1. § A polgári perrendtartásról szóló 1911:I. törvénycikk (Pp.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A kir. járásbíróság, valamint elsőfokban a kir. törvényszék polgári peres és nem peres ügyekben mint egyes bíróság jár el.
2. § A Pp. 55. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, a kir. ítélőtábla és a kir. Kúria tanácsban határoznak. A kir. törvényszéknek, mint fellebbezési bíróságnak és a kir. ítélőtáblának tanácsa az elnökön kívül két bíróból, a kir. Kúriának tanácsa pedig az elnökön kívül négy bíróból alakul.
3. § A Pp. 57. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
A kir. törvényszéknél az egyesbíró a törvényszéki eljárás szabályai szerint, vagy ha az ügyre külön eljárási szabályok vannak megállapítva, e szabályok szerint jár el és végzi mindazokat a tennivalókat, amelyeket a Pp. vagy az említett külön jogszabály a tanácsnak, a tanács elnökének vagy tagjának hatáskörébe utal.
4. § A Pp. 195. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Ezen az alapon mindegyik fél egy-egy előkészítő iratot közölhet. A bíróság kivételesen kérelemre több előkészítő irat közlését is megengedheti, ha ez a szóbeli tárgyalásnak a határnapon befejezése végett szükségesnek látszik.
5. § A Pp. 205. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A járásbírósági eljárásban előkészítő iratok közlésének rendszerint nincs helye. Ha azonban az érdemleges tárgyalást előkészítés hiánya miatt el kell halasztani, a bíró az olyan perben, amelyben az ügyvédi képviselet a törvény (94. §) szerint kötelező, elrendelheti előkészítő iratok közlését és erre határidőt tűz. Egyebekben az előkészítésre a 194-203. §-ok a járásbírósági eljárásban is megfelelően alkalmazandók.
A bíró, ha a tárgyalást el kell halasztani, előkészítő iratok közlésének elrendelése nélkül is meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, amelyeket használni kíván, bizonyos határidő alatt a bírósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. Az a fél, aki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 202. § szerint sem közölte, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. § értelmében elmarasztalandó.
A 204. §-nak megfelelő intézkedéseket már a keresetlevél vagy az előkészítő irat alapján és külön kérelemre a járásbíróság is megteheti.
6. § A Pp. 243. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A tárgyalásnál a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvvezető alkalmazását nem lehet mellőzni a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem szóbeli tárgyalásán.
7. § A Pp. 247. §-ának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A jegyzőkönyvet a bíró - ha a törvényszék tanácsban határoz, az elnök - esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács, továbbá a felek is aláírják.
Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ezt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni.
8. § A Pp. 251. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A kiküldött vagy megkeresett bíró előtti eljárásban a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni. A jegyzőkönyvnek ily esetben a 243. § 1-4. pontjaiban említett kellékeken felül a végzett eljárást kimerítően kell alkalmaznia.
9. § A Pp. 255-262. §-ai hatályukat vesztik.
10. § A Pp. 289. §-a első bekezdésének 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a bíróság, ha tanácsban jár el, a tanu kihallgatását székhelyén levő járásbíróság területén kívül megkeresett bíróra bízhatja akkor is, ha a kihallgatandó tanu nagy száma vagy egyéb körülmény miatt a perbíróság előtti kihallgatásuk tetemes időveszteséggel járna. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság kiküldött bíróra bízhatja a tanu kihallgatását, vagy e végett a székhelyén lévő elsőbíróságot is megkeresheti.
11. § A Pp. 400. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
Az oly ítéletet, amelyet a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő nyolc nap alatt kell teljesen írásba foglalni.
12. § A Pp. 401. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki:
Az elsőbíróság oly ítéletének indokolásául, amely ellen a törvény a fellebbezést kizárja, csak a megállapított tényeket és az alkalmazott jogszabályt kell röviden írásba foglalni.
Ugyanez áll az elsőbíróságnak és a fellebbezési bíróságnak oly ítéletére is, amely ítélet elleni fellebbvitelről lemondását a fél az ítélet kihirdetésétől számított három nap alatt bejelentette.
13. § A Pp. 410. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a szóbeli tárgyalás befejezése előtt a felek egyezően kijelentik, hogy a fellebbvitelről kölcsönösen lemondanak, ennek az a hatálya, hogy a bíróság ítélete kihirdetésével jogerőre emelkedik. Az ily lemondást az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bíróságnak írásban bejelentették.
A fellebbvitelről az ítélet kihirdetése előtt történt lemondásnak az előbbi bekezdés esetén kívül nincs hatálya. Az ítélet kihirdetése után történt lemondás az ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha a kihirdetés alkalmával szóval kinyilvánítva és jegyzőkönyvbe véve, vagy a bíróságnak írásban bejelentve volt. A bíróság a bejelentést az ellenféllel közli.
14. § A Pp. 415. §-ának 3. pontjában megjelölt ítéleteken felül az e pontban meghatározott terjedelemben a balesetből származó kártérítési kötelezettség alapján járadék fizetésében marasztaló ítéletek is fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatók.
15. § A Pp. 446. és 475. §-ának 2. bekezdésében említett két hónapi határidő helyett négy hónap állapíttatik meg.
Ugyan-e §-ok utolsó bekezdésében említett három év letelte után új határnap kitűzését kérni nem lehet.
16. § A Pp. 484. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A fellebbezési eljárásra, amennyiben e fejezet rendelkezéseiből más ki nem tűnik, a törvényszéki eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvet a felek nem írják alá.
17. § A Pp. 497. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A kérelmek előterjesztése után a bíróságnak az elnöktől megbízott tagja vagy az elnök előadja a megtámadott ítéletet és az ítéletet megelőző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az első bíróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyításfelvétel eredményét, amennyiben az a kérelemnek megértéséhez és a megtámadott határozat felülbírálásához szükséges. Az elnök - ha az ügyet nem ő adja elő - az előadás helyességére és teljességére felügyelni köteles; szükség esetében az ítéletet, valamint az elsőbírósági eljárás eredményét tanusító iratokat a bíróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
18. § Az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felülvizsgálati kérelmet lehet benyujtani, ha az ügyben a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak lenne helye.
A fellebbezés elhagyásához az ellenfél írásbeli beleegyezése szükséges, amelyet a felülvizsgálati kérelemhez kell csatolni. A felülvizsgálati kérelmet az első bíróságnál kell előterjeszteni.
A felülvizsgálati kérelem nem alapulhat az eljárásra vonatkozó valamely szabály megsértésén és sem a felülvizsgálati kérelemben, sem a válasziratban nem lehet az elsőbíróság ítéletében előadott tényállást megtámadni.
A felülvizsgálati bíróság eljárására a polgári perrendtartás IV. címe II. fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Ha a felülvizsgálati bíróság az ügyet további tárgyalás és ítélethozás végett az alsóbírósághoz visszaküldi, az ügyet az ügyben eljárt elsőbíróság helyett ahhoz a bírósághoz is küldheti, amelynek hatáskörébe a fellebbezés elintézése tartozott volna. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság eljárására ugyanazok a szabályok irányadók, mintha a per fellebbezés következtében került volna a fellebbezési bíróság elé. A további eljárásban és határozathozatalban az alsóbíróságok kötelesek alkalmazkodni a felülvizsgálati bíróság álláspontjához.
19. § A Pp. 655. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Az eljáró bíró a szóbeli tárgyalást az előkészítő eljárással egy határnapra tűzheti ki.
20. § Tényleges szolgálatot teljesítő ítélőbíró vagy ügyész választott bíróságnak sem elnöke, sem tagja, sem jegyzőkönyvvezetője nem lehet, kivéve, ha jogszabály rendeli, vagy ha a felek a jelen törvény életbelépése előtt kötöttek ítélőbíró vagy ügyész bíráskodását kikötő olyan választott bírósági szerződést, amelyben a személy megnevezését igazságügyi hatóságra vagy vezetőjére bízták.
Az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére kötött választott bírósági szerződés, vagy az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére a jelen törvény életbelépése után hozott választott bírósági ítélet semmis.
Nem nyer alkalmazást ez a § azokban az ügyekben, amelyekben a választott bíróság a jelen törvény életbelépése előtt már megalakult és azt a jelen törvény életbelépésétől harminc nap alatt a rendes bíróságnak (Pp. 787. §) bejelentette.
21. § Az 1912:LIV. tc. 61. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
A törvényszékek előtt a polgári perrendtartás életbelépését megelőzően folyamatba tett polgári ügyekben a további eljárásra a polgári perrendtartás életbelépése előtti jogszabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
1. az eljárást - ideértve a határozathozatalt is - a kir. törvényszéknél egyesbíró végzi;
2. végiratnak, ellenvégiratnak, bizonyításfelvétel eredményére külön írásbeli észrevételeknek nincs helye; a felek észrevételeiket a bizonyításfelvétel befejezése után nyomban a bíró előtt szóval tehetik meg;
3. határnap elnapolására és elhalasztására a Pp. 238-240. §-át és 242. §-ának első bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy egy határnapot kétszernél többször az ellenfél beleegyezése esetében sem lehet elnapolni vagy elhalasztani;
4. a tárgyalás kiegészítésének elrendelése esetében a feleket pertári jegyzőkönyvi tárgyalás helyett mindig az eljáró bíró hallgatja meg;
5. a törvényszéknek pénz fizetése, munka teljesítése, vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a per tárgyának értéke az igazságügyminiszter által rendelettel (55. §) megállapítandó összeget nem haladja meg; ez a korlátozás a Pp. 758. §-ában felsorolt perekben hozott ítéletekre nem terjed ki;
6. az ítélet feloldásának (1868:LIV. tc. 108., 109. §) nincs helye; ha a fellebbviteli bíróság bizonyítás felvételét, vagy a tárgyalás egyéb kiegészítését tartja szükségesnek, erről a tanács egyik bírájának vagy bírói képesítéssel bíró jegyzőjének kiküldésével, ha pedig a bizonyításfelvételnek a fellebbviteli bíróság székhelyén foganatosítása tetemes nehézségbe ütközik, megkeresés útján maga a fellebbviteli bíróság gondoskodik;
7. a kir. ítélőtáblának ítélete ellen nincs helye további fellebbezésnek, ha a per tárgyának értéke az igazságügyminiszter által rendelettel (55. §) megállapítandó összeget nem haladja meg;
8. szünetelő perben a jelen törvény életbelépése után új határnap kitűzését csak egy ízben lehet kérni, mihezképest, ha a felek közül a határnapon egyik sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, a per nyomban megszüntnek tekintendő.
22. § Az 1912:LV. tc. 1-5. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Azok a perek, amelyek tengeri hajókra vagy a tengeri hajózásra vonatkozó ügyletekből, vagy a tengeri magánjogban szabályozott jogviszonyokból származnak, amennyiben a követekező bekezdés szerint a budapesti központi kir. járásbíróság hatáskörébe utasítva nincsenek, a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak.
A tengeri hajó bérletéből, személyzetének szolgálati viszonyából, valamint az utasoknak tengeri fuvarozásából keletkezett perekben, ha tárgyuk értéke a járásbíróságok hatásköre tekintetében megállapított összeget meg nem haladja, a budapesti központi kir. járásbíróság jár el.
A tengeri hajó bérletéből, személyzetének szolgálati viszonyából, valamint a tengeri fuvarozási ügyletekből eredő perekben a budapesti bíróságok illetékességét az alperes tartózkodásának és az árú kiszolgáltatásának helye is megalapítja.
23. § A végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. törvénycikk (Vht.) módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott 1908:XLI. törvénycikk (Vhn.) 9. §-ának első bekezdése, valamint 14. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a végrehajtást szenvedőnek feleségét, fel- vagy lemenő rokonait illető, vagy a házasságon kívüli gyermek javára megállapított tartás behajtására irányuló végrehajtás esetében a végrehajtás alól mentes járandóságokból is - ily járandóságok alatt értve a különben végrehajtás alól mentes segélyeket és egyéb pótlékokat is - a felerész végrehajtás alá vonható.
24. § A Vht. 145. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az ingatlan kikiáltási árának megállapítása végett az 1912:LIV. tc. 48. §-ának megfelelő hatósági adó- és becslési bizonyítványt kell bemutatni.
Ez a rendelkezés nem érinti a Vhn. 22. §-át.
25. § A Vht. 180. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Amennyiben az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, az árverési vevőnek vételi bizonyítványt a megszabott egyéb feltételek fennforgása esetében is csak akkor lehet adni, ha a vételárnak legalább kétharmadrészét megfizette és ha utóajánlatot kellő időben senki sem tett.
26. § Bármelyik érdekelt fél az árverésen megvett ingatlanra, amelyet a vevő vételi bizonyítvány alapján birtokba vett, az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése előtt (Vht. 182. §) zárlat elrendelését kérheti, ha:
1. az árverési vevőnek olyan cselekményét vagy mulasztását bizonyítja, amely az ingatlan állagának jelentékeny sérelmét vagy értékcsonkulását eredményezheti; vagy ha
2. az árverési vevő a hátralékos vételári részlet megfizetése iránti kötelezettségének a telekkönyvi hatóság felhívására a felhívásban megszabott határidőben eleget nem tesz.
Erre a zárlatra az 1881:LX. törvénycikknek az idézett törvénycikk 237. §-ának f) pontja alapján elrendelhető zárlatra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzése után a zárlatot meg kell szüntetni.
27. § Ha az elárverezendő ingatlanra nézve az államot illető elővásárlási jog gyakorlásának a fennálló jogszabályok szerint helye lehet, az árverési hirdetményt az árverési feltételekkel együtt a földmívelésügyi miniszternek is kézbesíteni kell. Ha az árverésen az ilyen ingatlant elidegenítik és az elővásárlási jog gyakorlását kizáró körülmény nincs, a telekkönyvi hatóság, amennyiben az árverést nem semmisíti meg és utóajánlatot kellő időben nem tettek, az árverési jegyzőkönyv másolatát a telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) kivonatos másolatával együtt nyolc napon belül felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez.
A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlásának kérdésében nyilatkozatát köteles az árverési jegyzőkönyv másolatának felérkezésétől számított harminc napon belül a telekkönyvi hatósághoz juttatni; ugyanebben a határidőben köteles az elővásárlási jog gyakorlására hivatott az árverési vételár egész összegét a telekkönyvi hatóságnál befizetni.
A nyilatkozat vagy a befizetés elmulasztása esetében az állam elővásárlási joga megszűnik.
28. § A Vht. 192. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki:
A tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben kell kielégíteni a fennálló jogszabályok értelmében követelhető olyan kamatokat is, amelyek az árverés napjától visszafelé számított három évnél régibb időből vannak hátralékban, feltéve, hogy az árverés elrendelését a jelen törvény életbelépésétől számított két éven belül kérik. Ez alapon azonban nem lehet sorozni öt százaléknál nagyobb kamatot, valamint nem lehet sorozni azokat a kamatokat sem, amelyek az 1914. évi augusztus hó 5. napján már három évnél régibb időből voltak hátralékban.
A tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben nem sorozható, de a fennálló jogszabályok értelmében különben még követelhető kamatok a vételármaradványból a tőkekövetelések rangsorának megfelelő sorrendben a vételármaradványra utalt költségek (Vht. 192. §-ának 3. bekezdése) előtt nyernek kielégítést.
Ha egyetemleges terhelés esetében a terhelt ingatlanok nem mindegyike kerül árverés alá (Vht. 190. § 3. bekezdése) és az árverési vételárból az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelést követő rangsorban bejegyzett követelések teljes kiegyenlítése a kamatoknak a jelen § 2. bekezdésében meghatározott sorozása esetében nem volna lehetséges, az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésnek csak három évi kamatát lehet a Vht. 192. § a) pontjának megfelelően a tőkeköveteléssel egyenlő rangsorban sorozni, ha az egyetemlegesen terhelt, de árverés alá nem került többi ingatlannal a hitelezőnek ki nem elégített kamatkövetelése kellően fedezve van.
29. § A Vht. 208. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki:
Mezőgazdaság, erdőgazdaság, szőlő vagy kertgazdaság célját szolgáló ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a bíróság az érdekeltek meghallgatása után a zár alá vétel elrendelését mellőzheti, ha a kérelem elintézésekor nyilvánvaló, hogy a zár alá vétel a követelés kielégítésének célját vagy éppen nem vagy igen csekély mértékben szolgálná. A bíróság az elrendelt zár alá vételt az érdekeltek meghallgatása után megszüntetheti, ha a zár alatt válik nyilvánvalóvá, hogy a zár fenntartása vagy éppen nem, vagy igen csekély mértékben szolgálná a követelés kielégítésének célját.
30. § Amelyik járásbíróságnál elnök van, a felügyelet és a vezetés az elnököt illeti.
Az elnököt az alelnök helyettesíti. Ha a járásbíróságnál több alelnök van, az az alelnök, ha pedig nincs alelnök, az a járásbíró helyettesíti az elnököt, akit a járásbíróságnál alkalmazottak közül évenkint a naptári év tartamára a kir. ítélőtábla elnöke kijelölt.
Ha a járásbíróságnál nincs elnök, a felügyeletre és a vezetésre az 1891. évi XVII. tc. 34. §-ának 2. bekezdése és az 1912:VII. tc. 12. §-a, a helyettesítésre pedig a jelen § második bekezdése nyer alkalmazást.
31. § Az 1891:XVII. tc. 39. §-a a következő mondattal egészíttetik ki:
A jelen törvény IV. fejezetének a bírósági hivatalnokokra vonatkozó rendelkezései a kezelőkre, a kezelőnőkre és a díjnokokra is kiterjednek; az igazságügyminiszter azonban a megállapított korlátozások alól reájuk nézve indokolt esetben felmentést adhat.
Az 1891:XVII. tc. 41. §-ának 1. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
1. házastársak, fel- vagy lemenőágban rokonok és sógorok;
4. házastársnak testvére vagy testvérnek házastársa.
32. § Az 1912:LIV. tc. 85. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A kir. törvényszék elnökét a budapesti kir., a budapesti kir. büntető és a pestvidéki kir. törvényszéknél a másodelnök helyettesíti; a többi törvényszék elnökének helyettesét pedig a törvényszéknél alkalmazott ítélőbírák közül az év elején az év tartamára az ítélőtábla elnöke jelöli ki. Az 1891:XVII. tc. 29. §-ának 2. bekezdése és az 1887:XXX. tc. 14. §-ának a helyettesítésre vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.
33. § Ha az ország határának megváltozása vagy más rendkívüli esemény következtében szükséges, az igazságügyminiszter bármely bíróság területére vagy területének egy részére a hasonló hatáskörű szomszédos bíróságok bármelyikének bírói hatóságát kiterjesztheti s a szükséghez képest ideiglenesen kir. járásbírósági, kir. törvényszéki vagy kir. ügyészségi kirendeltséget állíthat fel. Itélőbírót a kirendeltséghez csak beleegyezésével lehet kirendelni.
Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy a kirendeltség milyen bírói cselekményeket teljesítsen, valamint megállapítja azokat az intézkedéseket is, amelyek szükségesek arra az esetre, ha a bírói hatóság ideiglenes kiterjesztésének oka megszűnik.
34. § Az 1912:VII. tc. 1. §-ának második bekezdése hatályát veszti, mihezképest bírói és ügyészi hivatalra kinevezéshez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges.
35. § Olyan kir. bírósághoz, amelynek munkája rendkívüli viszonyok folytán felszaporodott, a munkateher helyes megosztása érdekében az igazságügyminiszter ugyanolyan folyamodású vagy felsőbb folyamodású bíróságtól bármely ítélőbírót beleegyezésével határozott időtartamra is áthelyezhet vagy kirendelhet.
Az áthelyezett vagy kirendelt ítélőbíró az illető bíróságnál felmerülő mindennemű ítélőbírói munkára alkalmazható.
36. § Ha az eljárásnak az 1871:VIII. törvénycikk értelmében illetékes fegyelmi bíróságnál megindítása vagy folytatása az ország határának megváltozása vagy más rendkívüli esemény következtében nem lehetséges, az eljárásra a hasonló hatáskörű az a fegyelmi bíróság is illetékes, amelyet az igazságügyminiszter kijelöl.
Ha a különben illetékes bíróság eljárásának akadálya elhárul, az elsőfokú fegyelmi tárgyalás elrendelése előtt előterjesztett indítvány alapján az előbbi bekezdés értelmében illetékes fegyelmi bíróság az ügyet a rendes szabályok szerint illetékesnek engedi át.
37. § Az igazságügyminiszter a kir. bírósági végrehajtót megillető díjakat - a szükséghez képest a törvény rendelkezéseitől eltérően is - rendelettel szabályozhatja s e rendeletét kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül helyezheti.
38. § Az 1912:VII. tc. 2. §-ának második és harmadik bekezdése hatályát veszti, mihezképest az ügyvédek lajstromába való felvételhez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges.
39. § Az ügyvédi kamaránál bejelentett, lakóhelyétől állandóan távollevő ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen felmerülő felügyeleti vagy fegyelmi eljárást a távollevő részére a kamara által kirendelt ügygondnok útján kell lefolytatni.
A részletes szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg.
40. § Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. tc. 22. §-a és az ezt módosító 1907:XXIV. tc. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre.
A budapesti ügyvédi kamara választmányát alkotják: a kamara elnöke mint a választmány elnöke, két elnökhelyettes, egy főtitkár, két titkár, egy pénztárnok, egy pénztárnokhelyettes, három ügyész és negyvennyolc választmányi tag. A választmányi tagoknak legalább kétharmadát a Budapesten lakó ügyvédek sorából kell választani.
A vidéki kamarák választmányát alkotják: a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, elnökhelyettes, titkár, pénztáros, ügyész, tizenkét választmányi tag és hat póttag. A rendes tagok közül legalább hatnak, a póttagok közül legalább kettőnek a kamara székhelyén kell laknia. A titkárt, az ügyészt és a pénztárost lehetőleg a kamara székhelyén lakó tagok közül kell választani.
41. § A kir. közjegyzőkről szóló 1874:XXXV. tc. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A budapesti közjegyzői kamara az elnökből, elnökhelyettesből, a titkárból, hat rendes és két póttagból áll. A határozathozatalhoz az elnökön vagy elnökhelyettesen felül legalább négy tag jelenléte szükséges.
A vidéki közjegyzői kamarák egy elnökből, négy rendes és két póttagból állanak. Határozathozatalhoz az elnökön felül legalább két tag jelenléte szükséges.
A kamara ügyvitele szerint szükséges tisztviselői munkát is ezek a tagok végzik.
42. § Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a kir. közjegyzők és közjegyzői kamarák régi iratainak és kezelési könyveinek megőrzését, illetőleg kiselejtezését rendelettel szabályozhassa és a rendeletben egyes iratnemekre vagy könyvekre a rendes elévülési határidőnél rövidebb selejtezési határidőt állapíthasson meg.
Selejtezés tárgyai nem lehetnek:
a) a kir. közjegyzőknél:
1. a szerződések,
2. a végrendeletek és halálesetre szóló más intézkedések,
3. az ügykönyvek és az ezekre vonatkozó mutatók,
4. a végrendelkezőkre vonatkozó mutatók,
5. a letéti könyvek;
b) a közjegyzői kamaráknál:
1. az iktatókönyvek és ezekre vonatkozó mutatók,
2. a kamarai közgyűlésekről és ülésekről készült jegyzőkönyvek,
3. a kir. közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek névkönyvei,
4. az összesített ügyforgalmi kimutatások;
c) általában oly iratok, amelyeknek irodalmi, tudományos vagy történeti értékük van.
Ezeknek az iratoknak és könyveknek az iratok kiállításától, illetőleg a könyvek lezárásától számított harmincöt év eltelte után való megőrzéséről az igazságügyminiszter intézkedik.
43. § Az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913:LIII. tc. 3. §-a akképen módosul, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgára bocsátáshoz megkívánt joggyakorlat vagy tanári működés ideje négy év.
Az 1913:LIII. tc. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A négy évi joggyakorlat idejéből legalább három évet kir. bíróságnál (rendes bíróságnál) vagy ügyvédnél vagy a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál kell, a többi időt pedig kir. bíróságnál, kir. ügyészségnél, ügyvédnél, a kir. kincstár és a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál, kir. közjegyzőnél, az igazságügyminisztérium fogalmazó szakában vagy a következő bekezdésben meghatározott korlátozással az ott említett helyeken is, lehet tölteni.
Aki a jogtudori oklevél megszerzése után valamely külön bíróságnál, a m. kir. közigazgatási bíróságnál, pénzügyi vagy más közigazgatási hatóságnál fogalmazó szakban szolgált, vagy olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél volt alkalmazva, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket szerezhetett, annak joggyakorlati idejébe összesen egy év tartamáig e szolgálatának vagy alkalmazásának idejét is be kell számítani. Ha a bírósági joggyakornok a kir. ítélőtábla elnökének engedelmével tölti joggyakorlati idejét valamely gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél, vagy ha az, aki joggyakorlati idejének egy részét ily vállalatnál vagy pénzintézetnél kívánja eltölteni, itt nyert alkalmazását az ennek helye szerint illetékes ügyvédi kamarának előzetes hozzájárulásával foglalja el, az ily alkalmazásban töltött időt egy év tartamáig minden esetben be kell számítani.
44. § A háború ideje alatt teljesített katonai szolgálat vagy ezzel egy tekintet alá eső állapot tartamának a joggyakorlat, a jogtanári működés és a közjegyzőhelyettesi működéshez szükséges gyakorlat idejébe beszámítását az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.
45. § Az egységes bírói és ügyvédi vizsgára jelentkező kérheti, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgát megosztva, két részben tehesse le. A megosztott vizsga részletes szabályait az igazságügyminiszter állapítja meg.
46. § Az 1912:LIV. tc. 97. §-a és az 1914:XXXV. tc. 2. §-a hatályát veszti; mihezképest az ügyvédjelölt helyettesítő jogköre tekintetében az 1874:XXXIV. tc. 16. §-a társasbíróság előtti képviseletre is irányadó.
47. § Ha valakinek abból a célból, hogy akár ő maga, akár más személy külföldön valamely jogát érvényesítse vagy megóvja, vagy valamely jogi kedvezményt szerezzen, esküt vagy eskü helyett ünnepélyes fogadást kell letennie, az ilyen perenkívüli esküt (fogadást) a járásbíróság előtt teheti le.
Az eskü (fogadás) letételénél követendő eljárást az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.
Az e § értelmében letett esküt (fogadást) az 1878:V. tc. (Btk.) XII. fejezetének alkalmazása szempontjából mindig olyannak kell tekinteni, mint amelyet polgári ügyben tettek.
48. § A volt udvari kincstári, a királyi magán- (udvartartási) és a családi alapítványi vagyonra fennálló bírói zárlat a minisztérium rendelkezéséig fennmarad.
A zárlat tekintetében szükséges bírói intézkedések a főudvarnagyi bíróság elnökének, mint egyes bírónak hatáskörébe tartoznak.
A zárlatra az általános szabályokat kell alkalmazni.
A netán szükséges részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
49. § Az államfő használatára rendelt koronajószágok állaga felett a felügyeletet a főudvarnagyi bíróság elnöke gyakorolja.
A felügyelet részletes szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg.
50. § Hivatalos hirdetményt a Budapesti Közlönyben vagy más időszaki lapban általában egyszer kell közzétenni akkor is, ha jogszabály többszöri közzétételt rendel.
Hirdetmények közzététele a Budapesti Közlönyben úgy is történhetik, hogy a főlap csak a hirdetmény kivonatát tartalmazza s a hirdetmény szövege a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében, mint melléklapban jelenik meg.
Részvénytársaságok és szövetkezetek hirdetményeinek a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzététele pótolja e közzétételnek az alapszabályokban meghatározott más módját, abban az esetben, ha a közzététel az alapszabályokban meghatározott módon nem lehetséges.
51. § A közforgalom tárgyát képező értékpapírok bírói megsemmisítéséről és elévüléséről szóló 1881:XXXIII. tc. 9., 10., 18. és 19. §-ában említett hirdetményeket - a bíróságnál történő kifüggesztésen felül - a hivatalos lapba csak egyszer kell beiktatni. Indokolt esetben azonban, amennyiben a további közzététel nem jár az értékpapír értékével arányban nem álló költséggel, a bíróság hivatalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hírlapban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék.
Az 1881:XXXIII. tc. 23. §-ában meghatározott felfolyamodási határidő a megsemmisítő hirdetménynek a hivatalos lapban megjelent közzétételétől számít.
52. § Az 1875:XXXVII. tc. 242. §-a a következőképpen módosul:
A szövetkezet igazgatósága köteles minden évnek, ha pedig a tagok száma tízezret meghalad, minden ötödik évnek január havában a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek feltüntetésével a törvényszéknek bemutatni. Minden rendes vagy rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének a törvényszékhez bemutatásával (Kt. 180., 240. §-ok) egyidejűleg köteles továbbá az igazgatóság oly kimutatást is beterjeszteni, amely a legutóbb benyujtott betűrendes tagjegyzék összeállításának napjától az illető közgyűlés napját közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időben be- és kilépett tagokat és a felmondott üzletrészek számát feltünteti.
Az 1920:XXX. tc. 31. §-a hatályát veszti; a biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatósága részére az 1923:VIII. tc. 11. §-ának második bekezdésében biztosított jog érintetlenül marad.
53. § A váltótörvényről szóló 1876:XXVII. tc. 42. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A kibocsátótól eredő óvást elegendő kikötés minden váltókötelezetre kihat. Ha a váltóbirtokos az ilyen kikötés ellenére óvást vétet fel, ennek költsége őt terheli.
Az 1876:XXVII. tc. 43. §-ának második bekezdése, 44. §-ának első bekezdése és 113. §-ának második bekezdése úgy módosíttatik, hogy az elfogadó, valamint a saját váltó kibocsátója elleni váltókereset fenntartására a fizetés végetti bemutatás és óvás felvétele a telepített váltóknál sem szükséges.
Az 1876:XXVII. tc. 85. és 86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A váltóbirtokos követelései a forgatók és a kibocsátó ellen egy év alatt évülnek el, a kellő időben felvett óvás keltétől, vagy pedig az óvás elengedésének esetében a lejárattól számítva. A forgatók visszkereseti követelései a többi forgató és a kibocsátó ellen hat hónap alatt évülnek el attól a naptól számítva, amely napon a forgató a váltót kifizette, vagy amely napon az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.”
Az előbbi bekezdés a csekkre megfelelően alkalmazást nyer azzal az eltéréssel, hogy az elévülés a csekkbirtokos ellen a bemutatási határidő lejártát követő első köznap elteltével kezdődik. Az 1908:LVIII. tc. 19. §-a hatályát veszti.
54. § Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelmére irányuló ideiglenes intézkedéseket, a házasságon kívüli gyermek atyai elismerésének megállapítására irányuló bírói nem peres eljárást, a háborúban eltűntek holtnaknyilvánítását, a munkaügyi bíráskodást, a hazaárulók vagyonára vonatkozólag a hitelezőket és más igénylőket illető jogok érvényesítésére irányuló eljárást, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedéseket, végül egyes különleges bírói eljárásokban külön eljárási költség fizetését és felhasználását rendelettel szabályozza.
Az igazságügyminiszter rendelettel intézkedik a különleges eljárási szabályok megállapítása, valamint a bírói eljárás felfüggesztése tárgyában eddig kiadott rendeletek fenntartása, kiegészítése, módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.
55. § Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. törvénycikkben a járásbíróság hatásköre, a fellebbvitel tekintetében és egyes más vonatkozásban értékhatárul megállapított összegeket, továbbá a végrehajtási eljárásról szóló 1881:LX. törvénycikkben és a módosítása és kiegészítése tárgyában alkotott 1908:XLI. törvénycikkben, valamint az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. törvénycikkben meghatározott összegeket a törvényhozás rendelkezéséig rendelettel megváltoztassa és az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket megállapítsa.
56. § A belügyi, a földmívelésügyi és az igazságügyi miniszterek felhatalmaztatnak, hogy a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról szóló 1923:XXIV. tc. 1. §-ában megállapított értékhatárt megváltoztassák.
57. § Ahol valamely törvényben vagy más jogszabályban a jelen törvénnyel módosított vagy kiegészített törvényes rendelkezésre van hivatkozás, e helyett a jelen törvénnyel módosított vagy kiegészített rendelkezést kell alkalmazni.
58. § Érintetlenül maradnak azok a jogszabályok, amelyek szerint a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915:XVIII. tc. 2. §-ában említett pereket, továbbá a fennálló jogszabályok értelmében ülnökök közreműködésével elintézendő ügyeket az elsőfokú bíróságnál is tanácsban kell elintézni.
59. § A minisztérium és az illetékes miniszter az ebben a törvényben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott rendeleteit a szükséghez képest kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül is helyezheti.
60. § E törvény életbelépésének napját az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a törvény egyes rendelkezéseit külön is életbeléptethesse.
E törvény 1. §-ának hatálya életbelépésétől számított három év elteltével megszűnik.
Az e törvény következtében netalán szükséges átmeneti szabályokat, valamint a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott és e törvény következtében hatályukat vesztő rendelkezések tekintetében esetleg szükséges átmeneti szabályokat rendelettel az igazságügyminiszter állapítja meg.
