Iparosok Országos Központi Szövetkezete részéről jóváhagyott ügyrend szabályozza.
42. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetét felügyeleti és ellenőrzési jog illeti meg azokkal az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekkel (szakipari szövetkezetekkel) szemben is, amelyek nem tartoznak a kötelékébe. A felügyeletet és ellenőrzést köteles gyakorolni abban az esetben, ha azt az illető szakipari szövetkezet igazgatósága vagy a szövetkezeti tagok egytizedrésze kérelmezi.
A felügyelet és ellenőrzés gyakorlása folytán felmerült költségek viselésére vonatkozólag a jelen törvény 11. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.
Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága felügyeleti és ellenőrzési joga alapján az első bekezdésben említett szövetkezetek ügyvitelét és üzletkezelését, könyveit és levelezéseit kiküldött útján bármikor megvizsgálhatja és a megvizsgált szövetkezet igazgatóságát arra utasíthatja, hogy a vizsgálat alapján felmerült észrevételeket az e célra záros határidőn belül összehívandó közgyűlés elé terjessze. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósága a felülvizsgálat eredményét a cégbírósággal is közölheti.
43. § Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének ügykezelése a m. kir. kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
A m. kir. kormány az ellenőrzést és felügyeletet a kereskedelemügyi miniszter által kinevezett igazgatósági tagok egyike által gyakorolja, akit a kereskedelemügyi miniszter e feladat ellátásával megbíz. Ez az igazgatósági tag, vagy akadályoztatása esetén annak helyettese, akit a kereskedelemügyi miniszter az általa kinevezett igazgatósági tagok közül kijelöl, a közgyűlésnek vagy az igazgatóságnak a törvénybe vagy az alapszabályokba ütköző vagy általában a szövetkezet rendeltetését veszélyeztető határozatai ellen óvást emelhet.
Az óvás tárgyában az illetékes miniszter dönt. Az óvásnak a miniszter döntéséig felfüggesztő hatálya van, ha azonban a döntés tizenöt nap alatt be nem következik, a határozatot végre lehet hajtani.
44. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt a kereskedelemügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter hajtja végre.
