1. § Aki embersportra szolgáló sporttelepen bármilyen belépődíjas mérkőzést vagy mutatványt, vagy bárhol másutt akár amatőr, akár professzionista embersport-mérkőzést rendez, köteles a nyers bevétel összegét, ha ez az ötszáz aranykoronát meghaladja, az elszámolás (az úgynevezett pályaelszámolás) csatolása mellett, nyolc nap alatt a helybeli állampénztárnak vagy ahol ilyen nincs, a községi előljáróságnak bejelenteni.
A bejelentéssel egyidejűleg az Országos Testnevelési Alap javára be kell fizetni:
1. a nyers bevétel 2%-át, ha a bevétel ötszáz aranykoronánál több, de ezer aranykoronánál kevesebb;
2. 5%-át, ha a bevétel legalább ezer aranykorona, de ötezer aranykoronánál kevesebb;
3. 8%-át, ha a bevétel legalább ötezer aranykorona, de tízezer aranykoronánál kevesebb;
4. 12%-át, ha a bevétel legalább tízezer aranykorona, de húszezer aranykoronánál kevesebb;
5. 16%-át, ha a bevétel legalább húszezer aranykorona, de negyvenezer aranykoronánál kevesebb; és
6. 20%-át, ha a bevétel legalább negyvenezer aranykorona.
A befizetett összeg elsősorban a Nemzeti Stadionra, a testnevelési főiskolára, továbbá az olympiasok előkészítésére és költségeire, másodsorban és különös méltánylást érdemlő esetekben sporttestületek támogatására fordítandó.
Aki a sporttelepet vagy a helyiséget a mérkőzés vagy a mutatvány céljára bérbeadta, a jelen §-ban megállapított járulék befizetéséért, a bérösszeg erejéig a rendezővel egyetemlegesen felelős.
A járulékot közadók módjára kell behajtani.
2. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett járulék kétszeres összegétől nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő a bejelentésre köteles, ha a járulék megrövidítésére irányuló szándékkal:
a) bejelentést nem ad,
b) bejelentésébe hamis adatot vesz be, vagy
c) a hatóság részéről hozzá intézett felhívásra adott válaszában szándékosan a járulék összegének megrövidítésére alkalmas valótlan nyilatkozatot tesz.
Aki a jelen törvényben vagy annak alapján kiadott miniszteri rendeletben megszabott kötelességét a járulék megrövidítésére alkalmas egyéb módon szegi meg, amennyiben a cselekmény vagy a mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálytalanságért ezer aranykoronáig terjedhető és szabadságvesztésre át nem változtatható pénzbírsággal büntetendő.
A pénzbírságot elsőfokon a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőség) szabja ki; határozata ellen közlésétől számított tizenöt nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye.
3. § Sportszövetségek között a testgyakorlás módozatai tekintetében felmerült vitás kérdésekben az Országos Testnevelési Tanács javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter végérvényesen dönt.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik továbbá az egyes sportágak zavartalan fejlődésének biztosításáról és megóvja az egyes sportágakban az amatőrség érdekeit. Szükség esetén az Országos Testnevelési Tanács javaslata alapján sportáganként megállapítja azt az időszakot, amelyben nyilvános mérkőzéseket lehet rendezni.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg intézkedik arról, hogy valamennyi sportág feletti főfelügyeleti jogát az Orsz. Testnevelési Tanács útján miként gyakorolja.
4. § Jelen törvény a kihirdetés napján lép életbe és azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hajtja végre.
