1. § A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Romániával kötött, 1924. évi április hó 16-án Bukarestben kelt Egyezmény és a hozzátartozó Aláírási Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és Aláírási Jegyzőkönyv francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és Ő Felsége Románia Királya közös egyetértéssel Egyezményt óhajtván kötni a gyanusítottak, vádlottak vagy elítéltek kiadatásának rendezése céljából, Meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója Wodianer R. urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert,
Ő Felsége Románia Királya Filodor N. Miklós urat, rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, a kir. külügyminisztérium vezértitkárát,
akik, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölték, a következő cikkekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy saját állampolgáraik kivételével kölcsönösen kiadják egymásnak azokat az egyéneket, akiket az egyik Fél bírói hatóságai a 2. Cikkben alább felsorolt valamely bűncselekmény miatt üldöznek vagy elítéltek és akik a másik Fél területén tartózkodnak.
Kiadatásnak csak az olyan bűncselekmény miatt való üldözés vagy elítélés esetében lesz helye, amelyet annak a Félnek területén kívül követtek el, amelytől a kiadatást kérik és amely bűncselekmény mind a megkereső, mind a megkeresett Fél törvényei szerint egy évi szabadságvesztés büntetést vagy ennél súlyosabb büntetést vonhat maga után.
Ha a kiadatási kérelemre okot adó bűncselekményt harmadik államban követték el, a kiadatásnak akkor lesz helye, ha az ilyen cselekmény üldözését a két Szerződő Fél törvényei akkor is megengedik, ha azt külföldön követték el, kivéve, ha a bűntettest a megkeresett Fél törvényei szerint ennek a bíróságai elé kell állítani, vagy ha őt a megkeresett Félnek azzal az állammal kötött szerződései értelmében, amelynek területén a bűncselekményt elkövette, ez utóbbi állam Kormányának kell kiadni.
2. Cikk. Kiadást a következő bűncselekmények miatt kell engedélyezni:
1. Szándékos emberölés, gyilkosság, szülőgyilkosság, gyermekölés, mérgezés, ölési szándék nélkül elkövetett halált okozó szándékos bántalmazás és testi sértés, valamint a gondatlanságból elkövetett emberölés.
2. Szándékos bántalmazások és testi sértések, ha azok gyógyíthatatlannak mutatkozó betegséget vagy állandó munkaképtelenséget, valamely tagnak vagy szervnek elvesztését vagy használhatatlanságát, vagy súlyos csonkítást eredményeztek.
3. Magzatelhajtás.
4. Ölési szándék nélkül méregnek vagy más oly szereknek vétkes alkalmazása, amelyek életveszélyesek vagy az egészséget súlyosan megronthatják. A közegészséget veszélyeztető szándékosan elkövetett cselekmények.
5. Gyermekrablás, gyermek eltitkolása, eltüntetése, kicserélése vagy becsempészése.
6. Gyermek kitétele vagy elhagyása.
7. Kiskorúak elrablása és nőknek vagy fiatal leányoknak elrablása vagy fogvatartása erkölcstelen célra.
8. Erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni egyéb cselekmények.
9. Az erkölcs ellen azzal elkövetett cselekmények, hogy a tettes a saját vagy mások szenvedélyének kielégítése végett bármelyik nemhez tartozó kiskorút kicsapongásra vagy erkölcstelenségre csábít.
10. A személyes szabadság megsértése és a magánlaksértés, ha magánszemélyek követik el.
11. Kettős házasság.
12. Okiratoknak vagy táviratoknak utánzása vagy meghamisítása és ilyeneknek felhasználása; valamely okiratnak megsemmisítése, megrongálása vagy eltitkolása azzal a szándékkal, hogy más személy megkárosuljon; visszaélés másnak aláírásával ellátott kitöltetlen okirattal.
13. Pénzhamisítás, ideértve a pénznek utánzását és hamisítását, utánzott vagy hamisított pénznek kibocsátását és forgalombahozását, bankjegyeknek, kötelezvényeknek vagy más címleteknek és értékpapiroknak utánzása vagy hamisítása, ha azokat az állam vagy állami engedély folytán testületek, társulatok vagy magánosok bocsátották ki; az ekként utánzott vagy hamisított bankjegyeknek vagy más címleteknek és értékpapiroknak kibocsátása vagy forgalombahozása.
14. Állami vagy közhivatali pecséteknek, bélyegeknek, fémjelzéseknek és jegyeknek utánzása vagy hamisítása, az ekként utánzott vagy hamisított pecséteknek, bélyegeknek, fémjelzéseknek és jegyeknek használása, valamint visszaélés a valódi állami és közhivatali pecsétekkel, bélyegekkel, fémjelzésekkel és jegyekkel.
15. Hamis eskü és hamis esküre csábítás, hamis tanuzás bíróság előtt, hamis szakértői vélemény és tolmácsolás, hamis tanuzásra, szakértői véleményezésre vagy tolmácsolásra csábítás. Hamis vád.
16. Közhivatalnokok által elkövetett sikkasztás és zsarolás.
17. Közhivatalnokok, bírák és esküdtek megvesztegetése.
18. Gyujtogatás, robbanó anyagoknak bűnös használása.
19. Lopás, ha a jogtalanul eltulajdonított dolog értéke 200 magyar aranykoronát, illetőleg 210 aranyleut meghalad.
20. Rablás.
21. Zsarolás, csalás, megtévesztések, föltéve, hogy az ily módon szerzett vagyoni haszon 210 aranyleut, illetőleg 200 magyar aranykoronát meghalad.
22. Mindenféle fondorlatos eltulajdonítás, sikkasztás és hűtlen kezelés, föltéve, hogy a jogtalanul eltulajdonított érték 200 magyar aranykoronát, illetőleg 210 aranyleut meghalad.
23. Csalárd bukás és csőddel összefüggésben elkövetett csalás.
24. Orgazdaság.
25. A vasutakon, hajókon és légi járműveken, vagy bárminő más közlekedési eszközzel lebonyolított forgalom biztonsága ellen elkövetett cselekmény, ha ez másra nézve halálos veszedelemmel járhat.
26. Közhasználatra szánt vasutaknak, hajóknak és légi járóműveknek vagy bárminő más közlekedési eszközöknek, ezek felszereléséhez tartozó eszközöknek, gőzgépeknek és távíróknak, szikratávíróknak és távbeszélőknek bármi módon, egészben vagy részben való szándékos és jogtalan megsemmisítése vagy megrongálása.
27. Köztulajdonban levő vagy más tulajdonában álló épületeknek, hidaknak, töltéseknek vagy egyéb műveknek bármi módon, egészben vagy részben való szándékos és jogtalan megsemmisítése vagy megrongálása.
28. Síroknak, emlékműveknek, művészeti tárgyaknak megsemmisítése vagy megrongálása; nyilvános könyveknek és lajstromoknak, közhasználatra szánt okiratoknak vagy más ily tárgyaknak megsemmisítése vagy megrongálása.
29. Cselekmények, amelyek hajók megfeneklését vagy elsülyedését okozzák; hajóknak vagy rakományuknak megsemmisítése vagy megrongálása.
A kiadatást engedélyezni kell ebben a cikkben említett bűncselekmények kísérletének és a részességnek bárminő alakja és módja (például előzetes bűnrészesség, tettestársaság vagy utólagos bűnpártolás stb.) miatt is abban az esetben, ha a kísérletet vagy a bűnrészességet mindkét Szerződő Fél törvényei büntetik.
3. Cikk. Nem kell kiadatást engedélyezni politikai bűncselekmények miatt.
A kiadott egyént semmi esetre sem szabad üldözni vagy megbüntetni a kiadatást megelőző politikai bűncselekményekért, sem pedig ilyen bűncselekménnyel kapcsolatos cselekmény miatt.
Nem tekinthető politikai bűncselekménynek, sem ilyennel kapcsolatos cselekménynek az Államfő személye vagy családjának tagjai ellen elkövetett merénylet, ha ez a merénylet az emberölésnek, a gyilkosságnak vagy a mérgezésnek, avagy valamelyikük kísérletének vagy a részességnek tényállását foglalja magában.
4. Cikk. A kiadott egyén a kiadatása előtt elkövetett és a jelen Egyezményben meg nem említett nem politikai bűncselekmény miatt annak a Félnek a területén, amelynek részére kiadatását engedélyezték, sem nem üldözhető, sem nem büntethető, sem pedig harmadik államnak ki nem adható, kivéve, ha bármelyik esetben a bűnvádi eljárás befejezése után, vagy ha elítélték, büntetésének kiállása, elengedése vagy közkegyelemben vagy egyéni kegyelemben részesülése után egy hónapi ideje volt, hogy a megkereső Fél területét ismét elhagyja, vagy ha oda önként visszatért.
A kiadott egyén ama Fél által, amelynek részére kiadatását engedélyezték, a kiadatása előtt elkövetett más bűncselekmény miatt, mint amely a kiadatási kérelem alapja volt, szintén nem üldözhető vagy büntethető, sem harmadik állam részére ki nem adható, ha csak az a Fél, amely őt kiadta, ebbe kifejezetten bele nem egyezik és ez a Fél, ha szükségesnek tartja, megkívánhatja, hogy a jelen Egyezmény 14. Cikkében említett okiratok valamelyike vele közöltessék. Ennek a Félnek a beleegyezése ahhoz is szükséges, hogy a terhelt valamely harmadik állam részére kiadható legyen. Nem szükséges azonban ez a beleegyezés, ha a terhelt önként kéri, hogy felette ítélkezzenek, vagy hogy büntetését kiállhassa, vagy pedig, ha a fent megszabott határidő alatt nem hagyta el annak a Félnek területét, amelynek részére kiadták, vagy ha oda később visszatért.
5. Cikk. Ha a kiadatni kért egyént a megkereső Fél olyan bűncselekmény miatt üldözi, amely a megkeresett Félnek vagy annak az államnak a törvényei szerint, amelyben a bűncselekményt elkövette, akár a bűnvádi eljárás vagy a büntetés elévülésének bekövetkezése folytán, akár bármely más törvényes okból elévült vagy megszűnt büntethető lenni, kiadatását a megkeresett Fél nem engedélyezheti.
6. Cikk. Nem kell kiadatást engedélyezni, ha a kiadatni kért egyént annak a Félnek a területén, amelytől kiadatását kérik, ugyanazon bűncselekmény miatt üldözik, úgyszintén ha az ellene ott ugyanazon cselekmény miatt indított bűnvádi eljárást jogerősen megszüntették, ha elítélték, felmentették, vagy ha a büntetését elengedték.
7. Cikk. Ha a megkeresett Fél törvényei szerint a kiadatási megkeresésre okot adó bűncselekmény csak a sértett panaszára vagy indítványára üldözhető, a kiadatásnak csak akkor lesz helye, ha igazolva van, hogy a sértett fél a bűnvádi eljárás megindítását kérte.
8. Cikk. A jelen Egyezmény 2. Cikkében felsorolt valamely bűncselekmény miatt üldözött bűntettesre, ha a bűncselekményt harmadik állam területén követte el, a megkereső Fél bíróságai nem szabhatnak ki súlyosabb büntetést, mint aminővel ugyanazt a bűncselekményt ennek a harmadik államnak büntető törvényei sujtják.
A megkeresett (a kiadatást engedélyező) Fél kérelmére a megkereső (a kiadást kieszközlő) Félnek közölnie kell a bűnvádi eljárás végeredményét.
9. Cikk. Ha a kikért egyént a megkeresett Fél területén valamely más, mint a kiadatási megkeresésre okot adó bűncselekmény miatt üldözik vagy elítélték, kiadatása elhalasztható addig, amíg az eljárás befejezést nyert és elítéltetése esetében addig, amíg büntetését kiállotta vagy azt neki elengedték.
Mégis, ha a kiadatást kérő Fél törvényei szerint ennek a halasztásnak következtében elévülés állhatna be, vagy az eljárásra nézve más súlyos hátrány származhatnék, ideiglenes átadását kell engedélyezni, - hacsak ezt különös tekintetek nem akadályozzák - olyan kötelezettség mellett, hogy a kiadott egyént vissza kell küldeni, mihelyt az eljárás a megkereső Fél területén befejezést nyert.
Ha a kiadatás a kikért egyént magánosok irányában elvállalt kötelezettségeinek teljesítésében akadályozná, kiadatását mégis foganatosítani kell, de az említett feleknek joguk van igényeiket az illetékes hatóság előtt érvényesíteni.
10. Cikk. Ha valamelyik Szerződő Fél által kiadatni kért egyént más bűncselekmények miatt egy vagy több más állam is kikéri, elsősorban annak az államnak kell őt kiadni, amelynek területén a legsúlyosabb bűncselekményt követte el és ha azok egyformán súlyosak, annak az államnak, amelynek megkeresése legelőbb érkezett a megkeresett Félhez.
11. Cikk. A Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan költségek megtérítésének követeléséről, amely költségek a bűntettes letartóztatása, őrzése és szállítása, valamint a 9. Cikkben említett ideiglenes átadása körül területükön felmerülnek.
Olyan egyén átszállításának költségeit, akinek kiadatását vagy ideiglenes átadását a megkereső Fél részére harmadik állam engedélyezte, a megkereső Fél viseli.
12. Cikk. Azokat a tárgyakat, amelyeknek birtokába a bűntettes a bűncselekmény következtében jutott, vagy azokat, amelyeket nála lefoglaltak, azokat az eszközöket, amelyek a bűncselekmény elkövetésére szolgáltak, valamint minden más bizonyítékot az illetékes hatóság belátásához képest át kell adni a bűntettessel együtt a kiadatást kívánó Félnek még abban az esetben is, ha a már engedélyezett kiadatás a bűntettes halála vagy megszökése folytán nem volna foganatosítható.
Hasonlóképen át kell adni minden ilyen tárgyat akkor is, ha azokat a bűntettes a kiadatást engedélyező Fél területén elrejtette vagy letéteményezte és utóbb felfedezik őket.
Mindazonáltal a kérdéses tárgyakra harmadik személyeknek szerzett jogai épségben maradnak és azokat az eljárás befejezése után a jogosítottak részére minden költség nélkül vissza kell adni.
13. Cikk. A kiadatási megkeresést mindig diplomáciai úton kell előterjeszteni.
14. Cikk. A kiadatás engedélyezése végett közölni kell vagy a vonatkozó ítéletet, vagy a bűntettes üldözését vagy letartóztatását elrendelő valamely iratot, mint pl. vád alá helyező határozatot, jogerős végzést, vizsgálatot elrendelő vagy befejező határozatot, elfogató parancsot vagy ezekkel egyenlő erejű bármely más bírói határozatot és mindezeknek tartalmazniok kell a bűncselekmény természetét és súlyosságát, valamint minősítését és a megkereső Fél területén érvényes büntetőtörvénynek azt a szövegét, amely a szóban forgó bűncselekményre alkalmazást nyer és a büntetést, amely miatta kiszabható.
Ha vagyon elleni bűncselekményekről van szó, mindig meg kell jelölni az okozott vagy az okozni szándékolt kár összegét.
Ezeket az iratokat a megkereső Fél bírósága vagy bármely más illetékes hatósága eredetiben vagy hitelesített másolatban adja ki; és amennyire lehet, csatolni kell hozzájuk a kikért egyén személyleírását vagy más olyan adatokat, amelyek személyazonosságának igazolására szolgálhatnak.
Abban az esetben, ha kétséges, vajjon az eljárás tárgyát tevő bűncselekmény a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik-e, a megkereső Féltől felvilágosítások kérhetők és a kiadatást csak akkor kell engedélyezni, ha a nyert felvilágosítások alkalmasak a kétségek eloszlatására. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a szökés lehetőségének elhárítása végett a megkeresett Fél illetékes hatóságai a vádlott letartóztatása iránt azonnal intézkednek, mihelyt ez a Fél megkapja a fentemlített okiratokat, de fennmarad részére a határozás a kiadatási megkeresés tárgyában.
Abban az esetben, ha a kiadatásra vonatkozó felvilágosításokat kértek, a letartóztatott egyén szabadon bocsátható, ha a felvilágosításokat a megkeresett Fél részére nem adták meg attól a naptól számított egy hónap alatt, amikor a vonatkozó kérelem a megkereső Félhez érkezett.
15. Cikk. Előzetes letartóztatásnak nemcsak a 14. Cikkben említett okiratok valamelyikének közlésére van helye, hanem sürgős esetben elfogató parancs kiadásáról szóló minden postai vagy távirati értesítésre is, feltéve azonban, hogy ez az értesítés diplomáciai úton jutott a megkeresett Fél Külügyminisztériumához.
Rendkívül sürgős esetben hasonlóképen helye van az előzetes letartóztatásnak, ha az egyik Szerződő Fél valamely illetékes hatósága közvetlenül intézi a megkeresést a másik Fél hatóságához.
16. Cikk. A 15. Cikk második bekezdése értelmében letartóztatott külföldit szabadon kell bocsátani, ha a letartóztatás időpontjától számított 10 nap alatt nem érkezik értesítés arról, hogy valamely bírói hatóság elfogató parancsot adott ki.
A 15. Cikk értelmében letartóztatott egyént minden esetre szabadon kell bocsátani, ha a megkeresett Fél a letartóztatás napjától számított egy hónap alatt diplomáciai úton nem kapja meg a 14. Cikkben említett valamelyik iratot.
17. Cikk. Ha valamely bűntettes kiadatása a Szerződő Felek egyike és harmadik állam között történik, ennek az egyénnek átszállítását a másik Fél saját területén engedélyezni fogja, ha a kérdéses egyén nem az ő állampolgára, feltéve természetesen, hogy a kiadatásra okot adó cselekmény a jelen Egyezmény 1. és 2. Cikkében fel van sorolva és nem esik a 3., az 5. és a 6. Cikk rendelkezései alá.
Arra, hogy valamely bűntettes átszállítása a jelen cikk értelmében megengedtessék, elégséges, ha a megkeresést diplomáciai úton terjesztik elő a 14. Cikkben említett valamelyik eredeti eljárási iratnak vagy kellőképen hitelesített másolatának közlésével.
18. Cikk. Ha valamely tanunak nem politikai bűnügyben személyes megjelenése mutatkozik szükségesnek vagy kívánatosnak, annak a Félnek a kormánya, amelynek területén a tanu tartózkodik, felszólítja őt, hogy a másik Fél hatóságai részéről eziránt hozzá intézendő idézésnek feleljen meg, anélkül azonban, hogy vele szemben kényszerintézkedéseket alkalmazhatna.
A tanu személyes megjelenésének költségeit mindig a megkereső Fél viseli és az evégből diplomáciai úton küldendő meghívásban meg kell jelölni azt az összeget, amely a tanunak útiköltség és időmulasztás fejében utalványoztatni fog, valamint annak az előlegnek összegét, amelyet a megkeresett Fél a megkereső Fél terhére a tanunak az egész összegből kifizethet.
Ezt az előleget a tanunak azonnal ki kell fizetni, mihelyt kijelentette, hogy az idézésnek meg fog felelni.
A Szerződő Felek egyikének területéről idézett tanu, aki a másik Fél bíróságai előtt önként megjelenik, ott, bármilyen állampolgár is, nem üldözhető és le nem tartóztatható sem a korábban elkövetett bűncselekmények vagy korábbi elítéltetése miatt, sem pedig olyan ürügy alatt, hogy ő részes azokban a bűncselekményekben, amelyek annak a pernek tárgyai, ahol tanuként szerepel.
19. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyikének bíróságai előtt folyamatban levő nem politikai bűnügyben szükségesnek mutatkozik bizonyítékoknak vagy bírósági iratoknak közlése, a megkeresést eziránt diplomáciai úton kell előterjeszteni és annak eleget kell tenni, amennyiben különös tekintetek nem ellenzik. Az iratokat mindazonáltal - mihelyt lehetséges - vissza kell küldeni.
20. Cikk. Ha a Felek egyike valamely nem politikai bűnügy folyamán a másik Fél területén lakó tanuk kihallgatását vagy bármely más bírói vizsgálati cselekmény teljesítését tartja szükségesnek, e célból megkeresőlevelet kell küldenie és ennek eleget kell tenni annak a Félnek törvényei szerint, amelynek területén a tanuk kihallgatásának vagy a vizsgálati cselekmény teljesítésének történnie kell.
Az illetékes külföldi hatóságoktól származó megkeresések, amelyek akár házkutatásra, akár bűnjelek vagy bizonyítékok lefoglalására irányulnak, csak a 2. Cikkben felsorolt bűncselekmények esetében és csak a 12. Cikk utolsó bekezdésében foglalt fenntartás mellett teljesíthetők.
A fentemlített megkereséseket diplomáciai úton kell továbbítani. De rendkívül sürgős esetben, amidőn a legcsekélyebb időveszteség is kockáztathatná a bűnvádi eljárás sikerét, a nyomozó hatóságok közvetlenül fordulhatnak a megkeresett Fél illetékes hatóságaihoz akár abból a célból, hogy valamely bűntettes letartóztatása vagy személyazonosságának megállapítása megtörténjék, akár avégből, hogy valamely házkutatás eredménye, vagy bűnjelek és bizonyítékok lefoglalása biztosíttassék.
A Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan költségek megtérítésének követeléséről, amelyek a megkeresések teljesítése körül felmerülnek, kivéve a tanuknak és a szakértőknek kifizetett összegeket.
21. Cikk. Ha a Szerződő Felek egyike a bűnvádi eljárás során keletkezett valamely iratnak a másik Szerződő Fél területén tartózkodó személlyel való közlését szükségesnek tartja, ez a közlés diplomáciai úton a megkeresett Fél illetékes hatósága útján fog történni, amely hatóság ugyanazon az úton fogja visszaküldeni a kézbesítést igazoló iratot, vagy értesítést fog adni azokról az okokról, amelyek a közlést akadályozzák. Az egyik Szerződő Fél bíróságai által a másik Fél állampolgárai ellen büntetést megállapító ítéletek azonban az utóbbiak részére nem fognak kézbesíttetni. A megkeresett Fél ezeknek a bírósági iratoknak a kézbesítésével semmiféle felelősséget nem vállal.
22. Cikk. A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a költségek megtérítése nélkül kölcsönösen közölni fogják egymással azokat a büntető ítéleteket, amelyekkel az egyik Fél bíróságai a másik Fél állampolgárait bárminő bűntett vagy vétség miatt elítélik.
Ez a közlés úgy fog történni, hogy a kihirdetett és jogerőre emelkedett ítélet vagy a büntetőlap fog diplomáciai úton megküldetni ahhoz a Félhez, amelynek az elítélt állampolgára.
23. Cikk. A 14. Cikkben említett bírósági iratokat kellőképen hitelesített francia fordítással kell költségmegtérítés nélkül felszerelni, hacsak nincsenek a megkeresett Fél nyelvén szerkesztve vagy ilyen nyelven készült fordítással ellátva.
A bűnügyi megkereső levelekhez és mellékleteikhez, valamint a 21. Cikk értelmében közlendő iratokhoz, ha nincsenek a megkereső bíróság nyelvén szerkesztve, Magyarország részére magyar, Románia részére román fordítást kell csatolni, ezek a kellőképen hitelesített fordítások szintén költségmentesen küldendők meg.
A megkereső levelekre adott válaszokat és a megkereső levelek teljesítése folytán keletkezett iratokat, valamint a 19. Cikk értelmében megküldendő iratokat és a 22. Cikknek megfelelően közlendő ítéleteket vagy büntetőlapokat csak a megkereső Fél kívánságára és a fordítás költségeinek megtérítése ellenében kell fordítással ellátni.
A Szerződő Felek bírói hatóságai által bűnügyekben kiállított iratok hitelesítésére nincs szükség. Ezeket az iratokat a kiállító bírói hatóság pecsétjével kell ellátni.
24. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése, mihelyt lehetséges, Budapesten meg fog történni.
25. Cikk. A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított három hónap mulva lép életbe és ettől a naptól számított tíz éven át marad érvényben.
Ha tizenkét hónappal az említett időszak lejárta előtt a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy az Egyezmény hatályát megszüntetni kívánja, az kötelező marad attól a naptól számított egy év elteltéig, amelyen a Szerződő Felek egyike vagy másika azt fel fogja mondani.
Aminek hiteléül az illető Meghatalmazottak aláírásukkal és pecsétükkel ellátták.
A mai napon kelt kiadatási Egyezmény aláírása alkalmából az alulírott Meghatalmazottak a következő nyilatkozatokban állapodtak meg:
1. A 8. Cikknek ez a kifejezése: „büntető törvényei” Romániát illetően a régi Királyságban érvényben levő törvényekre, valamint azokra a törvényekre vonatkozik, amelyek esetleg ezek helyébe lépnek.
2. Tekintettel arra, hogy a halálbüntetés a román büntető törvényhozás által megengedett büntetések között egyáltalában nem szerepel, Románia Kormánya azoknak a bűntetteseknek a kiadatását, akik a magyar büntető törvények alapján a fentemlített büntetéssel lennének sujthatók, csak abban az esetben fogja engedélyezni, ha Magyarország Kormánya alakszerű nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az esetleg kiszabandó halálbüntetés nem fog végrehajtatni.
A jelen Jegyzőkönyv ugyanolyan hatályú és ugyanolyan tartamú lesz, mint a mai napon kötött kiadatási Egyezmény.
Aminek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen Jegyzőkönyvet aláírták és azt pecsétükkel ellátták.
