1. § (1) Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 250 választott tagból, a testületek és intézmények 21 képviselőjéből és azokból áll, akiknek hivatali állásuknál vagy tisztüknél fogva ülési és szavazati joguk van.
(2) Jogok és kötelességek tekintetében a törvényhatósági bizottság valamennyi tagja egyenlő.
2. § (1) Törvényhatósági választójoga van mindannak, akinek országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztójoga van, ha a községi választók összeírási évét megelőzően hat év óta a székesfőváros területén lakik vagy van lakása.
(2) A hat évi helybenlakás kötelezettsége alól ki vannak véve az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselők és mindazok, akiket az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselői választójogra vonatkozó jogszabályok a helybenlakás kelléke alól mentesítenek.
3. § A törvényhatósági bizottság tagjává az választható, akinek a választás időpontjában választójoga van, ha életének 30. évét betöltötte, bárhol, bármilyen egyenes állami vagy a székesfőváros területén községi adót fizet és nem esik a kizáró okok valamelyike alá.
4. § A törvényhatósági választójogból, a választójog gyakorlásából és a választhatóságból kizáró okok tekintetében az országgyűlési (nemzetgyűlési) választójogra és választhatóságra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
5. § A törvényhatósági bizottságnak tagja nem lehet az:
1. aki a 4. § szerint a törvényhatósági bizottság tagjává nem választható;
2. aki a székesfővárosnak vállalkozója vagy szállítója, a székesfőváros és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa, a székesfőváros javainak, jövedékeinek vagy haszonhajtó jogainak bérlője vagy haszonbérlője, ha az évi bérösszeg 100 aranykorona értéket meghalad, végül aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a székesfőváros a szállító vagy bérbevevő;
3. aki a székesfővárossal a 2. pontban felsorolt viszonyban álló cégnek tulajdonosa vagy alkalmazottja, részvénytársaság vagy egyéb társaság igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja, jogtanácsosa (ügyésze, ügyvédje), más alkalmazottja vagy felszámolója, végül oly részvényese vagy tagja, aki az összes részvényeknek vagy üzletrészeknek legalább egytizedrészét bírja;
4. aki a székesfővárostól, illetőleg a székesfőváros üzemeitől bármilyen illetményt élvez, kivéve a 14. § a) pontjában felsorolt, továbbá a székesfővárostól kizárólag nyugdíjat élvező tisztviselőket, valamint a kegyúri javadalmazásban részesülő lelkészeket.
A 2. pontban felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bérlőkre, akik a székesfővárossal, mint tulajdonossal vagy főbérlővel oly tarifaszerűleg bérbeadott közterületekre és helyiségekre nézve állanak bérleti viszonyban, amelyek lakás, üzlet vagy üzem céljaira szolgálnak.
A 3. pontban felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak azokra a bizottsági tagokra, akiket valamely megbízással maga a törvényhatósági bizottság, vagy ennek megbízásából a tanács küld ki. Az ezen az alapon kapott megbízásért díjazást nem szabad elfogadni.
6. § (1) A törvényhatósági bizottság tagja a székesfőváros főpolgármesterénél (kormánybiztosánál), hatóságainál vagy közegeinél, a székesfőváros üzemeinél vagy vállalatainál sem saját, sem más ügyében, sem mint érdekelt, sem mint megbízott vagy képviselő (gyám, gondnok, stb.) pénzért vagy bármilyen anyagi előnyért vagy ellenszolgáltatásért semminemű ügyben sem járhat el. Ez a tilalom nem vonatkozik az ügyvédre, amennyiben a felet az 1874:XXXIV. tc. 38. §-a értelmében hatóság előtt képviselni jogosult.
(2) Törvényhatósági bizottsági tag egyáltalában nem járhat közben olyan ügyekben, melyek:
a) a székesfőváros középítkezéseinek megszerzésére,
b) ingó vagy ingatlan javaknak megvételére, kisajátítására vagy a város részére leendő bérbevételére,
c) a székesfőváros ingó vagy ingatlan javainak eladására vagy bérbeadására,
d) a székesfőváros hivatalainál, üzemeinél vagy vállalatainál megrendelésekre és szállításokra vonatkoznak.
(3) Nem kerül összeférhetetlen helyzetbe az a bizottsági tag, aki a székesfővárossal olyan adás-vételi vagy valamely szolgáltatásra irányuló jogügyletet köt, amelynek ellenértéke tarifaszerűleg meg van állapítva (víz-, gáz- vagy villanyszolgáltatás, kórházi ápoltatás, temetés, sírhely- vagy sírboltvásárlás stb.).
(4) A törvényhatósági bizottság tagja olyan vagyoni természetű ügyben, amely a székesfőváros érdekeit közvetlenül vagy közvetve érinti, a székesfőváros érdekeivel ellentétes irányban ügyvédként, megbízottként vagy képviselőként nem működhetik.
7. § (1) A törvényhatósági választók névjegyzékét három évenkint, a választás évében, az igazoló választmány állítja össze és teszi közzé.
(2) A névjegyzék összeállításának alapjául az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók névjegyzékének összeírása (kiigazítása) szolgál, amelynek ennélfogva a törvényhatósági választójog különös kellékének feltüntetésére is ki kell terjednie.
(3) A törvényhatósági választók névjegyzékébe nem vehető fel az, akinek nevét az illető kerület országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztóinak névjegyzékébe nem vették fel, vagy abból utóbb törölték; viszont akinek az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók névjegyzékébe való felvételét valamely illetékes hatóság a névjegyzék elkészítése során rendelte el, azt a törvényhatósági választók névjegyzékébe is fel kell venni, ha az ehhez megkívánt különös kelléknek is megfelel. Az ilyen személy felvétele csak e különös kellék hiánya miatt tagadható meg.
(4) A központi választmány köteles az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékét minden harmadik évben az igazoló választmányhoz legkésőbb május hó 15-éig megküldeni és ugyanezekben az években köteles a központi választmány az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók névjegyzékéből történt minden egyes törlést, valamint az abba való minden egyes felvételt haladéktalanul közölni az igazoló választmánnyal.
(5) A törvényhatósági választójog különös kellékének meglétét az igazoló választmány kívánságára igazolni kell. A 3. bekezdésben foglalt eset kivételével az igazoló választmány az előző névjegyzékbe felvett választót igazolásra való felhívás nélkül ki nem hagyhatja.
(6) Az igazoló választmány az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztók ideiglenes névjegyzékéből legkésőbb május hó 31-éig összeállítja a törvényhatósági választók névjegyzékét és azt június hó 1-étől június hó 15-éig közszemlére kiteszi, amely idő alatt az ellen felszólalásnak, a felszólalásra hozott határozat ellen pedig tizenöt nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.
(7) A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalást elutasító határozat ellen csak a felszólaló, az annak helyt adó határozat ellen pedig csak a kihagyott fél élhet panasszal a közigazgatási bírósághoz.
(8) A jogosulatlan felvétel ellen irányuló felszólalás és közigazgatási bírósági panasz csak a törvényhatósági választójog különös kellékének hiányára, a jogosulatlan kihagyás ellen irányuló pedig csak a különös kellék meglétére alapítható.
(9) Az igazoló választmány a központi választmánytól utóbb kapott értesítések (4. bekezdés) alapján haladéktalanul kiigazítja a névjegyzéket és a bekövetkezett változásokat kifüggesztés útján közhírré teszi, annak azonban, akinek nevét a névjegyzékből törölte, ha lakóhelye ismeretes, a határozatot kézbesítteti. Az ilyen kiigazítás ellen irányuló felszólalás és panasz csak a különös kellék hiányára, illetőleg meglétére terjeszkedhetik ki.
(10) A névjegyzék összeállításának részletes módozatait a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
8. § Az igazoló választmányt három évenkint kell újra alakítani. Elnökét a törvényhatósági bizottság választott tagjai közül a főpolgármester vagy helyettese nevezi ki, nyolc tagját a törvényhatósági bizottság saját kebeléből választja. Érvényes határozathozatalhoz az elnökön kívül legalább négy tagnak a jelenléte szükséges. Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz, a mikor is szavazatával dönt.
9. § (1) A választott törvényhatósági bizottsági tagokat három évenkint hat évre választják akként, hogy három évenkint és kerületenkint kilép a választott tagoknak az a felerésze, amelynek hat éves megbízatása lejárt. Az első három év leteltével kilépő bizottsági tagokat az új igazoló választmány első ülésében - kerületenkint és pártlajstromok szerint - a következő módon megejtett sorshúzás útján jelöli ki. A páros tagszámú pártok tagjainak felerészét kell kisorsolni. Ama pártok tagjai közül, amelyeknek tagszáma páratlan, de egynél több, a sorrendben utolsó tag mellőzésével kell a felerészt kisorsolni. Végül a sorsolás alá még nem került tagok közül együttesen kell ezek felerészét kisorsolni.
(2) Minden két bizottsági tag után, ugyancsak kerületenkint egy póttagot is kell választani. Az összes póttagokat három évenkint újra választják.
(3) A megüresedett rendes tagsági helyre a sorrendben első póttag lép. A póttag megbízatása addig tart, amíg azé a tagé tartott volna, akinek helyébe lépett.
10. § (1) A törvényhatósági bizottsági tagok választása az 1914. évi XV. tc. alapján megállapított országgyűlési képviselőválasztó kerületek szerint történik.
(2) A törvényhatósági bizottsági tagválasztókerületek az említett országgyűlési választókerületektől annyiban térnek el, hogy a 17. választókerületet a VIII. közigazgatási kerületnek a József-körúton belül eső területe, a 18. választókerületet a József-körúton kívül eső területének a Baross-utcától északra, a 19. választókerületet pedig a Baross-utcától délre eső része alkotja. A 3. választókerületnek a II. közigazgatási kerülethez tartozó része a 4. választókerülethez csatoltatik. Az V. közigazgatási kerület maga két választókerületet alkot akként, hogy a mai 7. választókerület a Lipót-körútig, a 8. választókerület pedig a Lipót-körúton kívül eső területre terjed. A VII. közigazgatási kerületnek eddig a 22. választókerülethez tartozó része a 16. választókerülethez és a 19. választókerület tisztviselőtelepi része a 22. választókerülethez csatoltatik. A választókerületek közül a 6. tizenhat rendes és nyolc póttagot, az 1. és 4. tizennégy rendes és hét póttagot, a 7., 8., 9., 10., 13., 14., 17. és 20. kerület mindegyike tizenkét rendes és hat póttagot, a többi kerület mindegyike pedig tíz rendes és öt póttagot választ.
(3) A választás az arányos képviseleti rendszer alapján történik.
(4) A választást jelölés előzi meg. Jelölteket az illető választókerületben lakó választók ajánlhatnak. Az ajánlók száma: ezer. Az ajánló íveken minden ajánló sajátkezű aláírása mellé a szavazójegynek számmal, névvel és a kiállító hatóság bélyegzőjével ellátott szelvényét fel kell ragasztani, vagy ezeket a szelvényeket az aláírás sorrendjében összefűzve az ajánló ívhez hozzá kell fűzni. Az ajánlásnak annyi jelölt nevét kell tartalmaznia, mint ahány rendes és póttag a kerületre esik.
(5) A szavazás szavazókörzetenkint titkosan, hivatalosan előállított szavazólapokkal történik.
(6) A szavazólapokon az egyes pártok által ajánlott jelöltek neveit külön-külön lajstromban, még pedig abban a sorrendben kell feltüntetni, amint azt az illető pártok megállapították.
(7) A szavazás nem az egyes jelöltekre, hanem az egyes lajstromokra történik. A szavazó által a lajstromon tett esetleges változtatást figyelmen kívül kell hagyni.
(8) Minden választókerületben az egyes pártokat a reájuk esett szavazatok arányában, az egyes jelölteket pedig pártonkint a lajstromokban feltüntetett sorrend szerint illeti meg a megbízás.
(9) Az ilyen módon megválasztottnak tekintendő egyének közül a sorrendben előbb következők - megfelelő számban - lesznek a rendes, az utóbb következők a póttagok.
(10) Minden választónak egy szavazata van. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni.
(11) A választójog gyakorlása kötelező. Aki szavazási kötelezettségének teljesítését alapos ok nélkül elmulasztja, kihágást követ el és azt 10 aranykoronáig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni.
(12) A választási eljárás részletes szabályait - az országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselőválasztási eljárás szabályainak megfelelően - a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
11. § (1) A választás szabályellenessége, vagy a megválasztott személy választhatóságának hiánya miatt a választás napjától számított 30 nap alatt a székesfőváros bármely választója felszólalhat az igazoló választmánynál.
(2) Az igazoló választmány minden megválasztott rendes és póttag választhatóságát hivatalból is megvizsgálja. Az igazoló választmány a felszólalások felett, valamint a meg nem támadott választások érvényessége kérdésében 30 nap alatt határoz.
(3) Az igazoló választmány határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási birósághoz, amely 30 nap alatt dönt.
(4) A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti.
(5) Ha az igazoló választmány, vagy a közigazgatási bíróság a választást megsemmisíti, a szükséges új választást a közgyűlés rendeli el.
(6) Ha egyes tag megválasztását jogerősen megsemmisítették, tagsági helyét megüresedettnek kell tekinteni és arra póttagot kell behívni.
(7) Az a törvényhatósági bizottsági tag, akinek választását megtámadták, tagsági jogait mindaddig gyakorolja, amíg a választást jogerősen meg nem semmisítették.
12. § (1) A választással kapcsolatos falragaszok (plakátok) és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon, - a pártgyűléseket hirdető falragaszok (plakátok) és röpcédulák a gyűlések helyén, idején, a szónokok, jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmi más ábrát nem tartalmazhatnak.
(2) Aki ezt a tilalmat megszegi, vétséget követ el és őt, ha cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, két évig terjedhető fogházzal és 40 aranykoronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni.
13. § (1) Az államfő a belügyminiszter előterjesztésére három évenkint három évre összesen 21 bizottsági tagot nevez ki a következő testületek (intézmények) jelöltjei közül:
a) a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelöltjei közül öt tagot, még pedig hármat a kamara iparosztálya által, kettőt a kereskedelmi osztálya által javaslatba hozott személyek közül,
b) a Budapesti Ügyvédi Kamara jelöltjei közül 3 tagot,
c) a Budapesti Mérnöki Kamara jelöltjei közül 3 tagot,
d) a Budapesti Orvosi Kamarának, illetőleg annak megalakulásáig az Országos Orvosszövetség budapesti fiókjának jelöltjei közül 3 tagot és ha a gyógyszerészi kamara megalakul, ennek a kamarának a jelöltjei közül is egy tagot,
e) a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara jelöltjei közül 2 tagot,
f) a Budapesti Közjegyzői Kamara jelöltjei közül 1 tagot;
a tudománnyal, irodalommal és művészettel foglalkozók képviseletében:
g) a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság jelöltjei közül 1 tagot,
h) a Pázmány Péter Kir. M. Tudományegyetem, a M. Kir. József Műegyetem, a M. Kir. Állatorvosi Főiskola és az Országos Magyar Gyűjteményegyetem jelöltjei közül 1 tagot,
i) az Országos Képzőművészeti Tanács jelöltjei közül 1 tagot.
(2) Az első bekezdés a)-f) pontjában említett testületek mindegyike - budapesti és ott községi választójoggal bíró tagjai (póttagjai) közül - négyszer annyi jelöltet hoz javaslatba, mint ahány tag a testület kebeléből kinevezés alá esik. A g) és h) pontban felsorolt intézmények mindegyike Budapesten lakó és ugyanott községi választói joggal bíró tagjai közül egy-egy jelöltet, az i) pont alatt megjelölt intézmény pedig ugyancsak Budapesten lakó és ugyanott községi választói joggal bíró tagjai közül négy jelöltet hoz javaslatba.
(3) A jelölés módját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(4) Ha a 3 évre kinevezett tagok valamelyikének helye időközben megüresedik, helyébe az államfő az illető testület (intézmény) eredeti jelöltjei közül nevez ki a 3 év hátralévő tartamára újabb tagot.
14. § (1) A törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál, illetőleg tisztüknél fogva ülési és szavazati jogot gyakorolnak:
a) hivatali állásuknál fogva a következő székesfővárosi tisztviselők: a polgármester, az alpolgármesterek, az alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnok, a tanácsnokok, a tanácsnok-főjegyző, kerületi előljárók, az árvaszéki elnök, a főügyész, a főorvos, a főszámvevő, a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója és a főlevéltárnok;
b) tisztüknél fogva a következők:
1. a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke;
2. az Országos Testnevelési Tanács elnöke;
3. az Országos Közegészségügyi Tanács elnöke;
4. a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, illetőleg ennek az intézménynek megszűnése esetében az Országos Középítési Tanács elnöke;
5. a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség főnöke;
6. a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya;
7. a budapesti m. kir. pénzügyigazgató;
8. a budapesti m. kir. adófelügyelő;
9. a budapesti tankerületi m. kir. főigazgató;
10. a budapesti kir. tanfelügyelő.
(2) Az a) pont alatt felsorolt tisztviselők közül az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész és a tiszti főorvos jogait a törvényhatósági bizottságban - akadályoztatásuk vagy állásuk üresedésben léte esetében - helyettesük gyakorolja.
(3) A b) pont alatt felsorolt tisztségek viselőit névszerint a belügyminiszter jelöli meg és rendelettel ugyanő nevezi meg azokat, akik a most említett tisztviselőket bizottsági taggá megválasztásuk, vagy állásuk megüresedése idejére helyettesítik.
15. § (1) Ha a törvényhatósági bizottság valamelyik tagjára nézve az 5. §-ban felsorolt kizáró okok, vagy a 6. §-ban felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike beáll, az megszűnik tagja lenni a törvényhatósági bizottságnak és minden oly bizottságnak, választmánynak és küldöttségnek, amelyben törvényhatósági bizottsági tagként foglal helyet.
(2) A bizottsági tagság elvesztését hivatalból, vagy a székesfőváros bármelyik választójának bejelentésére az igazoló választmány állapítja meg.
(3) Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz nem vonható vissza. A panasz joga a tiszti főügyészt is megilleti.
(4) A tagság elvesztése kérdésében az igazoló választmány a tudomásra jutástól, illetőleg a bejelentéstől, a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított 30 napon belül határozni köteles.
(5) A bizottsági tagság elvesztésének jogerős kimondásáig az illető bizottsági tag tagsági jogait változatlanul gyakorolja.
16. § (1) A bizottsági tagok kötelesek a közgyűléseken megjelenni. A távollevőket nyilván kell tartani.
(2) Az a választott bizottsági tag, aki tizenkét egymásután következő közgyűlésről igazolás nélkül elmarad, elveszti bizottsági tagságát. (15. §)
17. § (1) A törvényhatósági bizottság tagjainak megválasztásával egyidejűleg a kerület választói köréből titkos szavazással meg kell választani a kerületi választmányok tagjait is.
(2) A kerületi választmány tagja nem lehet az, aki a jelen törvény szerint törvényhatósági bizottsági tag nem lehet.
(3) A kerületi választmányok tagjai megválasztásának módját a belügyminiszter rendelettel szabályozza.
(4) Egyébként az 1893:XXXIII. tc. 29. §-ának rendelkezései érintetlenül maradnak.
18. § (1) Az igazoló választmány határozata ellen a közigazgatási bírósághoz van helye panasznak.
(2) Egyébként a törvényhatósági bizottság kebeléből alakult összes bizottságok, választmányok és küldöttségek újraalakítása, illetőleg újra kiküldése, ha ez a törvény másként nem intézkedik, az 1872:XXXVI. tc. alapján történik.
19. § (1) A belügyminiszter a főpolgármester előterjesztésére vagy meghallgatása után feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az:
1. a törvénnyel vagy törvényes rendelettel szembehelyezkedik;
2. felettes hatósága törvényes intézkedéseinek végrehajtását jogellenesen megtagadja;
3. tartósan munkaképtelenné vált.
(2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és a képviselőháznak (nemzetgyűlésnek) bejelenti.
(3) A feloszlató miniszteri rendelet ellen, közhírrétételétől számított 15 nap alatt, - birtokon kívül - panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A panasz előterjesztésére a feloszlatott törvényhatósági bizottság választott tagjai legalább egyharmad részének együttesen van joga.
(4) A közigazgatási bíróság a panasz felett 30 nap alatt köteles dönteni.
(5) A törvényhatósági bizottság feloszlatásával a főpolgármester megbízása is megszűnik, és feladatkörét a minisztérium kormánybiztosra ruházza.
(6) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást - a feloszlatás közhírré tételétől számított - két hónapon belül, a legutolsó végérvényesen megállapított névjegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás egy éven belül ismét szükségessé vált, az új választást két hónapnál hosszabb időre is, de legfeljebb hat hónapra el lehet halasztani.
(7) Az újra összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására és tagjaira ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján elsőízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít.
(8) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén a közigazgatási bizottság, az igazoló választmány, valamint a kerületi választmányok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg az új közigazgatási bizottság, illetőleg az említett választmányok újra meg nem alakulnak.
(9) Az új választás megtartásáig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben a kormánybiztos elnöklete alatt a tanács határoz; azonban a tanácsot nem illeti meg sem az 1872:XXXVI. tc. 66. §-ában felsorolt főtisztviselők választásának, sem új adók kivetésének a joga.
(10) A tanácsnak a törvényhatósági bizottság helyett hozott határozatai ellen ugyanolyan jogorvoslatok használhatók, mint amilyenek a fennálló jogszabályok szerint a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának.
(11) A főváros javadalmait, vagyonát vagy gazdászatát érintő határozatok ellen közvetlenül a belügyminiszterhez van fellebbezésnek helye, az ily határozatok fellebbezés hiányában is csak a belügyminiszter jóváhagyása után hajthatók végre.
20. § (1) A belügyminiszter a székesfővárosnak közigazgatási és gazdasági működését saját kiküldött közegei, vagy általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja és a vizsgálat eredményéhez képest felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik.
(2) Intézkedési joga kiterjed mindazokra a vagyontárgyakra, közüzemekre és közérdekű vállalatokra is, amelyekben a székesfővárosnak jelentékenyebb vagyoni érdekeltsége van, ha a kezelést külön jogalany látja is el.
(3) Az e szakaszban foglalt rendelkezések az 1924:IV. tc. 4. §-ának intézkedéseit nem érintik.
21. § (1) Ennek a törvénynek hatálybalépte után elsőízben a választók névjegyzékét kerületenkint a belügyminiszter által kiküldött választási bizottságok állítják össze és ugyanezek vezetik a választásokat.
(2) A választási bizottság a választókerület törvényhatósági választóinak névjegyzékét a nemzetgyűlési választóknak arra az évre megállapított névjegyzéke alapján állítja össze, amelyben a törvényhatósági választók névjegyzékének összeállítása kezdetét veszi. A törvényhatósági névjegyzékbe nem vehető fel az, akinek neve a nemzetgyűlési képviselőválasztók névjegyzékében nem fordul elő.
(3) A választási bizottság a helyben lakás kellékét, ha ilyen szükséges, lehetőleg a bejelentési hivatal adataiból állapítja meg. Azokat, akikre nézve ez a kellék ilyen alapon nem deríthető ki, igazolásra hívja fel. A helybenlakás igazolása bármily elfogadható módon történhetik. A választási bizottság kiküldöttje a helybenlakás tartamának megállapítása végett a helyszínén is eljárhat. A felhozott bizonyítékokat a választási bizottság szabadon mérlegeli.
(4) A választási bizottság köteles a névjegyzéket a törvény hatálybaléptétől számított 30 nap alatt összeállítani és 15 napra közszemlére kitenni. A közszemlére kitétel alatt a jogtalan felvétel ellen bárki, a kihagyás miatt azonban csak az érdekelt személy szólalhat fel.
(5) A felszólalás felett a választási bizottság újabb 15 nap alatt határoz, és döntését további 15 napra közszemlére teszi, amely idő alatt ugyanazok, akiket a felszólalási jog is megilletett volna, panasszal élhetnek a közigazgatási bírósághoz.
(6) A közigazgatási bíróság a panaszok felett 30 nap alatt dönt.
(7) A névjegyzék végérvényes megállapításától számított 15 nap alatt a választást meg kell tartani.
(8) Egyebekben a választási bizottságok megalakítását és működését, az 1920:IX. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések szem előtt tartásával, a belügyminiszter rendelettel szabályozza.
22. § (1) A törvényhatósági bizottság köteles megalakulásától számított 2 hónap alatt új központi választmányt választani.
(2) Az új központi választmány megalakításával a jelenlegi központi választmány tagjainak megbízatása megszűnik.
23. § A nemzetgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a kormány az 1923. évi december hó 31-ével beállott kényszerhelyzetben a székesfőváros önkormányzati működésének folytonosságáról az 1920:IX. tc. 23. §-a rendelkezéseinek megfelelően rendelet útján gondoskodott.
24. § Az 1920:IX. törvénycikk összes rendelkezései, egyéb törvényeknek pedig ezzel a törvénnyel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
25. § Ez a törvény 1925. évi január hó 1-én lép életbe és azt a belügyminiszter hajtja végre.
