1. § Az 1922:XVII. tc. 6. §-a ötödik bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés az alkalmazásban levő katonai anyagi büntetőjogszabályok tekintetében hatályát veszti.
2. § A katonai büntető bíráskodásban az oly kémkedés, mely nem háború idején, illetve nem olyan időben követtetett el, amidőn köztudomású dolog, hogy valamely fenyegető külellenség vagy belföldön fellépett lázadók ellen katonai intézkedések vagy előkészületek tétetnek, az alkalmazott ravaszság mértékéhez, a kémkedés fontosságához és ama hátrány nagyságához képest, amely ezáltal az államra háromolhatik, 10 évtől 20 évig, súlyos esetekben életfogytig terjedhető súlyos börtönnel büntetendő és pedig tekintetnélkül arra, vajjon a kémkedés eredménye az idegen államnak vagy a lázadóknak tudomására adatott-e vagy sem.
Ugyanez a büntetése az előbbi bekezdésben megjelölt előkészületek időpontjában elkövetett kémkedés főbűnösének vagy bűntársának is, ha a szóbanforgó előkészületekről tudomása nem volt.
E cselekmények a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. 435. §-a szerinti értelemben rögtönítélő eljárás alá vonhatók.
3. § Kémkedés miatt, valamint kémkedés útján elkövetett szigorúbban megtorlandó bűncselekmények miatt a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is, a törvényhozás további rendelkezéséig, a katonai büntetőbíróságok járnak el.
4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
Az 1. és 2. § rendelkezéseit a törvény életbelépése előtt elkövetett s még jogerősen el nem bírált cselekményekre annyiban kell alkalmazni, amennyiben az eddig érvényben volt jogszabályoknál enyhébbek.
